Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

C 37° VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! lR4: 80 FILLÉR XXI. ÉVFOLYAM 33. SZÁM VASÁRNAP 1964. FEBRUÁR 9. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Mai számunk tartalmából: Kádár János elvtárs látogatása Csongrád megyében (4. o.) Járási székhelyről járási székhelyre (Barcs) . (5. o.) Kulturális melléklet (7—8. o.) Február 10—22: ruházati téli vásár 30 százalékos árengedménnyel A már hagyományos téli vásárt február 10—12 között az idén is megrendezik a ru­házati kereskedelemben. Az idény végi vásáron 30 száza­lékos árengedménnyel külön­böző ruházati cikkeket lehet vásárolni az országszerte csak­nem másfél ezer kijelölt szak­üzletben. Az árengedmény méter- kötszövött, konfekcio­nált és divatárukat, valamint különféle lábbeliket érint. A vásár ideje alatt a 30 száza­lékkal olcsóbban megvehető cikkek között említésreméltó­ak a különféle női kosztümök — körülbelül 10 fazon —, a vékonyabb és vastagabb szálú nylonvarrásos harisnyák, az »Aranyszál« és az »Ezerjó« elnevezésű műselyem haris­nyák és a tiszta selyem, fél­selyem, herlon és műselyem csíkos nyakkendők. Ugyancsak 30 százalékos árengedménnyel vásárolhatók ez idő alatt kü­lönböző divatos színű, műszőr­mével díszített, sima és min­tás fésűs illetve kártolt szö­vetből készült női kabátok. (MTI) Denis Curby amerikai halász átvitt egy hajót Kubába Havanna (TASZSZ). Cesar Escalante, a Kubai Szocialista Forradalmi Egy­ségpárt országos vezetőségének tagja sajtótájékoztatón közöl­te, hogy Denis Curby amerikai halász a havannai kikötőbe ve­zette a Morgan-féle amerikai halászati társaság 25 tonnás halászhajóját. A sajtótájékoztatóan felszó­laló 25 éves Denis Curby kije­lentette: elhatározását a kubai ha­lászhajók elfogása váltot­ta ki és úgy döntött, hogy az amerikai halászhajót átadja Fidel Castrónak kárpótlásul az elfogott kubai hajókért. Az amerikai halász elmon­dotta, hogy a kubai hatóságok­tól letelepedési és munkavál­lalási engedélyt kért, és kubai állampolgár akar lenni. A sajtótájékoztatón jelen levő Castro miniszterelnök megjegyezte, hogy eleget tesz­nek az amerikai halász kéré­sének. Azonban — fűzte hoz­zá a miniszterelnök — törvényszegésre nem vá­laszolunk törvényszegés­sel, és a hajót hajlandók vagyunk visszaszolgál­tatni tulajdonosainak. Fidel Castro az újságírók­kal folytatott beszélgetésekor hangsúlyozta, hogy Kuba je­lenlegi cselekedetei nincsenek összefüggésben a guantanamói támaszpont visszaadásáért folytatott harccal, s hogy ezek a cselekmények egyáltalán nem állnak kapcsolatban a pa­namai eseményekkel. Kuba most halászai kiszabadításáért küzd — mondotta Castro. — S ami a guantanamói támasz­pontot illeti, ezt a kérdést a kubai—amerikai kapcsolatok kérdéseinek »csomagjával« együtt kell megoldani. (MTI) Új lakbértörvény, emelik az alacsonyabb nyugdíjakat Csehszlovákiában Jozef Lenárt miniszterelnök rádió- és televízióbeszéde Prága (MTI). Pénteken este a csehszlovák rádió és televízió közvetítette Jozef Lenárt miniszterelnök beszédét, amelyben a népgaz­daság fejlesztése és az élet- színvonal néhány kérdésével foglalkozott. A miniszterelnök bevezető­ben bejelentette, hogy a cseh­szlovák kormány pénteki ülé­sén intézkedéseket hozott a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága januári ülése határozatainak végrehaj­tására. Az idei terv feladatairól és jellegzetességeiről szólva el­mondotta, hogy a terv reálisan teljesíthető, sőt túlteljesíthető. Az idei terv a munkatermelé­kenység növelését az iparban 2,8 százalékban, az építkezés­ben 4 százalékban jelöli meg. A miniszterelnök ezután hangoztatta, hogy egyes arány­talanságokat meg kell szün­tetni. Rámutatott arra, hogy jelenleg például aránytalanok a lakbérek és nagy a különb­ség a lakások fenntartására előirányzott összeg és a lak­bérekből befolyó jövedelem között. Ezért idén októbertől új lakbértörvény lép életbe, amely azt tűzi ki célul, hogy a lakbér megfeleljen a laká­sok minőségének és nagyságá­nak, és hogy a nagyobb arány­talanságokat megszüntessék. A szociális biztosításban ugyancsak aránytalanságok mutatkoztak. Ezek megszünte­tésére szintén rendelkezéseket hoztak, amelyeknek lényege, hogy az alacsonyabb nyugdí­jakat emelik, 700 koronán fe­lül viszont a nyugdíjra prog­resszív adót vezetnek be. 1964 áprilisától további intézkedé­seket hoznak a termelőszövet­kezeti parasztok szociális biz­tosításának további javításá­ra. A kormány elhatározta, hogy további négy héttel eme­li a szülési szabadság időtar­tamát, amely így összesen 22 hetet tesz ki. A miniszterelnök ezután az árakkal foglalkozott és beje­lentette, hogy árrendezést haj­tanak végre, amely azonban nem érinti az alap-élelmisze­rek árát. Megváltozik a nyugdíjasok törzsszáma, új SZFK-igazolványt kapnak a nyugdíjasok Az Országos Nyugdíjintézet kor­szerű gépeket kapott és ezzel gyorsul az ügyintézés. A gépesítés­sel megváltozik a nyugdíjasok és járadékosok nagy részének törzs­száma. Az eddigi 6 és 7 jegyű szám helyett mindenki egységesen 3 je­gyű törzsszámot kap. Februárban 120 000, az év végéig pedig foko­zatosan egymillió nyugdíjas meg­kapja az új törzsszámot. A nyug­díjakat egyébként továbbra is ha­vonta 22-e és 30-a között fizetik. A nyugdíjasok SZTK-igazolványait is folyamatosan kicserélik, ezeken már az új törzsszámot tüntetik fel. A gépesítésre való áttérés nagy feladatot jelent az Országos Nyug­díjintézetnek, ezért arra kérik a nyugdíjasokat, hogy csak valóban fontos és halaszthatatlan ügyekkel keressék fel. Beadványaikban min­den esetben tüntessék fel a törzs- számot. (MTI) Elmélyült oktató-nevelő munkát és aktív közéleti tevékenységet várunk pedagógusainktól Lapunk tegnapi számában közöltük, hogy pénteken egésznapos tanácskozáson vettek részt a megye pedagó­gusai a Latinka Sándor Művelődési Házban. A megbeszé­lés részvevői Németh Ferenc elvtársnak, az MSZMP So­mogy megyei Bizottsága első titkárának vitaindító beszá­molója alapján az oktatási reform végrehajtásának ta­pasztalatait, az oktató-nevelő munka időszerű tennivalóit vitatták meg. Németh elvtárs bevezetőjé­ben közoktatásunk múltjáról beszélt. Elmondotta, hogy 1945 előtt a pedagógusok anyagi helyzete sivár volt és ilyen a társadalmi megbecsülésük is. Szabad-e elfelejteni, hogy honnan indultunk? A múlt skolarendszerében — mon­dotta többek között — a ta­nítóknak állástalanság, szolgai kiszolgáltatottság jutott osz­tályrészük Kik szerették és becsülték akkor a pedagógust? A munkások a parasztok, a dolgozó emberek, akik a tu­dás terjesztőjét tisztelték ben­ne. Az előadó a továbbiakban emlékeztetett oktatásügyünk fejlődésének nagy állomásaira, így például az iskolák álla­mosítására, amely pedagógu­saink számára a második fel- szabadulást jelentette. Az ál­lamosítás új korszakot nyi­tott, megkezdődött hazánkban a kulturális forradalom. Le­omlottak a gátló körülmények, s egész népünk számára hoz­záférhetővé tettük a művelt­séget, kötelezővé az önműve­lést. A pedagógusok is az újjászületés munkásai A beszámoló a továbbiak­ban szólt a falu szocialista átalakulásának, gazdasági po­litikai, társadalmi jelentőségé­ről, s méltatta falusi tanítóink, tanáraink odaadó társadalmi munkásságát. A felszabadulás tizenkilenc esztendeje századokkal ér fel — mondotta az előadó —> mert a gazdasági és kulturá­lis fejlődésnek olyan csodála­tos eredményeit teremtette meg, amilyeneket a múltban évszázadok sem hoztak. Az újjászületés munkásai és ré­szesei a pedagógusok is, akik­nek társadalmi, politikai, er­kölcsi és anyagi megbecsülése a felszabadulás óta lényege­sen megnövekedett. Közülük sokan megtalálták helyüket a falu életében, segítői, irányí­tói a dolgozó parasztságnak. Sokasodott azoknak a száma, akik vallották, hogy a párt ellenforradalom utáni politi­kája a szocialista társadalom felépítésének egyetlen lehetsé­ges útja, s annak végrehajtá­sát nekik is segíteniük kell. Pártunk helyes agrárpoliti­kája alapján és a szívós, céltu­datos felvilágosító munka nyo­mán falun is kibontakozott a szocialista forradalom, egy­más után alakultak a terme­lőszövetkezetek. Ez a forra­dalmi változás új helyzetet teremtett a falu életében. A szocialista átalakulásban részt vettek a pedagógusok legjobb­jai. Sokat segítettek a felvilá­gosító munkában. a kétkedő, bizonytalankodó parasztok meggyőzésében. Pedagógusaink az elmara­dott paraszti rétegek vélemé­nye ellenére is kitartottak a társadalmi fejlődés nehéz, de szükségszerű útjának hirdeté­sében. Szavukra hallgatott a falu parasztsága, hisz a falu­si értelmiség közül a tanító volt az egyetlen, akinek a múltban is köze volt a falu­hoz. Hivatástudata, gyermek­szeretete, az emberek iránt érzett tisztelete őt hozta leg­közelebb a falu népéhez. Elismerésünket és köszöne- tünket fejezzük ki a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács nevében azoknak a pe­dagógusoknak — időseknek és fiataloknak —, akik a mező- gazdaság szocialista útjára se­gítették parasztságunkat. Pedagógusaink az átszerve­zés után — a termelőszövetke­zetek megszilárdítása idején — sok helyen váratlanul meg­torpantak visszahúzódták, nem találták helyüket. A nagy lendület, amely a szer­vezés időszakában jellemezte őket, most alábbhagyott. Azt tapasztaltuk, hogy visszavo­nultak és közömbösen szem­lélték a falu eseményeit. Az­óta már változott a helyzet, de még ma is előfordul, hogy sokan nem ismerik a termelő- szövetkezetek életét, munká­ját, gondjait. Nem látják ho­gyan alakul a termelőszövet­kezet gazdálkodása, milyenek a következő év kilátásai. So­kan nem is törekednek arra, hogy megismerjék a termelő- szövetkezetek életét. Ügy gon­dolják, hogy azzal kell a ter­melőszövetkezetek megszilár­dítását segíteniük, hogy a gyerekekkel burgonyát sze­detnek vagy más munkával segítik a termelőszövetkeze­tet. Néha erre is szükség van. Megítélésünk szerint azonban nem ilyen kapcsolatnak kell kialakulni a pedagógusok és a szövetkezetek között Sok helyen megfogyatkozott a falu, elöregedik a tsz-tagság. Kérjük a pedagógusok segít­ségét hogy tanítsák, hirdes­sék a fiataloknak: szükség van falun a tanult emberekre. A korszerű földműveléshez nem elég a régi tudás. Küldjenek minél több fiatalt a szakisko­lákba és akikre szükség van, azok térjenek vissza a faluba a földhöz, ahol tudásukat gyümölcsözte thetik. Általános iskoláink nyolca­dik osztályaiban — különösen a mezőgazdasági gyakorlati és az osztályfőnöki órákon — sok szó esik a pályaválasztás­ról. De talán keveset és nem kellő hangsúllyal beszélünk erről a fiatalokkal és a szü­lőkkel. Pedig szemléletbeli változásra van szükség a szü­lőknél is,, akik a pályát vá­lasztó falusi fiataljainkat az iskolán kívül nevelik. A falu képe gyorsan változik, de a benne élő emberek lassabban alakulnak. \ Pedagógusaink nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a falu külső képéhez hasonlóan az emberek gon­dolkodása, tudata is gyorsab­ban változzon. Küzdjenek a visszahúzó, maradi nézetek ellen, amelyek akadályozzák a gyorsabb előrehaladást, az egységes szocialista paraszti osztály kialakítását. Németh elvtárs ezután rész­letesen beszélt a közoktatás­ban elért eredményeinkről, és megállapította: A felszabadulást megelőző években 31 óvoda működött megyénkben, s ezeknek zöme egyházi kezelésben volt. Az in­tézményekben 3290 gyereket tudtak elhelyezni, s egy óvónő átlag 70 gyerekkel foglalkozott. Feladatuk nem a gyerekek tu­datos nevelése, hanem inkább megőrzése volt. Ma 138 óvodá­ban 203 óvónő, közel 6000 gyereket nevel és tanít. Óvo­dáink gyermeknevelő intézmé­nyekké váltak. Feladatuk az* hogy az óvodáskorú gyereke­ket a szocialista pedagógia el­vei szerint neveljék, s előké­szítsék az általános iskolai ta­nulmányokra. Mély tartalmat kapott a gyerekek erkölcsi ne­velése, új tartalmat a hazasze­retetre nevelés. Uj alapokra épült a fegyelem, megváltoz­tak a fegyelmezés módszerei is. Szervezeti fejlődés K1 . ' ■ r, ■ r>'VW A felszabadulás óta közok­tatásunk szervezeti szempont­ból sokat fejlődött. Megszün­tettük a régi iskolázási rend­szert, létrehoztuk az általános iskolát, s ezzel népünk széles rétegei előtt nyitottuk meg a kulturális felemelkedést. Meg­kezdtük és fokozatosan foly­tatjuk a körzeti iskolák háló­zatának kiépítését. Ma már a felsőtagozatos tanulók 83 szá­zaléka szakrendszerű oktatás­ban részesül. Túlnyomó részük falusi iskolába jár. A nevelők száma 801-ről 2495-re, tehát háromszorosára emelkedett. Sikerült megjavítani az anya­gi és a tárgyi feltételeket is. A felszabadulás óta 486-tal nö­veltük a tantermek számát. Az 1962—63-as oktatási évben 1263 tanteremben nevelték, ok­tatták a gyerekeket. A körzetesítésben elért ered­mények ellenére gondjaink vannak azokban a körzeti is­kolákban, ahol magas az egy osztályteremre jutó tanulók száma. Tanteremhiány is mu­tatkozik. A tárgyi feltételek fokozatos biztosítása mellett szociális téren is igyekeztünk segíteni tanulóinknak. Jelenleg 60 fa­lusi iskolában 5000 tanulónak biztosítunk étkezést és nyu­godt tanulási lehetőséget Tud­juk, hogy tovább kell lépni, mert közel 1200 a még igény- jogosult gyerekek száma. Az iskolák államosítása óta intézményeink külső és belső képe megváltozott. Iskolarend­szerünk fejlődésében a legfon­tosabb előrelépést az öt évvel ezelőtt meghirdetett iskolare­form biztosította. Az iskolare­form csak akkor éri el a cél­ját — mondotta Németh elv­társ —, ha a pedagógusok szorgalmas munkával, a szo­cialista társadalomért élni ét dolgozni tudó. korszerű mű­veltséggel, széles körű szakis­merettel és szocialista tulaj­donságokkal rendelkező, az életet szerető fiatalokat ne­velnek. A megyei pártbizottság nem­rég tárgyalta az oktatási re­form végrehajtásának tapasz­talatait. Jóleső érzéssel áilapí­(Folytatás a 2. oldalon) m m föíj flÜS> ív" LmmBmam ,\íj| . ’ k™H>W' Illllffl \<t* ** WJlWj ■pf I- *4» ' ! I iifi Pép*! ÉE * BŰI: ■ r xM SÍPÉI , % / WW Ippp $ Isii Ilii éééiéé MMÉdnill í ■ íy 7 A tanácskozás elnöksége. Németh Ferenc elv társ beszél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom