Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
Fél? terelés A fakir borotvája I Szűk nekem ez a falu, édesanyám, fölmegyek Pestre! (Szegő Gizi rajza) Nagy vidéki áruház. Idő: négy perccel este hét óra előtt. Ebben a pillanatban Ilonka megpillantotta a komisz vevőt a bolt előtt. Odaszólt Klárinak: — Megint záráskor jön ez a nő. Kérlek, te foglalkozz vele, engem vár Pista a sarkon. Különben is te sokkal türelmesebb vagy. — Tudod, hogy nekem mozijegyem van, nagyon sajnálom, a nő a tiéd. A vevő bejött. Ilonka mosolyt erőltetett arcára. — Mit adhatok? — Valami szép hegedűversenyt kérek. — Tessék, Csajkovszkij. Becsomagolhatom ? — Tegye föl, kedves. Miért kell ezt a világhírű lemezt leforgatni? — dühöngött magában Ilonka, öt másodpercet belehallgathatsz, azután vagy kell, vagy nem. Hangosan így szólt: — Tehát ezt... — Miért vette le, kisasszony? így nem tudok dönteni. — Bocsánat, Csajkovszkij és Ojsztrah. Gondoltam, fölösleges tovább, és különben is zárunk. — Adja inkább Ravel Bo- leróját! Ilonka csomagolni akarta, de a vevő mást gondolt: — Talán mégis Schubert Rosamunda nyitányát. De tegye föl... Ilonka gondolkozott... Ha most ridegen azt mondja, hogy — Na, mi kell?! Abszolút mé’yszántás WHMHHHflWÍ Mai gyerek programja — Még megtanulom a politikai gazdaságtant, aztán kimegyek egy kicsit rolle- rozni. Szórakozott nászutasok Történelmi időket élünk — Dobozy, Dobozy, utolU jára kérdezlek! Valóban jönnek a népi ellenőrök, avagy csak meg akarsz szabadulni tőlem. a zárás ideje már el is műit, ez a rémes nő még a panaszkönyvet kéri. Pista meg várja. Föltette a Bolerót. — Na, szervusz — mondta kárörvendően Klári. — A kulcsokat a pultra tettem. Ne felejtsd el a kirakatvilágítóM bekapcsolni! — Levehetett? Ez folyton ismétlődik, ötven forint. — Várjon, kérem, még nem döntöttem. — Tessék sietni! Megbüntetnek, ha nyitva tartok. — Húzza le félig a redőnyt! Én még zárás előtt jöttem! Elég baj, hogy jöttél — futott át a mérges gondolat Ilonka agyán. — A végén mm vásárolsz, és Pista sem vár meg. — Ezt föl se kell tenni. A Bajazzók és azonkívül az Ave Maria is rajta van. Harmincöt... Monaco énekli. — Most jut eszembe, Monacói már kétszer is vettem. Mit ajánl? A legszívesebben azt ajánlanám, hogy tűnj már el áz üzletből — mondta volna az eladó, ha szíve szerint beszélhet. Ehelyett így szólt: — Tessék talán holnap. Tjekor nyitunk... — Értem, de nekem ma kell ajándékba vinnem a lemezt egy rokonomhoz. Ilonka megint csak gondolatban fejtette ki véleményét. — Pukkadj meg! Mosolyogva kérdezte: — Tehát mit mutassak? — Mi a véleménye Modug- nóról? — Sokat keres... Tehát egy Modugnó. Ez a legújabb. — De nem tudom, hogy örülnek-e neki? — Majd úgy csinálnak, mintha örülnének. (Jaj, a Pista! Olyan türelmetlen fiú!) Megzörgette a kulcsokat. — Mit szólna egy jó tánclemezhez? — kérdezte a ve- vő. — Bár nem tudom, hogy... Ilonka az órájára nézett. Hét óra tizenhat... Gyorsan föltett egy lemezt. — De hiszen ez nem tánclemez! Ez a Rákóczi-induló! Miért tett föl indulót? — Mert elhatározásra jutottam ... Indulok! És a kedves vevőt sem hagyhatom a bezárt boltban... Palásti László m SOKAT HAJLONGOK Sétálni mentünk. Feleségem már a kapuban biccentett egy ismerős asszonynak. — Egy kicsit barátságosabb lehetnél! — rótt meg. — Hiszen nem is ismerem — védekeztem. — Nem ismered, nem ismered, de nekünk nagyon fontos: ő vette át tőlem a mosodában a ruhát a szokottnál két héttel rövidebb határidőre. Még megsértődik, aztán járhatsz piszkos ingben! A másik oldalról egy kövér férfi közeledett: — Most legalább ne játszd meg magad! — intett féleségem. — Ez a hentes, aki mindig olyan szép húst ad. Bájosan meghajoltam. Jött a házmesterné. A sok hajlongástól már meglehetősen fáradtan morogtam valamit a bajuszom alatt — Nem kell lebecsülni — vetette szememre a feleségem. — Ha nem hagyom nála a villanyszámla árát, kikapcsolják az áramot... A postást már messziről üdvözöltük. Amióta a gyerekek dézsmálják a postaládákat, jóba kell lenni a postással, mert az ő jóindulatától függ, felhozza-e a leveleket m lakásba. A postai szabályzat nem ír elő okos gyerekeket. — Most aztán már senkinek sem hajolok meg — jelentettem ki dühösen. — Mit mondasz? — ijedt meg feleségem. — Ott jön a pék, ha vasárnap kenyeret akarsz enni, kedvesen kell üdvözölnöd. Mit tehettem egyebet, telesítettem a parancsot. — Hát ez a boszorkány hol dolgozik? — kérdeztem, miután egy szörnyetegre rá kellett mosolyognom. — Sehol. — Akkor minek hajlongok? *— Mert megígérte nekem egy bejárónő címét. — De most aztán elegem van! — rikkantottam. — Befordulunk az első mellékutcába, mert levegőre vágyom. Befordulunk. — Nem hajlongok, nem köszönök többet. Hetenként egyszer nekem is jogom van a pihenésre. $ Torkig vagyok mindenkivel! Feleségem elsápadt. — Nem láttad, ki ment el mellettünk? A főszerkesztőd! — Hát így történt... Kedves olvasók, itt az ideje, Ur'gy befejezzem a cikkemet. Utolsó cikkemet... ftlz+tkityi vi<zet ifftftadáíuh-lc? A kis halastavaktól a Balatonig, a cérnavékony csermelyektől a Dunáig összesen 270 000 katasztrális holdon ékesíti országunkat csillogó víztükör. Kereken háromszor annyi helyet borít szüntelen a viz, mint amekkora Budapest területe. Vizeink nem rejtenek óceáni mélységeket, átlagos vízállásnál mégis 3,2 milliárd köbméter víz »tartózkodik* folyóink és tavaink medrében. Ennyi vízből a Föld minden lakója kaphatna vagy tíz fürdőkádra valót, de mi rosz- szul járnánk, mert ha folyóink utánpótlás nélkül maradnának, akkor egy év múlva valamennyi »víztartónk* kiszáradna. Folyóink évente átlag százmilliárd köbméter vizet vezetnek át az országon. Ez már valóban tengernyinek tetszik, és joggal föltételezhetnénk, hogy Európában a mi vízhelyzetünk a legjobb, vagy legalábbis az elsők közé tartozunk. Sajnos, kiábrándító az igazság, mivel az európai átlagnál csak alig valamivel több felszíni vízzel rendelkezhe~ tünk. Ennél is furcsább, hogy földrajzi helyzetünk miatt a felszíni víz 98—99 százalékát importáljuk, s ha csak az országban eredő kis folyókra és patakokra volnánk utalva, akkor a legutolsó helyen állnánk egész Európában. Mit mutat vízügyi import- és exportmérlegünk? Két nagy folyónkon, a Dunán és a Tiszán közepes vízállásnál másodpercenként 2215 köbméter víz érkezik az országba, és 3210 köbméter távozik. Külföldről importálunk vizet a Rábán, a Vágón, a Garamon, az Ipolyon és a Tisza legnagyobb mellékfolyóin is. Hazai eredetű folyóinkból a Sió, a Zagyva, a Kapos és a Nádor-csatorna a legnagyobb, együttesen mindössze 25 köbméter vizet adnak másodpercenként. A patakokkal közösen pedig alig 35—40 köbméter másodpercenként a magyar vízexport. Nincs mit tenni, el kell ismernünk, hogy vízimportból élünk. FÖLDRENGÉS- RENDELÉSRE Új város 2872 orvossal Dusanbe szovjet város közelében, egy elhagyatott pusztai dombon tudós szakértők kívánságára két háromemeletes ház épült. A lakók már be is költöztek. Ezek a különös lakók: mérőműszerek, amelyek följegyzik a földlökések erejét, a falak és a mennyezetek rezgésének adatait. Tádzsikisztánban sok lakóház és ipari üzem épül. A körzetben gyakoriak a földrengések, ezért rendkívül fontos, hogy pontosan meghatározzák, mekkora »szilárdságtartalékra« van szüksége egy-egy épületnek. A számításokat már korábban elvégezték, s az eredmény természetesen elméleti volt. Most viszont az épületek szilárdságát mesterséges földrengésekkel teszik próbára. Tádzsikisztán Tudományos Akadémiája mellett külön intézet foglalkozik a szeizmikus kutatásokkal és a földrengésbiztos építkezés kérdéseivel. Az intézet munkatársai a Szovjet Tudományos Akadémia geofizikai intézetének és egy központi szakvállalatnak a munkatársaival karöltve nemrégiben végrehajtották az ötvenedik kísérleti robbantást a bevezetőben említett próbaterepen. A moszkvai és a tadzsik szeizmológusok egy csapásra több bonyolult kérdésre kaptak választ. Kísérletekkel megállapították, hogy milyen erejű robbantásra van szükség Tanulmányozták a robbantás következtében föllépett talajrezgések grafikonját, megfigyelték az épületrészek reakcióját. Tíz tonna robbanóanyag esetén — amit az épületektől 180 méternyire helyeztek el — a talajrezgések erőssége csak az ötödik fokozatot érte el. A kísérlethez azonban nyolc-kilenc fokozat erősségű földlökésekre volt szükség. Ez már több száz tonna robbanóanyag felhasználását követelte. A kísérletek eredményeként most már úgy tervezhetik az új lakóházakat, hogy a legnagyobb földrengéseket is kiálló, biztos »szilárdságtartalékuk« legyen. Vajon kik voltak az elsők, akik évekkel ezelőtt arra a vidékre érkeztek, ahol ma az erőmű építőiről és erőművéről híres szibériai város, Bratszk áll? Ma már nehéz volna pontos névsort készíteni róluk, bár azóta mindössze hét esztendő telt el. A helybeliek azonban azt mondják, hogy az úttörők között az orvosok is ott voltak. Nem maradt fenn olyan statisztika, hogy hány orvos érkezett az építkezés megindulásának pillanatában a jövendő város helyére. Pontosan tudjuk azonban, hogy a bratszki egészségügyi intézmények ma 2872 orvost tartanak nyilván. Minthogy pedig a városnak mintegy százhúszezer lakosa van, egy orvosra körülbelül 40 személy jut. Ilyen aránnyal kevés város dicsekedhet. Bratszkban nemrégiben három új gyermekkórház és három szakorvosi rendelőintézet nyílt. A Városban több tucat fogászati rendelő, röntgenlaboratórium, tüdőszűrő állomás és szanatórium, kiterjedt mentőhálózat működik. Az egészségügyi ellátásra fordított ősz- szegek tavaly 1960-hoz képest csaknem megháromszorozódtak. S az eredmény? Bratszk- ban némely betegségek teljesen ismeretlenek. A helybeli orvosok gyakran szállnak repülőgépbe, hogy kiutazzanak a távoli tajgai falvakba, konzíliumra, súlyos esetekben gyors segítségre. A bratszki repülőtéren erre a célra mindig készen áll néhány helikopter« „Gondolkodó“ televíziós automata Nehéz lenne felsorolni a tudománynak és a technikának mindazt az ágát, ahol felfogják használni a leningrádi szakemberek szerkesztette univerzális »gondolkodó* televíziós automatát. Ez az automata a televízió és a kibernetika »gyermeke-*. A televíziós adókamera és az elektronikus számít l gép egyesül benne. Híddaru dolgozik az üzemben. önállran senki sem irányítja. A darukezelőt a televíziós automata váltotta fel, amely megtalálja, fölemeli és elviszi a terhet. Az automata logikus »emlékezete* a »televíziós szem«-mel fölismeri az elszállítandó terhet, és parancsot ad az emelőszerkezetnek. A televíziós automata »szeme* ellenőrizni tudja a mikroalkatrészekre fölvitt szigetelés vastagságát, érintkezés nélkül meg tudja mérni a több méteres munkadarabokat. »Ért* a fémkészítmények hibavizsgálatához, képes felügyelni a szállítószalagok és az automata gépsorok munkájára. A televíziós kamera továbbította összes információt a számító- megoldó berendezések dolgozzák fel, amelyek a kapott értesülést szünet nélkül egybevetik a logikai »emlékezetükben* őrzött adatokkal. A televíziós automata egy szempillantás alatt össze tudja számolni a látótérbe kerülő tárgyakat függetlenül méretüktől és alakjuktól; meg tudja mérni e tárgyak elfoglalta területet. Az automatának ez a sajátossága a biológiában, az orvostudományban, a kémiában, a geológiában, a metallurgiában széles körben felhasználható. Lehetővé teszi a szövetek élő sejtjei struktúrájának, a különféle festékeknek, ásványoknak, ötvözeteknek elemzését. A fémfeldolgozó iparban az automata nagy pont^’-ággal meghatározza • megmunkálás tisztaságát.
