Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-04 / 28. szám

XXI. ÉVFOLYAM 28. SZÁM KEDD, 1964. FEBRUÁR 4. Mai számunk tártaiméból: Pótzárszámadás Kapospulán (3. o.) LECKE (5. o.) Furcsa köd Amerikában (6. n > TILÁG PROLETARIAT EGYESTiTJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A A gépjavítás ütemének gyorsítása és a trágyakordás a jelenlegi legfontosabb tennivaló Tegnap a megyei pártbi­zottság titkársági értekezletén időszerű mezőgazdasági kér­désekről tanácskoztak. Ezen részt vett Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Nagy Lajos, a megyei pártbizottság titkára, Tobak I Az építők „munició“-télepén (Tudósítónktól.) A Somogy megyei Építőipari Vállalat központi anyagtelepe utcának is bediene. Lakato­sok, művezetők, esztergá­lyosok, ácsok és rakodómun­kások — ösz- szesen száz­nyolcvanán — dolgoznak itt Erről a telep­ről látják el anyaggal a so­mogyi építke­zések nagy ré­szét. Nemrég érkezett a Szovjetunióból 500 köbméter faanyag, most rakják teher­autókra, s az építkezésekhez viszik. 220 köb­méter deszka, 500 köbméter padló és három vagon fenyő- rüdfa is elszál­lításra vár. In­nen kapják az építkezések azt a kálciumkloridos keveréket is, amelyet az alapbetonozás­nál használnak föl. Ezzel a keverékkel tízfokos hidegben is megfelelő szilárdságú be­tont készíthetnek. Biigyesinszki Károly és Koziíri Lajos Kálcium- ktoridos keveréket készít. Balogh Károly es Horváth István állványpallókat vasal. István, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Ferenczi Vendel, az osztály munkatársa, Deák János, a gépállomások megyei igazga­tója, Molnár Imre megyei fő- agronómus és Szabó Ernő, a megyei tánács gépesítési elő­adója. Az értekezleten Deák elv­társ beszámolt a téli gépjaví­tás helyzetéről. Elmondotta, hol tartanak feladataik telje­sítésével megyénk gépállomá­sai. — Gépállomásaink vezetői és a járási szakemberek de­cemberben fölmérték a ter­melőszövetkezetekben, hogy milyen mértékű javításra, al­katrészigényre kell számíta­nunk — mondotta. Majd rá­mutatott, hogy a körültekintő előkészületek ellenére is mind a főjavítással, mind a folyó­javítással elmaradtak a gép­állomások. A lemaradást fő­képp az okozta, hogy tavaly későn kerültek műhelybe a gépek — sokáig üzemeltethet­ték őket a tsz-ek —, és kevés a szerelő is. A javítás ütemé­nek gyorsítására a forgácsoló­műhelyekben kétműszakos munkát vezetnek be. A , javítás meggyorsításával kapcsolatban Németh elvtárs többek között javasolta, hogy az őszi vetéseknél jól bevált módszerhez hasonlóan most a javításban is segítsenek egy­másnak a szövetkezetek: ahol a hozzáértő szövetkezeti szak­emberek korán teszik rendbe a gépeket, siessenek más, rá­szoruló közös gazdaság segít­ségére. Mindenekelőtt csak azokon a gépeken hajtsanak végre főjavítást, amelyeknél ez mindenképpen elkerülhetetlen. Tobak elvtárs indítványoz­ta, hogy az idei munkáknál al­kalmazásra kerülő kétműsza­kos traktorokat már most számba kell venni, mégpedig annak figyelembevételével, hogy hány gépkezelőre lehet számítani, beleértve á most tanuló traktorosokat is. Molnár elvtárs az istállótíá- gyázás menetéről adott szá­mot. — Az első félévi trágyá­zás! tervnek eddig még csak 28 százalékát teljesítették tsz-eink, jóllehet ebben az idő­szakban kellene a legtöbb trá­gyának kikerülni a mezőre — mondotta. Rámutatott többek között arra is, hogy a tsz-ek nem mindenütt fordítanak gondot a fontos talaj gazdagító anyag szakszerű kezelésére, és nem veszik figyelembe, hogy szerves trágya nélkül a műtrá­gya sem fejtheti ki hatását a kívánt mértékben. — Köztudott, hogy a talaj­erő visszapótlása sok helyütt hiányzik, éppen ezért fontos, hogy az istállótrágya mielőbb a mezőre kerüljön — hívta fel a figyelmet a szervestrágyázás jelentőségére az értekezlet vé­gén Németh elvtárs. mánybizottság, továbbá szak­értők részvételével hétfőn a Parlament épületében tartotta alakuló plenáris ülését a Ma­gyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki Tudományos Együtt­működési Bizottság. A magyar kormánybizottsá­got Apró Antal, ' az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese vezeti. A bizottság tagjai: Ajtai Miklós, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, Honti János, a földművelésügyi miniszter el­ső helyettese, Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnök­helyettese és Szita János, az Országos Tervhivatal főosz­tályvezetője. A szovjet kormánybizottság vezetője M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsá. nak elnökhelyettese, a külföl­di gazdasági ügyekkel foglal­kozó állami bizottság elnöke. Megtartotta alakuló ölesét a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki Tudsmányos Együttmoködési Bizottság A magyar és a szovjetkor- Tagjai: V. D. Lebegyev, a Szovjetunió Szovjetunió Népgazdasági Ta­nácsának elnökhelyettese, A. V. Korobov, a Szovjetunió Tervhivatalának elnökhelyet­tese, M. J. Rakovszkij, a Szovjetunió Tervhivatala mel­lett működő Műszeripari és Automatizálási Állami Bi­zottság elnöke N. I. Sztrokin, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő Mezőgazdasá­gi Gépgyártási, Autó- és Trak­toripari Állami Bizottság el­nöke, N. I. Boriszenko, a Szovjetunió Tervhivatala mel­lett működő Elektrotechnikai Állami Bizottság elnökhelyet­tese, N. M. Csuprakov, a Energetikai és Villamosítási Állami Terme­lési Bizottságának elnökhe­lyettese és J. A. Nazarov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének gazdasági tanácsosa. Szakértőként részt vesz a bizottság munkájában L. I. Zorin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszter­helyettese. A. A. Zaharov, a Szovjetunió Elektrotechnikai Állami Bizottságának elnök- helyettese és több más szak­ember. Az ülésszak munkájá­ban részt vesz G. A. Gye- nyiszov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete is. (MTI) Hazautazott a jugoszláv pártküldöttség Január 31 és február 3 kö­zött jugoszláv pártküldöttség látogatott hazánkba. A jugo­szláv vendégek magyarországi tartózkodásuk során ismerked­tek fővárosunk nevezetessé­geivel, látogatást tettek az Csaknem hétmillió Mat tordítettak községíejlesztésre tavaly a nagyatádi járásban Félmillió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság (Tudósítónktól.) A községfejlesztési feladato­kat »lányitó és ellenőrző mun­káról tanácskozott legutóbbi ülésén a Nagyatádi Járási Ta­nács. Megállapították, hogy a járásban eddig 40 kilométer hosszú járdát és két kilomé­ternyi makadámutat építettek községfejlesztési alapból. Az idén újabb 10 kilométer hosz- szú járda készül. Tizenkét fa­luban mélyfúrású kutat létesí­tettek, az igényekhez mérten ez még kevés. Sürgősen jó ivó­vízzel kellene ellátni Kutas, Csököly, Rinvabesenyő, Rinya- szentkirály és Bakháza lako­sait. Az idén kezdi meg mű­ködését a nagyatádi törpe víz­mű, Segesden egy szakaszon már üzemel, a somogyszobi vízmű tervei pedig most ké­szülnek. A múlt évben Nagyatádon gázpalack-cseretelepet létesí­tettek. A lakosság több mint 25 000 forint értékű társadal­mi munkával segített az épít­kezésben. A járás lakossága ta­valy a tervezett 440 000 helyett félmillió forint értékű társa­dalmi munkát végzett. Az 1963. évi bevételi tervét a já­rás 96,5 százalékra teljesítette, s így csaknem hétmillió forin­tot használhatlak fel község­fejlesztési célokra. A tanácsülésen megvitatták a járási népi ellenőrzési bi­zottság múlt évi munkáját is. A 113 népi ellenőr tavaly 118 helyen tartott vizsgálatot, Töb­bek között megállapították, hogy indokolatlanul húzódott el a járási székhelyre telepí­tendő GELKA-részleg ideköl- tözése, emiatt az elromlott elektromos háztartási gépeket és készülékeket még mindig csak a megyeszékhelyen tud­ják javíttatni. A mezőgazdaságban tartott nyolc ellenőrzés főleg a rét- és legelőgazdálkodásra, az építő- brigádok működésére és a gé­pek karbantartására terjedt ki. Megállapították, hogy a tsz-vezetők néhány helyen nem fordítanak kellő gondot a kö­zös vagyon védelmére, s bajok megelőzésére nem hoznak megfelelő intézkedéseket. A járási tanács a napirendi pontokkal kapcsolatos határo­zathozatalon kívül jóváhagyta a járási népi ellenőrzési bi­zottság idei első félévi munka­tervét. Gyors iramban fejlesztik a takarmánykeverékek és -tápok gyártását 1965 végére az évi termelés eléri a 200000 vagont I,. oiivisz és Beck András a iakatosmúhelyben. A korszerű állattenyésztés­nek és takarmánygazdálko­dásnak egyaránt fontos kellé­ke a tudományos kísérletek során kialakított úgynevezett tápszeres takarmányozás. Ha­zánkban 1963-ban már 132 000 vagonnyi keveréktakarmányt használtak fel az állami gaz­dasági és a termelőszövetke- ati farmok. A különböző ál­latfajok számára a koruknak, hasznosításuknak, illetve a termelés jellegének megfele­lően 14 féle tápot készítettek a takarmánygyárak és keve­rőüzemek. A Földművelésügyi Minisz­térium Állattenyésztési Fő- igazgatóságán közölték, hogy a takarmánykeverékek és -tá­pok gyártását az idén leg­alább 15 000—20 000 vagonnal bővítik, s 1965 végére az évi termelés eléri a 200 000 va­gont. Ez évben kezdik meg egy speciális kocatáp, vala­mint egy borjútáp gyártását Hollandiából különleges zsír- dúsító-berendezést impor­táltak, amely fölözött tejből és hulladékzsírokból teljes ér­tékű, borjúnevelésre kiválóan alkalmas tejet készít. Ezzel a berendezéssel, illetve a mód­szer és a gépek elterjesztésé­vel általánossá lehet tenni az itatásos borjúnevelést, amely egyben a tejellátás javítására, a vaj- és sajtgyártás bővítésé­re ad majd lehetőséget (MTI) Egyesült Villamosgépgyár 4-es számú gyáregységében, ahol képet kaptak a gyár kollektí­vájának eredményeiről, jártak a lágymányosi és a József At- tila-lakótelepen, részt vettek az Operaház egyik előadásán. Február 2-án a vendégek és házigazdáik kirándultak Bu­dapest környékére. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykövete ebédet adott a jugoszláv ven­degek tiszteletére, melyen je­len volt Biszku Béla, Gáspár Sándor, Nemes Dezső, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai és Czinege Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának póttagja. A jugoszláv vendégek és a magyar vendéglátók között több ízben elvtársi, baráti esz­mecserére került sor. Az esz­mecseréken részt vett magyar részről Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, Gáspár Sándor és Nemes Dezső, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai. Jugoszláv részről jelen volt Alekszandar Rankovics, Ivart Gosnjak, Gyúró Pucar, Jovan Vészelinov és Dobrivoje Vi­eltes elvtárs. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserék során a részve­vők tájékoztatták egymást a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság dolgozói­nak a szocializmus építésében elért eredményeiről, a további táviatokról. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai jól fejlőd­nek a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet különbö­ző területén és megvannak a kölcsönös együttműködés eredményes továbbfejleszté­sének jó feltételei. Egyetértőén leszögezték, hogy a két szomszédos szocia­lista ország kapcsolatainak gyümölcsöző fejlődése hasznos nem csupán a két ország szá­mára, hanem pozitív hozzájá­rulást jelent a béke és a szo­cializmus ügyéért világmére­tekben folyó küzdelemhez. * * * A. Rankovics, I. Gosnjakj Gy. Pucar, J. Veszelinov és D. Vidics elvtárs hétfőn el­utazott Budapestről. Búcsúztatásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Bisz­ku Béla, Gáspár Sándor, Ne­mes Dezső, Czinege Lajos és Pap János elvtárs. Jelen volt Dusán Csalics jugoszláv nagy­követ. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom