Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-19 / 66. szám

Tavasz előtt a megyei nőtanácsnál MSZMP MEG VE I BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Vörös Csillag 3 !-2. Kellemes nyári történet ez a színes, magyarul beszélő szovjet film. Három fiatal jó barát elhatározza, hogy a Fekete-tenger partján tölti szabadságát -vadember- módra, távol a civilizáció­tól. Táborozásuk nyugalmát két feltűnően csinos lány zavarja meg. ök már »ösla- kók« itt, és követelik: a férfiak hagyják el a terü­letet Ádáz harc dúl az ellenfelek között, s ugyan mi mással végződhet az ilyen küzdelem, mint sze­relemmel? Oenrih Oganyisz- jan rendező filmje a Fe­kete-tenger festői partvidé­kén játszódik, s szereplő- gárdájában a fiatal szovjet színésznemzedék több te­hetséges tagjával (Natalja Fatyejeva, Natalja Kusz- tyinszkaja, Andrej Miro­nov) ismerkedhetünk meg. Bár az időjárás azt ’ mutat­ja, hogy a természet az idén egy kicsit haragszik a tavasz­ra, és ezért nemigen akarja megszüntetni a tél »munkavi­szonyát«, mi már a tavaszi tér" (Vekről érdeklődtünk a megyei (Inőtanácson. 11 Az asszonyok hasznos téli 'elfoglaltságát, szórakozását (biztosító oktatások, így a nők (I akadémiája, a szülők akadé- ('miája és a népi hímző, sütő- ' | főző, szabó-varró szakkörök ()már nagyrészt befejeződtek. A második negyedévben a nő- f mozgalom egyik fő feladata a J (baromfitenyésztési verseny ^megszervezése. Emellett — ^ ahogy Horváth Sándorné, a ('megyei nőtanács titkára tájé­koztatott — nagy gondot for- l'dítanak arra, hogy minél töb- fbet termeljenek az asszonyok ('eladásra a háztáji gazdasá- r gokban. A legfontosabb azon­ban, hogy a termelőszövetke­zetekben a tavaszi mezőgazda- sági munkák zavartalanul menjenek, s aktívan részt ve­gyenek bennük az asszonyok. Már több községben munká­hoz láttak a nők, a napokba;, pétisóztak pl. a magyaratá- diak. A tavasszal fölmérik a köz­ségi és a járási szervezetek, hogy az oktatási formák ho­gyan feleltek meg az általános követelményeknek, az asszo­nyok igényeinek. Ennek alap­ján állítják majd össze a kö­vetkező tél oktatási tervét. Áprilisban megyei nőtanácsi ülésen vitatják meg, hogy a nevelési tervből adódó felada­tokat hogyan sikerült megva­lósítani, milyen nehézségek je­lentkeztek. Megrendezik a megye termelőszövetkezetei­ben vezető tisztséget betöltő asszonyok találkozóját, tapasz­talatcseréjét is. Kétnapos országjáró kirán­dulásra készül a városi nőta­nács; a siófokiak Kalocsára lá­togatnak el áz ottani nőtanács meghívására. Külföldi utat is terveznek a somogyi asz- szonyok; a fonyódi nőtanács tagjai cserelátogatásként még ebben a hónapban Csehszlová­kiába utaznak. S. M. Láng az utcákon Tanfolyam az üzemi tanács tagjainak a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárában Ismert az alaphelyzet. A fehér lány és a néger fiú szerelmének drámai törté­netét már több angol film feldolgozta. Az alkotók ez­úttal is a faji kérdésre tö­rekszenek ráirányítani a fi­gyelmet. A filmben szerep­lő szakszervezeti vezető elv­ben szenvedélyesen harcol a faji megkülönböztetés el­len, azonban abban a pil­lanatban, amikor a saját lá­nyáról van szó — aki néger tanártársához akar férjhez menni —, feladja az elvet. Roy Baker filmje bírálatot mond a társadalom eszmei kettőssége fölött is. A ma­gyar szöveget Egri István, Pápai Krzsi, Simor Erzsi, Kállai íerenc, Fülöp Zsig- mond, Békés Rita és Könn­yes Sándor tolmácsolja. Az üzemi tanácsok felada­ta, hogy segítsék a vállalat vezetőit a termelés szervezé­sében, irányításában, a gaz­dálkodásban. E megtisztelő, de igen felelősségteljes és sok hozzáértést kívánó megbíza­tásnak az üzemi tanácstagok csak akkor tudnak eleget ten­ni, ha állandóan képezik ma­gukat A Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárának szakszer­vezeti bizottsága és az üzem vezetői arra törekedtek, hogy .előmozdítsák az üzemi tanács tagjainak továbbképzését. Tanfolyamot indítottak, s azon az üzemi tanácstagok megismerkednek az anyag- gazdálkodással, a bérezéssel, a teljesítménnyel, az önkölt­séggel, az árral kapcsolatos — tehát a vállalati gazdálkodás­hoz elengedhetetlenül szüksé­ges — tudnivalókkal. A kilenchetes tanfolyam előadásait mindig a hét első napján tartják a gyár szak­emberei, műszakijai, közgaz­dászai. E héten az üzemi tanácsta­gok »Önköltség és árrentabi- lítás« címmel hallottak elő­adást. Hatvan egészségügyi állomás működik Kaposváron A vörösdandár parancsnoka Xj1 gyik szemén tejszínű a szemüveg, de a másik, a be- tegségtől meg nem támadott még frissen csillog. Pedig több mint nyolvan év járt el az ősz hajú veterán feje fölött. Pontosan nyolcvan esztendeje,' hogy Kaposvárra köl­tözött szüleivel az akkor hároméves Egerszegi János. Sorsa semmiben sem különbözik a többi proletárgyere­kétől; 13 éves korában már a kőművesállványon dolgozik, s a szakmának örök hűséget esküszik. Szervezett munkás lesz. Azok közé került, akik a magasabb órabérért, a rövidebb munkaidőért, a több pihenésért álltak csatasorba. Egerszegi János elvtárs is ott volt 1901-ben a Petőfi utcai Gyurisics-fé- le vendéglőben, ahol a petróleumlámpáktól gyéren világí­tott, füstös kocsmahelyiségben kimondják az építőipari mun­kások szakszerveztének megalakulását. Elérték, hogy a mun­káltatók leültek velük tárgyalni. Olykor-olykor le-lefaragtak a munkaidőből, és hozzátettek a munkabérhez. 1914-ben őt is bevonultatják Ferenc József közös hadse­regébe, hogy végigjárja az olasz és az orosz front Csatatéréit. Sok viszontagság után az őszirózsás forradalom már itthon éri. Üjra ott van a szervezett munkások között. Amikor a Korona nagytermében a megyei és a városi munkástaná­csot választják, elnöknek Egerszegi Jánost jelölik. A mun­kástanács nagy .feladatok előtt állt; a közbiztonság, á köz­élelmezés megszervezése, lakásügyek, segélyezések, építés — hogy csak egy néhányat említsünk a sok közül. A kaposvári példára egymás után alakulnak meg a fal­vakban is a munkástanácsok, egyre forradalmasodik a han­gulat. A munkásokat már nem lehet letéríteni útjukról. Föl­fegyverzett munkások megszállják a postát, a város- és a megyeházat, a rendőrséget, a vasutat, a laktanyákat és a fontosabb üzemeket. Kaposváron tíz nappal előbb átvették a munkások a hatalmat, mint a fővárosban. A direktórium Egerszegi Jánost teszi meg a Kaposváron állomásozó vörösdandár parancsnokává. Itt is volt munka szakadásig. Biztosítani kellett a déli határt, mert a szerb im­perialisták egyszer Szülőkig benyomultak. Babócsán, Alma­melléken és Vízváron állítanak fel határvédelmi alakulato­kat. Amikor az intérvéhciós csapatok megtámadják a Ta­nácsköztársaságot, a kaposvári munkások az északi fronton Védik a fiatal proletárállamot A bukás után bikacsökös tisztek szedik össze a munkás­ság legjobbjait. Egerszegi elvtárs előbb Szegeden rabosko­dik, majd a zalaegerszegi internálótáborba kerül, s onnan csak öt év múlva, 1924-ben szabadul ki. De a börtön, az in­ternálás sem töri meg. Üjból megtalálja elvtársait. Fáradt­ságot nem ismerve dolgozik tovább a munkásmozgalomban. Öregek és fiatalok egyaránt megemelik kalapjukat az iez harcos előtt. F. L. Gyarapszik a takarékbetét A múlt év novemberében rende­zett takarékossági napok eredmé­nyesek voltak. Az Országos Ta­karékpénztár Somogy megyei fiók­jában az év végére a betétek ösz- szege több mint 300 millió forint­ra növekedett. Március 11-ig újabb S3 400 000 forintot tettek takarékba megyénk dolgozói. A betétállo­mány jelenleg 376 millió forint. A nagyarányú takarékoskodás annak köszönhető, hogy az OTP dolgozói jó felvilágosító munkát végeznek, továbbá, hogy az or­szágban szilárd a gazdasági hely­zet, s hogy egyre több, főként fa­lusi ember látja be, hogy pénze nagyobb biztonságban van a ta­karékpénztárban, mint otthon. / Magyar Vöröskereszt ka­posvári elnökségének szerve- ' zésében negyedik éve folyik az egészségügyi állomások há­lózatának kiépítése városunk­ban. A 60 egészségügyi állo­más mintegy 450 tagja no­vembertől a tavaszig terjedő időszakban tíz előadásból álló tanfolyamot végez, illetve vég­zett. Ez a kiképzés három év­re terjed. Az első évben első­segélynyújtó, a másodikban házi betegápoló, majd köz­egészségügyi előadásokat hall­gatnak az állomás tagjai. Az egészségügyi állomásoknak eddig mintegy 250 tágja vé­gezte el a tanfolyamokat. Az egészségügyi állomások tagjai vöröskeresztes aktívák. Orvosi körzetenként értékelik a tisztasági mozgalmat a vá­rosban, szervezik a térítés nélküli véradómozgalmat, mozgósítják a lakosságot a tbc-szűrővizsgálatokra. Ezen­kívül ők látják el a szűrővizs­gálatok adminisztrációs fel­adatait is. Azokat, akik nem jelennek meg a vizsgálatokon, meglátogatják és felvilágosító munkát végeznek körükben. Dr. Fejes József orvos körze­tében például mintegy 500 ilyen szűrővizsgálatról elma­radt lakost látogatnak meg. Szociális gondozómunkát vé­geznek, és betegeket látogat­nak az orvosi körzetben, s az egészségügyi állomásokon levő fölszereléssel szükség esetén gondoskodnak az elsősegélyről Ki minek mestere? Ifjúsági turistaház makettjét készíti egy fiatal yosvári kőműves kapc A televízióból népszerű »Ki mit tud?«, »Ki miben tu­dós?« és »Ki minek a mes­tere?« vetélkedőnek már ha­gyományai vannak Kaposvá­ron és a megyében. A BM táncegyüttese és Parragi Zsu­zsa bűvész a nyáron a Szov­jetunióban turnézott a »Ki mit tud?« legjobbjaival; Ki­rály Jenő kaposvári gimna­zista ott volt tavaly a »Ki mi­ben tudós?« fizikadöntőjében; Barth Lídia, az ország legfia­talabb népi iparművésze a KISZ kb és a televízió első díját nyerte a múlt évben a »Ki minek a' mestere?« pályá­zaton. Az idén ismét kiírják a »Ki minek a mestere?« pályáza­tot valamennyi szakmában a huszonhat éven aluli fiatalok részére. A verseny meghirde­tésekor felhívták a figyel­met arra, hogy az elbírálás­kor tekintettel lesznek a pá­lyamű népgazdasági haszná­ige­ségére és a kivitelezés nyességére. A városi és a járási KISZ- bizottságokhoz már több ne­vezési lap érkezett. A pálya- műveket május 25-ig kiállítá­son mutatják be; a megyei döntőre a legszebb, legigénye­sebb munkák kerülnek. A megyei győztesek munkáit Budapestre küldiK; az orszá­gos verseny legjobbjairól helyszíni közvetítést ad a te­levízió is. A pályázóknak a döntőkön elméletből is vizs­gázniuk kell, a zsűri a ver­senyzők munkaterületével kapcsolatos kérdéseket tesz majd fel. A kaposvári városi KISZ- bizottságra érkezett jelentke­zési lapok közül különösen Radios Zoltáné érdekes. A Somogy megyei Építőipari Vállalatnál dolgozó fiatal kő­műves ifjúsági menedékházat ra, műszaki, szakmai újszerű- tervez a Nádasdi erdőbe. »A kétszárnyas, modem épület — írja a nevezési lapon — a te­repviszonyokhoz alkalmaz­kodva, a közelben fellelhető anyagokból, fából, kőből és nádból épülne.« Érdekes á terv, a megyei KISZ-bizottság bizonyára foglalkozik majd a megvalósítás gondolatával, mert a húsz-huszonöt szemé­lyes turistáház kiválóan alkal­mas lenne arra, hogy ott a KISZ-alapszervezetek haszno­san, kellemesen töltsék el a hétvégét, ugyanott nyári tan­folyamokat rendezzenek, vagy felváltva fiú- és lánycsoporto­kat küldhetné oda a KISZ me­gyei bizottsága egy-egyhetes j utalomüdülésre. Radics Zoltán a menedékház makettjét küldi be a »Ki mi­ben tudós?« pályázatra. Hogy milyen sikerrel, erre majd a megyei döntő és a nyilvános tv-közvetítés ad választ Elszólta magát Egy kisebb köfben arról beszélgetünk, hogy nehéz azoknak a gyerekeknek, akik autóbuszon járnak iskolába. — Fárasztó és bizonytalan az utazás, megviseli a gye­rekeket — mondja, egy pe­dagógus. — Nincs más megoldás — válaszol a másik. A vita egyre hevesebb, s egy idősebb férfi felindultan kiáltja: — Bizony, ha a fiamnak én volnék az apja, nem en­gedném, hogy buszon jár­jon ... * * * Részegen Két ifjú titán vitatkozik az ötödik féldeci után: — Hülye vagy, mit értesz te a futballhoz? — Többet, mint te, te an­ti... hukk... anti... — Mondd, hogy krisztus. — Egy frászt, anti... anti- talentum ... — Nézd, öregem, bé... béküljünk ki. Neked... hukk ... nincs eszed a fut­ballhoz, de lelkesedsz. Ne­kem van eszem hozzá, de nem lelkesedem... Kezet rá ... hukk... öreg fiű ... Mi ketten nyerjük meg a bajnokságot... * * * Figyelmeztetés A negyedikesek számtan­óráján ülök. Fiatal pedagó­gusjelölt tanít az osztályfő­nök védőszárnyai alatt. Nem sokkal azután, hogy beülök az utolsó padba, látom, hogy az osztályfőnök lopva egy cédulát rejt a fiatal lány ke­zébe. Később megszerzem a papírt, elolvasom: — Nem szakember... ar­ra vigyázz csak, hogy muta­tós legyen az órád ... — íb — * * * Igéző szemek Ritka természeti rendelle­nesség figyelhető meg Jacqu­eline Pochard tizenöt éves párizsi kislányon: a jobb szeme égszínkék, a bal ko­romfekete. A különleges sze­meknek máris sok »rabja« van — írja a Figaro. * * * Huncut fürdőruha Olyan octanszálakat gyárt a lengyel vegyipar, amelyek átengedik a nap barnító su­garait. Az ebből az anyagból készült fürdőruhában azon­ban nem tanácsos fényképe­zőgép elé állni, mert a ké­pen kizárólag a fürdőruha tulajdonosa látható. * * * Adriano Celentano, a 26 éves olasz üvöltő énekes, hajdani milánói órássegéd így nyilatkozott: — Szívesen olvasom az evangéliumot, már az öt- vennyolcadik oldalnál tar­tok. Különösen Krisztus ér­dekel, szeretném tudni, mi­vel foglalkozott, énekelt-e és volt-e karórája. * * * A titkárnő fölveszi a tele­font, és elhangzik a szoká­sos párviadal: — Ki kéri az igazgató elv­társat ? — Egy iskolatársa ... — Az nem lehet, kérem ... A mi igazgatónk nem is járt iskolába... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megvet Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LATOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon *• 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítői nél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom