Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-07 / 56. szám

I SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1964. március T. Rusk sajtóértekezlete Washington (MTI). Rusk amerikai külügymi­niszter tegnap sajtóértekezle­tet tartott. A külügyminiszter részletesen foglalkozott az Egyesült Államok és a szocia­lista országok kereskedelmi kapcsolataival. Hangoztatta, hogy ez a probléma jelenleg folyamatos megbeszélés tár­gyát képezi Washingtonban. A szenátus külügyi bizottsága hamarosan megkezdi a kihall­gatásokat ebben a kérdésben. Foglalkozik az üggyel az Egye sült Államok kereskedelmi ka­marája is. Újabb tűzharc Etiópia és Szomália határán Addisz Abeba. Újból folyik a harc a Szo­máliái—etiópiai határon — je­lentik egybehangzóan a nyu­gati hírügynökségek. Etiópia tájékoztatásügyi mi­nisztere pénteken délelőtt saj­tóértekezletet hívott egybe., A miniszter megerősítette a har­cokról szóló hírt. Beszámolója szerint a Szomáliái csapatok gépfegyver- és ágyútűzzel csü­törtök este indították meg tá­madásukat a két ország hatá­rán fekvő Dabo Goriale-nál az etiópiai katonai állások ellen. A harcok pénteken még foko­zódtak — mondotta. A miniszter visszautasította a Szomáliái köztársasági el- nnknfik KMStZ-he? ás-az af­rikai államfőkhöz intézett üze­netben foglalt állításait, ame­lyek szerint Etiópia fenyegeti szomszédját. Etiópia — hang­súlyozta — nem kíván mást, mint hogy békéién éljen szom­szédaival, semmi oka, hogy bárkivel szemben fenyegető politikát folytasson. (MTI) B’oglalkozott az amerikai külügyminiszter a leszerelés problémájával is. Aláhúzta, hogy mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok «panaszkodik, amiért a tár­gyalások lassan mennek-«. Mindkét nagyhatalom tett bi­zonyos javaslatokat — mon­dotta —, ezek a javaslatok azonban nem haladnak azonos vonalon. Ez azonban nem bá- tortalanít el bennünket, és fontos, hogy folytassuk az erő­feszítéseket. Egy kérdésre vá­laszolva azt is kijelentette, hogy a lengyel kormány által javasolt közép-európai atom­fegyvermentes övezet ügyében az Egyesült Államok megbe­széléseket folytat szövetsége­seivel, és bár vannak nehéz­ségek, a megbeszéléseket foly­tatni kell. Ben Bella Belgrádiban Belgrád (MTI). Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnöke ebédet adott a Belgrádban tartózkodó Ahmed Ben Bella, az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársaság elnöke tiszteletére. Az ebéden Tito és Ben Bel­la pohárköszöntőt mondott. Erhard—Bra ndt-ta Iái kozó Bonn (MTI). Erhard kancellár pénteken hosszabb megbeszélést folyta­tott Willy Brandt nyugat-ber­lini polgármesterrel. A meg­beszélés elé nagy érdeklődés­sel tekintettek politikai körök­ben, hiszen Brandt múlt heti televíziós nyilatkozata világo­san kifejezésre juttatta, hogy milyen ellentét támadt a ber­lini látogatási engedélyek kér­désében a bonni kormány és a nyugat-berlini szenátus között. A megbeszélés lefolyásáról részletek még nem szivárogtak ki. Az óvatosan megfogalma­zott hivatalos közlemény azt hangoztatja, »közösen minden erőfeszítést megtesznek, hogy elfogadható formában könnyí­téseket szerezzenek a megosz­tott Berlinben élő emberek ré­szére.« A közlemény szerint a kormány szoros érintkezési tart majd fenn a nyugat-ber­lini szenátussal és a szövetsé­ges hatalmakkal, és a Kancel­lár meghívta Brandtot, hogy »a jövőben is bármikor keresse fel, s beszélje meg vele a Ber­lin helyzetéből adódó kérdé­seket«. Félhivatalos források a köz­leményt még azzal egészítették ki, a megbeszélésen nem ke­rült sor Brandt ama javasla­tának megvitatására, hogy hoz­zanak létre egy közös szervet az NDK-val való »technikai kapcsolatok« kérdéseinek meg­vitatására és »egységes kon­cepció« kidolgozására. A nemzetközi éfet fontos eseménye lesz a világkereskedelmi értekezlet Moszkva (TASZSZ). Nyikolaj Patolicsav szovjet külkereskedelmi miniszter a Pravdának adott nyilatkozatá­ban a nemzetközi élet fontos eseményének nevezte az ENSZ küszöbönálló világke­reskedelmi és fejlesztési érte­kezletét. A konferencia leg­főbb célját abban látjuk, hogy konkrét és hatékony aján­lásokkal mozdítsa elő a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok rendezését és további fejlesztését, az államok közötti kereskede­lem akadályozására mestersé­gesen emelt nehézségek és káros megkülönböztetések ki­küszöbölését, az ázsiai, afri­kai és latin-amerikai orszá­gok kereskedelmének, gaz­dasági fejlődésének gyökeres megjavítását — mondotta. Patolicsev kijelentette, hogy hogy a Szovjetunió több fon­tos, alkotó jellegű javas­lattal lép az értekezlet elé. Különösen a közös szovjet— lengyel—csehszlovák javasla­tot méltatta, amely a nemzet­közi kereskedelmi kapcsolatok és kereskedelempolitika alap­elveit foglalja össze. A miniszter szerint az érte­kezlet egyik legfontosabb fel­adata abban áll, hogy olyan nemzetközi kereskedelmi szervezetet teremtsen, amely a világ minden térségét, min­den országát felölelné. (MTI) Sok menekült érkezik In­diába Pakisztánból. Ez ideig több mint százezer hindu és keresztény menekült a fanati­kus mohamedánok üldöző hadjárata elől. Az Assamba és Nyugat-Bengáliába napon­ta érkező pakisztáni menekül­tek számát kereken három­ezerre becsülik. McNamara, az Egyesült Ál­lamok hadügyminisztere pén­teken reggel Saigonba utazott a dél-vietnami katonai hely­zet megvizsgálására. A pusztító vihar, amely az elmúlt napokban az Egyesült Államok délnyugati és déli részein söpört végig, csütör­tökön elérte Kanadát. A vi­harban tizenegy személy éle­tét vesztette. San Salvador térségében csütörtökön tizenegy földren­gést észleltek. A legerősebb rengés központja San Salva­dortól 140 kilométerre délre, a Csendes-óceánban volt. A jemeni kormány a sannai amerikai nagykövetségen ke­resztül jegyzéket Intézett Ang­liához, s ebben tiltakozott az ellen, hogy egy brit repülő­gép február 28-án megsértet­te Jemen légiterét. A Floridában elkövetett leg­utóbbi fajgyűlölő merényletek ügyében nyomozó rendőrség letartóztatott egy William Sterlin Rosecrans nevű sze­mélyt, akit dinamitos merény­let elkövetésével vádolnak. Rosecrans szoros kapcsolatban áll a Klu-Klux-Klannal. A Guineái Köztársaság kor­mányának és a Guineái De­mokrata Pártnak a meghívá­sára jugoszláv párt- és kor­mányküldöttség érkezett Co­nakry ba. A »Nők, harcoljatok a bé­kéért« amerikai mozgalom tagjai tüntetést rendeztek a Fehér Ház előtt. A különbö­ző államokból összesereglett mintegy 400 nő az amerikai nők ezrei nevében a milita­rista politikáról való lemon­dást, a békét követelte. Ezősdakodalom a Holdon ? Valentyina Tyereskova után most barátnője, a kettes szá­mú szovjet ürhajósnő is férj­hez ment — jelentik a Krasz- naja Zvezda tudósítói. A nem mindennapos eskü­vőn efféle félig tréfás jósla­tok hangzottak el: Ez a fiatal pár már a Holdon fogja ün­nepelni ezüstlakodalmát. Má­sok a tudományok elsajátítá­sához kívántak sok sikert, hi­szen mindketten tanulnak. Vénusz — így becézik tár­sai az újdonsült fiatalasz- szonyt. Vénusz az elsők kö­zött állta meg a helyét a --sü­ketkamrában-" (a külvilágtól elzárt hangszigetelt kabin a leendő űrhajósok állóképessé­gének kipróbálására — a szerk.), és kitűnően vizsgázott a többi űrhajóstantárgyból is. Elsősorban mégis az ejtő­ernyős sporthoz vonzódik. Magassági és késleltetett ug­rások százai vannak már mö­götte. Tyereskova űrrepüjése után hajtotta végre a kilenc­századik ugrást. Megtanulta a katapultálást, a súlytalanság állapotához való alkalmazko­dást, és határtalan volt az öröme, amikor először bízták rá egy repülőgép vezetését. (MTI) Douglas Dome bocsánatot kért Wilsontól az „ötöm aluli” ütésért London (MTI). Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Csütörtökön akkorát fordult a választási körhinta Angliá­ban, hogy az egymást köve­tő nyilatkozatok és ellennyi­latkozatok szélsebes áramlásá­ba még a leghiggadtabb brit állampolgár feje is beleszé­dült. A nap azzal kezdődött, hogy Douglas Home minisz­terelnök egy konzervatív ta­nácskozáson vádolta a mun­káspárti ellenzék vezérét, Ha­rold Wilsont: »Washingtoni beszédében felajánlotta a brit flottát az Egyesült Nem­zetek Szervezetének«. Este ugyanezen a konzervatív ér­tekezleten a miniszterelnök bocsána­tot kért »tévedéséért«, és »fenntartás nélkül« visz- szavonta reggeli kijelenté­sét. A vádemelés és a visszakozás között került sor a miniszter- elnök és az ellenzéki vezér »vérre menő« parlamenti ösz- szecsapására. Wilson követelte, hogy a miniszterelnök pontosan je­lölje meg, mikor és hol mond­ta azt az állítólagos beszé­det, amelyre Douglas Home a konzervatív gyűlésen reggel hivatkozott. A miniszterelnök néhány kitérő manőver után visszavonulót fújt, de még mindig hangoztatta, hogy Wilsonnak kell megmagyaráz­nia a washingtoni jelentések eredetét. A két politikus párharca az utóbbi évek legheve­sebb parlamenti vihara közepette zajlott le. »A ringbe lépő ellenfelek« — a legtöbb megfigyelő a sport­tudósítások stílusában érzé­kelteti a jelenetet — kesz­tyűt levéve csaptak össze, mi­közben a farkasszemet néző két szurkolótábor — a kor­mánypárti és az ellenzéki képviselők — mennydörgő biztatásban részesítette »ököl­vívóit«. Amikor a miniszterelnök »övön aluli« ütésére Wilson »balegyenessel« válaszolt — azaz a vádak tényszerű alá­támasztását, követelte —, Douglas Home láthatólag visszahőkölt, s szemüvegét tö- rölgetve zavart fél beismerés­sel menekült a szorító sar­kába. Eközben a munkáspár­ti tábor »csalás«, »piszkos po­litika!«, »ki a kanálisból!« — csatakiáltásai teljesen el­nyomták a megzavarodva el­csendesedő tory tábort, Mit mondott Ruby, miután lelőtte Ontva Időt? Dallas (MTI). Jack Ruby dallasi bártulaj­donos ügyvédei ismét rrteg­TAKACS ISTVÁN KETTŐS JÁTÉK (30) — Igen, az biztos, hogy min­den bejelentésnek van valami alapja, azonban a kávéfőző­nők sokat fecsegnek alezredes elvtárs, és Vargával kell egyetértenünk, hogy a kémek nem a nyilvánosság előtt inté­zik dolgaikat. . — Sokszor a nagy nyilvá­nosság a legjobb takaró. Mert aki nyíltan csinálja, az ugye­bár nem gyanús ... Dara valamit feljegyzett no­teszába, majd újra megszólalt. — Hogy nyugatról sok szal­véta érkezik, az biztos. Hogy ennek .van-e valami célja, azt nem tudjuk, de azt javas­lom, mi is kapcsolódjunk be a szalvéta ügyekbe, mert ha nem tudná, százados elvtárs, a Mosonmagyaróvárott tiltott határátlépésért őrizetbe vett Cseres zsebében is többíéle, többszínű szalvétát találtak, és a sárga bordómintás is közte volt... Polgár tudomásul vette az alezredes utasítását, bár ma­gában nem értett' vele egyet. Nagyobb ügyekben szeretett nyomozni, s nem különböző színű és mintájú szalvéták ügyében. HIRSCH-HIMES JELENT Blanka most is a haját fé­sülte. Futotta az idejéből. Egy­szerre felpattant az ajtó. Blan­ka kezéből kihullott a fésű. — Zoltán! Maga hogy kerül ide? Csak szombatra vártuk. Hirsch-Himes állt az író­asztala előtt. — Itt van az ales? — így ront be? Nem is kö­szön? — Nem érek rá, Blanka. El­képzelheti, mennyi minden történt, ha szombat helyett már kedden itt vagyok. Je­lentsen be! — mondta határo­zottan. Blanka egy pillanatra végig­nézett a férfin. Mindig tet­szett neki ez a magas, barna, kemény ember. De Hirsch-Hi­mes nem sokat törődött vele, kedveskedését észre sem vette. — Mindjárt bejelentem, csak főnökünk, vitéz Fadgyas Miklós — mondta a lány, s közben meghajolt — tegnap óta már nem alezredes, hanem ezredes. Gratuláljon neki. — Ezredes? ... Még egy csil­lag került a gallérjára ... Ki léptette elő? — Ki? Hát a kormány. Vi­téz Dénesfalvy Dinich Kálmán hadügyminiszter. — A kormány. Értem. — Hirsch-Himes beleharapott az ajkába, keze ökölbe szorult. Csak a foga között mormogta: marhák. Belépett a főnöki szobába. Vitéz Fadgyas kezet nyújtott. — Örülök, hogy itt vagy. De még nem vártunk... — ... Tudom, szombatra vár­tatok, de így alakult a dolog... — felelte idegesen. _— Halmos nincs itt, pedig jó lenne, ha ő is hallaná a ha­zai újságokat... — Már nem birsz meglenni anélkül a zsidó nélkül? Ügy látszik az ujja köré csavart, ezredes úr — s közben megha­jolt. _ — Nem értem ezt a hangot, őrnagy úr — viszonozta fagyo­san az ezredes... — egyéb­ként téged is előléptettek! Jó lenne mielőbb kihallgatásra jelentkezned a kegyelmes úr­nál. Szombaton akartuk át­adni a kinevezési okmányt. — Köszönöm. De, ha megen­geded, sürgősebb dolgaink vannak. Vitéz Fadgyas rosszallóan kapta föl fejét: — A hadseregnél nincsen égetőbb! Ebben áll az ország ereje, s nekünk ütőképes had­seregre van szükségünk, hi­szen rövidesen hazamegyünk és a rendcsinálásnál az őrnagy úrra is nagy feladatok várnak! — Tudomásul vettem, ezre­des úr. Egy órával ezelőtt ér­keztem. Jelentést szeretnék tenni, mert sürgős intézkedé­sekre van szükség. A hadse­reg fejlesztése csak azután kö­vetkezhetik. Mert hadsere­günk, hál’ Istennek van, de or­szágunk az nincs. — Ezt a hangot nem tűröm! Mór te is megfertőződtél oda­át? — Én az életemet kockáztat­tam a hazámért, a mi vilá­gunkért — csattant fel Hirsch- Himes hangja — és akkor ti itt katonásdit játsztok. Salz­burgban, a Caritasnál, Mün­chenben az Eisenstrassen. Ezen csak nevetni lehet. Az ezredes megigazította ke­rettelen pápaszemét. Valami nagyon csúnyát akart monda­ni, de azután meggondolta magát. Hirsch-Himes egyik legjobb hírszerzője, az ameri­kaiak is szeretik. Nem érde­mes vele ujjat húzni. Persze, azért eljön majd annak az ideje is, hogy megmossa a fe­jét. — Hallgatlak Zoltánkám — mondta egészen más hangon. — A határig minden simán ment — kezdte Hirsch-Himes, miközben elhelyezkedett egy fotelben és rágyújtott. — Ge- réb nagyon használható ember. Most is jól indult a dolog, de a határnál majdnem végzetes baj történt. Kerestem a mes- gyét, a fekete mezsgyét. Tudod, amelyet annak idején... — szétnézett a szobában, tekinte­te Blankán akadt meg. Az ezredes közbevágott: — Blanka, kérem hagyjon magunkra az őrnagy úrral! A lány fintorogva kiment. Hirsch-Himes folytatta: — A mezsgyét nem találtam. Emlékszel, elmondtam: egy határőr mutatta meg annak idején, mikor majdnem baj­ba kerültem. Eltűnt. Órákat csavarogtam a Rába-parton, a füzesekben, nincs és nincs már fekete mezsgye. Kiütött rajtam a hideg veríték. Elté­vedtem. S egyre magasabbra hágott a hold az égen ... Vé­gem van ... gondoltam. Űzött a veszély. Nekivágtam az or­rom után, amerre Rábaszöllöst« sejtettem. Egyszer csak nem is« olyan messziről lépteket hal- f lók. A kutyák is vonítottak. « Gyorsítottam. A végén márt lélekszakadva futottam, és « szinte az utolsó percben el-t értem Tichler gazda udvarát.« Arra sem maradt időm, hogy • megkérjem, rejtsen el, mert' már a lámpák a közelben vi­lágítottak és a kutyavonítás is vadul hallatszott... Hirsch-Himes szünetet tar­tott. Megtörölte homlokát Látszott, hogy az emlék újra felizgatta. — Tudtam, hol a padlás fel­járója. Odarohantam és a szé­na közé vetettem magam. Ép- penhogy eligazítottam takaró­mat, az üldözők már elérték a házat. Tichlerék nem tudtak semmit. A katona, aki azt hi­szem elsőnek érkezhetett oda, a padlásra is felvilágított. — S hogy menekültél el? — Két napig feküdtem a szénapadláson. Se nem ettem, se nem ittam, csak a széna il-? tatát kellett szívnom. Egy élet-í re megutáltam a szénát. Végü!< a második este már lemerész 1 kedtem. ♦ ( (Folytatjuk.) * próbálják bebizonyítani, hogy védencük pillanatnyi elmeza­varban cselekedett, amikor agyonlőtte Kennedy elnök ál­lítólagos gyilkosát, Oswaldot. A Ruby-védelem csütörtö­kön a keresztkérdések pergő­tüze alá vette a vád tanúit. Volt olyan tanúkihallgatás, amely több mint két óráig is elhúzódott. Ennek következté­ben a tervezettnél később ke­rül sor a bizonyítási eljárás so­rán a védelem első tanújának kihallgatására. A tanú egy Guttmacher nevű baltimore-i ideggyógyász. Guttmacher a védelem költségén már a hét elején megérkezett Dallasba, hogy »megvizsgálja« Rubyt. Melvin Belli, a védelem veze­tője kijelentette: legalább egy napig tart majd Guttmacher tanúkihallgatása. Csütörtökön két detektív ta­núvallomása is elhangzott. Ök voltak azok, akiket megbíztak, hogy Oswaldot a rendőrségről a börtönbe kísérjék. T. D. McMillon detektív sze­rint Ruby, miután meggyilkol­ta Oswaldot, így szólt az őt letartóztató rendőrökhöz: »Va­lakinek csak meg kellett ten­nie, valakinek el kellett intéz­nie a dolgot. Hiszen ti nem te- hettétek meg, fickók.« Kompresszor­frezeiöktf, kotróíépkezelöíC’, ^önnyiigéplteze M ! vényéé ÉM-vizegabizooyít- vánnyal fölvesz dunántúli munkahelyre a 22. sz. ^ Állami Építőipari Vállalat, IS Budapest, V., Irányi n. 17. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom