Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

szer volt. hol Ment volt. .. * ■#> * gti x^fK/W€K€Kt»V A A A A A D A A A A T Mint bájos, barna hajú kis gazdája, a Mackó is figyel­mesen nézi a képeskönyvet. És hallgat... Hallgatja a me­sét a téli erdőről, a rakoncátlan szélúrfiakról, a csillogó hópehely tündérekről, s a barlangokban szundikáló Mackó- testvereirol... Neki jó dolga van a fűtött szobában, kis gazdája vi­gyáz ra, meg szép pettyes ruhába is öltözteti Sokfélét ját­szanak, de a barna Mackó mégis azt a pillanatot szereti leg­jobban, mikor a bajos, barna hajú kislány az ölébe veszi es elkezdi a mesét: »-Egyszer volt, hol nem volt...« Társasjáték a betűkkel Egy érdekes társasjátékot mutatunk be nektek, amely ha többen együtt vagytok, egy papír és ceruza segítségé­vel jó szórakozást nyújt. Előre megbeszélitek, hogy miről fogtok levelet írni egy­másnak, azzal a megszorítás­sal, hogy a levél minden sza­va csak bizonyos betűvel kez­dődhet. Példának álljon itt egy levél, amelynek címe: Kirán­dulás. (Minden szó K-val kez­dődik.) »Kedves Kati! Kedden kel­lemes körülmények között ki­rándultunk. Kis kocsimmal ka­landoztunk. Kálmánnak kel­lemetlen kalandja keletkezett. Kutyámmal kötekedett, körös­körül kergette, ki kinjában Kálmán kabátját kiharapta. Később kibékültek. Kegyetle­nül kiléptünk, kissé kifárad­tunk. Kitűnő kosztot készítet­tünk. Kávés kulacsunkkal koc­cintottunk. Közben kocsink kereke kilyukadt. Kijavítottuk. Késeket, kanalakat, kulacsokat kiöblítettük, kocsiba kászálód­tunk. kitűnő kedvvel kilenc­kor kerültünk Kalocsára. Ka­tikám köszöntelek, küldjél képeslapot: Karcsi.« A Milyen súlyú egy hegy i1 régi-régi időkben történt. Egy parasztember rizst vetett. Magasrangú tisztviselő járt éppen ar­ra, megszólította a parasztot: — Hány szem rizst vetettél el ma? A paraszt csodálkozott a kérdésen: ugyan, honnan tudná, hiszen nem számolta. De így szólt a tisztviselőhöz: — Uram, bizonyára te meg tudod mondani, hogy há­nyat lépett ma a lovad. A magasrangúi tisztviselőt a válasz felbőszítette és rá­mordult a parasztra: — Honnan veszed a bátorságot, hogy így beszélj ve­lem? Na, várj csak! Segítünk a bajodon! Büntetésül hol­nap reggel hozol nekem egy olyan súlyú disznót, mint az a hegy ott! — mutatott a távolba. — Ha nem lesz olyan súlyú, az életeddel játszol! Azzal otthagyta a parasztot, aki elkeseredve indult ha­zafelé. Amikor otthon elmesélte, mit történt, fia vigasz­talni kezdte: — Ne búsulj, apám! Majd én elmegyek ahhoz az úrhoz és beszélek vele! És másnap a fiú elment o. városba, és felkereste a tisztviselőt. Amikor az hallotta, hogy egy fiatalember akar vele beszélni, mérgesen fogadta: — Mit akarsz tőlem, fickó? A fiú udvariasan meghajolt, egy kis mérleget húzott elő köpenyéből és így szólt a tisztviselőhöz. — Uram, apámnak azt parancsoltad, hogy hozzon ne­ked egy olyan súlyú disznót, mint az a hegy ott, Mi azon­ban nem tudjuk, milyen súlyú az a hegy. Kérlek, előbb mérd meg nekünk! — A magasrangú tisztviselő elvörösö­dött és dühösen kirohant a szobából. (Fordította: Antalfy István) A favágó és a vízitündér Egy favágó beleejtette fej­széjét a folyóba. Leült a part­ra és bánatában sírva fakadt. A vízitündér meghallotta a sírást és megsajnálta a favá­gót. Felhozott a folyóból egy aranyfejszét és megkérdezte: — Ez a te fejszéd? Mire a favágó így szólt: — Nem, nem az enyém! A vízitündér erre égy ezüst- fejszét hozott fel neki. — Ez sem az enyém! —is­mételte a favágó. Erre a vízitündér felhozta neki az igazit. — Ez már az én fejszém! — szólt a favágó. A vízitündér nekiajándékoz­ta a három fejszét, mert őszin­te volt. Odahaza a favágó meg­mutatta barátainak a fejszé­ket, és elmesélte, hogyan járt. Erre az egyik elhatározta, hogy ugyanúgy fog cselekedni. Lement a folyóhoz, szántszán­dékkal beleejtette a fejszéjét a vízbe, leült a parton s ő is elsírta magát. A vízitündér megjelent az aranyfejszével s ezt kérdezte: — Tiéd ez a fejsze? — Az enyém, ez enyém! — kiáltotta örömmel a favágó. De a vízitündér mm adta oda neki az aranyfejszét, sőt még a sajátját sem kapta visz- Sza, mert hazudott. L. Tolsztoj A természet furcsaságai Egy igen érdekes mélyten­geri halfajta él — főleg az Indiai Öceán vízében — az úgynevezett márványos zsib- basztó rája. Hossza gyakran másfél méter, szélessége egy méter, testsúlya 25—30 kilo­gramm. A villamos rájának lágy to­jásai vannak és mintegy húsz- dekás magzatokat szül. A vil­lamos raját, ha valamelyik ide gen hal megérinti, az rögtön elalszik, fáradt és béna lesz, legtöbb esetben elpusztul. A villamos raját, bár a hú­sa kellemetlen ízű, az orvos- tudomány sokféle módon, ered­ményesen felhasználja. SPORT 1 «■■a ssss »am 2 3 4 5 % * 6 7 8 9 10 a ara vaun aaaa BBOM ii 12 Btika ■ aao uaaa BtBB aaaa aaaa aaaa aaaa 13 14 15 BURB ■ ■■■ ■ana BBBB 16 BBBB aaaa aaaa BBBB 91» ■ ■■■ IBM 17 18­aaaa aaaa aaaa aaaa 1 9 20 21 ■ IBB NWWB la&a aaaa 22 aaaa aaaa :::: 23 24 25 aaaa IBBB BUBI aaaa 26 2, BBHB auxa Roxia uaaa 28 :::: aaaa aaaa 29 aaaa ■ aea IBNB BBXB 30 31 32 33 ' NÉHÁNY SZÓ A CSILLAGASZATRÓL vértanú városából való. 30. Szocia- y]4 járási székhelyünk. 16 A töl- lista város. 81. Halfajta. 82. A gyű- ^tés. 17. Népszerű sportág. 19. 22. VÍZSZINTES: 1. A csillagászat idegen neve. 11. Görög tudós volt, előre megállapított egy napfogyat­kozást. 17. Tett, viselt dolgok, történet, — a krónikáknál fejlet­tebb írásmü latin neve. 18. Nem fölötte. 20. Olaszország. 22. Elmu­latta. 24. Tréfás indulatszó. 25. Kicsinyítő képző. 27. UMI. 29. OLR. 20. Menyasszony. 31/a. Névelő. 32. Orosz női név. 34. zamat. 35. Cö, 37. A kantárt felhelyező. 39. Becé­zett női név. 40. Elszenvedni. 42. Abban az irányban szintén nem. 43. Kikötőváros. 44. Mikszáth-hős, Tóth Marival történt dolgairól ne­vezetes. 46. Névelővel: dundi kis­gyerek az olasz szobrászatban. 47. Földbe hintik. 48. Transzformátor röviden. 50. FDOA. 51. Női név. 52. A folyó. 53. Erdei törpe, 55. Francia kártyaszín. 58. Hibátlan. 57. Idegen női név. 53. Tolna me­gye bonyhádi járásból való köz­ségből származik;, (ötödik kocká­ba: GY.) 61. Fordított helyeslés. 62. Szerv. 63'. Személy utáni kérdés. 64. Az USA 1949-ben készített 5 mé­ter átmérőjű, legnagyobb csillagá­szati távcsöve van itt. 66. Férfinév. 67. . . . valakibe, vitát, civakodást kezd. 68. Nagy költőnk. 69. A bo- gártojás. 70. Ünnepi hangú beszé­de. 72. Végtagja. 74. Földműves- szerszám. 75. Mutatószó. 76. Földbe hintett. 77.- Dal. 78. A tizenhárom * / Vízszintes: 1. A legnépszerűbb Jsportág. 10. Kijut 11. Régi lábra- jvaló. 12. AT. 13. Azon dologgal. ■ .14 T fté mölcskivonat. 84. Folyó a Szovjet-iIrány> 20. Tizenkét hónán. __ t inóban. 83. Hosszú ideig. 86. Pa- iHajó rúsz& 23. Például a vas. 24. pírra vetett. 81. AIS. 88. Halas \EUene indul. 26. A kuglizás — szívvel emleget. 89. Vonat fut raj- fmásként. 27. Hivatalos leva. 28. tJ‘;#9;.,EZrIíÜr,Tm<;neS: £' innen. 29. Kicsinyítő képző. Sitit 97 A füvä őrület 98. Nem! néniért neve A érkezne .időben. 10«. A függ. 1-TüÄ *• Bán i 2 3 4 5 6 7 8 9 10 01 1 1 12 13 14 15 16 iiíjii :::::: 17 H:::3 :::::: 18 19 II 20 21 22 23 24 :::::: 25 26 !ÜH! 27 28 29 jjljj! j3° 31 Pl 31/a :::::: 32 33 E: 34 35 ggg 36 11 37 38 Ül 39 P 40 41 ű?á 42 sss? 43 44 45 01 46 Öl 47 48 Ü 49 50 :::::: 51 iiiiii 52 :::::: Hűi! 5 3 54 ::H:S 55 Öl 56 57 i§ 58 60 Üli 61 iilli! 62 63 II 6 4 A 65 66 iillÜ 67 lüü! :::::: 6 8 >«!:: :::::: 69 70 71 Hi 72 73 ü 74 •SS: ::na 75 76 min 77 :::::: :::::: 78 79 ÜHÜ Z 30 31 ...... :::::: má 82 83 K 04 Ül 85 HiH: 86 Sjjjj 87 88 :::::: :::::: 89 űitT: Uiüi 90 91 92 93 94 jjjjs 95 96 fi 97 :::::: K 98 99 u Z üli 100 :::::: :::::: Imre névjele. 4. Napszak. 5. AR. megdöntője. FÜGGŐLEGES: 1. Ptolemaisos T5megsport. 7. Gyomot. 8. Aru- Syntaxis című müvében fejti ki, k „ , legerősebb emberek Füfd Ezt'^^^méfetet^ncveizük /sportja. 12. A sport futó, ugró, LJ L nevelővel!”Vü i 3 Fontos gyalogoló stb. ágainak ösz­táLnvfe4Azonosbetűk5 ,befoglaló neve. 13. Eásd vízszintes ÄÄftoeäÄ volt. 6. in- JM. !f. A, ró^. l^ Tintával t^ő dúlatszó. 7. Tüzet szüntet. 8. A kö- {írásnál nélkülözhetetlen. 19. Jegbe zépamerikai indiánok által megfi- {vágják. 21. Erődítmények. 23 gyeit i. e. 3379 februári napfogyat- Testvériesen e-loszt. 2d. E nap^ 2o. kozást nevezzük így. 9. Visszaüti Vulkáni porból keletkezett (’). 10. Fordítva és kettőzve: bá- 28. Kopasz. 31. Igen — oroszul. 32. nyaváros. 12. Röviden szólít. 13. fEneklő' szócska. A. I* A tejtermék. 14. Tibeti pap. 15. »Äw.iri.T •, 17 ELI. 16. Téli sporteszköz. 19. Erős il'’ Bc­óhaja. 21. Névelővel: ennek a csU-a f^ßoleg^6.^9^ 12. Be lagászati fizikában alapvető sze- küldési határidő !964. 28-a, repe van (1860-ban Kirchof és Bún- d péntekedéiig. A szükséges sor k sen fedezték fel.). 23. Nemesfém, levelezőlapon küldjétek be, s fei- 26. A ruhát tisztító. 31. Vonatkozó tűnőén írjátok rá: »-Gyermek ke- névmás. 32. Nyittok. 34. Ezévi. 36. resztrejtvény.« . , . . ^ Folyóparton található. 33. A szov- Múlt heti rejtvényünk helyes jet szakszervezetek napilapja. 39. megfejtése: Vidám; Zene; Dal; Jó- Juttatta. 40. Férfinév — régies ma- kedv; Tánc. gyár írással. 41. RTO. 43. Idegen A nyertesek neveit Hírek című összetételekben lógi-t jelent. 45. rovatunkban találjátok. Oránból való. 47. Üti. 49. Vendég- / haj. 51. Szerelmi kívánság. 53. Kö- vérkés. 54. NÁMÖ. 55. Leereszkedő jóindulat. 56. A házat csinálja. 58. Ékezettel: sörárpa. 60. Papírra vet, 61. Egy tiltó és egy ellentétes kö-, tőszó. 62. Mutatószó. 64. Idegen ( pénz. 65. Hon. 66. Sezlon-rugó. 67. Erős magyar volt. 69. Nagyon' óhajtott. 71. Muzsikálna. 73. Női név. 74. A szerelem múzsája. 77. Vissza: Nagy fájdalom. 78. Az üz­leti. 79. Becézett női név. 81. He-' gedűkellékek. 82. Erős méreg. 83/. Kúszónövény. 85. Zokog. 86. össze-,4 Pótoljatok a hiányzó betmcet, E. KOVÁCS KÁLMÁN: Anyácska névnapjára Megkértem a felkelő napot, mosolyogjon be reggel anyácska ablakán. Megkértem a felhőnyájakat, legeljenek ma másutt a nagy ég hajlatán. Megkértem a kertünk aljában futó csex-melyt, ne legyen ma hangos szava itt. Megkértem a kis fülemülét, dalolja házunk előtt a legszebb dalait. Megkértem a tücsökzenekari kísérje lágyan, halkan madárka énekét. Megkértem a kert virágait, kedves illatuk szórják anyácska merre lép. Székkereső A játék részvevői kört alkot­va széken ülnek. i>.ez.pen egyelőre nincs senki. A játék­vezető mindenkinek ad egy számot. A kapott számot vala­mennyi játékosnak jól meg kell jegyezni. Egy önként je­lentkező beáll a kör közepébe, szemét bekötik. Ezután két szá­mot kiált. Ha például húsz játékos van, mondjuk: 19 és 5. A két játékosnak azonnal fel kell állnia székéről, és he­lyet kell cserélniük. Akit meg­érintett a fogó, az áll be kö­zépre, az lesz az új fogó. Ha viszont a két játékosnak sike­rült gyorsan vagy halk lépé­sekkel helyet cserélni, akkor a fogónak új számokat kell kiáltania. Tilos: a széken ülő játéko­soknak a fogót félrevezetni zajjal, zavarni kiabálással. A felszólított szám gazdájának a saját helyére sem szabad visz- szaülni. Ha a két játékos hely­cseréje sikerült, az egész társaság tapssal jelzi ezt. Pótlórejtvény — uiiska — rok — éma — rsó —* ima — ihar — rma — éhén — nek — ene Pótoljátok a hiányzó vissza ráír (!). 89. Vissza:' Fekete! Petőfi Sándor népszerű, ismert el­■“ beszélő költeményének címet kap­tinta. 91. ZAE. 92. Gravíroz. 95. Á . . Tiltószó. 96. Igásállat. 98. Kiejtett# Jatok* betű. 99. Kettősbetű. Apáti István A papa kedvence TANÍTÓ: Na. Pista, mit Megfejtésül beküldendő a víz-i szólt apád a TOSSZ bizonyítván szintes 1., 64., íoo. és függőleges\ nyodhoz ? Beküldési határidő 1964. februári PISTA: Borzalmasan hara- 28-a, péntek délig. Kérjük oiva-# ftudott. Okosan teszi tanító oa sóinkat, hogy a szükséges sorokat a esi, ha kerüli a vele való ta- levelezőlapon küldjék be, s feltű-\ nőén írják rá: »Rejtvény«. sia^o^asi... Múlt heti rejtvényünk helyes# megfejtése: Kimaradt a farsangból A vénlánynak mindig kurta a far-\ is őrsvezető — Ismered azt a magas, szőke sang; A szép lány farsang után is# f:út? Ö volt az, aki meg merte bí- kelendő; Farsangi fánk; A far-# rólni az őrsvezető-helyettest? sangi bál. Az igen! Karakán gyerek. Mi A nyertesek neveit Hírek címűYn beosztása az őrsben? rovatunkban találják. — O az őrsvezető , Fiú, apa, nagyapa Az apa kétszer olyan idős, mint a fia és fele olyan öreg, mint a nagyapa. Ha éveik számát összeadjuk, 140-et ka­punk. Gondolkodjatok, szá­moljátok ki, hány éves a fiú, az apa, és a nagyapa? (Helyes válasz: á fiú 20, az apa 40, a nagyapa pedig 80 éves.) Ügyeskedjetek! Furcsa és rejtelmes ez a két rajz? Nézzétek csak meg job­ban! Először csak úgy maga­tokban próbáljátok megfogal­mazni, mit is ábrázolnak a képek. Törjétek a fejeteket, ne hagyjátok, hogy kifogjon raj­tatok ez a rejtvény. Egy kis gondolkodás — és máris rá­jöttök a helyes megfejtésre! 1. sz sí sz SÍ sz sí sz sz sz (Kid a MMM (Helyes válasz: 1. Csupasz. 2. Háromnegyed három.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom