Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
fU Uafytya* síéi? Növekszik az idegenforgalom ,000000000000c — Emlékkép. Szemrehányás Hogyan bánjunk a férjjel? — Nézd Jenőt, ő nem unatkozik. Órákig képes gyönyör- Sködni a virágokban. Üj találmány: a vezető nélküli traktor „. az olasz ... a skót , / Szóval már magát is megfúrták! (Balogh Bertalan rajza)» Nem állnak rendelkezésemre pontos statisztikai adatok, de szilárd meggyőződésem, hogy a válások egyik fő oka a férj szófukarsága. Ha a feleség egy-két órát tölt mély hallgatásba burkolódzott fér- * jével, feltétlenül megkérdezi tőle: — Az isten szerelméért, miért nem mondasz már valamit? A probléma egészen magától értetődő, és az alábbi tényből ered: a nő azért beszél, mert szükségét érzi ennek, a férfi viszont csak akkor szólal meg, ha külső körülmények késztetik erre. Például nem talál tiszta inget. A férj nevelése komoly tudomány. Engedjék meg, hogy beszámoljak ezzel kapcsolatban néhány megfigyelésemről. Hogyan beszélgessünk a férjjel, ha vendégeket várunk ? A nő életében vannak olyan esetek, amikor teljes mértékben számít férje támogatására. Például, amikor gyereket vár, vagy amikor vendégeket vár. Érdekes, hogy az asz szony mindkét esetben föltételezi: ez az egész közös vállalkozás, de amikor gyakorlati megvalósításra kerül a dolog, mégis kié a gyermek? És ki fogadja a vendégeket? Természetesen a feleség. Senki nem is várja a férjtől, hogy kimenjen a konyhába, és süteményt süssön, de azt elvárhatjuk tőle, hogy legalább erkölcsi támogatást nyújtson feleségének azokban a nehéz percekben, amikor már csak fél óra van hátra az első vendég érkezéséig. Ha a feleség kitart jogai mellett, és így szól a férjé hez: »Ne menj sehová, állj itt mellettem«, a férj nemigen fogja enyhíteni a helyzet feszültségét, mert feltehetően valami effélét fog morogni: »Ö, ördög vigye, elfelejtettél citromot venni!» Ezért jobb, ha békén hagyjuk, mert akkor valószínűleg megpróbál valami kedveset mondani. Például ilyesmit: »Drágám, milyen csinos ez a írta: JANE CARR ruhád! Arra az estére emlékeztet, amikor megismerkedtünk. Emlékszel?« Bár igaz, hogy legutóbb vendégeket vártunk, az én férjem is hasonlót mondott nekem. Én már nem emlékszem pontosan, hogyan is történt, de állítólag így förmedtem rá: — Az isten szerelmére, minek fecsegsz most az első találkozásunkról. Menj le inkább jégért!... Hogyan beszéljünk férjünkkel, ha horkol? Amikor azt mondom, »horkol«, nem arra a békés, ütemes szuszogásra vagy duru- zsolásra gondolok, amihez minden okos és odaadó feleségnek alkalmazkodnia kell. Olyan horkolásra gondolok, amely hangskáláját és erejét tekintve fölveszi a versenyt egy szimfonikus zenekarral. Kezdetben csak szelíden meglöktem férjemet, és így suttogtam: »Kedvesem, fordulj át a másik oldaladra.« Erre ő valóban meg is fordult, és két perc múlva újult erővel kezdett horkolni. Órákon át feküdtem álmatlanul, válási terveken gondolkoztam, és azon törtem a fejem, hogyan osszuk meg a gyermekeket és a monogramos családi törülközőket. Végül rájöttem, mit kell tenni. Kérdéseket kell föltenni a férjnek. Föl kell ebress* teni, és így kell szólni hozzá: — Mit mondtál, drágám? Nem értettem. A férj néhány pillanatig összefüggéstelenül mormog, ilyesmit, hogy »Mi van?, Hol?, Mi történt?», majd megkérdezi: — Mi az ördögnek kérdezed tőlem, hogy mit akarok mondani? Néhány hasonlóan értelmetlen kérdés és válasz után már annyira magához tér, hogy legalább tizenöt percig nem fog horkolni, ez alatt az idő alatt viszont a feleség el- alhaL Hogyan beszélgessünk a férjjel, amikor fürdik ? A férj ilyenkor nem tud kereket oldani, ezért a feleségének ideális lehetősége nyílik arra, hogy mindent elmondjon, ami nyomja a szívét. Például ilyen megjegyzéseket tehet: »Természtesen már szóltam neked erről, de te sosem hallgatsz rám!» Fürdés közben bátran közölhetünk férjünkkel akármilyen mennyiségű kellemetlenséget, és pillanatok alatt könnyithetünk a lelkűnkön. Például: »Elhozták a számlát az üzletből, és kivettem az irattárcádból 30 dollárt...« (Ford.: Peters Magda) Gyerekszáj A kis Lacikával történt, hogy bemutattak neki egy kisfiút, a nagymamája, aki imádta, ezt mondta neki: — Lacikám, nézd meg ezt a kedves, helyes kisfiút, Marcinak hívják. Annyi idős, mint te, de nincs játéka. így alakult az élete. Neked rengeteg játékod van, van mackód is, három, van budai nagymamád, pesti nagymamád, szüleid, meg mindened, amit csali kívánsz. Légy jó kisfiú, nézz körül a játékaid között, és — szeretném látni, milyen szíved van — add oda neki azt, amelyiket akarod. Lacika nézte új pajtását, nagyon meghatódott. Majdnem sírt. Aztán odaszaladt a játékaihoz, és mérlegelte őket. Nem volt könnyű a választás. Csupa bevált, régi kedvenc hevert a polcokon. Végre döntött: felkapta az egyik mackót, kedvencét, aztán felkapott egy másik játékot, egy hatalmas autót, ami szalad is, ha felhúzzák, és nézte őket. Aztán gondosan visszatette mindkét tárgyat a többi közé. Nagy kék szemével ránézett a nagymamára: — Adjuk neki inkább a budai nagymamát! K. P. 25 000 gólya „hozza“ az idén a tavaszt A magyar tájak talán legjellegzetesebb **■ madara a gólya; néhány évtizeddel ezelőtt még öt-hat gólyapár fészkelt minden faluban. A korszerű mezőgazdaság térhódításával, főleg a nagyarányú kemizálással azonban mind összébb szorul nálunk is a gólyák »vadászterülete«, s pusztul évről évre ez a szép gázlómadár. A századfordulón — a szakemberek számításai szerint — még több százezerre rúgott a hazai gólyák száma, az öt évvel ezelőtt tartott gólyaszámlálás adatai azonban már csak 30 000 gólyáról tudnák. Azóta ez a létszám — a tavalyi gólyastatisztika rendelkezésére álló részeredményei szerint — további 20 százalékkal csökkent. Valószínű tehát, hogy az idei tavaszon már csak 24—25 000 gólya »hozza» majd a várt új tavaszt. Hazai gólyáink pusztulását — a mezőgazdaság korszerűsödésén kívül — a szórványos kártétele miatt rászabadított puskások siettetik. Tudományos megfigyelések igazolják, hogy a gólya általában egerekkel, békákkal, sáskákkal, kártékony rovarfélékkel táplálkozik, és csak végszükségben fanyalodik rá a mezei apróvad fiókáira vagy a baromfiudvar aprójószágaira. 1954. óta törvény tiltja a gólya pusztítását, s ha valakit gólyafészek — vagy gólya — pusztításon kapnak, 3000 forintig terjedő büntetéssel sújtják. Ha azonban »notórius csibetolvaj« lesz valamelyik gólya, a Madártani Intézet szakértőjének ellenőrzésével kiirthatják. A kiveszőben levő hasznos nagy gázlómadár számos nyugat-európai országban már ritkaságnak számít, ezért a Nemzetközi Természetvédelmi Bizottság legutóbb intézkedett a gólyák fokozottabb védelméről. Svájcban nemrég akciót indítottak gólya-»törzs- éllomány» imporLátására. „ Vadászparadicsom“ Faóriás — de Európa nagy részén aggasztóan megfogyott a vadállomány: sok helyütt már csak »mutatóban« vannak szarvasok, őzek, vaddisznók, az apródat pedig a mezőgazdaság gyors gépesítése és kemizálá- sa néhány évtized alatt csaknem teljesen kipusztította. Magyarország és — kisebb mértékben — a szomszédos közép-európai országok éppen ezért hosszabb idő óta valóságos »vadászparadicsomnak« számítanak. Hazánkban az okszerű vadgazdálkodás nemrég megállította a vészes létszám- csökkenést, sőt a legérdekesebb vadféléknél már sikerült emelkedést is elérni. A legutóbbi évek felmérései szerint Magyarország nagyvadállománya (szarvas, _ őz, vaddisznó, muflon és túzok együttesen) körülbelül 135— 140 000 »főből« áll. Köztük az őz abszolút számbeli fölényt élvez, mivel jelenlegi létszáma meghaladja a százezret. Az apróvadnak számító nyúl, fogoly, fácán együttes létszáma 3,5—3,8 millió körül van. Itt a fácán képviseli a kisebbsém ed dig még? get: száma megközelítőleg fele a fogolylétszámnak, s még inkább elmarad a nyálaké mögött. Az évi vadászzsákmány — vadásztársasági viszonylatban — erős iramú emelkedést mutat: fácánból az 1959/60. vadászati idényben 80 000-et, 1961/ 62-ben pedig már 140 000-et lőttek, fogolynál 8000-ről 112 000-re nőtt az évi zsákmány, a nyúlnál pedig 425 ezerről 480 ezerre. Ugyanezen idő alatt az élve befogott apróvad évi mennyisége 27 700- ról 291 000-re bővült. Az intő példa kedvéért azonban érdemes megnézni nagyobb távon is a zsákmánylétszám alakulását. A statisztikai adatok szerint 1936/37- ben az elejtett nagyvad száma 20 000 volt, 1961/6'2-ben pedig már csak 18 200. Ebben a negyedszázados időszakban a teljes vadállomány évi zsákmánymennyisége 2 312 000-ről 832 000-re csökkent. Különö sen a nyúlvadászatok lettek sokkal szegényesebbek: a 25 évvel ezelőtti 1 200 000 helyett a tavalyi vadászidényben csak 550 000 tapsifülesbő! lett vadászzsákmány. Ezt a platánt hetein sem tudnák körülérni. Üregében teázót rendeztek be, és valaha az írástudatlanság felszámolásának éveiben, midőn kevés volt az iskolaépület, tantermet. Az óriásplatán gyökerei alól kristálytiszta forrás tör fel, amely kis tavat képez a közelben. A zöld sátor árnyékában halak úszkálnak a vízben. Az évszázados platánhoz számos legenda fűződik. Üzbegisztán Szurhan-Darja területének Szajrop nevű falujában, ahol a platán áll, az »ősök fájának« nevezik az óriást. Az ezer híd városa Leningrad belterületén 363 híd, Nagy-Leningrád területén — tehát a peremvárosokat is beleértve — 578 híd van. A vasúti hidakat, a csőhidakat, a parkokban levő fahidakat is beleszámítva, több mint ezer híd található a városban. A legrégibb 1740-ben épült a petrops- vlovszki erőd közelében, a legfiatalabb fél éve készült el és még nem kapott nevet. Széngáz ellen szőlőcukor A z ukrajnai Munkaegészsógügyi In- tézet biokémiai laboratóriumában állatikísérletekkel megvizsgálták, hogyan hat a szénmonoxid az agyra. Ismeretes, hogy az erős széngázmérgezés halálos. A szénimonoxid reakcióra lép a vér hemoglobinjával, megköti azt, s új vegyüle- tet: karboxihemoglobint alkot. Ez az anyag a hemoglobintól eltérően nem képes elszállítani az oxigént a tüdőből a szövetekhez. Az agy napúm érzékeny az oxigénéhségre. Ezért a széngázmérgezés elsősorban az agy szöveteinek árt, megbontja bennük az anyagcserét. S mint a kísérletekből kitűnt, ekkor halmozódik fel az agyban az ammónia. Az ammónia állandóan jelen van az agy szöveteiben. Különféle betegségek, szövetsérülések, hosszú és megfeszített szellemi munka esetén az ammóniameinnyiség az agyban lényegesen megnövekszik. Szérugázméirgezés- kor az ammóniamennyiség hirtelen fokozódik. A felgyülemlő ammónia megnehezíti az agy munkáját, megbontja az életbevágóan fontos folyamatokat, és halált okoz. A laboratórium munkatársai fölfedezték, hogy ha a kísérleti egerek a széngázmérgezés előtt szőlőcukrot vagy glutaminsavat kapnak, akkor az agyban nem halmozódik fel az ammónia. Az anyagcsere is helyreáll Halálos széngázadag esetén, amikor az összes állatok elpusztultak, azok az egerek, amelyek* Szőlő- cukrot vagy glutaminsavat kaptak," jóval tovább bírták, és 50 százalékuk el sem pusztult. Milyen gyakorlati jelentősége van annak, hogy tisztázták, miként hat a fokozott ammóniaadag az agyra, hogy feltárták az agyszövetek megsértésének mechanizmusát? Napjainkban az erős, halálos széngázmergezések ritkaságszámba mennek. Ám az ember ki van téve egyes vegyüzemekben, öntőműhelyekben, a belső égési motorok mellett a káros anyagok huzamos hatásának. Most mór tudjuk, hogy a szérugáz káros következményei megelőzhetők. Evégből időnként szőlőcukor vagy glutaminsavkúrára van szükség.
