Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1964. február £. Az országgyűlés szombati ülése (Folytatás az 1. oldalról.) és műszaki felmérések alapján körülbelül 120 millió forint, és ezzel 1200 fő foglalkoztatása érhető el. A minisztériumnak az a véleménye, hogy ezt a be­ruházást, amely a Budapesti Világítástechnikai Gyár ter­melésének teljes kitelepítését szolgálja, meg kell valósítani. Miután azonban a második öt­éves terv ilyen nagyságú beru­házást nem tett lehetővé, en­nek megvalósítása csak a har­madik ötéves tervben történ­het meg. A miniszter ezután elmondotta, hogy a megálla­podás 3. pontját, amely a Bu­dapesti Drótháló-, Fémszövet- és Fonatgyárnak Nagyatádra történő áttelepítését irányozta elő, nem lehet végrehajtani. A fölmérések alapján ugyanis a terület nem alkalmas ipartele­pítésre, mert fekvése, épületei, és nem utolsósorban a szállítá­si körülmények nem teszik le­hetővé ilyen típusú gyár oda­telepítését. A dróthálóhoz, drótszövethez szükséges anya­got Miskolcon és Salgótarján­ban gyártják. Évi viszonylat­ban körülbelül 30 000 tonna anyag szállítása az ország dé­li területére nem gazdaságos. A minisztériumnak az az ál­láspontja, hogy a vidéki ipar- telepítés további mértékét a regionális tervezés alapján, egyes országrészek és telepü­lések adottságainak együttes figyelembevételével kell meg­határozni. Varga Károly viszonválasza Varga Károly képviselő a vi­szonválasz jogával élve han­goztatta, hogy a miniszter ál­tal a két vállalat fejlesztésével kapcsolatban mondottakat megnyugvással veszi tudomá­sul — a minisztérium intéz­kedései összhangban vannak a népgazdaság fejlesztésének ér­dekeivel, a vidéki ipartelepí­tés követelményeivel. Elisme­ri, hogy a tervezett ipartelepí­tés Nagyatádon valóban nem lenne gazdaságos, de az a ké­rése, hogy a minisztérium és az Országos Tervhivatal foly­tasson további tárgyalásokat, és készítsen tervet a rendelke­zésre álló épületek ipari hasz­nosítására. A miniszter vála­szát elfogadja. Az országgyűlés az interpel­lációra adott miniszteri választ tudomásul vette. HENGSPERGER PÉTER Szabolcs megyei képviselő a nagyüzemi mezőgazdasági be­ruházások tervezésének és ki­vitelezésének megjavítása ér­dekében _ interpellált a föld-' művelésügyi miniszterhez. LOSONCZI PÄL földművelésügyi miniszter vá­laszában egyetértett azzal, hogy az elmúlt években sok hi­ba volt a mezőgazdasági épü­letek tervezésében és kivitele­zésében. A régebbi épületek egy része nem felelt meg a korszerű nagyüzemi gazdálko­dás^ követelményeinek. A ter­vező és kivitelező szervek ke­restek jobb, olcsóbb megoldá­sokat, ennek során azonban újabb hibákat is elkövettek. — A mezőgazdasági beru­házások tervezésének és kivi­telezésének megjavítására — mondotta a miniszter — már a közelmúltban több határo­zatot hoztunk. 1963-ban in­tézkedtek arról, hogy a ter­melőszövetkezetekben ezentúl a korábbi ideiglenes épületek helyett korszerű, időálló és műszakilag megfelelő az ál­lattenyésztés igényeit jól ki­elégítő épületek létesüljenek. A tervezőirodáknak, elsősor­ban a Földművelésügyi Mi­nisztérium tervezőirodájának feladatává tettük, hogy a me­zőgazdasági beruházásokhoz egységes szerkezetű, jó elren­dezésű, a mezőgazdaság cél­jainak megfelelő típusterveket alakítsanak ki. A tervezési és az adaptálási kapacitás bővítése érdekében az AGROTERV az idén már mint szakosított tervező vál­lalat csak prototípus- és or­szágos típusterveket készít. A tervezőmérnökök mellé mező- gazdasági szakembereket osz­tottak be, sőt a gyakorlati szakembereket még a terve­zésbe is bevonták. A közel­múltban rendelet készült ar­ról, hogy a termelőszövetke­zeteknek és az állami gazda­ságoknak csak olyan épületek terveit lehet kivitelre ajánla­ni, amelyek kísérleti épület­ként már legalább egy évig kifogástalanul üzemeltek. A földművelésügyi minisz­ter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. DR. BELAK SÁNDOR Veszprém megyei képviselő a talajjavító anyagok szállítása és biztosítása tárgyában in­terpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez és az Országos Tervhivatal elnöké­hez. — A rossz termőképességű és nehezen művelhető talajok javítása, a gyenge termelő- szövetkezetek jobb gazdálko­dási föltételeinek megteremté­se érdekében — mondotta — az utóbbi években több komplex talajjavítási terv készült. Egyik ilyen, nagysá­gánál és jelentőségénél fog­va kiemelkedő program a Vas és Zala megye területét érin­tő, mintegy 300 000 hold ja­vítását célzó őrség—hetési és göcseji terv. A program mi­előbbi megvalósítását azonban nagymértékben akadályozza, hogy a MÁV nem elégíti ki a Talajjavító Vállalat szállí­tási igényeit. Az idei talajja­vítási tervhez 37 000 vagon mészanyagot kellene szállíta­ni, s ehhez jön még a tava­lyi évről a szerződésben le­kötött, de a vasút által le nem szállított mintegy 20 000 vagon. A képviselő elmondotta, hogy a vasúti szállítás ne­hézségei miatt a Talajjavító Vállalat gyakran 50—60 kilo­méter távolságra is teherautó­val szállítja a javítóanyagot. Így viszont az egy holdra szükséges javítóanyagnak csak a szállítása több mint 2000 fo­rintba kerül. A képviselő vé­leménye szerint ezért célsze­rű lenne, ha a most használt kisebb hatóanyagú lápi mész- iszap helyett minél koncent­ráltabb és így kisebb szállítá­si kapacitást igénylő javító­anyagot biztosítanának. Ezt meg lehetne oldani akkor, ha mielőbb kibővítenék a javí­tandó területhez közel fekvő sümegi mészkőőrlő üzemet. DR. CSANÁDI GYÖRGY közlekedés- és postaügyi mi­niszter válaszában elmondotta, hogy bár a mintegy félmillió tonna javítóanyag szállítása a vasút teljes feladatához ké­pest nem jelentős mennyiség, mégis figyelembe kell venni, hogy a vasút teljesítménye nem növelhető korlátlanul. Ha a vasutat a tényleges kapaci­tásánál nagyobb teljesítmény­re akarják kényszeríteni, könnyen előállhat az a hely­zet, hogy a népgazdaság ter­melési terveit a vasút teljesítő- képessége determinálja. Ennek a megelőzésére már tettek egy sor fontos intézkedést. Így az idei terv már több új kapaci­tásnövelő műszaki létesítmény megvalósítását irányozza elő Ezenkívül komoly erőfeszíté­sek történnek a vasút munká­A valódi gyümölcslevek megőrzik a nyári gyümölcsök eredeti ízét, aromáját. Étvágytalanság, fáradság ellen igyon reggel egy pohár gyümölcslevet! jónak jobb megszervezésére, rejtett tartalékainak kiaknázá­sára. — Mindezek alapján — mon­dotta a miniszter — remélem, hogy a vasút teljesíteni fogja 1964. évi szállítási tervét, és ezen belül a talajjavító anya­gok szállításának előirányza­tát is. DR. AJTAI MIKLÓS az Országos Tervhivatal elnö­ke válaszában kifejtette, hogy a kitermelési és a szállítási költségeket egyaránt figyelem­be véve s hatóanyagban szá­molva, a lápi mész és a mész­kő őrlemény ára lényegében azonos, ez tehát nem indokol­ja a sümegi mészkőőrlő üzem bővítését. Emellett gondolni kell arra is, hogy talajjavítási programot akarnak megvaló­sítani az ország több más vi­dékén is, ahol még lápi mész- iszap sincs. A rendelkezésre álló összegből tehát elsősorban itt kell a mészkőőrlő üzemeket építeni, s csak azután kerül­het sor a sümegi üzem bőví­tésére. Bélák Sándor képviselő mindkét választ elfogadta; az országgyűlés a közlekedés- és postaügyi miniszter válaszát 11 ellenszavazattal, az Országos Tervhivatal elnökéét egyhan­gúlag tudomásul vette. KANTOR lajosné Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei képviselő azoknak az idős pedagógusoknak a nevében in­terpellált Veres József mun­kaügyi miniszterhez, akik az új nyugdíjtörvény életbelépte­tése előtt mentek nyugdíjba, s akiknél nem veszik figyelem­be az 1945 előtt munkában töl­tött éveket VERES JÓZSEF munkaügyi miniszter válaszá­ban megemlítette, hogy az in­terpelláció nemcsak az idős pe­dagógusokat, hanem más nyug­díjasokat is érint, akik szintén joggal vethetik föl nyugdíjuk visszamenőleges rendezését Utalt arra, hogy az új nyug­díjtörvény mellett még több­féle régi rendelkezés is élet­ben maradt, s a más-más ren­delkezések alapján megállapí­tott nyugdíjak között jelenté­kenyek a különbségek. A kormány ezen többször is igyekezett segíteni. Az 1959. évi nyugdíjrendezés például 541,9 millió forint, az 1963. ja­nuár 1-i rendezés 146,5 millió forint kiadási többletet jelen­tett; míg 1956-ban 573 000 volt a nyugdíjasok száma, az 1964. év végére számuk előrelátható­lag eléri a 750 000-et. 1956-ban a nyugdíjakra 2 milliárd 302 millió forintot fizetett ki álla­munk, az idén kifizetendő ösz- szeg viszont 6 milliárd 59 mil­lió forint lesz. Az új nyugdíj- törvény 1929-ig visszamenőleg nyugdíjalapnak fogadott el minden munkában eltöltött évet azoknál a dolgozóknál, akik a törvény életbeléptetése után mentek nyugdíjba. Visz- szamenőleges hatállyal vala­mennyi régi nyugdíjas ügyét hasonló alapon nem lehetett rendezni, mert erre anyagi le­hetőségeink nem adtak módot. — Egyetértek tehát inter­pelláló képviselőtársammal; igaza van abban, hogy a nyug­díjkérdés még nem oldódott meg teljesen. Feltétlenül szük­séges, hogy alkalmas időpont­ban az összes, nyugdíjra vo­natkozó rendeleteket összhang­ba hozzuk az új nyugdíjtör­vénnyel, és ezzel együtt az ösz- szes régi problémát is rendez­zük. A föltett kérdésre azon­ban meg kell mondanunk: er­re a rendelkezésre a közeljö­vőben nem kerülhet sor, mert anyagi kihatása rendkívül nagy. Ha gazdasági eredmé­nyeink tovább javulnak, ak­kor természetesen e kérdés rendezése is közelebb kerül a megvalósuláshoz — fejezte be válaszát Veres József. A választ az interpelláló képviselőnő és az országgyűlés elfogadta. Az országgyűlés ezzel befe­jezte munkáját. Az ülésszakot Vass Istvánná elnök zárta be. (MTI) London ingerülten elutasítja De Gaulle „történelem leckéjét London. Köves Tibor, az MTI tudó­sítója írja: London leplezetlen bosszú­sággal, ellenséges hangú meg­jegyzések kíséretében utasítja vissza De Gaulle francia el­nök újabb »leckéztetését«. A hírmagyarázók emlékeztetnek rá, hogy De Gaulle pontosan egy évvel ezelőtt belviszályba döntötte az atlanti tábort, amikor bevágta a Közös Piac kapuját Nagy-Britannia orra előtt, és visszautasította az amerikaiak Polaris-ajánlatát. Most pedig az angolszász ha­talmaknak rendezett újabb »történelem óráján« még in­kább elmélyítette a NATO re­pedéseit. Az angol lapok szombaton hangoztatják: A sokat emle­getett francia »államférfiúi bölcsesség« csupán Nagy-Bri­tannia után 14 évvel jutott el odáig, hogy elismerje a világ legnépesebb államának reali­tását. A külügyminisztérium­hoz közelálló Daily Telegraph »Merre tart De Gaulle?« cí­mű vezércikkében keserűen tá­madja a francia elnököt, aki »gondosan megválogatott sza­vaival zúzza szét szövetsége­seinek reményeit, zavarja ösz- sze politikájukat«. Amikor el­ismeri a kommunista Kínát — írja a lap —, valójában azt cselekszi, amit mi már régen megtettünk. Mi nem húztunk hasznot belőle és kérdés, hogy mire jut De Gaulle. A francia elnök fontos változásokra szá­mít Délkelet-Ázsia nagy ré­szének »semlegesítése« révén. De vajon milyen alapon gon­dolja, hogy Franciaország, Délkelet-Ázsia vagy a szabad világ bármely hatalma hasz­not húzhat abból a politikai felfordulásból, amelyet manő­verei előidézhetnek? Ezek a lépések, amelyek alighanem szándékosan zavart és kárt akarnak okozni az Egyesült Államoknak, egyszersmind is­mét demonstrálni akarják a francia politika teljes függet­lenségét és végtelen közönyét az amerikaiak nézetei iránt. A Times szerint De Gaulle ismét jeges zuhanyt zúdított Nagy-Britanniának arra a re­ményére, hogy »konstruktív szerepet játszhat Európában«. A Times megállapítja, hogy a francia elnök »leereszkedő megvetéssel« bánt az Egyesült Államokkal és ez nem sok biz­tatást nyújt a »Kennedy-me- net« soron következő tárgya­lásainak esélyeit illetően. A Financial Times is azt emeli ki, hogy De Gaulle meg­vetően elutasította a Közös Piac tervezett politikai uniója ellen emelt kifogásokat, és vi­lágosan megfenyegette partne­reit, hogy csak akkor hajlan­dó a vámtarifa-tárgyalásokon részt venni, ha előzőleg a francia érdekeknek megfele­lően véglegesen rendezik a Kö­zös Piac mezőgazdasági vám­politikáját. Az ultrakonzervatív Daily Sketch szerint a francia elnök »napóleoni ambíciói« felboru­lással fenyegetik a világpoli­tikai hatalmi egyensúlyt. (MTI) Lengyelországban a felszabadulás ünnepi évévé nyilvánították 1964-et Varsó (MTI). Pénteken ünnepi ülésre ült össze a lengyel nemzeti egy­ségfront országos bizottsága, amelyen megjelentek Wla- dyslaw Gomulka és Józef Cyrankiewicz vezetésével a párt és a kormány vezetői. Az ünnepi beszédet Aleksan- der Zawadzki, a lengyel ál­lamtanács elnöke tartotta. AHOGY ÖK LÁTJÁK Londoni eredmény = bizalom, bizalomért. (A Die Weltből) Zawadzki beszédének be­vezetőjében megállapította, hogy 1964, a felszabadulás 20. évfordulója a lengyel állam ezeréves megalakulása 1959- ben megkezdődött hatéves ün­nepségeinek fénypontja. Az elmúlt húsz év az ezeréves lengyel történelem legdicsőbb, legdöntőbb korszaka. Ma, a húszéves megtett útra visszatekintve megállapíthat­juk — mondotta Zavadzki —, hogy a Szovjetunió segítsége és a lengyel nép hatalmas erőfeszítése meghozta ered­ményét. Az elmaradt, földes­úri-kapitalista kizsákmányo­lás alatt nyögő Lengyelország­ból a hatéves fasiszta meg­szállás romjai után modern, virágzó szocialista országot építettünk. Az ünnepi ülésen ezután a lengyel néphez szóló kiált­ványt fogadtak el. A lengyel nemzeti egységfront ünnepé­lyesen a felszabadulás évé­nek nyilvánítja 1964-et, az or­szág felszabadulásának 20. év­fordulóját. Útban a Hold lelő a „Ranger 6.“ Pasadena (Kalifornia) (MTI). Az Amerikai Országos Űr­hajózási Hivatal pasadenai megfigyelőállomásán közölték, hogy a »Ranger—6« űrlabora­tórium pénteken este (magyar idő szerint szombaton a kora reggeli órákban) mintegy 160 000 kilométerre közelítette meg a Holdat, és ha semmi za­varó körülmény nem lép fel, vasárnap hajnali négy óra után (magyar idő szerint 10.00 óra) eléri a Holdat. Az űrla­boratórium szombaton magyar idő szerint röviddel 16.00 óra után jutott a Hold vonzási kö­rébe. A »Ranger—6«, amely­nek pályáját pénteken sikere­sen módosították, jelenleg majdnem hétezer kilométeres óránkénti sebességgel száguld a Hold felé Az amerikai űrhajóban el­helyezett hat televíziós felve­vőkészülék a becsapódás előtti utolsó 10 percben a tervek sze­rint mintegy háromezer felvé­telt készít a Hold felszínéről és továbbít a Földre Az Amerikai Országos Űrha­józási Hivatal szóvivője Cape Kennedyben közölte, hogy a »Satumus—1« űrrakétáról mesterséges holdként keringő második fokozata jelenleg 94,8 perc alatt kerüli meg a Föl­det A »Satumus—1« több hó­napon át kering majd a Föld körül, sebességéből fokozato­san veszít, és végül a sűrű földi légkörbe jutva elég. II ciprusi kormány továbbra is ellenzi az angol-amerikai tervet Az AP hírügynökség anka­rai keltezésű jelentésében közli, hogy a török kor­mány ötórás tanácskozás után jóváhagyta azt az angol- amerikai közös javaslatot, hogy a NATO-hatalmak 10 000 főnyi »nemzetközi bé­kéltető erőt« küldjenek Cip­rusra. A török kormány, amely eddig a kérdésben in­gadozó magatartást tanúsí­tott, azután állt kötélnek, hogy az amerikai és az angol nagykövet 50 perces tárgya­lást folytatott lnönü minisz­terelnökkel. Kiprianu ciprusi külügy­miniszter, aki jelentéstételre Londonból hazaindult, szom­batra virradó éjszaka Athén­be érkezett. Kijelentette, hogy az angol—amerikai terv elfogadhatatlan a szigetor­szág számára, bármilyen ma­gatartást is tanúsít a görög kormány. Ciprus a görög döntést nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek — mondotta a külügyminiszter. A TASZSZ nicosiai jelenté­sében arról ad hírt, hogy a ciprusi főváros lakossága nagy megelégedéssel fogadta a TASZSZ hírügynökség leg­utóbbi nyilatkozatát, amely­ben a Szovjetunió szót emel a NATO beavatkozása ellen. Újabb „kínr's eset" Bonnban: A különleges biztonsági csoport vezetője SS-tömeggyilkos Bonn (MTI). Közvetlen azután, hogy Krüger miniszter náci múlt­jának leleplezése miatt be­nyújtotta lemondását újabb kínos ügy pattant ki Bonn­ban: letartóztatták Peters rendőr-főtanácsost, mivel ki­derült róla, hogy a háború alatt mint SS-tiszt részt vett tömegkivégzések végrehajtá­sában. Különösen kínossá teszi az ügyet, hogy Peteres a bon­ni rendőrség különleges »biz­tonsági csoportját« vezette, s ebben a minőségben ő volt a felelős a köztársasági elnök, a kancellár, s a Bonnba látoga­tó külföldi államférfiak sze­mélyes biztonságáért. A Neue Rheinzeitung kom­mentárjában »megrendítő hír­nek« nevezi Peters letartóz­tatását, s hangsúlyozza: Vég­re ki kellene nyomozni azo­kat is, akik azzal az ürüggyel, hogy »szükség van a szak­emberekre« a halál szakértőit juttatták ismét felelős pozí­ciókba. fiknamez^re bukkantak Kelet-Szlovákiában a má­sodik világháborúból maradt aknamezőre oakkantak. Az erős fagy miatt az aknákat most nem tudják hatástalaní­tani. A veszélyeztetett helye­ket elkerítik, és az aknák fel­szedését tavasszal kezdik meg. Az utóbbi években Kelet-Szlo- vákiában több ezer éles ak­nát és fel nem robbant lö­vedéket találtak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom