Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-20 / 67. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK} ÁRA: 50 FILLÉR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XXI. ÉVFOLYAM 67. SZÁM ♦ PÉNTEK, 1964 MÁRCIUS 20. szorgalmas emberek — elhanyagolt lakásokban Jövedelmező gazdasag sáringerben <3 o.) Otthonunk (5. o. Megoldás kerestetik (6. n.) Mai számunk tartalmából: ÖSSZEÜLT A HAZAFIAS NÉPFRONT ■ III. KONGRESSZUSA Csütörtökön az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában összeült a Hazafias Népfront Hí. kongresszusa. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, rír. Münnich Ferenc államminiszter, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a politikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet több kiválósága. A padsorokban a városok és falvak népeinek mintegy 800 küldötte, valamint számos meghívott vendég, a társadalom minden rétegének képviselői foglaltak helyet. Ott volt a tanácskozáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Részt vettek a kongresszuson a Hazafias Népfront meghívására hazánkba érkezett külföldi delegációk tagjai. A tanácskozást dr. Harrer Ferenc nyitotta meg, majd Kállai Gyula emelkedett szólásra. Miidannylau hazánk felemelkedéséért, a szocializmusért! Kállai Gyula beszéde — A Hazafias Népfront-mozgalom második kongresszusa óta négy esztendő telt el. Munkában, harcban és eredményekben gazdag idő volt ez a négy év. Szerte a világon tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti függetlenség, a béke és a szocializmus erői. Hazánkban történelmi jelentőségű eredményt értünk el: befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, és hozzáfogtunk teljes felépítéséhez. A szocialista építőmunkában elért sikereink, a békéért folytatott következetes küzdelmünk nyomán országunk és kormányunk tekintélye és népszerűsége határainkon kívül is megnövekedett. — öröm és büszkeség számunkra, hogy hazánk, a Magyar Népköztársaság együtt menetel a világ haladó erőivel, s olyan célokért dolgozhatunk, amelyek nemcsak saját népünk, hanem az egész emberiség javát szolgálják — mondotta bevezetőben Kállai Gyula, majd elért eredményeinket ismertette. A legutóbbi kongresszusunk óta eltelt időben országunk életének legnagyobb horderejű eseménye a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése volt. A magyar parasztság sorsdöntőén fontos, történelmileg szükséges és helyes lépést tett meg, amikor a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Az elmúlt négy évben megsokasodtak földjeinken a gépek, és fokozódott a műtrágya használata. Ma mezőgazdaságunkban — több más gép mellett — már 54 ezer traktor, 7 ezer gabonakombájn dolgozik; egy hold művelés alatt levő földre 127 kiló műtrágya jut; több mint félmillió holdat öntözünk. A legnehezebb paraszti munkákat — a szántást, a vetést, a gabonafélék aratását — lényegében gépesítettük. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén hozott határozata újabb nagy összegű beruházást biztosít a mezőgazdaság anyagi-technikai bázisának erősítésére. A mezőgazdaság az ötéves terv időszakában az eredetileg előirányzott 34 millárd helyett 45 milliárd forintot kap. A Hazafias Népfront kongresszusa tapasztalati tények alapján állapíthatja meg, hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt helyesen cselekedett, amikor — any- nyi balszerencse és viszály, jobb- és baloldali túlzás után és ellenére — X958 telén újra napirendire tűzte a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ez történelmi fontosságú lépés volt, amely a magyar parasztság és az egész magyar nép érdekét szolgálta. A továbbiakban Kállai elvtárs kulturális életünk fejlődésével foglalkozott. Az elmúlt négy év politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi eredményeinek kivívásában, országépitő terveink megvalósításában igen fontos szerepet töltött be a Hazafias Népfront-mozgalom — állapította meg Kállai Gyula. — Mozgalmunk élő, eleven tevékenységének illusztrálására megemlítem, hogy az országban alig van lakott helység, ahol a Népfront által szervezett társadalmi munka nyomán ne épült volna valami: út, járda, vízvezeték-hálózat, park, kultúrház, sporttelep. A Népfront kereteiben működő békemozgalmunk számos harcos tömegakciót folytatott a nemzetközi helyzet enyhítéséért, az általános és teljes leszerelésért. Hívó szavára népünk most teljes erejével vesz részi a leszerelési hónap akcióiban. A gyakorlati munkában elért eredményei révén a népfrontmozgalom megerősödött, befolyása növekedett, az ország életének nélkülözhetetlen politikai tényezője lett. Kállai elvtárs a továbbiakban a népírontmozgalomról és szerepéről beszélt. Lekerültek már napirendről a régebben hallott olyan tévés elgondolások, miszerint például »a Népfront — ellenzéki párt«, vagy az, hogy «-a Népfront a pártonkívüliek szervezete«. De vannak és fejlődésünk során keletkeznek is — más helytelen nézetek, amelyekkel foglalkozni ke)l. Nyugati polgári lapok — meghatározott politikai célok szolgálatában — elég gyakran közölnek eszmefuttatásokat »a Kádár-rendszer liberalizálódásáról«, »fellazulásáról«. Az ilyen cikkek írói és a mögöttük álló politikusok vágyálmaikat látják valóságnúk. Nem értik meg, hogy a nemzeti egység megerősödése, a párt és a tömegek kapcsolatainak még szorosabbá válása, és ezen az alapon a népfrontmozgalom fellendülése a szocialista rendszer további erősödésének bizonysága. Ök a gyengülésünket szeretnék elérni és előmozdítani, ezért írnak olyasmit, hogy »a nemzetközi légkör enyhülése olyan fokozott népfrontmozgalmat tesz lehetővé, ami elvezethet a koalíciós pártok felelevenedéséhez«. Mozgalmunk tapasztalatai meggyőzhetnék őket arról, hogy a Hazafias Népfront a párt vezetésével a szocializmus teljes felépítését szolgálja, a párt és az egész nép még szorosabb szövetségének kovácsolásán tevékenykedik. Minél inkább előrehaladunk a szocializmus teljes felépítésének útján, annál erősebb lesz pártunk szövetsége a néppel, annál elevenebb és élénkebb lesz a népfrontmozgalom is. A reakciós elemeknek — itthon és külföldön is — tudomásul kell venniük, hogy politikai »elképzeléseikhez« e mozgalomra már régen nem számíthatnak. A Hazafias Népfrontmozgalom nem a reakció tartaléka, hanem a párt hű szövetségese a szocialista társadalom felépítésében. Hazánkban a népfrontmozgalom megjárta a fejlődés valamennyi szakaszát, az antifasiszta nemzeti ellenállástól a népi hatalom kivívásáig és a szocializmus építéséig. A népfrontban részt vevő társaddl- mi erők összetétele és a népfront politikai célkitűzése az idők során változott, de megmaradt és erősödött a népfrontpolitika alapja: az alapvető társadalmi osztályok ösz- szefogása a munkásosztály, a kommunisták vezetésével a nép előtt álló legfontosabb feladatok megoldására. Ez a társadalmi összefogás úgy szélesedett és ölelt fel mind nagyobb és nagyobb tömegeket, ahogyan előrehaladtunk a szocializmus irányában. Az alapvető társadalmi osztályok és rétegek — a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség — ösz- szefogása a Népfrontban nem taktikai, nem ideiglenes jellegű, hanem hosszú történelmi perspektívára szól. Fontos ezt hangsúlyozni, mert nálunk is akadtak, akik a Népfrontban csupán a párt politikájának valamiféle taktikai eszközét látták, s azt kezdetben a hatalom meghódításáig, majd a szocializmus alapjainak lerakásáig, esetleg megszilárdításáig tartották érvényesnek és szükségesnek. Meggyőződésünk, hogy a népfrontmozgalomnak a szocializmus teljes felépí- 1 tésében, majd a kommunizmus építésében is meglesznek a maga — senki más által el nem végezhető — feladatai. Amíg léteznek társadalmi osztályok, addig szükséges ezek összefogása, tehát van tere a Népfront tevékenységének. Amíg elengedhetetlen a politikai párt, a kommunista párt irányító, vezető tevékenysége a társadalom életében, addig szükséges a párttagok és pártonkívüliek harmonikus együttműködésének biztosítása, és ebben van helye és szerepe a Népfront tevékenységének is. Tapasztalataink arra utalnak, hogy az osztályok összefogása a Népfront keretében a párt vezetésével a legkedvezőbb feltételeket teremti a szocializmus, majd a kommunizmus felépítéséhez. A magyarországi népfrontmozgalom csaknem 30 éves tapasztalatai alapján levonhatunk néhány tanulságot, megállapíthatjuk a mai Népfront néhány fontos jellemvonását: Először: A Hazafias Népfront sajátos politikai tömegmozgalom, amely történelmi hagyományaihoz híven a nemzet előtt álló nagy feladatok megvalósítására hívja egységbe a magyar társadalom minden osztályát és rétegét, minden hazánkfiát. A Hazafias Népfront ma arra szólítja fel híveit, hogy erejükkel, tehetségükkel, munkájukkal hazafias lelkesedéssel vegyenek részt a virágzó szocialista Magyarország teljes felépítésében, mert ez az egyedüli magyar nemzeti politika, ez szabadságunk, függetlenségünk, szuverenitásunk, boldogságunk záloga. Másodszor: A Hazafias Népfrontot a Magyar Szocialista Munkáspárt, nagy nemzeti céljaink legkövetkezetesebb harcosa vezeti. A Népfront a párt politikája alapján fejti ki tevékenységét. A nemzet felemelkedéséért vívott hosszú küzdelem sikerei és balsikerei egyaránt azt tanúsítják, hogy a népfrontmozgalom mindig akkor volt a legeredményesebb, amikor a munkásosztály mellett más társadalmi erők is elfogadták és magukévá tették a munkásosztály pártjának politikáját és vezetését. Harmadszor: A Hazafias Népfront a szocialista nemzeti egység fejlődésének fontos letéteményese. Tevékenységének alapvető célja társadalmunk összeíorrottságának erősítése. Erre ma minden adottságunk megvan, mert hazánkban ma minden társadalmi osztály és alapvető réteg érdeke azonos, és egybeesik a szocializmus teljes felépítésének igényével. A Népfront célja, hogy miri*- den dolgozót egyesítsen, aki a békének, hazánk függetlenségének, országunk felvirágoztatásának, népünk jóléte további fokozásának ügyét magáénak vallja, s munkálkodik is érte. Ebben a széles körben megférnek a kommunisták és pártonkívüliek, materialisták és a vallásos emberek, társadalmi és gazdasági rei. * ink- nek áldozatra kész hívei, s azok is, akik lassabban ismerik fel, hogy az egyéni és családi gondokon túl a falu, az ország gondja is az övék, s a kettő szorosan összefügg egymással. Ezt. a széles nemzeti összefogást abban a meggyőződésben hirdetjük és valósítjuk meg, hogy a szocializmus felépítése nem lehet csupán a párt vagy csupán egy társadalmi osztály ügye, hanem kizárólag az egész nép műveként, mjndany- nyiunk közös alkotásaként valósulhat meg. Ennek a széles körű nemzeti egységnek — s ezzel együtt a népfrontmozgalomnak is az alapja is — a munkás-paraszf szövetség. A munkásosztály és a parasztság összefogása volt hazánkban az a társadalmi erő, amely biztosította a néphatli- lom kivívását és megvédését, lehetővé tette a szocializmus építését. Most ez a szövetség új tartalommal gazdagodott: lényegében azonos szocialista termelési viszonyok között dolgozó osztályok összefogásává vált, s ezzel elmélyült szocialista jellege. Az osztályharc hazánkban tovább folyik, bár 'tartalma, formái, módszerei megváltoztak. Az osztályharc célja: a szocialista nemzeti egység megvalósítása, egész nemzetünk egységbe kovácsolása a szocializmus politikai és világnézeti platformján. Nem harcolunk senki ellen _ múltja miatt; senkit sem tartunk ellenségünknek pusztán amiatt, mert azelőtt kizsákmányoló osztály tagja volt vagy annak leszármazottja. Ma mindenkit végzett munkája és mai magatartása alapján ítélünk meg. Ügy gondoljuk, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van, és velünk lehet abban a munkában, amelyet a szocialista Magyarország teljes felépítéséért folytatunk. Ebben az értelemben — rendszerünk megrögzött ellenségeinek maroknyi csoportjától eltekintve — hazánkban mindenki »népfrontos«, s most már azt mondhatjuk, hogy az egész magyar nép a Hazafias Népfrontban tömörült. Negyedszer: A Hazafias Népfront a hasznos közéleti tevékenység kiemelkedő serkentője. Fórumot ad mindenkinek a politikai életben, aki tehetségét, jó szándékát a nép, a közösség javára akarja fordítani. Ötödször: Szervezeti formáját tekintve a Hazafias Népfront-mozgalom a kötetlen, a legszélesebb tömegeket átfogó mozgalmi keretek bizonyultak a legalkalmasabbaknak arra, hogy mind több és több embert bevonjunk az aktív politikai tevékenységbe. A tapasztalat azt tanácsolja: ne változtassunk ezen a formán, helyes, ha a Hazafias Népfront továbbra is egyre szélesebb tömegeket, az egész népet átfogó politikai mozgalomként működik. Kállai elvtárs a továbbiakban politikai életünkkel foglalkozva hangsúlyozta: — Belpolitikai életünket az jellemzi, hogy erőnket nem osztja meg a különböző politikai irányok harca, hanem egy akarattal küzdhetünk közös céljaink eléréséért. Ma beiső életünk és munkánk legfontosabb teendője: népgazdasági terveink teljesítése, a szocialista építés megfelelő ütemének biztosítása és ezzel együtt népünk szocialista tudatának fejlesztése és erősítése. Legfőbb feladatunk most az, hogy országépítő terveink megvalósítására mozgósítsuk a dolgozó milliókat. Olyan közszellemet kell kialakítani; amelyben mindenki megérti, hogy nagy nemzeti céljainkat csak lelkiismeretes, okos, szorgalmas munkával érhetjük el. Népgazdaságunk alapja, fő ága a szocialista ipar. Pártunk nyolcadik kongresszusa meghatározta a magyar ipar továbbfejlődésének útjait. Ügy kell dolgoznunk, hogy az ipari termelés továbbra is gyorsan, évi 7—8 százalékkal növekedjék. Hazánk szocialista Iparosítása most új, magasabb szakaszba lépett, amelynek jellemző vonása a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek fokozottabb hasznosítása. Tisztelt kongresszus! Fejlődésünk jelen szakaszában a mezőgazdasági termelés fellendítése kulcsfontosságú feladatunk. Az idén a mezőgazdasági termelést a tavalyihoz képest legalább 4—5 százalékkal kell növelni. Az ország kenyérgabonaszükségletét teljes egészében hazai termésből akarjuk fedezni. Ennek eléréséért a múlt év őszén sokat tettek mezőgazdasági dolgozóink, közreműködtek ebben a Népfront aktivistái is. A jó őszi munkát kövesse most a vetések gondos ápolása, majd pedig a veszteség- mentes betakarítás. A biztonságos takarmányalapok megteremtése szükségessé teszi, hogy nagy figyelmet fordítsunk legfontosabb takarmánynövényünk, a kukorica hozamának növelésére. Agrárpolitikánk középpontjában a korszerű nagyüzem, a szövetkezeti közös gazdaság fejlesztése áll. De törődnünk kell a háztáji gazdaságok termelésének lehető legjobb hasznosításával is. A háztáji gazdaságot, ha annak: méretei nem haladják meg az alapszabályban és az állami határozatokban engedélyezett méreteket, nem szabad a közös birtok ellenpólusának tekinteni, és mielőbb meg kell szabadulni attól a sok helyen kísértő, káros nézettől* hogy »vagy a közös, vagy a háztáji-«. A meghatározott keretekben működő háztáji gazdaság a közös gazdaság szükséges kiegészítője, amely mind az egyénnek, mind a közösségnek hasznos. Mire összpontosítsák figyelmüket a Népfront aktívái a falusi munkában? A termelőszövetkezeti mozgalom győzelmével agrárpolitikánkban a gazdasági kérdések, a nagyüzemi termelés fejlesztésének problémái kerültek előtérbe — mondotta. Jó néhány termelőszövetkezetben még sok gondot okoznak a korábbi osztályrétege- ződéssel és vagyoni különbségekkel, illetve azok maradványaival összefüggő nézeteltérések, belső ellentmondások. Ezek megszüntetésének fő útja a közös gazdaság erőteljes fejlesztése. A gazdálkodás színvonala és a politikai helyzet közötti szoros összefüggést szemléltetően mutatja, hogy (Folytatás a 2. oldalon)
