Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
Vasárnap, 19S4. február 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP NÉMETH FERENC ELYTARS BESZEDE (Folytatás az 1. oldalról) tóttá meg, hogy a megye pedagógusai fokozódó aktivitást tanúsítanak az iskolai munkában. Többségük őszinte örömmel és megnyugvással fogadta a reformot, készen áll a feladatok megvalósítására. A pedagógusok oktató-nevelő munkájukat fokozódó felelősségtudattal látják el. Ez a felelősségtudat azoknak a közoktatás-politikai célkitűzéseknek helyesléséből táplálkozik, amelyeket pártunk VIII. kongresszusa rögzített. A Központi Bizottság kongresszusi referátumában elhangzott, hogy »Az új ember formálásában a tanítók, a tanárok a legfontosabb társadalmi tényezők, a párt legjobb harcostársai«. E szavakban sokan a fokozott bizalmat, eddig végzett munkájuk elismerését, megbecsülését látják. De nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a párt a pedagógusokat harcostársnak tekinti az új embertípus megformálásában. Harcostársnak a nagy eszmei offenzívában, a polgári, kispolgári ideológia és az ebből táplálkozó életszemlélet elleni harcban, a szocialista világnézet, erkölcs és életmód uralomra juttatásáért A harc célja, hogy megtanítsa az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. Jóleső érzés tölheti el pedagógusainkat, ha visszapillantanak a megtett útra. De ne felejtsék el, hogy az oktatási reform végrehajtásának csak a kezdetén vagyunk, csak rész- eredményeket értünk el, a munka dandárja még előttünk van. Az új, sajátos feladatok nagyobb önállóságot és nagyobb felelősséget követelnek meg minden pedagógustól az alkotó pedagógiai munkában. A nagyobb önállóság feltételezi a nagyobb felelősség vállalását is. Pedagógusaink zöménél ezzel nincs is hiba. A felelősségvállalás azonban nem minden tantestületben egyértelmű. Ez a jelenség az oktatási reform alapelveinek meg nem értéséből táplálkozik. Nincs politikamentes iskola Nagyon fontos eldönteni — mondotta a továbbiakban Németh elvtárs —, hogy milyen legyen az iskola és a napi politika viszonya. Határozottan leszögezzük, hogy politikamentes iskola nincs! Azonban ma is jelentős azoknak a pedagógusoknak a száma, akik nem vesznek részt teljes szívvel sem az iskolában, sem az azon kívül folyó politikai munkában. Arra hivatkoznak, hogy csak a szakmai munka érdekli őket. Az ilyen emberek közül sokan előbb vagy utóbb képmutatókká válnak, s többet ártanak, mint használnak ügyünknek. A múlt hibáit nem akarjuk és nem is fogjuk mégegyszer elkövetni. Nem engedünk senkit sem jeleskedni mesterségesen beiktatott politikai szála mokkái, téves aktualizálásokkal. Még ma is előfordul, hogy kellemetlen, úgynevezett túlpolitizált, írázisos órákat tartanak pedagógusaink, amelyben a hazafiság, a marxizmus csak függelék. Találkozunk még erőszakolt aktualizálással is. Pedagógusainktól elvárjuk, hogy átgondoltan, tervszerűen ismertessék a tanulókkal a marxista gondolkodás alapelemeit. Szigorú következetességgel munkálkodjanak minden tárgyban és minden korban a materialista' Világnézet kialakításán. Szívós és sokoldalú nevelő munkával tegyék ifjúságunk meggyőződésévé az ember hatalmát a természet felett, és azt, hogy képes sorsának megváltoztatására, megjavítására. Tettrekészséget és kezdeményező kedvet oltsanak ifjúságunkba. Edzzék akaratát, hogy lelkesedéssel kapcsolódjék be a szocializmus építésébe. Győzzék meg a fiatalokat arról, hogy hazánkat nem elég szeretni, hanem dolgozni is kell jövőjéért, hisz a jövő kialakítása a mi kezünkben van. Az iskolában nem lehet felnőttek módjára politizálni. Jobban figyelembe kell venni a tanulóifjúság életkori sajátosságait és értelmi képességeit. A pedagógusok politikai érdeklődése és aktivitása különböző. Az ellenforradalom leverése után arra törekedtünk, hogy elvi engedmények nélkül megteremtsük a jó együttműködés föltételeit Ezt sikerült elérnünk. Pedagógusaink érezték és tapasztalták, hogy a párt bízik bennük, és segíti őket, hogy megszabaduljanak a káros eszméktől és nézetektől. A párt és a pedagógusok közötti kapcsolat ma jó és nap mint nap erősödik. A pedagógusok többsége a bizalomra bizalommal válaszolt, és őszinte, igaz szívvel dolgozik. Ma már azonban nem elég az őszinte szándék. Az élet magasabb követelményt támaszt Hangsúlyoznunk kell, hogy a pedagógusok munkájának fő területe az iskola. Elsősorban tehát az itt végzett munlcájuk alapján ítéljük meg tevékenységüket. Az iskolai munka mellett azonban bizonyos iskolán kívüli tevékenységet is várunk tőlük. Eleven kosréleii tevékenységet várunk pedagógusainktól Aki bezárkózik szakmája szűk falai közé — folytatta beszámolóját a megyei pártbizottság első titkára — nagyon rövid idő múlva azt tapasztalja, hogy egyedül áll, elidegenednek tőle tanítványai, a szülők, a falu dolgozó népe. A pedagógustól azt várják, hogy szorosabbra fűzze az iskola és az élet kapcsolatát. Készítse fel fiataljainkat az életre, emelje magasabbra a dolgozó nép műveltségét és éljen együtt a falu népével. Nincs nagyobb jutalom a nevelő számára, mint érezni a tanítványok, a falu szeretetét, ragaszkodását, megbecsülését Az eleven közéleti tevékenység ma még nem jellemzi megyénk valamennyi pedagógusát. Majdnem ugyanazokat az arcokat látjuk minden tömeg-' szervezet vezetőségében. Ezek a pedagógusok túlterheltek, kevés idejük marad az iskolai munkára, a továbbképzésre, a családra. Az iskolák igazgatói helyesen tennék, ha testületi értekezleten megvitatnák, hogy az iskolai munkán kívül ki milyen közéleti tevékenységet végez. Közös megegyezéssel osszák el a tennivalókat. így csökkenthetjük egyesek túlterheltségét és biztosítani lehet, hogy minél többen kapcsolódjanak be a közéletbe. Az a tapasztalatunk, hogy ha megkérik a közélettől távol élő pedagógusokat, többségük szívesen vállalja a munkát. Bízni kell bennük, hívni, segíteni, bátorítani kell őket. Elsősorban a fiatalok bekapcsolására van nagy szükség, hisz ők koruknál fogva nagy lendülettel tudnak dolgozni, másrészt a mi szocialista intézményeinkben nevelkedtek, tehát alaposabb marxista képzettségüket tudják gyümöl csöztetni. Nagy gondot kell fordítanunk a vidéki nagy iskolák és középiskolák pedagógusaira is. Ök sem mindig találják meg az utat a község politikai, társadalmi és kulturális életébe való bekapcsolódáshoz. Ez különösen az új középiskolák tanáraira jellemző. Természetesen nem azt kívánjuk tőlük, hogy szakmájuktól eltérő munkát végezzenek. De kérjük, hogy jobban terjesszék ki figyelmüket a felnőttoktatáson kívül a közművelődés fontos területeire: a népszerű tudományos ismeretek terjesztésére, az üzemek kulturális életének jobb megszervezésére és támogatására, a szakmunkás- képzésre stb. Tegyék jobbá kapcsolataikat a pártszervezetekkel, a tanácsokkal, a tömegszervezetekkel, a községi KISZ-szervezetekkel, és törődjenek többet a falu politikai és gazdasági életével. * Az oktatási reform egyik fő elvként az életre nevelést jelölte meg. Ebben azért nem tudtunk még kellően előre menni, mert pedagógusaink egy része még nem ismeri eléggé az életet. Sokszor leszűkítve jelentkezik ‘ a szocialista élet tudatukban, s éppen ezért az életre nevelés is leszűkítve valósul meg. Személyes élmény alapján kevesen ismerik még a társadalom fejlődésében végbemenő változásokat. Csak külső szemlélőként látják a szocialista élet alakulását, s az iskola oldaláról fogadják be a társadalomban végbemenő jelenségeket. Az aktívabb közéleti tevékenység segítene megváltoztatni ezt a helyzetet. Felhívjuk pártszervezeteinket és tanácsainkat, hogy adjanak meg minden erkölcsi és politikai •segítséget, ami az eredményes iskolai oktató és nevelő munkához szükséges. Gyarapítsuk pedagógusaink szakmai és politikai felkészültségét Sokat beszélünk arról, hogy az élet növekvő követelményeket támaszt a pedagógusokkal szemben. Az iskolareform végrehajtásának az a feltétele, hogy a pedagógusok megismerkedjenek az új tantervekkel, nevelési tervekkel, tankönyvekkel, kézikönyvekkel, gyarapítsák szakmai és politikai tudásukat. Megállapíthatjuk, hogy pedagógusaink többségének szakmai, tárgyi tudása kielégítő. Mégis — a teljesség igénye nélkül — néhány általános következtetést kell levonnunk szakmai tudásukról, világnézetükről. Különösen feltűnő dolgokat tapasztalunk, ha a modern mai irodalmat és a közelmúlt történelmét vizsgáljuk. Az irodalomtanárok közül sokan megrekedtek Mik- száthnál, Móricénál, Adynál, s idegenkedve fogadják a mai magyar irodalmat. Némelyeknek világirodalmi áttekintése is szűkkörű. Sok nevelő esztétikai és tudománytörténeti ismerete is "hiányos Nem ismeri kellően a találmányok, felfedezések, a művek és alkotások születésének körülményeit, történelmi helyét és idejét. Ez azért veszélyes, mert a tanulók folyóiratokból, könyvekből, a televízióból, filmről is tájékozódnak ezekről a dolgokról és előfordult már, hogy egy-egy kérdés kapcsán kellemetlen helyzetbe került a nevelő, tekintélyét veszélyeztette. Pedagógusaink csak úgy tudnak eredményesen szocialista embert nevelni, ha maguk is szocialistává válnak. Ezért fejlődésünk jelenlegi szakaszában még fontosabbá a társadalmi munka és nemegyszer a továbbtanulás gondja. Nagyobb megbecsülést kell biztosítani számukra. Társadalmi életünk fejlődése azt követeli, hogy mind többen lépjenek ki közülük abból a szűk körből, amelyben eddig mozogtak. Biztosítani kell számukra, hogy egyre többen vehessenek részt a közéletben. Politikai, Tilágnézeti pedagógiai egység Iskoláinkban néhány kérdésben nincs meg a politikai, világnézeti és pedagógiai egység. Amikor erre gondolunk, felvetődik a kérdés, hogy a Horthy-rendszer iskoláiban volt-e pedagógiai egység és mi volt az alapja? Volt! Az uralkodó tőkés földesúri, vallás- erkölcsi, nacionalista világnézet, a kulturális monopóliumon alapuló úri fölényérzet biztosította a Horthy-rendszer iskoláiban az egységet a pelyekben a közös célkitűzések a szocializmus építésének vannak alárendelve, a kitűzött feladatokat közösen oldják meg a tantestületek, s amelyekben a kölcsönös bizalom és segítség elve uralkodik, s nem hiányzik az egészséges kritikai szellem sem. Ml gátolja a kritikai szellem kialakítását? Pedagógusainknak nem erős oldala a szemtől szembe való véleménymondás. Ezért a tantésj A hallgatóság. dagógusok között. Az uralkodó osztály nem tűrt ellentmondást. Aki nem szolgálta a bur- zsoá eszméket, nem volt számára hely a katedrán. Mi nem ilyen egységet, hanem a kommunista pedagógián alapuló közösségeket akarunk kialakítani. Olyanokat, ametületek zöménél hiányzik az alkotó, elvi vita. Pedagógusainknak meg kell érteni, hogy elvi egység csak ott jöhet létre, ahol a különböző nézetek érveit érvekkel győzik le. A bírálat nemcsak az igazgató dolga, hanem a tantestület minden tagjának kötelessége. \x igazgatók és a kommunista pedagógusok feladatairól vált a pedagógusok szakmai és politikai továbbképzése. Szükséges ez azért is, mert az általános iskolákban idén alkalmaztuk először a nevelési tervet. Ennek megértése és megvalósítása magas színvonalú marxista műveltséget feltételez. S aki nem rendelkezik marxista műveltséggel, annak kezében holt betűvé válhat a nevelési terv. Az iskolareform célkitűzései megkövetelik az iskolai és o családi nevelés egységét. A családi légkör olyan sajátos tényező, amellyel az iskolának minden gyermek nevelésében számolnia kell. A családban tapasztalható ellenható és fékező tevékenység gátolja pedagógusaink munkáját Ilyenek a szülők felfogásában még érezhető merevség, maradiság, helyenként az idealista nézetek nyílt szembeállítása helyes, tudományos világnézeti törekvéseinkkel. A szülők egyrésze úgy véli, hogy a nevelés az iskola dolga, mások szinte el-, lenséges magatartást tanúsítanak pedagógusainkkal szemben. Ez arra int, hogy felvilágosító munkát kell végeznünk a szülők között, és a társadalom széles rétegeit kell meggyőznünk arról, hogy az ifjúság nevelésével szemben senki sem lehet közömbös. A nevelés társadalmi ügy! Az előadó ezután a pedagógus nők munkájáról beszélt. — Évről évre nő a női pedagógusok száma. A megye pedagógusainak jelenleg 62 százaléka nő. Az ő munkájukról is csak a tisztelet és az elismerés hangján lehet szólni. Tanítás mellett várja őket a család, a háztartás, ezen túl A pedagógus közösségek kialakítása iskoláink igazgatóira, a kommunista pedagógusokra, az iskolai pártszervezetekre és pártcsoportokra hárít felelősségteljes feladatot. Tudjuk, hogy az egység kialakítása nem megy máról holnapra. A feladat megoldásának legfőbb tényezői az iskolaigazgatók. A középiskolák élén általában fiatal igazgatók, állnak, akiknek magatartása, felkészültsége többségüket alkalmassá teszi a vezetésre. Elsősorban tehát nekik kell lépést tartaniuk a megnövekedett követelményekkel. Gyakorlott vezetők, komoly szerepet vállalnak a község politikai, gazdasági és művelődési életében. Az igazgatók a párt és az állam bizalmát élvező egyszemélyi vezetői az iskoláknak, de munkájukban nem nélkülözhetik a tantestület kollektív bölcsességét. A jövőben határozottabb vezetés és segítőkészség kell hogy jellemezze igazgatóinkat. Ne tűrjék meg iskoláikban az intrikát, a pletykát. A hibák és tévedések, az emberi ellentétek nyílt, őszinte feltárására van szükség. Az igazgató érdemei szerint jellemezze és értékelje munkatársait, és következetesen tartsa be a »követelek,, mert becsüllek« elvet. Ehhez az szükséges, hogy az igazgató maga is rendelkezzék azzal az erkölcsi, politikai tőkével, ami a vezetéshez elengedhetetlenül szükséges. Vannak olyan igazgatók, akik vizet prédikálnak és bort isznak. Ezeknek nem lehet tekintélyük nevelőtársaik körében. A pedagógusokat is munkájuk alapján ítéljük meg. Fő munkahelyük az iskola. Minden pedagógust elsősorban az iskolában végzett munkája alapján ítéljenek és minősítsenek. Munkájuk és magatartásuk megítélésénél természetesen azt is vegyék figyelembe, hogy milyen a nevelők iskolán kívüli és közéleti tevékenysége, ki mii tesz a falujáért, a falu népéért. Türelmes és kitartó munkával minden pedagógust meg kell győznünk a szocializmus igazáról és elkerülhetetlen győzelméről. Tények sorozatával bizonyítható, hogy egyéni, boldogulásukat csak a szocializmus biztosíthatja. Egyesek ideig-óráig ingadozhatnak, bizonytalankodhatnak, de ne tévesszék szem elől, hogy a pedagógus fényszórók füzében él és dolgozik, s a nyílt, határozott állásfoglalást mindig jobban megbecsülik, mint a tétova, ide-oda való kacsint- gatást. A kommunista pedagógusok, az iskolai pártszervezetek és pártcsoportok feladata aszj hogy minden pedagógussal megértessék céljainkat, mutassanak példát, segítsék a nevelők önképzését, a tanulási fegyelem betartását. Segítsék kialakítani a szakmai tanácskozások, konferenciák, a tan- testületi viták őszinte, elvtársi légkörét, amely kiszorítja a tantestületekből a kispolgári mentalitás maradványait. Támaszkodjanak pedagógustársaik hivatásszeretetére, és egyben erősítsék is a pedaógusok hivatástudatát. A nép és az állam olyan korban bízza a pedagógusokra 1 a gyerekeket, amikor azok a legkönnyebben befolyásolhatók. Rájuk bízza az ifjú nemzedék nevelését, egész jövőnk reménységét. Ez a bizalom nagy felelősséggel jár. Ezért kell ma a pedagógusoknak magastudású, tiszta jellemű embereknek lenniük. A becsületesség, a tiszta jellem példái hagyják a gyermekekben a legmélyebb nyomot. Mi azt akarjuk, hogy gyermekeink kommunista szellemben nevelkedjenek, hogy az iskolai nevelés a kommunista ember tulajdonságait alakítsa ki és szilárdítsa meg bennük. A kommunista tulajdonságokat nem lehet szép szónoklatokkal és puszta agitációs jelszavakkal beoltani a gyermekekbe — figyelmeztet Kalinin —, csak az egész élet folyamán, baráti közösségben* napról napra gyakorolt ráhatás útján lehet azokat mélyen beleágyazni a gyerekek tudatába, de természetesen így is csak akkor, ha maguk a tanítók legalább nagy vonásokban tisztában vannak a marxizmussal és a szocializmussal, és maguk is szocialistává válnak. Az új tantervek, a szocialista iskola új, belső tartalmának kimunkálása a pedagógusok kezébe kerül. Az iskolareform végrehajtása még előttünk áll. A reform törvény, amely keretet jelent a pedagógusok számára, nekik kell jó tartalommal megtölteni: korszerű tudással, az erkölcsi nevelés tiszta levegőjével. Szocialista jövőt formálni, élő anyagot alakítani, szocialista embert nevelni: nincs ennél szebb, felelősségteljesebb feladat. Ezek végrehajtására csak olyan pedagógusok képesek, akiknek van véleményük és azt meg merik mondani, nem félnek a bírálattól és maguk is bírálnak, akik el tudják tüntetni önmagukból a múlt szemléletbeli nyomait és akik számára a jövő nem frázis, hanem valóság Pedagógusnak lenni hivatás. Hisszük, hogy a mi pedagógusaink egységesek hivatásuk vállalásában, s mindannyian azzal a szándékkal jöttek e pályára, hogy szép. gazdag, tartalmas életre neveljék az ifjúságot, a falu népét — fejezte be vitaindítóját a megyei párt- bizottság első titkára. A tanácskozáson elhangzott felszólalásokra keddi számunkban visszatérünk. fl kambodzsai államid üzenete Johnson amerikai elnökhöz Phnom Penh (MTI). Norodom Szihanuk kambodzsai államfő határozott hangú táviratban hívta fel Johnson amerikai elnök figyelmét arra, hogy dél-vietnami repülőgépek kedden támadást intéztek egy kambodzsai falu ellen. A repülőgépek bombáinak öt halálos és hat súlyosan sebesült áldozata van. Szihanuk kijelenti, hogj» Kambodzsa nem maradhat örökké tétlen e megismétlődő dél-vietnami támadások láttán; ha nem tesznek intézkedéseket az agresszió' megfékezésére, akkor Kambodzsa kénytelen lesz megváltoztatni sem- legességi politikáját, és védelmi szerződést kötni bizonyos baráti országokkal. Szihanuk üzenetében tájékoztatta Johnson elnököt arról, hogy felkérte a genfi értekezlet társelnökeit, Nagy- Britanniát és a Szovjetuniót, haladéktalanul hívják össze az értekezletet Kambodzsa biztonságának szavatolása végett. A francia külügyminisztérium mentegetőzik Párizs (MTI). A francia parlamenti képviselők látogatása az NDK-ban és találkozásuk Walter Ulbrichttal, az államtanács elnökével nagy visszhangot váltott ki Párizsban. A francia külügyminisztérium szükségesnek látta, hogy megnyugtassa a bonni kormányköröket: a parlamenti képviselők elutazásuk előtt nem léptek kapcsólatba a külügyminisztériummal, amely eltanácsolta volna őket Kelet- Németország meglátogatásától.
