Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

Vasárnap, 1964. március 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP Pályázati felhívás a Somogy megyei Pártbizottság Marxizmus - leninizmus Esti Egyetemére A Somogy megyei Pártbizottság fölvételi pályázatot hirdet Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemének 1964/ 65. tanévére. Az egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, vezető propagandis­ták szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi szín­vonalon biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első év­folyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazda­ságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a ma­gyar munkásmozgalom történetét tanulják. A tantárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként egyszer kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), ezen a megjelenés kötele­ző. A tandíj egy évre 170 forint, mely félévenként fizethe­tő. Az egyetem hallgatóinak 24 nap tanulmányi szabadság jár. A jelentkezők fölvételüket kérhetik a kaposvári (Be­loiannisz utca 18. sz.), a csurgói, a barcsi, a marcali, a nagyatádi, a siófoki és a tabi tagozatokra. Az egyetemre való fölvétel föltételei: fölvételüket kérhetik, akik érettségivel vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, és a tanuláshoz szükséges mar­xista ismereteket már megszerezték. Az egyetemre párton- kivüliek is kérhetik fölvételüket. Nem kérheti fölvételét, aki más egyetem, iskola stb. hallgatója. A pályázat az esti egyetemen és a járási pártbizottsá­gokon, valamint a városi pártbizottságon beszerezhető kér­dőív alapján történik. A pályázatot az esti egyetem igazgatóságára (Kaposvár, Belioannisz u. 18. szám) kell küldeni május 15-ig. A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága Mi a mérce? Megyénk földművesszövetkezeti mozgalmáról, a Balaton-parti kereskedelem fejlesztéséről, a tsz-ek és a fö d mű vessző vetkezetek együttműködéséről Beszélgetés Szirmai Jenő elvtárssal, a SZŐ VOSZ elnökével A TABI TERMELŐSZÖ­VETKEZET PÁRTSZERVE­ZETE az utóbbi másfél-két évben jelentősen megerősödött. Íme a tények: ezerkilencszáz- ötvenkilenc és hatvankettő között öt, majd pedig újabb tíz elvtársnak ad­ták át a tagjelölt-, il­letve tagsági igazolványt. Em­lítésre méltó az a mód, aho­gyan a pártvezetőség törődik a pártszervezet erősítésével, az emberek nevelésével. Azelőtt — éppen kis létszáma miatt — gyenge, erőtlen volt a párt- szervezet, a szövetkezetben dolgozó kevés kommunista szava nem jutott el mindenki­hez, következésképp a pártta­gok nem ismerhették meg a pártonkíviiliek véleményét. Hogyan változott meg a lég­kör, mit tettek, hogy eredmé­nyeket érjenek el? — TANÁCSKOZTUNK AZ EMBEREKKEL, s a beszélge­tések közben megtudtuk, hogy kinek mi fáj — mondta Pili György elvtárs, a községi párt- bizottság titkára. — Feleletet kaptunk arra is, hogy miért nem erősödött tagjelöltségre érett tsz-tagokkal, s miért nem tudott hatékonyan dolgozni ko­rábban a pártszervezet. Ami­kor széjjelnéztünk, észrevet­tük, hogy jó páran vannak olyanok, akik megütik azt a mércét, amelynek alapján va­lakiről kimondhatjuk: érdemes a párttagságra. Valóban, mi a mérce? Ki és milyen föltételekkel lépheti át azt a küszöböt, amit úgy hí­vunk, hogy a párttagság elő- iskolája? — Hogy méltatlanok, kar­rierista szándékú emberek ne jöhessenek a pártba, elsősor­ban azt vizsgáljuk, hogy a tag­jelöltségre kiszemelt vagy föl­vételét kérő hogyan dolgozik; becsületesen, tőle telhetőén helytáll-e a posztján. Azt is számon tartjuk, hogy van-e te­kintélye társai előtt; érdeklő­dik-e a mi világnézetünk iránt. Tisztában vagyunk azzal, hogy kész kommunistákat nem ka­punk. Hogy mennyire találkoz­nia kell az elméletnek és a gyakorlatnak, arra a mi pél­dáink is elég kifejezöek. Nem egy olyan tsz-tagot hívtunk a pártba, akik a munkában az élen haladtak, s másokkal is próbálták megértetni: csak a becsületes munka hoz jobb éle­tet; korholták a hanyagokat, odamondogattak a lustáknak, a kihúzóknak. S mert erkölcsi alapjuk is megvolt hozzá, sza­vuknak lett foganatja. — TÖBB ILYEN SZOR­GALMAS ASSZONYT VET­TÜNK FEL sorainkba a ker­tészetből. Vagy egy másik pél­da. Egyik traktorosunknak igen sokat köszönhetett a szö­vetkezet: szorgalmasan dolgo­zott akkor is, amikor mások pihentek. Megkérdeztük őt is, belépne-e a pártba. Megható­dott. Elmondta, hogy erre gon­dolni se mert volna, mert nagybátyja neve valamikor a kuláklistán szerepelt, s »mit szólnának az elvtársak«. — S mit szóltak? — vetem közbe a párttitkárnak. — Azt, hogy tudtuk, s nem azonosítjuk őt a nagybátyjá­val; munkája, magatartása alapján alkalmasnak tartjuk a tag jelöltségre. Föl is vettük egy akarattal. — Volt-e rá példa, hogy ké­sőbb rájöttek: érdemtelenre pazarolták a bizalmat? Hogyan segítik a tagjelölteket, hogy jó kommunistává váljanak? — OLYAN MEGBÍZATÁST ADUNK NEKIK, aminek el­végzése örömet szerez, s nem követel erőn felüli vállalko­zást. Megmondjuk az elvtár­saknak, hogy mit várunk tőlük. Nemcsak jó munkára, hanem szorgalmas tanulásra is biztat­juk őket. Akit felveszünk, az tudja, hogy el kell végeznie az általános iskolát, s elvárjuk tőle, hogy politikailag is ké­pezze magát. Aki közénk jön, az jól tudja, hogy nem előjo­gokat szerez, hanem csak kö­telessége lesz több. S aki ne­tán másként vélekedne erről a kérdésről, és szerénytelen, ér­demtelen jogokat követelne magának, azt a közösség bírja jobb belátásra. Hivatástudat és kötelesség egyet jelent a tabi pártszerve­zetben. Varga József Csak zsemlét sütnek az egyik Május 1. utcai pékségben A Somogy megyei Sütőipari Vál­lalatnak a Május 1. utcai benzin­kút közelében levő üzeme korsze­rűtlenné vált. A vállalat nemrég az eddig csak kenyeret készítő üzemet süteményesüzemmé alakít­tatta át, és új berendezéssel látta el. Az átalakítás 900 000 forintba került. Az üzem most két műszakban 20 000 darab zsemlét süt. A Május 1. utcai pékség átalakításával ket­tőre emelkedett a csak süteményé készítő üzemek száma Kaposvá­ron. Megyénk lakosságát élelmi­szer- és iparcikkekkel túlnyo­mórészt a földművesszövetke­zeti kereskedelem látja el. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a Balaton-part for­góiménak ugrásszerű emelke­dése és az igények növekedése új feladatokat állít a földmű­vesszövetkezeti mozgalom elé. Ezzel kapcsolatban arra kér­tük Szirmai Jenő elvtársat, a SZÖVOSZ elnökét, hogy vála­szoljon néhány kérdésünkre. Szirmai elvtárs az alábbiakat válaszolta: — Milyen helyet foglárnak el a somogyi fmsz-ek az országos áruellátásban és a megyei kereskedelemben? Hogyan teljesítette múlt évi tervét a megye szövetkezeti kereskedelmet — A Somogy megyei szövet­kezeti kereskedelem részará­nya az ország forgalmában 5,3 százalék. Ez 1,2 milliárd forint értékű áru eladásának felel meg. A megye az országos ér­tékelés szerint a negyedik he­lyen áll. Somogy lakosságának 80 százaléka él a szövetkezeti kereskedelem hatókörének te­rületén. A szövetkezeti dolgo­zók általában jól látják el feladataikat. Az évi tervet 108 százalékra teljesítették. (Az élelmiszereladásban 101,7, a ruházati cikkekében 115,7, a vegyes iparcikkekében 113,6 százalékra.) A vendéglátó-ke­reskedelem a 206 milliós tervet 106,3 százalékra teljesítette. A leggyorsabb ütemben a vegyes iparcikkek forgalma növeke­dett. A tartós fogyasztási cik­kek forgalma egy év alatt 18 millióval (29,3 százalék) emel­kedett. Háromszor annyi tele­víziót, kétszer annyi motorke­rékpárt értékesítettek, mint az előző évben. Az ételforgalom 1,2 százalékkal növekedett. A rendelkezésre álló árualapok nagysága és választéka bővült ugyan, az igényeket azonban még nem tudták teljesen ki­elégíteni. — Milyennel: látja Szirmai elvtúrs a földmű vessző vet­kezetek Cs a termelőszövet­kezetek, valam'nt a MEK együttműködését? — Az fmsz-ek és a tsz-ek közötti kapcsolat jó. Ezt té­nyek bizonyítják: 1. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése után a tsz-ek növelték burgonya- és zöld­ség-vetésterületüket. 1960-ban 11 000, tavaly pedig 19 000 hold termésének átadására szerződ­tek. Arányosan nőtt a felvá­sárlás. Négy éve 5000, tavaly 7150 vagon volt a szerződéssel felvásárolt burgonya és zöld­ségáru. A tsz-ek mindjobban megértik, hogy nem ötletsze­rűen. hanem a szükségletnek megfelelően kell termelésüket irányítani. 2. Állandóan fejlődik a tsz-ek saját fuvarszállítása. A felvásárolt burgonya 85 száza­lékát ma már a tsz-ek viszik az átvevőhelyekre. Haladást tapasztalunk az exportáruk előkészítésében és szállításá­ban. A korábbi években az ex­portált zöldségféléknek csupán tíz százalékát, tavaly már 80 százalékát csomagolták, és 40 százalékát rakták a tsz-ek va­gonba. Áruiknak (a tagjaiknak eladott árut nem számítva) mintegy 95 százalékát a MÉK révén értékesítik a tsz-ek. 3. A MÉK és a tsz-ek közötti szerződéses fegyelem lényege­sen megjavult. A múlt évben előfordult szállítőeszköz-hiány és egyéb nehézségek ellenére különösebb viták és nézetelté­rések nem voltak. Az áruk át­vételekor sem támadtak olyan ellentétek, amelyeket á két szerv ne tudott volna rendez­ni. — Milyen segítséget vár a földművesszövetkezeti moz­galom a termelőszövetkeze­tektől, és hogyan Kívánj** az fmsz-ek a tsz-ek fejlő- dését előmozdítani? — Lényeges, hogy a tsz-ek jó minőségű árukat termelje­nek, s lehetőleg maguk csoma­golják és szállítsák el őket. Er­re mind nagyobb lehetőségük nyílik. Szükség van arra is, hogy a zöldségtermelő tsz-ek állandó kertészeti brigádokat hozzanak létre, vagy legalább­is megfelelő törzsgárdát ala­kítsanak ki, mert az áruk ter­melésében, előkészítésében, csomagolásában csak így vár­hatunk nagyobb fejlődést. A tsz-ek úgy termelhetnek jöve­delmezőbben több árut, ha nö­velik termelési-technikai beru­házásaikat. A megye tsz-eitől mind nagyobb mennyiségű és jó minőségű mezőgazdasági terményt vár az ország. Külö­nösen burgonyát, amely az or­szág árukészletének jelentős részét adja. A földművesszövetkezeti mozgalomnak igen fontos fel­adata, hogy adottságaihoz és lehetőségeihez mérten segítse a tsz-eket. Ennek a támogatá­sának legfontosabb tényezői a I következők: „ I Segítjük a tsz-eket a szerző­déses termeltetés helyes meg­szervezésében oly módon, hogy 1 növekedjék a jövedelmezőség, figyelembe véve a fogyasztók 1 szükségleteit és igényeit. Fel­vásárló apparátusunk szak-1 mai tanácsadással működik I közre ebben. Fontos teendőnk,! hogy a tsz-eket az igényeknek megfelelő, legjobb minőségű vetőmaggal lássuk el. Felhív­juk a ügyeimet a jó minőségű áru termelésére, az áruk meg-1 felelő előkészítésére, az ex-! portcsomagolás színvonalának I emelésére. Támogatjuk a tsz-1 eket a növényvédő szerek és egyéb eszközök beszerzésében. A tsz-tagok közétkeztetésében I és a nyári mezőgazdasági I munkák idején a mozgóárusí-1 tással már eddig is igen fi­gyelemreméltó munkát végez-1 tek az fmsz-ek. A mozgóárusok I számát 300 fölé emelik az I idén. Fontos feladat az is, hogy I az fmsz-ek ne csak a jelentő-1 sebb, nagyobb tsz-ek terüle-| tein és megmozdulásai alkal-1 mából rendezzenek vásárt, ha-1 nem a kisebb tsz-ekben is. — A somogyi Balaton-part I vendéglátó- ts vegyes Áru- I kereskedelme sokat fejlő-1 dőtt az utóbbi években. a| követelményektől azonban I — különösen nyáron — el-1 marad. Milyen új berulia-1 zásokkal kíván változtatni I a SZOVOSZ ezen a helyze-l ten? — A somogyi földművesszö-1 vetkezetek legfontosabb fel-1 adatai közé tartozik a Balaton-1 part hosszú éveken át elha-l nyagolt hálózatának gyorsabb! ütemű fejlesztése. A növekvői idegenforgalom, a kül- és bel-l földi fogyasztók igényeinek! magasabb színvonalú kielégí-1 tésére van szükség. Néhány! adat ezt a törekvést bizonyít-1 ja­Az utóbbi három esztendő-1 ben a szórakoztató-, vendéglá-1 tóhelyek száma megnöveke-1 dett. Tavaly hat — előregyár-1 tott elemből készített — eláru­sítópavilont állítottak fel, az idén Balatonmárián és Bala- tonfenyves határában épül új pavilonsor. A zöldség-gyü- mölcskereskedelem megjavítá­sára tavaly 12 új boltot nyitot­tak, ebben az évben két boltot létesítenek. Jelentősen meg fogja javítani az áruellátást, hogy Fonyódligeten új zöldség­gyümölcs tranzitraktárt építe­nek. Siófokon csaknem kétmil­lió forint költséggel bővítik a raktárt, így naponta többször láthatják el friss áruval az I üdülőtelepeket. Az üdülők és a l helyi lakosok ellátásának erő­teljesebb javítására van szük­ség Balatonszéplak, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonmária és Balatonberény több üzlete­ben. A rendelkezésre álló anyagi eszközökből és a helyi erőfor­rásokból számottevő összege-' két fordítunk a hálózat fejlesz­tésére, korszerűsítésére. Kis beruházásokból az idén hét Balaton menti község üzleteit bővítik. Siófokom cukrászüze­met, üveg- és porcelánüzletet nyitnak. Zamárdiban és Bala- tonlellén két és fél ezer sze­mély étkezését biztosító önki- szolgáló éttermet, Balatonmá­rián autós csárdát építenek. Korszerűsítik a balatonboglá- ri termelőüzemet, bővítik a vendéglátóhelyeket és a tej­boltot. Balatonföldváron kor­szerűsítik a főútvonal menti vegyesboltot, Balatonőszödön új vegyesboltot és italboltot nyitnak. Megemlítek néhány, a távo­labbi tervekben szereplő fel­adatot is. Ezek zöme 1970-ig valósul meg. Balatonmárián presszós cukrászdát és cuk­rászüzemet építenek. A strand korszerűsítésével egy időben büfét és bisztrót nyitnak. A Két Jóbarát Kisvendéglő he­lyett egy korszerű vendéglátó­kombinátot helyeznek üzembe. Balatonfenyves presszót, cuk­rászdát kap. Két új élelmiszer- bolt építését is tervezik; Siófo­kon a Balaton Eszpresszót a jelenleginek kétszeresére bő­vítik. Hasonlóan fejlesztik a hálózatot Balatonberényben, Balatonbogláron és Balaton- lellén. — Hogyan fejlődik tovább a megyében a földműves­szövetkezeti hálózat? Mit kapnak az idén és a követ­kező években a járási szék­helyek és a nagyobb falvak? __ Az anyagi erőforrásokat s ürgősségi és fontossági sor­rendben használja fel a me­gye. Az idei fejlesztés prog­ramja a következő: Tabon ABC élelmiszer-áru­ház, Siófokon cukrászuzem épül. Csurgón körülbelül egy­millió forintból korszerű presszós kisvendéglővé fejlesz­tik a vendéglőt. Marcaliban befejezik a ruházati áruház korszerűsítését. Toponaron cukrászüzemet létesítenek, Nagyatád külterületére élelmi­szer-vegyesbolt építését terve­zik. Barcson növelik az önki- szolgáló bolt hűtőkapacitását, és tovább gépesítik a Hüsi- üzemet. Babócsán korszerűsí­tik a kisvendéglőt, Iharosbe- rényben bővítik a vegyesbol­tot. Mezőcsokonyán, Kutason, Balatonszárszón, Marcaliban hűtőberendezéseket kapnak az élelmiszer- és húsboltok. Marcaliban szállodát és ven­déglőt, korszerű szaküzletet, Csurgón kétszintes ruházati áruházat nyitnak. Nagyatádon bútorraktár építését tegezik. Növelik a vegyi-háztartási, a bútor-, a ruházati, a vas-mű­szaki, az élelmiszerboltok szá­mát is. Figyelmet fordítanak a zöldség-gyümölcs szakboltok szaporítására és színvonaluk emelésére Nagybajomban, Ka- darkúton, Lengyeltótiban, Zá­kányban, Igáiban, Balatonlel- lén, Somogyszobon és másutt. — Milyen feladataik vannak a földművesszövetkezctek- nek az fmsz-mozgalom erő­sítésében. a kereskedelem javításában? — A tömegpolitikai munka a megye szövetkezeteinek egy részében meglehetősen gyenge. Éppen ezért az egyik legfőbb feladatnak tartom, hogy a tö­megpolitikai munka a gazda­sági munka szerves részévé váljék. A kiindulópont az, hogy a szövetkezet gazdája a tagság. Érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a szövetkezeti tagság megkérdezése nélkül hálózatfejlesztés, tervezés, be­ruházás ne történjék. A másik igen fontos feladat: szövetke­zeteink tekintsék magukénak a háztáji és a ház körüli gaz­daságok ügyét. Segítsenek a zöldség és a gyümölcs, a gyógynövény és a vegyes cik­kek termelésében, értékesíté­sében. A szövetkezetek fontos fel­adata tagjaik ellátása elsősor­ban a nem központi árualap­ból ellátott kisközségekben. Ezeken a helyeken szervezzék meg a helyi gyümölcs-zöldség- ellátást, s a felvásárlásban te­gyék érdekeltté a tsz-eket és a gazdákat. Több helyes intézkedés, kez­deményezés mozdítja elő a ke­reskedelmi munka megjavítá­sát. Meghirdették az »Új szí­nek a kereskedelemben« ver­senyt, s a legmegfelelőbb anyagi ösztönzőket alkalmaz­zák. A továbbiakban arra kell fordítani a figyelmet, hogy a tatarozásokat és a karbantartásokat szeptember 1-ig befejezzék, a vendéglá­tóipari hiányokat csökkent­sék, a helyi ellátást jobban megszervezzék. Az fmsz-ek igazgatóságai és a MÉSZÖV különösen ügyeljenek a ke­reskedelmi központok kialakí­tására, alapos és reális meg­szervezésére. Következeteseb­ben érvényesítsék a SZÖ­VOSZ ötödik kongresszusának ama határozatát, hogy a vá­sárló a lakóhelyén vagy a hozzá közel eső boltokban szerezhesse be a szükséges cikkeket. A külterületek ve­gyes- és italboltjainak színvo­nalát is fontos emelni. A vendéglátóiparban fokozni kell az ételforgalmat és a tel­jes termelést, hizlaljanak még több sertést. A több mint másfél millió forint értékű társadalmi mun­ka és a tagság hozzájárulása bizonyítja, hogy a tagok ma­gukénak érzik az fmsz-eket. Még sok az eddig ki nem használt lehetőség. Figyelem­reméltó eredmények vannak a szolgáltatásban. 297 helyen kölcsönöznek mosógépet, és mintegy 400 darab különféle háztartási fölszerelés áll a fa­lusi dolgozó nők rendelkezé­sére. A lehetőség szerint ter­jesszék ki a kölcsönzést a ki­sebb községekre is. Bízom abban, hogy az em­lített feladatok végrehajtásá­val a somogyi földművesszö­vetkezetek az eddiginél is számotevőbb eredményt érnek el — fejezte be a beszélgetést Szirmai Jenő elvtárs. Cs. J. Örömben üröm? Villanyt kapott a közelmúltban Gigenagy puszta is; bevezették az áramot a házakba, és sutba dob­ták a pipicseket meg a petró­leumlámpákat. Csupán az iskola árválkodott egy ideig villany nél­kül, mert a puszta korábbi gaz­dája, a gigei tanács nem kért hi­telt a villany bevezetésére. Most Bárdudvarnokhoz tartozik a te­lepülés, az ő tervükben sem sze­repelt a villamosítás. Az áramot bevezették. Az em­berek hittek benne, hogy előbb- utóbb előteremtik a szükséges pénzt a tanácson, és a jövőben nem kell vakoskodniuk az isko­lásoknak. Most azonban az a veszély fe­nyeget, hogy kikapcsolják az ára­mot, és leszerelik a villanyórá­kat, mert a községi tanácsnak változatlanul nincs pénze a vil­lanyra. Póthiteligénylésük ugyan­is még a mai napig sem érke­zett be a járási tanácshoz. Tízezer forint körüli összegről van szó. A járási tanács még tud­ná biztosítani. Miért halogatja a bárdudvar- noki tanács a póthitel igénylé­sét? P. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom