Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

BŰVÉSZISKO LA » ^ * .J 'J6f?/W€KGKHV AA A /N A A A ' rX)ö~gjL^ajn idt cl beAAn? JVÍ agyapó térdére ültette Jancsit, kezébe fogta a meleg tejjel teli bögrét, s ^megkérdezte: — Kisunokám, szereted-e a tejet? —- Szeretem, nagyapó. — No — mondta erre nagy­apó —, hát akkor talán még azt is tudod, hogyan lett a te­hén? — Hogyan lett a tehééén...? — nézett nagyot Jancsi. ták, amíg az holtra nem fáradt, akkor aztán vastag furkós bot­tal, meg kövekkel agyonver­ték, s megették. nTörtént egyszer, hogy az a bizonyos nagyapó fiatal borjút hajszolt a réten. Szegény borjú el is fáradt a sok futásban, s összeesett. Ha­nem, amikor a régi nagyapó már éppen agyon akarta ütni, hogy megegye a húsát, liheg­rabig törte a fejét a hallotta­kon, aztán belátta, hogy a bor­júnak igaza van. Meg is mondta neki: — Jól beszéltél, Okos Borjú, elviszlek haza. Ü gy is tett. Okos Borjú­nak nagyapó unokái sok finom füvet adtak enni, így hát ha­marosan hatalmas, felnőtt jó­szág lett belőle. Jött is nagy­apó, hogy most már aztán megeszi vacsorára a zsák­mányt. Hanem Okos Borjú megint csak megszólalt: — Ne bánts engem, ember, s nem bánod meg. Nézd csak a tőgyemet, teli van finom tej­jel. Ha minden nap adsz ne­kem enni, én minden nap te­jet adok érte cserébe. No, réges-régi nagyapó nem sokat töprengett, hanem mind­járt megfejte a jószágot, s nagyon ízlett neki a friss tej. Meg is tartotta még sokáig Okos Borjút, meg annak a bor­jait is, mind a mai napig. T átod Jancsi — fejez •*“/ te be nagyapó, mi­közben elvette kisunokájától az üres tejesbögrét —, így lett hát a tehén. Gál Pál * 32 SASS ERVIN: TAVASZI HM EK Már kék az ég és ez olyan jó, nem száll, suhan fehér hógolyó, az ereszünk vígan muzsikál, a nyomunkban tavasz-illat jár. Verébsereg csicsereg, csiritel, napfény mosdik patak vízével, folyó széles hátán hullám fut, fodraira ezer csillag jut, tavasz van már, visszhangzik a hegy s az ég kékje látod, egyre szebb, betölt mindent a fény, ragyogás tavasz a szép, semmi, semmi más!. . A széttépett kártya — Ugye, nem tudod — bó­lintott nagyapó —. Hót akkor itt van ez a bögre tej, idd meg, én pedig közben elme­sélem neked, hogyan lett a tehén. Az én nagyapám nagyapó­jának a nagyapója, meg an­nak is a hetvenhetedik nagy­apója még ősember volt. Akko­riban még nem volt üzlet, ahol ennivalót lehetett vásárolni, de még gépek sem voltak, meg villany sem, meg házak sem. Az emberek barlangokban lak­tak, s abból éltek, amit talál­tak a földön, vagy a vízben. Megették a fák gyümölcsét, a bokrok bogyóját, a bogarakat, de a legjobban az állatok hú­sát szerették. Ha megláttak egy-egy állatot, addig hajszol­ve megszólalt az okos kis ál­lat: — Ne bánts engem, ember ... Hasznodra lesz, ha meghall­gatsz ... A régi nagyapó elámult, hogy a borjú meg merte szó­lítani őt, leengedte hát a fur- kósbotot, s így szólt: — Nocsak... halljam ... — Ha most agyonütsz en­gem, akkor 10—20 társaddal jót ebédelsz belőlem. Ez igaz. De ha elvezetsz a barlangod­hoz, odakötsz egy fa mellé, s adsz nekem enni, akkor nem­sokára annyira meghízom, hogy akár száz társad is jól­lakhat a húsomból. Ne bánts hát ember, s nem fogod meg­bánni ... Hát az a nagyapó egy da­Gyufaház Sokfajta ötletes dolgot lehet csi­nálni gyufából. Kicsiknek és ki­sebbeknek egyformán^ szórakozta­tó és könnyen, elérhető játék egy doboz gyufa. (De csak játszani szabad vele!) Régebben már egy­két gyufa játékot mutattunk nek­tek. Most a házépítés művészeté­re tanítunk meg benneteket. Pró­bálkozzatok a rajz szerint, s rá­jöttök nem is olyan ördöngös do­log ez! Akinek tetszik aztán, a saját ötletével kiegészítve emele­tet is húzhat az épületre! Érdekel? Bármilyen kétjegyű számot úgy szorzunk 11-el, hogy a szorzandó szám Jegyei közé írjuk a két szám összegét. Pld.: 32x11=3(3+2)2 vagyis 352 18x11=198 Ezzel a módszerrel könnyen — akár lejből is el tudjátok végezni a látszólag nehezebb szorzást. »Kedves közönség, most egy nagyon érdekes mutatványt fogok mutatni — szól a bű­vész, s kellékesasztaláról fel­vesz egy nagy kártyalapot —, amihez szükségem lenne egy segítőtársra, ön? Legyen szí­ves kijönni, ide mellém! Itt van ez a kártyalap, vizsgálja meg. Nincsen semmi baja? Rendben van. Most tépje da­rabokra a lapot! Igen-igen, nyugodtan tépje egészen apró darabokra! Úgy ... köszönöm. Tehát a lapot széttépte. Itt van az egyik darab, tessék, oda­adom önnek, őrizze meg jól, még szükség lesz rá.« A többi darabot a bűvész a jobb belső kabátzsebébe teszi, majd előveszi varázspálcáját, és leír vele három bűvös kört a levegőben. Hogy erre miért van szük­ség? Nem tudom, de minden bűvész így csinálja! Még egy bűvös mondás (ab­rakadabra, alfabétaszinusz- gamma, hókusz-pókusz-fidi- busz stb.), és a csoda máris megtörtént! A bűvész benyúl a bal belső zsebébe, ahová a kártyadarabkák »átrepültek«, s előhúzza az előzőleg szétté­pett kártyát egyben. A kártya- darabok összeforrottak egy nagy kártyalappá, amiből csak NEMSOKÁRA ITT A TAVASZ! 1 2 3 4 5 ■■■■ ■■■■ 6 7 8 ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ 10 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 11 , ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■ BBB ■ III 12 13 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■«■ ■ BUM ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 14 15 16 17 18 ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ A 19 ■■SS ■■■■ ■■■■ 20 ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 21 22 23 :::: BBBB ■ ■■■ 24 25 ■■■■ ■ ■■■ ■BBB ■ ■MB 26 ■ BBB ■ ■■■ ■ ■■■ 2, 28 31 ■ ■■■ 29 30 ■ ■■■ ■ ■■■ BBBB ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■ BBB ■ ■■■ ■ ■■■ 32 Vízszintes: 1. Az első tavaszi vi­rág. 6. Fába ütik. 8. Levágja a ga­RIPPL-RONAI HONORÁRIUMOT KÉR Hippi-Rónairól mesélik a kö­vetkező anekdotát: Hippi-Rónai Kaposvár környékén rajzol- gatottt, amikor megszólalt mö­götte Csukly nagyságos úr: — Jóska, mennyiért adnád nekem ezt a képet. Hippi-Rónai hátranézett és mosolyogva válaszolta: — Egy üveg borért. Így megköttetett az alku, és Csukly nagyságos úr meg­hagyta, hogy a mester majd küldessen át a borért. Az eset után kevés idővel Rlppl-Rónai el is küldött a ho­noráriumért. És amikor Csuk­ly nagyságos úr kissé már ingerülten szólította fel a kül­döncöt, hogy hozná már az üveget, az a nagyságos urat kocsijához a következő sza­vakkal Invitálta: — Vizsz. 1. (folyt. függ. L) Vízszintes: 17. Dél-Korea köz- igazgatási központja. 18. Fás terü­leteit. 19. Tejet vesz tőle? 20. Ezen veszteséget 21. Értékjelző. 22. ELN. 23. Lassan sétái. 24. Csak részben végül! 25. Ehető. 27. Fordított szó­faj. 29. A kis Lajos. 30. Műnyelv. 32. A sovány lovak. 33. Bizonyos gépkocsifajták. 35. Elméseik, szel­lemesek. 38. A kopasz. 39. Kicsi­nyítő képző. 40. A házrészen. 41. Színházi műszó. 43. Apaállat. 44. VA. 40. Európai nép. 47. összead. bonát. 9. Menya^zony. 10. Helyez. 11. Mutatószó (személyekre vonat­kozik). 12. Zúdít. 14. ANK. 15. Sarga színű tavaszi virág, vize­nyős helyeken található. 19. For­dított ételízesítő. 20. Afrikai nép. 21. Hamis. 22. Ülőke. 24. Téli tód. 51. Kapitányfajta Rákóczi ko-j sporteszköz. 26. Takács Béla név- rábaru 52. Dideregsz. 53. Anyók.i jele. 27. Vékony kabátanyag. 29. 54. A várakozás. 55. Hord? 56.» Keverék — ritkán használt szóval. LRNN. 57. LMS! ! ! ! 58. Hidegben t 31. Tavasszal fákon található. 32. álló. 59. Véd. 60. Itt — franciául.» Rangjelzés. 61. Híres Vörösmarty vers 48. Bátor igéje. 49. Magasba 62. Nyájat hajtó. 64. névmás. 65. A befejezését. 66 gyár tengeren. 68. A 39. sz. tottja. 69. Fordított esik. 70. Mag­gal telehinti. 71. TDN. 72. Ékezet- hibával: jelfogók. 75. Kihelyező. 77. Napi magánhangzók. 73. A célí Függőleges: 1. Olyan személy, aki nagyon haragszik. 2. Időmérő. 3. Kőműves teszi. 4. Fordított sze­mélyes névmás. 5. Kártyalap. 6. Kas patak. 7. Tavaszi virág, gyógy­növény. 9. Feltételes kötőszó. 11. A kopasz. 13. Testrész. 16. Min­1 D 2 3 4 » 6 7 8 9 i° 11 12 13 14 15 16 FI SV Üiiii 17 i Ili 18 IP 19 20 jjjjji 21 22 S"n| 23 24 :::::: RS3SS 25 26 111 27 28 ül!!! 29 30 31 ill 32 :::::: 33 34 üi:Í: 35 36 37 Illír 38 :::::: 39 44 45 40 iiüji 41 42 11:11: 43 « llllll 47 m!!!! 48 49 50 nifii 51 llliii 52 53 llllll 54 55 56 !!!!»|57 :::::: :::::: 58 59 60 Ilii 61 :::::: 62 63 11 64 65 llllll 66 67 llliii 68 nnn r :::::: 70 llllj! :::::: 7 1 72 78” 73 74 ijjjjl a !ll!!l 75 81 76 llliii 77 79 80 SZ RSiS! 82 83 84 llliii 85 iiiíi! 86 87 :::::: CO c© 89 üiiii 90 E> T iránvába? 80. Nagymérvű óriási.» denkinek ad. 17. Bosszús indulat. 81. Megfelelő sor — összecsengás.) 18- Kedvelt tavaszi virág. 21. Alvás 83. Emil, 1342—1902. Neves németi közben »érkezik«. 23. Lankadat- zoológus, erlangeini egyetemi ta-» lanul figyelő emberre mondják, nár. 85. Húzott. 86. Néhány cselek-» 28* 550 római számmal. 27. Rö- vést kifejező szó. 87. Ló igéje le-i vid női név. 2S- Kutya. 30. Lakó hét. 88. Érzékszerveivel fel fogott. 8 massalhangzói. 90. Kilátásba helyez. Függőleges: 2. Bírósági tag. 3' Hazám közepe! 4. Görbe vonalat I 5. Víznyerő hely. 6. Állatlakás. Kendertisztító eszköz. 8. YR. S , létika. A nyertesek neveit Hírek című rovatunkban találjátok. Beküldendő a vízszintes 1., 15., 1 31. és a függőleges 7., 18. Bekül- j dési határidő 1964. március 6-a, Friss. 10. Ismertetője. 11. A múll\ péntek délig. A szükséges soro- századb&n az angol konzervatívok?; kát levelezőlapon küldjétek be, s gúnyneve volt. 12. Szám. 13. Aj feltűnően írjátok rá: »Gyermek deszka. 14. Gyökerét főzésre hasz-a keresztrejtvény.« nálják, de a zöldjét is. 15. Ka-4 Múlt heti rejtvényünk helyes pos. . .. . (község). 16. Iram pénz.megfejtése: Labdarúgás; Vívás; A Koresxtulzuhoiiők. 25. Tűzzel» kosarazás; Üszás; Súlyemelés; At- pusztítod. 26. Jégbe vágják. 28.« Bádogos. 31. Fordított névelős iga-, vonó állat. 32. A közterületek. 34.' Női név. 36. Nagyon gyúlékony gáz. 37. A csukás. 39. ölelő. 41.' Vonzódik. 42. MS! ! ! 43. Végtagja., 45. A mérőeszköz. 47. Fejrészemet. 48. Kopíroző. 50. Étkezni. 51. Kel-' lemes nyári sport. 52. Pénzzel Ki-' a?JenÍ1,ti- 54■ £ fflsgú®- 5S- A váTf Négy különböző ábrát lát- 1964. 58. Neves színművészünk, a hattok itt a rajzon. Eloszor jól (Kamill). 6L A 69. sz. méssaihang-f nézzétek meg az A-val jelölt zoi. 62. Évszakot. 63. Ekezethibá-r " val: magát. 65. A rámája. 66. Na-i ábrát. A többi már ügyesség, gyón behúz? 67. Kilátásba helyez.J . ,. „ .. 68. Rész a fizetésből. 70. Nagyon? fejtörés dolga. Ez az abra vallásos. 73. ........... van unja. 74.» ugyanis előfordul az alatta M ázol. 75. Ékezettel: futball-kapus igéje. 76. Két szó: Eső után van, és papírra vet. 79. Földművesszer­számok. 81. Hamlet — szerep. 82. össze-vissza ígér! 84. ARÜ. 86. PEB. 89. Zákányi László. 90. E napon. Bakos Júlia Megfejtésül beküldendő a víz-» szintes 1., (folyt. függ. 20). Bekül- désl határidő 1984. március 6-a, 5 péntek dórig. Kérjük olvasóinkat, \ hogy a szükséges sorokat levele- f zőlapon küldjék be, s feltűnően f írják rá: »Rejtvény.« * Múlt heti rejtvényünk helyes > megfejtése: Asztronómia; Palo-» mar-hegy; Kopernikusz; A geo-í centrikus világnézet; Maya nap-» fogyatkozás; A színképelemzés- Á nek. A A nyertesek neveit Hírek eímfl f rovatunkban találják. m egy darab hiányzik, ami a né­zőnél van! A mutatvány kezdete előtt egy kis előkészítésre van szük­ség. Két egyforma kártyalapot szerzünk, s az egyiknek a sar­kából letépünk egy körülbelül kétforintos nagyságú darabot* lehetőleg minél zegzugosabban. Ezt a darabkát a kellékes asz­talra tesszük, a varázspálca mellé. A sarkatlan kártyát a bal belső kabátzsebbe rejtjük. A második ép kártyát kezünk­be véve lépünk a közönség elé. A fentiek szerint összetéphet­jük, miközben az asztalról fel­vesszük, s bal kezünkbe rejt­jük a másik kártyából szár­mazó sarkot — persze úgy* hogy a nézők ne lássák! (Ez könnyebbé válik, ha a darab­kát a varázspálcával együtt vesszük fel az asztalról, s ké­sőbb a varázspálcát ismét le­tesszük, de a kártyadarabka nélkül!) Amikor a nézőtől visszakap­juk a kártyadarabokat, nem ezek közül adunk neki egyet megőrzésre, ahogy ezt minden­ki hiszi — hanem ez az előre elrejtett kis darabkát! A többi mór egyszerű. (Még egy ifjú bűvészinasnak is!) Egy-két kör a varázspálcával* vagy egy füttyentés — miköz­ben a jobb belső zsebünkről a balra mutatunk (ezzel il­lusztrálva a kártyadarabkák repülését, s máris elővehetjük a bal zsebünkből a másik la­pot. A nézőnél levő saroknak ku­tyakötelessége beleilleni ebbe a lapba, hisz előzőleg innen téptük ki! De ne felejtsük el a régi jó közmondást: Gyakorlat teszi a mestert! Nem ismételhetjük elég gyakran, hogy csak olyat mutassunk, amit már jól tu­dunk. így biztos a siker! Ötletes csel A nagybácsi ismerőseivel ki­rándulásra indul. Megbeszélik, hogy valamennyi részvevő hozzájárul a költségekhez. Mindenki fizet, csak a társa­ság egyik tagja vonakodik. A nagybácsi a következő aján­lattal lepi meg: — Én a saját zsebemből megkettőzöm azt az összeget, ami most nálad van. Remélem, így megfizeted a rád eső nyolc forintot. Azután a maradékot is megkettőzöm, ha ismét le­fizetsz nyolc forintot. És any- nyiszor duplázok, ahányszor nyolc forintot leszurkolsz. Az ismerős örömmel kap az ajánlaton, mert azt hiszi, nem kell a saját pénzéhez nyúlni, hiszen a nagybácsi mindig megduplázza a zsebében levő összeget. De másképpen történt. Két­szer lefizeti a nyolc forintot és nem marad pénze. Hogyan le­hetséges? (A férfinak hat forintja volt. Kettőzés után 12 forint lett és kiadott nyolc forintot. A mara­dékot megkettőzték és nyolo forint lett. Éppen annyi, mint amennyit még egyszer ki kel­lett adnia.) Borsó jcták Most egy olyan játékra taníta­lak meg benneteket, amihez nem kell más, mint személyenként két tányér, egy fakanál és tetszés szerint sárgaborsó. Mindenki az egyik tányérjába egyenlő számú borsót tesz, a má­sik tányér üresen marad. Tegyé­tek a két tányért egymás mellé magatok elé akár az asztalra, akár a földre. Adott jelre a faka­nállal bögdössétek át a borsókat a másik tányérba. Az lesz a győz­tes, akinek a legkevesebb borsó esik a tányér mellé és legelőször lesz kész. es szemed vom ? levő mindhárom rjazban. Ke­ressétek meg hol! Ha többen vagytok együtt, versenyezhettek is, ki fedezi fel először, és hányszor for­dul elő az 1-es, 2-es, 3-as rajz­ban az A ábra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom