Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
Vasárnap, 1964. február 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP EGYÜTT a kastélyosMóiakkal Nagyfokú politikai érettségi, tiszteletet parancsoló komolyság, józan megfontoltság, példás fegyelmezettség, nyílt, őszinte eszmecserében kialakított egység és mélységes felelősségérzet — a kastélyosdombóiak közgyűléséről szólva ezt bocsáthatjuk előre. Mondhatná valaki: miért kell mindezt külön kiemelni, hiszen másutt is, számos szövetkezetben hasonlót állapíthatunk meg. Hangsúlyozni azért hangsúlyozzuk nyomatékosan a dombói tapasztalatokat, mert ez a falu most ért el határkőhöz, fordulóponthoz. A barcsi járásban Kastélyos- dombóról azt tartották, hogy nem képes önmagát elkormányozni. Ha nem termett benne vezető, hát küldeni kell. Küldték is sorra-rendre egyiket a másik után. Nem származott volna baj ebből, ha valameny- nyi átirányított vezető megállja a helyét. De nem ilyen emberek kerültek elnöknek egymás után a Népakarat Tsz élére. Most, ezen a zárszámadó közgyűlésen is miről tett tanú- bizonyságot Benkő Imre tsz- elnök? A beszámolóban beszélt búzáról, kukoricáról, azonban a legfontosabbról, az emberről, megfeledkezett. Pedig akit elnöknek választottak, az nemcsak a gazdaság irányítására vállalkozott, hanem azt is elfogadta kötelességének, hogy gondosan törődik az emberekkel, tiszteletből, becsületből személyesen is példát ad nekik. A dombói elnök képtelennek bizonyult erre. Most azonban egyetlen szava sincs súlyos erkölcsi kisiklásáról, meg sem próbálja nyíltan, őszintén feltárni, hol tévesztett lépést. Vezetői pályafutása befejeződésének, sajnálatos egyéni sorstragédiájának pedig megszívlelendő tanulságai vannak. Ezekét elemezte felszólalásában Illés Dezső, a megyei párt- bizottság titkára. Röviden a történteket. A községből a múlt év nyarán jött az első jelzés. Felelősségérzetről, segítőkészségről tanúskodott, és segítségkérést tartalmazott. A megyei pártbizottság a helyszíni vizsgálat tapasztalatai alapján a járásra bízta az intézkedést. Akkor még talán nem lett volna késő. Ám a járás nem tulajdonított kellő jelentőséget a dolognak, beérte egyszerű figyelmeztetéssel. Az elnöknek ez nem használt, sőt még többet engedett meg magának. S ráadásul a járás még ezután is a pártszervezet védelmébe ajánlotta az elnököt, aki nemcsak vezetőként bukott meg erkölcsileg, hanem magánemberként is elmarasztaló ítéletet kapott a falu józan közvéleményétől. S a megyei párt- bizottság vezetői határozottan kinyilvánították: a falu népével értenek egyet. Ez a következetesség, nyíltság és egyetértés adott alapot a dombói kibontakozásnak. Az elnök kénytelen volt belátni, hogy tarthatatlanná vált helyzete, ezért lemondott. Ám ki legyen az utód? Elkezdett töprengeni a falu a zárszámadás előtti napokban. Nem egy, nem kettő, hanem több tsz- tag nevét is szóba hozták. Találtak soraikban olyan gazdákat, akiknek bármelyikére nyugodtan adnák szavazatukat. Leginkább Kovács István beosztott könyvelő iránt áradt a bizalom. A fiatal parasztember látva az őszinte ragaszkodást, hosszas kérlelésre igent mondott. Ö jött hát a közgyűlésre a legesélyesebb elnökjelöltként. Ott azonban újabb javaslat hangzott el: válasszák meg Csonka Géza gyakorlott, nagy élettapaszíalatú szakembert. Most hát melyiket a kettő közül? Ez jelentette az igazi leckét a közgyűlésnek, ez a kér- tíés késztette roppant felelős mérlegelésre a tagságot. Kovács Pistára szavazzanak? Rendes, derék, szorgalmas, becsületes, jó szándélíú ember. De hát most, felnőtt fejjel végzi az általános iskola utolsó osztályát, a vezetésben nem járatos. Ha nem szóltak volna neki, akkor ebben a pillanatban megéljeneznék Géza bácsit. Persze, hogy ő, a több évtizedes gyakorlatú mezőgazdász ígérkezik hozzáértőbb elnöknek. Megválasztják szíves örömest, de Pista nehogy megsértődjék. Nem sértődik meg. Feláll, és mondja is: köszöni az előzetes bizalmat, s maga helyett Géza bácsit javasolja. Lehetne már szavazni, de még tanácskoznak. Okosan, emberségesen, higgadtan, minden részletkérdésre ügyélve, a józan ész sugallatára és az érző szív dobbanására egyszerre hallgatva készítik elő a választást. Bognár János, id. Móré István, Tóth Péter, R. Varga Sándor, Németh Ferenc szól a kiteljesedő közös felelősségnek ezekben a perceiben. Aztán Vidák Imréné az asszonyok nevében kér mindenkit: gondolják meg jól ezt a nagyon komoly dolgot, ne hamarkodják el, ne vegyék tréfának, mert nem az; sok álmatlan éjszaka előzte meg a mai napot. Felszólalás felszólalást követ. Haragosokat próbálnak összebékíteni — »fogjatok kezet egymással« —, hogy a falu szavazása a falu egységének jegyében foganjon. Akit valami kétely gyötör, az inkább most mondja meg, mielőtt a kézerdő a magasba emelkedik. Dél már rég elmúlt ugyan, de most senki sem nézi az órát. Mindenki azt nézi, azon izgul, azon fáradozik, hogy a régóta óhajtott egység ebben a nagy pillanatban megszülessen. Mert milyen gyötrő érzéssel kezdene munkához az új elnök annak tudatában, hogy ellensza- i vázátok megosztják a falut. j Hosszú percek, a teljes ösz- szefogás és egybekovácsolódás óhajtásának, sőt tudatos igenlésének percei. S a rend mindvégig fennmarad. És most már senki sem méltatja még csak bíráló szóra sem a pódiumon ülő elnököt. Mintha itt sem volna. Az ő ténykedése: a múlt. Most pedig a jövő biztonságos útjának előkészítése van már napirenden. Kasté- lyosdombó eszmél, és előre néz... A szavazás eredménye: Csonka Gézát egyhangúlag, ellen- szavazat nélkül elnökké választotta a tagság. Most ő szól választóihoz. Keresetlen szavakkal, meghatottan mond köszönetét a teljes bizalomért. Múltjáról nem kell sokat beszélnie. Itt lakik, itt él, és ezután itt is dolgozik majd. Eddig ugyanis Kastélyosdombó csak lakhelye volt, munkába máshová járt. A szigetvári járás főállattenyésztői tisztét töltötte be 14 éven át. A szomszéd megye szomszédos járásából hazatért falujába — nappalra is. Némelyek bizalmatlansága tartotta távol eddig, a falu teljes bizalma hívta most haza. Itthon gyümöl- csözteti szaktudását. Fölkérték rá, elvállalta. Kastélyosdom- bói ember, helybeli szakember vette kezébe a Népakarat Tsz vezetését. Föleszméit Kastélyosdombő. A tagság gondosan mérlegelt végzetes eltévelyedést és vezetői erényt, felelőtlenséget és felelősségérzetet, bizalmi válságot és megújhodó bizalmat, s fejlett emberi-poli- tikai-erkölcsi érzékkel, józan ítélőképességgel kiválasztotta a kínálkozó több jó megoldás közül a legjobbat. Nem következett be, amitől némelyek irtózva tartottak: nem fulladt kudarcba a közgyűlés, nem tört ki verekedés, de még csak veszekedés vagy civakodás sem. Mert szót ért a párt a parasztsággal. S van-e ennél az egyetértésnél szebb, nemesebb dolog a pártmunkában? Kutas József Somogy megye mezőgazdaságáról, a termelés tartalékairól, az elmaradott területek fejlesztéséről Beszélgetés Losonczi Pál földművelésügyi miniszterrel Megyénk mezőgazdaságának helyzetét, időszerű problémáit jól ismeri Losonczi Pál elvtárs, földművelésügyi miniszter. Fölkerestük hivatalában, s szívesen válaszolt alábbi kérdéseinkre KÉRDÉS: Mi a jelentősége és helye Somogy megye mezőgazdaságának az ország növénytermesztésében és állat- tenyésztésében? VÁLASZ: A megye mező- gazdaságának az ország növénytermesztésében, állattenyésztésében nagy jelentősége van. Nem éppen területének nagysága, . hanem domborzati viszonyai, talajtípusai és éghajlata adják a sokoldalú lehetőséget a termelésre, ügy is mondhatnánk, hogy amit az országban jövedelmezően lehet termelni, azt jó eredménnyel termelhetik Somogybán is. Az ország nagy részét Somogy megye látja el nemesített vetőburgonyával, de szállít terméket a dohányiparnak, a konzervgyáraknak is, és fontos szerepet tölt be a balatoni üdülők élelmiszer- ellátásában. Mint nagy állat- > tenyésztő megyének kiemelke- I dő jelentősége van a különféle abraktakarmányok, elsősorban a kukorica termesztésében. Ha nem nagy területen is, de szőlővel és gyümölcsössel is rendelkezik; általánosan ismert többek között a kőröshegyi bor kitűnő minősége. Somogy állattenyésztése nagy múltra tekint vissza, s már a felszabadulás előtti évtizedekben is ismert volt. A megye állattenyésztése az utóbbi két évtizedben fejlődött, és megtartotta tenyésztési hagyományait. A fejlődésre jellemző, hogy a megye 100 kh-ra jutó számosállatsűrűsége meghaladja az országost, Az ország állatállományának 6—6,5 százaléka Somogybán van. 1963-ban a megye az országos vágómarha-felvásárlásnak csaknem 8 százalékát, a tejfölvásárlásnak csaknem 5 százalékát adta. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére az idén több mint 100 tehénférőhely .épül, és nagy összeget ruháznak be az itatásos borjúnevelés ki- terjesztésére. A megye sertés- tenyésztése az intenzív területeken minőségben és meny- 1 nyiségben egyaránt fejlődött. Fellendült az utóbbi években a nagyüzemi, baromfitenyésztés is, bár a lehetőségeket még korántsem használták ki teljesen. KÉRDÉS: A megye mai termelési szerkezeté megfelel-e az éghajlati és talajviszonyoknak, illetőleg mezőgazdaságunk legfőbb követelményeinek? VÁLASZ: Általában megfelel, de van még javítanivaló. A takarmányszükséglet kielégítésére növelni kell az évelő pillangósok hozamát, javítani kell e növény minőségét. A szerződésekkel termelt növényfélék száma még mindig sok a megyében. Inkább kevesebb növényt, de nagyobb területen termeljenek. KÉRDÉS: Milyen tartalékok rejlenek a somogyi mezőgazdaságban? Milyen lehetőségei vannak a Kaposvöl- gye jobb kihasználásának? Hogyan lehetne a Zselicséget gyorsabban fejleszteni? VÁLASZ: A többi megyéhez hasonlóan még Somogybán sincsenek teljesen feltárMegkezdték a fokhagyma ültetését a balatonkiliti Üj Tapasz Tsz kétholdas tábláján. Utána négy hold dughagymát ültetnek, és két hold zöldborsót vetnek a jól előkészített földbe. Lakások sorsáról döntő emberek Délután öt óra. Az utcákon munkából hazatartó emberek sietnek, s a tömegből néha-néha kiválik egy nő vagy férfi a városi tanács előtt. A vb-teremben világosság van, itt most kezdődik a munka. És nem is akármilyen munka! A városi tanács lakásügyi albizottsága tanácskozik: lakások sorsáról döntenek. Látok itt nyugdíjast, veterán munkásmozgalmi harcost, vasutast, tisztviselőt, jogászt; ügy látom, hogy a lakosság minden rétege képviselteti magát ebben a fontos testületben. A mai program különösen izgalmas. Kétszázkilencvenöt igénylő között kell elosztani hetvennyolc szövetkezeti lakást. A városban egyre többen szeretnének társulni ebben a kedvezményes lakásépítési akcióban, nem várnak állami lakást, hanem összegyűjtött pénzükkel hozzájárulnak új otthonuk megteremtéséhez. Kétszázkilencvenöt — hetvennyolc. Kemény dió lesz a döntés, hiszen csak a Baromfi- feldolgozó Vállalattól ötven (!) igénylő jelentkezett. Egyáltalán nem irigylésre méltó az albizottság tagjainak munkája. Nagy teher nyomja vállukat, mert a legigazságosabb döntésnek is akadnak ellenzői. És kijátszói is. Nem véletlenül mondotta el a következőket Gondek Károly: — Látjuk, hogy milyen nehéz körülmények között is élnek' emberek, mégis nemegyszer tapasztaljuk, hogy némelyek megkapva az állami lakást, két-három hónap múlva gépkocsit vesznek. Nem vagyunk ellene a luxusnak,’a televíziónak vagy az autónak, de mindaddig, amíg négy-öttagú családok aládúcolt lakásokban élnek, ezt nem engedhetjük meg. Mások megjegyezték: — Az albizottság ragaszkodni fog ahhoz, hogy véleménye nélkül senki se döntsön a lakások sorsáról. Dr. Ihászi Lajos a szövetkezeti lakásépítés reformját sürgette: — Sokat segíthetne a helyzeten, ha megfelelő kapacitásunk lenne szövetkezeti lakóházak építésére. Mindazok az emberek, akikre a városnak nélkülözhetetlenül szüksége van — orvosok, műszakiak — befizethetnének szövetkezeti lakásra is. Mert igaz, hogy az ipartelepítés szükségessé teszi jól képzett műszaki gárda Kaposvárra helyezését, és lakás kell nekik, azonban a fizikai munkások több tagú családjukkal és szerényebb keresetükkel hogyan jutnak lakáshoz? Nehéz válaszolni ezekre a kérdésekre. Nem titok, hogy a következő években számottevően nem javul a kaposvári lakáshelyzet. Az új építkezések területén szanálni kell, s az otthon nélkül maradottaknak lakásra van szükségük. És el kell helyezni majd a később lebontandó házak lakóit is. Sok szó esett az albizottság ülésén ezekről a kérdésekről. Késő este volt már, amikor befejeződött a tanácskozás. Munka lesz bőségesen a következő megbeszélésig, hiszen majd mindenki kapott néhány lakáskérelmet kivizsgálásra. Polesz György Amerikai tudósok továbbképzése Moszkvában A moszkvai egyetemen jelenleg több amerikai egyetemi tanár és tudós végez ösztöndíjas tanulmányokat. Donald Johson, a Los Angeles-! egyetem tanára őt hónapot tölt a moszkvai egyetem filológiai fakultásán: Tanulmányaiban Tyimofej Lomtyev, az orosz nyelvi tanszék vezető tanára irányítja. Henry Morten, a Columbia Egyetem tanársegéde a jogi fakultáson végez tanulmányokat Sztyepan Kravucska profesz- szor vezetésével »A társadalmi szervezetek szerepéről a Szovjetunióban«. Szintén a jogi fakultáson tanul Peter Jeweller, aki a Columbiai Egyetemen szerzett doktori címet filozófiából, s Moszkvában »A család és a házasság a Szovjetunióban« témával foglalkozik. Már 1958—1959-ben öthónapi tanulmányi időt töltött Moszkvában. Thomas Hammond egyetemi tanár Virginia államból érkezett Moszkvába, s a történelmi fakultáson tanulmányozza az 1905. évi oroszországi sztrájkmozgalmakat. va a termelés fejlesztésének lehetőségei és tartalékai. Így például a rétek és a legelők hozamát nagymértékben lehetne növelni a megyében. Ezek a területek főleg a Koppány és a Kapos völgyében fekszenek. Öntözéssel az itt levő víz előmozdíthatná a terméshozamok növelését. A Kaposvölgyében, amely a megye egyik legbelterjesebb tájegysége, az állattenyésztésen kívül nagyobb mértékben kellene fejleszteni az öntözést, a szántóföldi zöldségtermesztést és az öntözéses takarmánytermelést. Az állattenyésztés fejlesztésének szempontjából elsőrendű fontosságú a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztő telepek kialakítása. A Zselicségnek igen sok a megoldandó problémája. Földje erősen erodált, savanyú erdőtalaj. A megye vezetői talajvédelmi és vízgazdálkodási tervet készítettek, és e feladatok elvégzésére társulatokat hoztak létre. Emellett olyan növények termesztését tervezik, amelyek csökkentik a termőtalaj lemosódását. Az elképzelések szerint a domboldalakat gyümölcsössel hasznosítják. Kétségtelen, hogy az őrségi- területekhez hasonlóan itt is meg kell oldani a talajvédelem és a talajjavítás problémáit. Tovább kell fejleszteni a szarvasmarha-tenyésztést és -hizlalást. A szarvasmarha-sűrűség már most is magas szintű, s ez további jelentős épüleíberuhá- zásokat kíván. Ezért a kaposvári járás az idei építési beruházási keretének felét az e területen kialakítandó nagyüzemi szarvasmarha-istállók építésére fordítja. KÉRDÉS: A megye egyik legnagyobb problémája a tahi járás földjének nagyfokú eróziója. Van-e mód az állami segítségnyújtásra? VÁLASZ: A megyei idei talajjavítási és talajvédelmi tervében szerepel 11000 hold kémiai talajjavítás, 900 hold homoktalaj-javítás, 400 000 köbméter vízrendezés és 4 800 000 forint értékű talaj- védelmi munka. Ez az összeg mindehekelőtt a tabi járás talajvédelmi munkáit szolgálja. A minisztérium a Felső- koppányvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatot jelölte ki generáltervezőként a kiviteli tervek elkészítésére. Államunk a talajjavítási és talajvédelmi munkák tervezésére és elvégzésére 1964-ben 18 700 000 forint vissza nem térítendő támogatást nyújt, a középlejáratú hitelek összege 17 200 000 forint, a hosszúlejáratú hiteleké 3 200 000 forint. KÉRDÉS: A Kőröshegy—■ Szólód—Kötésé borvidék szőlői lassan elöregszenek. Van-e mód arra, hogy a felújításhoz állami erőforrásokat is igénybe vegyenek? VÁLASZ: A megye második ötéves terve 800 hold új szőlő telepítését írja elő. Ebből mintegy 200 holdat telepítettek el eddig. Az idén még 140, 1965-ben pedig 460 holdat telepítenek. A termelő- szövetkezetek az új szőlőnek mintegy 80 százalékát Kőröshegy—Kötésé—Szólád környékén telepíthetik. A harmadik ötéves tervben a megye előreláthatólag még 800 hold szőlőt telepíthet, ebből e környék további igényei is kielégíthetők. A telepítésekhez a tsz-ek 3004/6-os határozat kedvezményeit kapják. Mind a telepítéshez, mind az .ültetvények gondozásához termőre fordulásig hosszú lejáratú hitelt kérhetnek, s a jól gondozott szőlők után jelentős hitelelengedésben részesülhetnek. A tsz-tagok háztáji -szőlőtelepítéseit a telepítés évétől számított négy évre földadó- és jövectelemadó- mentességgel támogatja az állam. Cs. J.
