Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-22 / 44. szám

Szombat, 1964. február 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP Könnyes szemmel LEVÉL ÉRKEZETT a me­gyei tanácshoz, könnyes szem­mel írták. A sorokból azt ok- vasom: nerti, így nem szabad elbánni egy emberrel. Az öz­vegyasszony — tanácstitkár volt — a módszerek ellen til­takozik, s nem kért mást, csak emberséget. Megértést a sok tortúra után, hogy nyugodtan, becsületesen dolgozhasson ... A levél tartalmát illetékesek vizsgálták, minden szava helytálló. Magam is ott voltam néhány beszélgetésen, még csak azt sem mondhatnám, hogy rosszindulattal kezelték ügyét. Ha csak a kezdeti elha­tározás nem volt hibás ... Özv. Fonyódi Mártonná volt kastélyosdombói titkár panasz­kodott, Neve a múlt évben még ott volt a jelöltek listá­ján, aztán egyszer csak várat­lanul meglátogatták őt a ju­tástól. Közlésük meghökkentő volt: a vb úgy határozott, hogy a választások után nem lesz titkár Kastélyosdombón, ha­nem »áthelyezéssel« a darányi adócsoport vezetését bízzák rá. Kérdezhette, hogy miért... Odabent megállapították szak­mai elégtelenségét, azt, hogy nem alkalmas a titkári fel­adatok ellátására. Szemtől szembe pedig így nyilatkoz­tak: munkája ellen nincs sem­mi kifogás. Nem voltak hát őszinték hozzá, nem mondták meg, hogy miért e határozat. ÍGY HAT NEHEZEBB SZÍVVEL foglalta el új mun­kahelyét Darányban, hogy az­tán még kellemetlenebb meg­lepetést tartogassanak számá­ra. Néhány heti munka után ugyanis az elnök szerződést tett elé, hogy írja alá. Akkor derült ki, hogy állandó mun­kaviszonya voltaképpen meg­szűnt, s Darányban csak he­lyettesíti a beteg adócsoport­vezetőt. A járásiak azonban megnyugtatták, s ígérték, hogy helyzete rendeződni fog. Szep­temberben Papp elvtárs, a já­rási tanács elnöke személyesen kereste föl Fonyódinét, és kö­zölte, hogy megbízzák a kál- máncsai vb-titkári teendők el­látásával (!). Természetesen szerződéses alapon, és öt hó­napig, amíg a titkár iskolán lesz... Ez az intézkedés — ha jó szándékú volt is — bume­ráng, mely visszahullik indí­tójára. Mi történt hát? Bebizo­nyítottuk ezzel, hogy korábbi döntésünk nem volt helyes, hisz ha februárban alkalmat­lan valaki a titkári funkcióra, szeptemberben aligha válik al­kalmassá. Vagy kifogásunk akkor sem volt megalapozott? — Vállaltam az öthónapi he­lyettesítést — mit tehettem volna mást? S amikor érdek­lődtem, hogy mi lesz velem utána, megvigasztaltak: Ne le­gyen könnyes a szemem, ha le­jár a helyettesítés, olyan mun­kahelyet kapok, amivel meg leszek elégedve.., ELMÚLT AZ ÖT HÓNAP, nincs munkahely! Az asszony­nak nincs állása. Értesítették, hogy szerződése lejárt, mun­kakönyvét postára adják. Azt a munkakönyvét, amelybe — az ígéretek szerint — áthelye­zést írtak, s a valóságban két egymásutáni szerződéskötéssel tekintették semmisnek megál­lapodásukat .... — Tudom, korábban kellett volna szót emelnem. De nem tettem ezt, bíztam az adott szóban... És Fonyódinénak könnyes a szeme. Most, h'ogy beszélgettünk a járás vezetőivel, kiderült, hogy Fonyódinét voltaképpen a he­lyi szervek tájékoztatása alap­ján tartották alkalmatlannak, nem győződtek meg róla. S Papp elvtárs — nehéz helyzet- | ben van, nem vitatom — azt • mondja: csak azért helyezték el Kálmáncsára megbízott tit­kárnak, mert emberségesek akartak lenni, másutt nem kí­nálkozott munkahely. Most. is próbálkoztak, se a tsz, se a földművesszövetkezet nem fo­gadja Fonyódinét. Szó van ar­ról, hogy Csokonyavisontára kerülhetne — ismét szerződés­sel. Tehát a vb mindent elkö­vetett ... FONYÓDINÉ csaknem öt évig községi vb-vezető volt. Nem vagyok hivatott eldönte­ni rátermettségét, s talán most már nem is ezen kellene vi­tatkozni. Az ígérgetések ideje azonban lejárt, s itt kenyérről van szó, munkáról. Arról, hogy egy asszony — lehet bár értődött, hisz nem mondták meg, miért kellett megválnia a közigazgatástól — ne éljen könnyes szemmel a mi társa­dalmunkban. Biztosítsunk szá­mára állandó munkahelyet. Ennyit feltétlenül megérde­mel ... Jávori Béla Megérdemelt jutalom ... (Tudósítónktól.) Nagy volt a forgalom feb­ruár 14-én a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárának üzemi pénztáránál. Műszakvál­táskor igen sokan nem a kijá­rat felé, hanem az első emelet­re igyekeztek, hogy átvegyék a megérdemelt jutalmat. Ugyanis ekkor fizették Id a 173 kiváló dolgozónak az ok­levelekkel, illetve jelvények­kel járó pénzösszegeket, össze­sen 81000 forintot. Ugyanis a múlt évi termelési eredmé­nyek alapján ennyien teljesí­tették a kiváló dolgozó cím feltételeit. Közülük ötvenheten már másodízben érdemelték ki ezt a kitüntetést. Ugyan­csak ez alkalommal kapták meg mintegy kétszázan az 1983. második félévi igazgatói célki­tűzés révén nyert díjakat, ösz- szesen 32 450 forintot. Külföldi tórák, barátsági napok, küldöttségcserék a Béke és Barátság Klub idei programjában Tavaly alakult meg Kapos­váron a Hazafias Népfront megyei bizottságának szervezé­sében az országosan úttörő jel­legű Béke és Barátság Klub. Azzal a céllal hívták életre, hogy a béke és a népek közti barátság gondolatának elmé­lyítését szolga1 ja: lehetőséget nyújtson tagjainak más orszá­gok gazdasági, politikai, kul­turális és társadalmi életének megismerésére. A klub kapcso­latot teremtett külföldön járt emberekkel, s fölkérte őket arra, hogy tartsanak élmény- beszámolót. Tavaly azonban csak erre terjedt ki figyelmük. Az idén januárban újjászer­vezték a klubot. Szűcs Józse­fet, a Hazafias Népfront me­4964 PEBR VHfl, MEZŐGAZDASÁG; JCÖNyVHÓNAP! Q0 NÖVÉNY- ÉS GYv. -“VIBt.ÉSt VAT \Mi -T Állattenyésztési szakkönyvek GAZDAG VÁLASZTÉKA A MEGVÁSÁROLHATÓK a barcsi, a csurgói, a lengyeltóti, a marcali, a nagyatádi, a tabi földművesSKÖvetkezeti könyvesboltokban, továbbá a minden községben megtalálható földmfivesszövetkezeti boltokban kijelölt könyvbizományosoknűl. <«81> _______ ___________ g yei bizottságának munkatár­sát megkértük, hogy tájékoz­tassa olvasóinkat az újjászer­vezéssel járó változásokról, a klub terveiről. — A Béke és Barátság Klub ideiglenes intéző bizottságát már megválasztottuk, a végle- ! ges vezetőség megválasztására a közeljövőben kerül sor — mondotta Szűcs elvtárs. — A klubnak mindenki tagja le­het. A jövőben a járási szék­helyeken is akarunk hasonló klubokat alakítani. A munka­tervet kidolgoztuk. —• Milyen program munkatervben? szerepel — Élménybeszámolók szer­vezésén kívül képkiállítások, barátsági estek, leül- és bel-, földi béketúrák. Kapcsolatot j akarunk teremteni a hasonló külföldi klubokkal; levelezés-; sei, küldöttségcserékkel kíván­juk megismerni életüket, mun­kájukat. Havonta barátsági na­pokat rendezünk — például márciusban a felszabadult ■v gyarmati népek napját, ápri­lisban szovjet barátsági napo­kat —, de meg kívánunk em­lékezni a nyugati országok for­radalmi évfordulóiról is. A barátsági estekre az illető or­szág hazánkban tartózkodó képviselői közül vendéget hí­vunk. — Hogyan szervezik meg a túrákat, a küldöttségcseréket, az idén hova szándékoznak el­látogatni a klub tagjai? — Hatnapos gépkocsi túrákat szervezünk. Ügy oldjuk meg, hogy az autóval nem rendel­kezők betársulnak a kocsitu­lajdonosokhoz. Barátságot kö­tünk magyar és külföldi csalá­dok között. Az idén Jugoszlá­viába, a tengerpartra szerve­zünk először túrát. — Milyen intézmények tá­mogatják a klubot? — Részt kért a munkából a Fegyveres Erők Klubja, a La­tinba Művelődési Ház és a MÉSZÖV is. Nagyon sok se­gítséget tudnak adni kultúr- csoportjaikkal s terem és egyéb feltételek biztosításával is .támogatnak bennünket — mondotta befejezésül Szűcs elvtárs. , Növénytermesztési brigádvezetők tanfolyamon Az előadóteremben. A zsúfolt terem levegője már meglehetősen elhasználó­dott, de a parázs vita csak nem hagy alább ... Miután az elő­adó szünetet rendel el, az elő­térben folyik tovább a tapasz­talatcsere. Gazdasági eredmé­nyekről, termelési módszerek­ről beszélgetnek a zamárdi nö­vénytermesztési tanfolyam hallgatói. Az ember, ha csak á társal­góban hallgatja a vitát, akkor is képet kap, miről beszélt az előadó. A tsz-ek növénytermesztési brigádvezetői, a termelés köz­vetlen szakirányítói készülnek itt föl a feladatok ellátására. S nemcsak az előadásokból, hanem ezekből a beszélgeté­sekből is sok új módszert ta­nulnak meg. _ Balassa Ferenc, a balatonki- liti Új Tavasz Tsz brigádveze­tője a kukoricatermesztésben elért eredményeikről beszél. Náluk jól fizetétt az Mv—5-ös. A múlt évben 140 hold átlagá­ban 35 mázsás termést takarí­tottak be májusi morzsoltban. — Az eredmény nyitja? — Gondos talaj-előkészítés, jó növényápolás. S a tagbaszakadt, vállas em­ber beszélni kezd. Őszi mély­szántásba négyzetbevető gép­pel vetettek sorba. A jó talaj­előkészítésnek köszönhető, hogy a növény a nyári száraz­ságban sem szenvedett víz­hiányt. Az agronómusuk mondta erről az emberről, hogy neki sem megy könnyen a munka, de már megtanulta a gyakorlati szakember sze­mével nézni a gazdaságot. Túl lát a pillanatnyi tennivalókon, saját munkáját az egész gaz­daság szemszögéből nézi. — Ha probléma van, nem kísérletezik, hanem szól, és segítséget kér — így jellemez­te az agronómus. — Az idei feladatok? ■— Ebben az évben már az összes kukoricát vegyszerez- z.ük. Tapasztalatairól ezt mondja: — Az előző évi hibákból mindig le kell szűrni a tanul­ságokat, hogy okuljon az em­ber. Balassa Ferenc a kukoricá­ról beszél a legszívesebben, mert náluk ez az egyik legna­gyobb területen termelt nö­vény. Drávecz János és Horváth- Vendel taranyi brigádvezetők a burgonyáról meg a kertészet­ről adnak tájékoztatást a töb­bi hallgatónak. Természetesen szó esik a brigádvezetők fel­adatairól is. — Sokan azt hiszik, hogy nekünk könnyű a dolgunk — mondják a taranyiak —, pedig nem így van. Nálunk minden brigádvezető önmaga gazdál­kodik a saját területén, az ag­ronómus csak fő irányelveket ad. A csaknem ezerholdas brigádterület bizony gyakran állítja nehéz feladat .elé az embert. Tavaly például a zöld­borsóval volt sok bajunk, mert majdnem egyszerre kel­lett szedni az egészet. A tanfolyam most a segítsé­gükre jött. A korszerű agro­technikán kívül ugyanis üzem- szervezéssel is foglalkoznak. — Mi a legnehezebb egy bri­gádvezető munkájában? — A szervezés ... Az embe­rekkel való foglalkozás, de lassan ebbe is belejön az em­ber. — És a tanfolyam? — Nagyon sokat ad. Sok újat hall az ember, ehhez már csak az kell, hogy otthon merjük is alkalmazni a nagy­üzemi fogásokat. Ügy érzem, hogy ezután könnyebben megy Az ebédidőt is tanulásra használja Sánta László. a munka — mondja Drávecz János. Varga János homokszent- györgyi brigádvezető hozzáte­szi: — Ez a tanulás minden bri­gádvezetőnek kell, aki egy ki­csit is szívén viseli a közös gazdaság dolgait. Az előadás alatt az arcokat figyelem. Itt-ott találkozni fia­talokkal is. Ök még pályakez­dők. Nemrég lettek brigádve­zetők, de akad közöttük olyan is, aki munkacsapat-vezető. Miért tanulnak? Mert azt tartják, hogy nagyobb tudás­sal ők is könnyebben boldo­gulnak. Sánta Lászlót nemrég válasz­tották meg brigádvezetőnek Belegben. De nem akar lema­radni a tanulásban. A gyakor­lat hiányát szorgalommal pó­tolja. Ebédidő volt, amikor az előadóterembe benéztem. Az egyik asztalnál csöndben ta­nult. — Kint nem nagyon lehet tanulni — mondja —, azért jöttem ide. Otthon nehéz feladat várja. Ő az egyetlen növénytermesz­tési brigádvezető a tsz-ben, és a rengeteg munka miatt nem sok ideje marad tanulásra. Azért a szakmai vitákon ő is részt vesz. — Sok új dolgot hall itt az ember. A minap például a homokszentgyörgyiek említet­ték, hogy ők rögtön töltik a krumplit, mihelyt ltikel. Mi ezt nem így csináltuk eddig, de az idén megpróbáljuk. — Míg távol van, M helyet­tesíti? — A munkacsapat-vezetők vették át az irányítást. Kersák Jenő tanfolyamveze­tő mondta, hogy esténként több halgatót is lehet látni, amint tanul. Ahogy közeleg a vizsga, növekszik a tanulási láz, de így délidőben jólesik egy Mcsit kikapcsolódni. Kikapcsolódni? Úgy gondo­lom, hogy a kártyapartik mel­lett a munkáról is szó esik. Széplaki Sebestyén, a kapó- lyi Űj Élet Tsz brigádvezetője a náluk meghonosodott mun­kamódszerekről beszél. — Minden délben megtár­gyaljuk a következő napi ten­nivalókat az agronómussal. Ha van probléma, ilyenkor azt is meg tudjuk oldani, és az em­berekkel is lehet szót érteni. Nálunk például a tavalyi szé­nagyűjtéskor előfordult, hogy éjszaka kimentek dolgozni. — És kik voltak azok? — A brigádtagok: Böhm Im- réné, Kovasics Antalné, Pincés Gergelyné meg Juhász János- né. Reggel csodálkoztunk, hogy egy része már boglyában van. Akkor derült ki a »turpis­ság« ... Sokan azt mondják, hogy nem lehet az asszonyok­kal dolgozni. Én állítom, hogy szorgalmasabbak, mint sok férfi. Az a négy női hallgató jut eszembe, aM félénken, egymás mellé húzódva ült be az elő­adóterembe. Rácz Gyuláné, Major Istvánná, Keszthelyi Gáborné Nagyberényből, Sós Margit pedig Nagykorpádról jött. Ök munkacsapat-vezetők, de eljöttek tanulni, ha már le­hetőség nyílt rá. — A brigádvezetőknek már megvan a szakmunkás-bizo­nyítványuk — mondják. — Mi jöttünk el helyettük. — Az idei év hogyan indul? — kérdem a kapolyi brigádve­zetőtől. — Sajnos, az őszi mélyszán­tás nem fogyott el, mert a be­takarításkor szállítási nehéz­ségeink voltak. Ez érezteti majd hatását a tavaszi mun­káknál is. Tanultunk ebből. Ezután nem személyenként* hanem brigádonként osztjuk ki a földön a terményt. így zavartalanabb és könnyebb lesz a szállítás. Újabb előadásra szólítják • őket. Egy órára elül a vita, de este, vacsora után folytatják. Kercza Imre A négy női hallgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom