Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-13 / 36. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1964. február 13. fipré Untai előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján (Folytatás az 1. oldalról) zések milyen főbb gyártási te­rületeket érintenek, majd ki­fejtette, hogy a gépipari szakosítás ed­digi eredményeivel még nem vagyunk megeléged­ve. Tévőiről sem merítet­tük ki a szakosítási lehe­tőségeket. Ennek bizonyítására rengeteg példát lehetne felsorolni. Mo­torkerékpárt például vala­mennyi szocialista ország gyárt, de nem kellő széria- nagyságban. Nálunk idehaza is van jó néhány szerszámgép — a specális típusoktól eltekint­ve —, amelyekből kis széria- nagyságot állítunk elő. Nem lehet gazdaságosnak tekinteni, hogy termelésünk például au­tóbuszból 2350 darab, teher­autóból 4600 darab, traktorból pedig 3100 darab. A KGST végrehajtó bizott­sága több alkalommal fog­lalkozott a KGST-országokban hiányt képező, legtöbbször tő­kés piacról importált gyártmá- nyok szakosításával. Ezen a területen a munka az utóbbi hónapokban jó irányban ha­lad. Sokkal nehezebb megva­lósítani a munkamegosztást az úgynevezett hagyományos, már régen, de kis szériában, magas önköltséggel gyártott gépek szakosítása területén. Elmondotta ezután: A Magyar Népköztársa­ságnak különösen érdeke fűződik ahhoz, hogy a KGST keretében minél több vegyipari termék szakosítása valósuljon meg. Adottságainkat véve figyelem­be arra törekszünk, hogy a hazai viszonyoknak megfelelő termelési ágazatokban részt vállaljunk. Ebből következően hazánk jelentős fejlesztést irá­nyoz elő például a gyógyszer- ipari termékek gyártásában. Gyógyszeriparunk fejlesztésé­nek alapja — saját szükséglé­tünk mellett — a Szovjetunió és más- szocialista országok igényeinek kielégítése. A Szovjetunióba irányuló gyógy­szerexportunk például 1958- tól 1962-ig megnégyszereződött, de hasonlóan bővült a szállítás más országokba is. Széles körű együttműkö­dés bontakozik ki a nö­vényvédő szerek gyártásá­ban. Valószínűleg csehszlovák és magyar közös erőfeszítéssel lé­tesítünk olyan üzemet, amely a növényvédő szerek egyik fontos alapanyagát fogja ter­melni. A Bolgár Népköztársa­ság elvállalta, hogy a Magyar Népköztársaság fenoligényét 1966—1970 között biztosítja benzol szállítása ellenében. Ezután a távlati tervek egyeztetéséről beszélt, ismer­tette az eddigi eredményeket, majd részletesen szólt néhány közös intézmény munkájáról, köztük a Barátság kőolajve­zetékről, a Béke nemzetközi villamosenergia távvezeték­ről, és a nyersanyag kiterme-, lés fokozását célzó közös be­ruházásokról. — Jó tapasztalataink van­nak — mondotta a továbbiak­ban — olyan közös intézmé­nyek előnyeiről, mint a Dub­nái Egyesített Atomkutató In­tézet, amely 1956 március óta dolgozik. Az intézet létrehozá­sa lehetővé tette a szocialista országok tudósainak, hogy a fizika legaktuálisabb kérdé­seivel foglalkozhassanak olyan berendezések segítségével amelyeket az egyes országok — a Szovjetunió kivételével — megépíteni és üzemeltetni ■nem tudnának. Hazánkból ed­dig 39 kutató tanult és dol­gozott a dubnai intézetben. Apró Antal a KGST-orszá- gok közös vasúti tehergépko­csi-parkjáról elmondotta, hogy az új KGST-"zerv lehetővé teszi, hogy a részvevő orszá­gok jobban kihasználják ko­csiparkjukat, és ezzei növel­jék a vasúti szállítás gazdasá­gosságát. A közös vagonpark ez év közepétől lép működésbe. Első lépésként a KGST- országok 92 700 vagonja vesz részt a közös kocsi­parkban — amiből Ma­gyarország részesedése 9000 darab. 1964. január elsejével kezd­te meg munkáját a KGST-or- szágok nemzetközi együttmű­ködési bankja. A közös bank felállítása szorosan összefügg a KGST-országok közötti több oldalú elszámolások bevezeté­sével. Az előadó ezután a műsza­ki—tudományos együttműkö­désről szólott. Ennek formái — mondotta — a KGST-or­szágok népgazdaságfejlesztési terveinek megvalósításában döntő szerepet játszottak, és játszanak ma is. A sokoldalú segítségnyúj­tásban a Szovjetunió járt és jár az élen. A tudományos—műszaki és közvetlen technikai segítség- nyújtás hatékonyságát jellem­zi, hogy például hazánkban a szovjet dokumentációk átvéte­lével és közvetlen technikai segítséggel épült üzemek- szol­gáltatják nyersvastermelé- sünk 40 százalékát, acélterme­lésünk 20. százalékát, henge- reltáru-termelésünk 34 száza­lékát golyóscsapágy-gyártá- sunk 50 százalékát. Az együttműködő országok népgazdaság-fejlesztési ter­veinek egybevetése mindjob­ban rávilágít arra, hogy egyes alapvetően fontos célok meg­valósításához új tudományos fölismerésekre, lényegében új konstrukciókra és új techno­lógiai eljárásokra lesz szük­ség. A KGST ennek megfele­lően a következő problémák megvizsgálását vetette föl el­ső lépésként: a műanyagok alkalmazása a népgazdaság­ban; a mezőgazdaság kemizá- lása; különféle tudományos kutatások végrehajtására szol­gáló műszerek, berendezések kidolgozása; az önműködő szabályozási rendszerek elmé­letének kidolgozása; a foto­szintézis; a rakodó-szállító munkák komlex mechanizálá- sa stb. A mezőgazdasági együttmű­ködés kérdéseiről Apró Antál elmondotta, hogy még csak kezdeti lépések történtek a mezőgazdasági termelés sza­kosításában. A további mun­ka során nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy ta­laj és éghajlati adottságok és egyéb természeti tényezők sokkal nagyobb mértékben befolyásolják a termelést, mint az iparban, s a rendel­kezésre álló munkaerő nagy­sága, valamint a kialakult hagyományok egyik vagy má­sik országban ugyancsak alap­vetően befolyásolhatják a me­zőgazdasági termelés szerkeze­tét. Ebből adódik, hogy Magyarország számára a termelés szakosítása kere­tében fontos szerep jut a gyümölcs-, a szőlő- és a zöldségtermelés növelésé­ben. Vannak lehetőségek egyes ipari növények (például do­hány) termelésének szakosítá­sában is. Ami a gabonafélé­ket illeti, valamennyi KGST- ország alapvető érdeke terme­lésük minél gyorsabb és mi­nél nagyobb mértékű növeié" se. Az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb feladata az ország kenyérgabona-szükség­letének fedezése saját terme­lésből. A KGST-országok mind szé­lesebb keretek között és mind sokoldalúbban valósítják meg gazdasági együttműködésüket. Igaz, hogy viták is adódnak ezzel kapcsolatban, mert nem minden ország tartja fontos­nak részvételét nemzetközi méretű új vállalkozások lét­rehozásában. A vitákkal kap­csolatban a nyugati ellensé­ges sajtóorgánumok úgyneve­zett keleti szakértői hangzatos cikkeket írtak a KGST ellen. A Washington Post például azt írta, hogy »kritikus a KGST-n belüli helyzet«. Éhes disznó makkal álmodik — mondja a magyar közmondás. Az imperialisták szeretnék, ha népgazdaságainkban, gaz­dasági együttműködésünkben válságok lennének. Nem tagadjuk, hogy van­nak nálunk nehézségek, de ezek a gazdasági fejlődés, a növekedés problémái. Ugyan­akkor nap nap után olvasha­tunk a vezető kapitalista la­gyelországgal közös vaskohá­szati együttműködési szerve­set létrehozására. Apró Antal ezután külkeres­kedelmi forgalmunk ' néhány kérdésével foglalkozott. En­nek egyik fő jellemkője — mondotta —, hogy árucserénk több mint 70 százalékát a KGST-or- szágokkal, több mint egy- harmadát a Szovjetunió­val bonyolítjuk le. A békés egymás mellett élés elvéből következően törek­szünk a gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok fejlesztésé­re a tőkésországokkal is. Befejezésül Apró Antal hangsúlyozta: — Arra van szükség, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés va­lamennyi kialakult formáját továbbra is támogassuk, azok továbbfejlesztésében aktívan vegyünk részt. Változatlanul kezdeményeznünk kell a KGST szerveiben és a többi nemzetközi szervekben, illetve a kétoldalú gazdasági kapcso­latokban az új megoldásokat, államközi termelési kapcsola­tokat. Amit esetleg nehezebb meg­oldani sokoldalú módon — minden KGST-ország részvé­telével —, azt meg kell kísé­relni államközi egyezménnyel két-három ország között lét­rehozni. A kezdeményező készség mellett ugyanakkor türelemre, körültekintésre, az egész szo­cialista közösség, valamint az egyes szocialista országók ér­dekeinek, szükségleteinek gon­dos tanulmányozására van szükség minden vonatkozás­ban. A szocialista országok kö­zött ma még meglevő színvo­nalbeli különbségeket felszá­molni és emellett megnyerni a békés versenyt a kapitalizmus­sal: ez egy hosszabb időszak­nak és nagyon sokoldalú kö­zös erőfeszítéseknek lehet csak az eredménye. A szocializmus ügye állan­dóan erősödik, és előrehaladá­sunkat, gazdasági fejlődésün­ket nem lehet feltartóztatni. Minden feltétellel rendelke­zünk, hogy valamennyi terü­leten sikeresen haladhassunk előre, és újabb győzelmeket érjünk el. (MTI) pókban a Közös Piac »agrár­politikájának kudarcairól«, éppen úgy, mint a »szén- és acálháború« fejleményeiről, valamint »az alma- és csirke- háborúról«. Hiba lenne, ha eltúloznánk a Közös Piac országainak si­kereit, de Ugyanolyan hi­ba lenne nem figyelembe ven­ni a nyugati tőkésországok gazdasági eredményeit, hisz nem -egy területen tanulha­tunk tőlük, különösen a mű­szála haladás, a munkaszer­vezés, a piachoz való alkal­mazkodás területén. De mi ismerjük a tőkés világ el­lentmondásait is, tudjuk, hogy a nyugat-európai tőkésorszá­gokban a termelés nemzetkö­zi szakosítása, a ■ gázdasági együttműködés bizonyos mér­tékű fejlődése az egymás el­leni konkurrenciaharc és a verseny diktálta kényszer je­gyében folyik, amelyben az erősebb tőkésországok kímé­letlenül elnyomják a gyen­gébbeket, a nagyobbak a ki­sebbeket. Errjellett kifejezésre jut a kapitalista világban is a gazdasági élet internaciona- lizálódásának objektív ten­denciája, amely napról napra fokozódik a gyors technikai és tudományos fejlődés következ­tében. Az utóbbi évek során a gazdasági kapcsolatok a KGST-hez tartozó országok között két egymással szoro­san összefüggő formában fej­lődtek. Äz együttműködés alapvető formája a KGST ke­reteiben, annak különböző ágazati szerveiben folyik. A másik együttműködési forma: a KGST elvei alapján két vagy több tagország közötti gazdasági együttműködés spe­ciális, elsősorban vagy kizáró­lag számukra érdekes gazda­sági kérdésekben, két- vagy több oldalú tárgyalások útján. A kétoldalú gazdasági együtt­működés lehetővé teszi, hogy jobban feltárjuk és kihasznál­juk az országaink népgazda­sága szerkezetében, gazdasági fejlettségi színvonalában, kö­zeli földrajzi helyzetében és más adottságaiban rejlő lehe­tőségeket. Ezenkívül két- vagy háromoldalú formában sok­szor könnyebb egy időben a szükségleteket és a lehetősé­geket egyeztetni és kölcsönö­sen előnyös együttműködési megoldásokat találni. Ennek érdekében keresni kell az új szervezeti formá­kat, közösen irányított ipar- sv-«*- ági egyesülések, nemzetközi t jellegű trösztök, bizottságok f vagy más, közösen létrehozott f üzemek, intézmények forrná- J jában. Az utóbbi időben több f — szocialista ország pártjaival, <; JsV?8 /SWs '45* kormányaival folytatott ta-1 fíj Jjf 1® J/ g/ £■ nácskozások azt mutatják, f” ** ® ™ hogy a szorosabb együttműkö­déssel kapcsolatban hasonló1 elképzelések alakultak ki nemcsak nálunk, hanem másutt is. Országunk kétoldalú- gazda-1 sági együttműködést már több1 éve folytat — a kétoldalú1 kormányközi gazdasági bizott-1 Ságokon keresztül — több szp-1 cialista országgal. Ilyen kormányközi bizottsá-1 gok működnek már több éve1 a Román Népköztársasággal,1 a Bolgár Népköztársasággal < és a Lengyel Népköztársaság-1 gal. Az utóbbi két évben jött < létre a csehszlovák—magyar < az NDK—magyar és a ju- < goszláv—magyar gazdasági1 együttműködési bizottság. A magyar—szovjet gazdasá-' gi és tudományos együttmű­ködési kormányközi bizottság1 a múlt héten • tartotta első1 ülését Budapesten. Nagy je- 1 lentőségűnek tartjuk e bi- \ zottság megalakulását, mert Carapkin szovjet nagykövet sajtónyilatkozata Genf (TASZSZ). Szemjon Carapkin nagykö­vet, a tizennyolc hatalmi le­szerelési bizottság munkájában részt vevő szovjet küldöttség vezetője szerdán a genfi Nem­zetek Palotájában a sajtó képviselői előtt a következő nyilatkozatot tette: »1964. február 10-én az ame­rikai külügyminisztérium egyik képviselője nyilatkozatot tett, amelynek értelmében J unj Noszenko, a tizennyolc hatal­mi bizottság munkájában részt vevő szovjet küldöttség szak­értője állítólag politikai me­nedékjogot kért az Egyesült Államokban. Ezzel kapcsolat­ban szükségesnek tartom a következők kijelentését: Jurij Ivanovics Noszsnko, a szovjet küldöttség szakértője a bizott­ság február 4-i ülését köve­tően ebédelni ment és eltűnt. Noszenko távollétéről tudo­mást szerezve a Szovjetunió genfi és berni képviselői ismé­telten érintkezésbe léptek a svájci hatóságokkal kérve, hogy tegyenek meg mindent Noszenko megtalálása érdeké- ben. A svájci hatóságok közlése szerint megtették a megfelelő intézkedéseket Noszenko fel­kutatására. Mind ez ideig azonban a svájci hatóságok semmilyen választ sem adtak a Szovjetunió képviselőinek megkeresésére. Ezzel kapcsolatban rendkí­vül különös az a tény, hogy a helyzet minden ko­molysága ellenére a sváj­ci hatóságok részéről ha­tározottan hiányzott a készség arra, hogy a szovjet küldött­ségnek hatékonyan segítségé­re legyenek Noszenko felkuta­tásában. Ezenkívül-, ha No­szenko valóban az amerikai hatóságok kezében van, ez csupán azt mutatja, hogy a svájci hatóságok néni csupán hogy nem biztosítják a nem­zetközi értekezletek részvevői­nek elemi biztonságát,, hanem területükön megengedik kül­földi titkosszolgálatok provo­kációs tevékenységét. A szovjet küldöttség kifeje­zi reményét, hogy a svájci ha­tóságok megteszik az összes szükséges intézkedéseket, és élnek szuverén jogaikkal, hogy Noszenko visszatérhessen munkahelyére, családjához, gyermekeihez.« (MTI) A görög baloldal impozáns választási nagygyűlése Athén (MTI). Kedden este százezren gyűl­tek össze Athén belvárosában, hogy meghallgassák az Egy­séges Demokratikus Baloldali Párt, az EDA szónokait. A transzparensek alatt felvonuló tömegnek Iliász lliu, a párt végrehajtó bizottságának tag­ja fejtette ki a programot, amelynek főbb pontjai: a de­mokratikus erők november 3-i győzelmének elmélyítése; a közélet demokratizálása; a dolgozó rétegek gazdasági helyzetének megjavítása _ és átfogó szociális intézkedések meghozatala; a népek közti barátság politikájának erősí­tése, s mint ennek záloga — az ország baloldali és demok­ratikus erőinek összefogása. Utána Manolisz Glezosz mon­dott izzó hangú, nagy hatású beszédet, és követelte Ciprus szuverenitásának tiszteletben tartását, a megbékélést és a nyugalmat a sokat szenvedett szigetország egymásra uszított lakossága számára. Az egybe­gyűlt tömeg sürgetően köve­telte a Görög Kommunista Párt működésének engedélye­zését. A görög főváros fiatalságá­nak és dolgozó népének ez az imponáló megmozdulása nem okvetlenül annak bizonyítéka, hogy az EDA-nak sikerül sza­porítania országos viszonylat­ban a képviselői mandátumok számát. Ennek oka a politikai helyzet bonyolultsága, amit az is mutat, hogy három hónap után kerül sor újabb válasz­tásokra. TAKÁCS ISTVÁN ' fájdalmas kis mosollyal sem... Gyorsan belemerült az evés­ve, lopva pillantott csak föl a lassan csipegető asszonyra. — Nem ízlik, drágám? — Ó, te csacsi! Ne törődj ve­le... butaság... De az előbb olyan iszonyú éhes voltam, azt hittem, megennék egy fél ma­lacot, most meg, hogy itt van... és tudom, hogy veled lehetek, már olyan mellékes... Sza­.. mesélj Stock- Folytatni már fölösleges márság, ugye? Egy asszonynak éjszakába nyúló volt. Cinkos mosoly játszódott sosem szabad bevallania, hogy á svédekről, a mindkettejük arcán. Hogyne JuéS mindig^ elszorul a torka, i(10) — Mesélj . hóimról, az nappalokról, kinti életről... és mindenről... emlékeztek volna? Olyan fia­Ez Vera. Szikrázik és patak- talok voltak, hogy ma már zik, mosolyog és biztat, vár és szinte soknak tűnik Imre hu- ,elborítja ... mindig hazaérke- szonnyolc és Vera huszonhá- ,zik hozzá. rom éve. És kettejüknek nem — Tudod, azt sem tudom, volt annyi pénzük, hogy kifi- ihol kezdjem... és miről be- zessék a vacsorát, meg a fél széljek... rettenetesen jó lett 'volna, ha együtt mehetünk és te is látod! Biztosan nekem is jobban tetszett volna az egész! Imre szeme az asszony te­kintetével találkozott, s állta 'pillantását. Mert most, ebben 'a pillanatban igazán nem ha­zudott. Így érezte, és az, aki 'az egész svédországi kaland liter bort... angolosan kellett távozniuk... Aztán harmad­nap Imre ment föl egyedül, ki­egyenlíteni a számlát... De rég is volt. .■. mintha tegnap történt volna! — Hanem én milyen szamár vagyok! Ahelyett, hogy azzal kezdeném, hogy csodálatos, magaddal ragadó voltál, és hazánk számára elsőren­dű fontosságú a sokolda­lú gazdasági kapcsolat to­vábbfejlesztése a Szovjet­unióval. Jelentősnek tartjuk azt is, hogy a Szovjetunióval kötöt­tünk elsőnek kétéves kereske­delmi megállapodást. Ez le­hetőséget ad a kölcsönös szál­lítások fokozására. 1964-ré pél­dául több mint 20 százalékkal sikerült bővíteni az árucsere­forgalmat a Szovjetunióval. A kétoldalú felső szintű ta­lálkozókon hozott konkrét ha­tározatok alapján az együtt­működés új szervezeti formái­nak létrehozására kerül sor. így például előkészület alatt van egy megállapodás Cseh­szlovákiával, valamint Len­idején Judithoz igazította őrá- °lyan szép, hogy a szívem ját, valahol ottfelejtődött észa- megfájdult bele! — kapott ész­ikon, nem követte többé ide, a iTisza-partjára. be a harmadik falat férfi. után a Mesélt. Közvetlenül és meg- íkönnyebbülten, lelkifurdalás [nélkül, mintha szavaival vará­zsolhatná az asztalra, a villo­(hallgatta. Ahogy egy kislány a (mesét, este, áhítatosan, újra (megelevenedő kedvvel, verde- (Ső pillákkal beleélve magát a (csodába. ha az urával együtt ülhet asz­talhoz ... majd két évi házas­ság után! Imre megszorította Vera ke­zét és hálásan pillantott rá. — És még mi volt odakinn, mondd? Nagyon rossz lehetett neked, hogy a csapat olyan szerencsétlenül szerepelt... — Ö, istenem, egyszer megy, másszor nem... ez már vele jár a focival. Persze, jobban örültem volna, ha legalább az első nyolc közé bejutunk, de... A fő, hogy újra itt lehetek melletted, látlak, és két egész napunk van... — Igazán örülsz nekem, Im­re? — Vera tekintete kutató­vá vált. — Nem érzed? Az asszony könnyedén föl­sóhajtott. — Az úgy van, hogy amit — Igazán mondod? — Édeském, én nem vagyok színikritikus, hogy olyan szé­pen és szakszerűen ki tudnám gó tányérok és evőeszközök fejteni... tudod, az mégis szívesenérezneazember,elhi­melié iegaiább Stockhohn ma- ™as- ha e^emeZ°nem otthono- teti ’magával.. de hátha nincs kettjét, észak Velencejenek ki- Eat Kell elemeznem, ottnono „ . csinyített mását. Vera pedig sabban jönnek a szamra a sza- 1S úgy! Sokszor azon tepelo­vak... de nekem rettenetesen dóm, mi érdekes lehet bennem tetszettél, annyira, hogy ... ha a te számodra .. nem ismernélek, most ott szo- ronganék a kiskapuban és vár­nálak, akár egy diák... — el­hallgatott.-,^!nyJSŰ íehél b°fVttau S 7-alami . mintha beleszúrt Mintha egy megelevenedő film aztan megérkezett a talon illa- volna. Azért egy csokor vira­tozó frissensült. Imre osztott, got igazán illett volna bekül- díszletei közt zajlana le az ele- így szokták meg, s Vera ajkán denie Vera öltözőjébe. Hogyan ted. Én meg itt várlak... szol­megcsendült a bűvös szó; is feledkezhetett meg róla! Mi- noki Hamupipőke ... — Emlékszel, mikor a Ró- lyen angyal, hogy átsiklik fö- zsadombon... lőtte, nem érezteti egyetlen (Folytatjuk.) Hiszen oda­kint jársz, ragyogó szállókban, fényes éttermekben csodálatos nők libegnek el melletted ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom