Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

Készült a Somusy megyei Nyomda Ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. La Unka Sándor utca a Botcsinálta férj Az olaszországi Reggio di Calabriában Angelo Zica- relli, miután az oltár előtt kimondta az igent, beug­rott a templom előtt vára­kozó kocsiba, hanyatt hom­lok hazasietett, és elrete­szelte magát mondván, hogy tudni sem akar újdonsült feleségéről. Az ügy az elmúlt nyá­ron kezdődött, amikor Zica- relli valóban eljegyezte a bájos Adele Talaricót, menyasszonyáról azonban utóbb rossz nyelvek külön­féle pletykákat hoztak a tu­domására. A vőlegény fel­bontotta az eljegyzést, de az elhagyott menyasszony fi­vérei ebbe nem voltak haj­landók belenyugodni. Zica- relli, aki foglalkozása sze­rint földmérő, egy napon munka közben meglepetés­sel látta, hogy megáll mel­lette egy autó, kiugrik be­lőle a két fivér, őt pedig minden további nélkül be­tuszkolják a kocsiba, majd elhurcolják a templomba mondván, hogy addig nem menekülhet, amíg a házas­ságot meg nem köti. * * * Bretagne legerősebb embere Brestben rendezték meg »a Bretagne legerősebb embere« címért folyó ver­senyt. Egy Jean Bolzao ne­vű férfi nyerte meg a ve­télkedőt. A zsűri elnöke megkérdezte tőle, hogy fog­lalkozása szerint mészáros, dokkmunkás-e, vagy egyéb nehéz testi munkát végez-e. Az óriástermetű Jean Bol­zao általános meglepetésre közölte, hogy porcelánke­reskedő. Mámor Fehér szivarok hölgyek részére A holland hölgyeknek módot adnak, hogy alkal­mazkodjanak az új do­hányzási szokásokhoz, Meg­állapították ugyanis, hogy a dohányzás ártalmasságát hangsúlyozó jelentések kö­vetkeztében Hollandiában csökkent a cigarettafogyasz­tás, és hölgyek is kezdenek áttérni az egészségesebb szivarozásra. Az eindhoveni dohánygyár rövidesen megkezdi fehér színű »hölgyszivarok« előál­lítását. A fehér színnel akarják elvenni a szivar »férfias jellegét«. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye' Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrsünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hórrípra 12 Ft. Index- 25061 SomogyiMéplap A kulturális szemle előtt Tapasztalatok a nagyatádi járásban Kórushangverseny a Fegyveres Erők Klubjában A Latinka Sándor kulturális szemle negyedik fordulója előtt állunk. Műkedvelő művészeti csoportjaink a magasabb kö­vetelmények tudatában ké­szülnek a bemutatókra. Van, ahol megértik, és komolyan veszik ezt, másutt kényszere­detten vagy »az alkalom tisz­teletére« folynak a próbák. Erről győződünk meg a nagy­atádi járás néhány községében. 1. A szemle ma már kulturális életünk minden területére ki­terjed: a tanulástól, az olva­sástól, a szellemi vetélkedésen át a műkedvelő művészetig. Egy vonás azonban közös min­denütt: ne egy-két hónap, ha­nem hosszabb, lehetőleg egy­éves kulturális tevékenység szemléje legyen a bemutatók, kiállítások, vetélkedők soroza­ta. Mikében a kórusvezető be­tegsége miatt az egyébként be­csületesen és jól dolgozó férfi­kar hosszabb ideje nem mű­ködik. Ez érthető, sajnos, ilyes­mi előfordulhat. A kórusveze­tő azonban — bár még nem egészséges — a szemlén ott akar lenni együttesével. »Igyekszünk csinálni valamit«, mondotta. Színjátszó csoport nincs a községben, a legutób­bi KISZ-vezetőségi ülésen mégis elhatározták,, hogy be­neveznek a szemlére egy jele­nettel. (Főleg középiskolás diá­kok szerepeltetésével.) Nagykorpádon a fiatalok társastáncban és szellemi öt­tusában szerepelnek, a KISZ- szervezet színjátszói pedig egy- felvonásos darabokkal vesznek részt a kulturális szemlén. (Hogy milyen darabok ezek, és mi a címük, arra, sajnos, nem kaptunk választ.) Körül­belül tíz éve felnőttekből álló színjátszó csoport is működik itt. Időszakosan, a nőtanács és a tűzoltók rendezvényén sze­repelnek. »Jelenleg is készül­nek valamivel (?!), lehet, hogy a szemlére is beneveznek (!)« — hallottuk a művelődési ott­hon igazgatójától. Kérdés: Van-e értelme az ilyen bemutatkozásnak akár a járási, akár a körzeti szemlén? Hiúságból? Megszokásból? Nem sok értelmét látjuk an­nak, hogy alkalomszerűen, esetleg éppen a kulturális szemle »alkalmából« egybehí­vott csoportok látszateredmé­nyeket mutassanak fel, sem­mibe véve a kulturális szem­lék alapvető követelményét: a hosszabb ideig tartó folyama­tos munkát. Ahhoz, hogy egy műkedvelő művészeti csoport eleget tehessen a magasabb színvonalra törekvés kívánal­mainak, legalább ősszel hozzá kell kezdenie a rendszeres pró­bákhoz. Mit tegyen egy csoport ak­kor, ha a folyamatos munka Máma itt, holnap ott... Hetvenegy évből tizenkilenc a börtönben Álneve: Németh Erzsébet Fruzsina. Az igazi: özv. Bíró Lajosné. Bejelentett lakása van Szulokban és Budapesten. Behízelgő modorú, nagystílű szélhámos. Élete hetvenegy esztendejéből tizenkilencet töl­tött börtönben. A bíróságok ötven évre tiltották el a köz­ügyek gyakorlásától. Legutóbb 1962 kora őszén szabadult. Október 26-án már újra lopott. A kérdésekre egyszer ola­szul, máskor franciául vála­szol. Hat nyelven beszél. Kez­detben napokig tagad. Aztán kitör: — Kérem, én tisztességes öregségben őszültem meg. Hogy merészelnek ...? Méltóságteljes gőg ül az ar­cán. — Tudják, hogy ki voltam én? Ügy néz körül, mintha min­denki az udvaronca volna. — Majd megtudják. Az ügyész közbeszól: — Tudjuk... Eddig kitűnő volt a színészi alakítás. Most egy pillanatra meginog. — És mit tudnak? — Mindent.,. Még nem adja fel a harcot — Akkor azt is tudják, hogy engem az élet tönkretett... Most már csak azért alakít, hogy vakvágányra terelje a fi­gyelmet. Nem sikerül. A hatóságok valóban jól ismerik Bíró La- josné életét. Apja Érsekújvár főjegyzője volt. Férje Észter- házy hercegnek, később Maj- láth grófnak a jogtanácsosa. Fényűző módon éltek. A gróf­tól száz hold kitűnő szántót kap ajándékba. Két fia van, mindkettő Ausztráliában éL A »Mama« — így ismerték az al­világban — már negyven év­vel ezelőtt is állt bíróság előtt. Az összeköttetés néhányszor használt. A herceg és a gróf közbenjárt érdekében. Később kegyvesztett lett. Persze sze­rinte ez nem igaz. Amikor megmutatják a szakadozott szélű, megsárgult, régi perira­tokat, legyint: — Hamisítványok ... A lopást és a betörést tar­totta a legjövedelmezőbbnek. De elítélték tiltott határátlé­pés, devizabűntett és szökés miatt is. A háború alatt ba­zárárusként bolyongott. — Szeretem a változatossá­got. Máma itt, holnap ott... Cinikus. Két évvel ezelőtti lopásait olyan ügyesen szervezte meg, hogy nem lehetett rábizonyíta­ni. A »Mama« faluról falura járt. Amit az egyik községben ellopott, a másikban eladta. Mint bazárárus úgy kopogott be a házakhoz, hogy venni vagy eladni akar. Ahol nem voltak odahaza, ott álkulccsal kinyitotta a lakást, összeszedte a ruhaneműt. Darányban egy családot teljesen kifosztott, Istvándiban már túl is adott a lopott ruhaneműn. Pécsen, Szentlőrincen, Nagyberkiben, Gigében, és ki tudja még, hol fosztogatott. De hát mire kel­lett neki a tömérdek pénz? — Snapszra. Az finom do­log... Legutóbb majd egy tucat családot fosztott ki. Ezreket költött snapszra. Most ismét elcsúszott. A Barcsi Járásbíró­ság rövidesen ítéletet hirdet a »Mama« ügyében. Ügy gondol­juk, néhány évig kénytelen lesz snapsz nélkül élni. Németh Sándor Ahol ismeretlen a szívbaj Kenya határvidékén, a szo- máli nomádok között teljesen ismeretlenek a szívbetegségek. Állítólag ez a világ egyetlen embercsoportja, ahol szívbeteg­ség sohasem fordul elő. Pedig a nomád törzsek jó­formán csak állati zsiradékkal táplálkoznak. Életkörülmé­nyeik igen nyomorúságosak: a puszta földön alusznak, nagy vízhiányban szenvednek, ren­geteg port szívnak a tüdejük­be, és a hőmérsékleti ingado­zások ezen a vidéken különö­sen nagyok. Mindebből csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szívbaj elsősorbaA civilizációs megbetegedés. feltételei nincsenek meg? Szá­mot vet önmagával — nem a kulturális szemle előtti idő­szakban teszi ezt, hanem idejé­ben, már a községi művelődé­si terv elkészítésekor —, és ha kedvezőtlen e számvetés eredménye, a szemlén való szereplést elhalasztja egy év­vel. Illetve addig, amíg ismét rendezheti sorait. Vagy pedig más területen, a népművelés újabb formáinak meghonosítá­sán munkálkodik. A rugalmas, a körülmények­hez alkalmazkodó tervezés példáját láttuk Kutason. He­lyes szemléletre vall az, hogy miután látták: a színjátszást nem győzik erővel, nem ra­gaszkodtak a »színjátszó ha­gyományokhoz«, lemondtak róla. (A mennyiségen nem so­kat rontottak ezzel: így is a já­rás 20 községéből 22 színjátszó csoport nevezett be a kulturá­lis szemlére.) Ilyenformán ösz- szes energiájukat a népi együt­tes és az irodalmi színpad új műsorára fordíthatják. Reális, jó irányítás, követen­dő példa az ilyen. W. E. Vidéki hangversenykörútján Kaposvárra is ellátogatott és csütörtökön este Pödör Béla karnagy vezényletével koncer­tet adott a Magyar Néphadse­reg Vörös Csillag Érdemrend­del kitüntetett énekkara. A nagy múltú és neves férfikó­rust őszinte érdeklődéssel, lel­kes tapssal jutalmazta a 250 főnyi közönség a Fegyveres Erők Klubjában. Madrigálokkal kezdődött a műsor. Lassus, Palestrina és Friderici műveiből különösen a Visszhang aratott nagy si­kert. Liszt három kórusműve (Katonaének, Éjfél, Lelkesedés dala) után Ádám Somogy-ba- latoni nóták, Vásárhelyi Kos­suth verbunkja és Bárdos Szé les a Duna című népdalfeldol­gozásaiban gyönyörködhetett a közönség. Befejezésül Bartók Négy régi magyar népdal és Ko­dály Esti dal, valamint Nem­zeti dal című kompozícióját mutatta be az együttes. A mű­sorban Márkus Éva (hegedű) és Steinert Mária (zongora) működött közre. A közeljövőben még két al­kalommal szerepel városunk­ban a művészegyüttes. Február 27-én a szimfonikus zenekar mutatkozik be, március 19-én pedig népszerű operaesten halljuk ismét a zenekart és a meghívott szólistákat. Közlekedési balesetek Figyelmetlenül hajtotta az ádándi termelőszövetkezet lo­vas szánját Gaál Zsigmond. Nem vette észre az úttest szé­lén ballagó Debecs Sándort, a község termelőszövetkezetének éjjeliőrét, s elütötte. Debecs nyolc napon belül gyógyuló sé­rüléseket szenvedett. Nagybajomban motoros fű­részgépével szabálytalanul, irányjelzés nélkül kanyarodott Táskái Lajos fafűrészelő, s összeütközött az SA 40-35 rendszámú tehergépkocsival. A baleset következtében a Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központjának gép­járművében 3000 forint kár keletkezett. Nagyatád és Somogyszob között szabálytalanul, az út bal oldalán haladt az YB 43-93 rendszámú tehergépkocsival Koleszár László, és összeütkö­zött a Lábodi Állami Gazda­ság AC 45-90 rendszámú sze­mélygépkocsijával. Két utas súlyosan megsérült, a gazdaság kocsijában 20 000 forint kár keletkezett. Kaposváron szabálytalanul előzött Handó János az Élelmi- szeripari Szállítási Vállalat FA 46-65 rendszámú tehergép­kocsijával, s elütötte az úttes­ten haladó Horváth Lajos fo­nói lakost. Horváthot agyráz­kódással és egyéb súlyos sérü­lésekkel szállították kórházba cA (&nÁnő-k köiigirtdmbajt Kellemes, meleg, meghitt hangulat, derűs arcok, sok szép könyv... A pult mögött Illés Ferencné könyvtáros — ked­ves közvetlenségéért a legtöb­ben csak Zsuzsának szólítják — készséggel segít az olvasni­való kiválasztásában Kosza Ágnes fonónőnek. — Milyen témáról szeretnél olvasni, Ágikám? — Sokfélét szeretnék... Nem győzök eleget olvasni. De hát egyszerre nem megy... Egyébként ismered az ízlése­met ... Zsuzsának jólesik a bizalom. Három könyvet tesz a pultra. Ági mohón veszi szemügyre őket. Olvassa a könyvek cí­mét: Hirosima virágai, Hosszú éjszaka, A vádon szava. Bele­lapoz egyikbe is, másikba is, majd Zsuzsára pillant. — Nos, melyik tetszik? — Mindegyik — mondja Ági, és kérlelően néz Zsuzsára. — Hadd vigyem el mind a hár­mat. — No, jó — egyezik bele a könyvtáros —, de aztán igye­kezz! — Ö, hiszen tudod, hogy én... — Tudom hát... És Ági sietve írja alá a be­tétlapokat, bár tudja, hogy Zsuzsa nem vonja vissza sza­vát. Hisz több mint két éve ismerik egymást; amióta Ági a Pamutfonó-ipari Vállalat ka­posvári gyárában dolgozik, sokszor megfordul az üzemi könyvtárban. Nagyon szereti a könyvet, különösen a történel­Illés Ferencné könyvtáros készséggel segít az olvasnivaló kivá­lasztásában Kasza Ágnesnek. mi és az ifjúsági regényeket meg József Attila verseit. Sza­bad idejének nagyobb részét olvasással tölti. A könyvtár másik részében is kedves kép tárul elénk. A csipketerítős asztalnál négy csinos lány ismerkedik a sza­valás művészetével. Oktatójuk Kun Vilmos, a Csiky Gergely Színház művésze. A »diákok« a versmondás technikáján kí­vül még sok érdekeset halla­nak a költők életéről és iro­dalmi kérdésekről is. Azt mondják: a leckénél igen szi­gorú a »tanár bácsi«, de nem zegi kedvüket a tanulóknak, t kedves humorával állan­dóan ébren tartja a jókedélyt, így a lányok — Kőműves Klá­ri, Gébéi Erzsi, Szolnoki Hona és Kovács Ilona — szívesen járnak a szavaló szakkörre. A tavasszal induló megyei kul­turális szemlén vizsgáznak majd. Reméljük, sikerrel. Sz. F. Vilmos, a Csiky Gergely színház művésze az üzemi szavaló szakkör tagjait tanítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom