Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-20 / 42. szám
Csütörtök, 1964. február 20. 5 SOMOGYI NÉPLAP Állami Kereskedelmi Felügyelőség a társadalmi tulajdon és a fogyasztók érdekeinek védelmi Neichel Lajos elvtárssa], az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetőjével arról beszélgettünk, hogy milyen tapasztalatokat szereztek 1963- ban. Elmondotta, hogy tavaly kevesebb visszaélés történt, mint az előző évben. — Ez azonban nem jelenti — tette hozzá, —, hogy munkatársainknak kisebb gondot jelent a társadalmi tulajdon és a fogyasztók érdekének védelme. Az árdrágítások, a súlycsonkítások száma ugyanis emelkedett. A múlt évben az ÁKF két följelentést tett az ügyészségen. Zeke Róbert, a Belvárosi Üzemi Vendéglátó Vállalat balatonszemesi Vigadó Éttermének fizetője sorozatosan — többszöri megbírságolása ellenére — árdrágítást követett el. Egy ellenőrzés alkalmával tetten érték, amint négy asztaltársaságot is becsapott. A zenedíjat is felszámította, holott zene nem volt. Lellén a Rózsakért Bár fizetőjének az volt a módszere, hogy az italárlapokat nem tette ki az asztalra, így a vendégek nem ellenőrizhették számolását. Ö is sorozatosan követett el visszaélési. Az ügyészségi eljárás befejezése után bíróság vonja felelősségre őket. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség 1649 ellenőrzést tartott tavaly, s 368 esetben szabott ki bírságot. A legtöbb visszaélést a vendéglátóiparban követték el, ezért itt a legnagyobb a bírságok száma: 36,7 százalék. Örvendetes viszont, hogy az ajándékpavilonokban és más idényboltokban lényegesen kevesebb szabálytalanságot tapasztaltak, mint az előző évben. A Kereskedelmi Általános Üzleti Szabályzat meg nem tartásáért kiszabott bírság tavaly 7,9 százalékkal csökkent. A vendéglátóiparban még mindig nem megnyugtató a társadalmi tulajdon védelme. A vendéglátó vállalatok vezetőinek, ellenőreinek nagyobb figyelemmel kellene kísérniük, hogy mi okozza a hiányokat, s hogy miből származik a többlet. A Somogy megyei Vendéglátó Vállalat cukrászüzemében például 1963. március 31-től április 25-ig 23 000 forintra rúgott a többlet összege. Mivel nem vizsgálták meg, hogy miből adódott, nem is intézkedtek, hogy megakadályozzák a többlet keletkezését. Ugyanakkor meglehetősen sok a panasz arra, hogy kicsik s egyre »fogynak« a cukrászsütemények. Azt is figyelemmel kell kísérnie az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek, hogy mennyire és hogyan elégíti ki az igényeket a kereskedelem és a vendéglátóipar. Emelkedett a kulturáltság színvonala, bővült az áru- választék. Több új szórakozóhely, üzlet, szálloda épült; sok üzletet, szórakozóhelyet korszerűsítettek. Megoldatlan viszont a Balaton-part nyári tejellátása. Bár több üdülőhelyre naponta kétszer szállítanak, mégis gyakran órákat kell sorban állni egy pohár vagy egy üveg tejért. Javult az üdülőhelyek kenyérrel és péksüteménnyel való ellátása, viszont nem volt kielégítő a sátortáborok élelmezése. A balatoni ajándékpavilonok, üzletek igen nagy áru- választékkal rendelkeztek. Kevés volt azonban az ízléses helyi emléktárgy. Lellén például, ahol évek óta télen is üdülnek, a beutaltak nem kapnak a községről téli képeslapot, csak nyárit. A magánkereskedelemben még minidig igen sok a giccs, az értéktelen, tarkabarka emléktárgy. Az ÁKF javaslatára a fo- nyódi FJK fegyelmileg vonta felelősségre a szövetkezet kereskedelmi osztályának vezetőjét és a belső ellenőrt, mert elhanyagolták munkájukat. Negyvennyolc kereskedelmi dolgozót az ÁKF írásban figyelmeztetett arra, hogy a jövőben jobb munkát végezzen. Ez — mint tapasztalták — az állandó dolgozóknál eredménnyel is járt. Nem használt viszont a balatoni idénydolgozóknál. Minden évben velük van a legtöbb baj. Tavaly 254 Balaton-parti szórakozóhelyet ellenőrzött a felügyelőség. A visszaélések 80 százalékát idénydolgozók követték eL A felelősségre vonásnak azonban gyakran nincs nevelő hatása, mert a vizsgálat sokszor egy évig is elhúzódik, s ezután kerül bíróság elé az ügy. Ha a bíróságok gyakrabban intézkednének, ítéleteikkel jelentősen előmozdítanák a társadalmi tulajdon és a fo- gyasz'tók érdekeinek védelmét. Neichel elvtárs végül megállapította: — A kereskedelem és a vendéglátóipar dolgozóinak többsége becsületesen, lelkiismeretesen látja el feladatát. Ezért a felügyelőség tizenhárom dolgozót írásbeli dicséretben részesített. Ha a vállalatok ellenőrei megszívlelik a múlt évi tapasztalatokat, a visszaélések száma tovább csökken, s hathatósabb lesz a társadalmi tulajdon és a fogyasztók érdekeinek védelme. Sz. L. Gyümölcsöző barátság (Tudósítónktól.) Február 12-én ünnepélyesen kötött szocialista szerződést a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárának KISZ- és szakszervezeti bizottsága a kaposvári helyőrség egyik alakulatának parancsnokságával és KISZ-szervezetével. A szerződés értelmében az üzem és a néphadsereg fiataljai közös kulturális tevékenységet fejtenek ki. Közös színjátszó és népitánc-csoportot alakítottak. A színjátszók Gábor Andor Piroska című darabjával, a népi táncosok pedig a i Kapuvári verbunkossal és a Somogyi rondó tánccal készülnek a Latinka Sándor kulturális szemlére. Június 1-ig nyolc alkalommal szerepel ez a gárda az üzemben és a honvédségnél, valamint a megye falvaiban. Ezenkívül háromhetenként klubdélutánon, szellemi vetélkedőn és egyéb műsoros rendezvényeken szórakoznak együtt az üzem és a honvédség KISZ-fiataljai. cJlz endrcdi kézirn tűik a -izakk&tbtn Ahogy végiggördül a gépkocsi Balatonendréd utcáján, látjuk, hogy innen is, onnan is lányok, asszonyok sietnek a művelődési ház felé. Kora délelőtt van. A klubterem hangos. Benyitunk. Asztalokon, székeken hímzésminták halmaza. Egy asszony áll az egyik asztalnál, kezén gumikesztyű. Előnyomja a kiválasztott mintát. Néhány asszony a sablonok között válogat, mások hímeznek. — Szépet szeretnék — mondja Hekeli Jánosné —, olyat, hogy a fiamnak is megfeleljen. Másodikos gimnazista a Sanyi fiam, megnézi, hogy nem giccses-e. Karádi párnát választ. Rajtunk kívül más vendége is van ma a balatonendrédi nőtanács kézimunka-szakkörének. Vörös Józsefné, a siófoki járási nőtanács titkára és Mangold Istvánná, a siófoki kézimunka-szakkör vezetője. Ök hozták a mintákat, a fonalat, bizományba kapták az iparcikkboltból. — Az egész járásban szépen kézimunkáznak az asszonyok, népesek a szakkörök — mondja Vörös Józsefné. — Meglátogatjuk őket, a helyükbe viszünk mindent, hogy ne kelljen beutazniuk Siófokra. Olcsóbban jutnak hozzá, mint a boltban, hisz az előnyomás nem kerül pénzbe, azt elvégzi Mangoldné. Szeretnek hímezni az endréAz ÍM Soningy megyei Állami Építőipari Vállalat segédmunkásokat, kőműveseket, ácsokat és villanyszerelőket fölvesz .aposvári, siófoki, marcali és más munkahelyeire a megyében, lelentkezés az illetékes járási székhelyeken a tanácsoknál; a vállalat központjában, Kaposvár, Május 1. utca 57. szám; i siófoki fő-építésvezetőségen, Siófokti Fő utca 222. és az építkezéseken. (98636) di asszonyok. A szakköri foglalkozásokra 35—40-en is ősz-, szejönnek. A dohánysimítás befejeztével egyre inkább ráérnek. Szebbnél szebb párnák, térítők kerülnek ki a mezei munkától megkérgesedett kezekből. Lajkovics Jánosné nemrégen fejezett be egy konyhagarnitúrát; Hekeli lAszlóné, Nagy Istvánná, Harmath Jánosné, Csizmadia Sándorné párnán, falvédőn dolgozik. Természetesen akadnak a községben olyanok is, akiket nem érdekel a szakkör munkája. Ezeket jól kidolgozott »haditervvel« vonják be. Az egyik asz- szony elárulta, hogy első támadásként megmutogatják nekik az elkészült munkákat, hadd lássák, milyen szépek. Ennek a módszernek már nem egy esetben volt sikere ... A szakkör egyetlen »férfi« tagja, az általános iskolás Bakó Tibi most érkezett haza az iskolából. Szakértőén néz szét a kézimunkák között. Egy ke- resztöltéses mintát választ. Megtakarított pénzét édesanyja egészíti ki, s már viszi is »zsákmányát«. — Sok nő nem dolgozik olyan szépen, mint a Tibi — mondják elismerően az asz- szonyok. PirAzsi Józsefnével és Bakó Józsefnével arról beszélgetünk, hogy az utóbbi időben egyre inkább áttérnek az asszonyok a népi hímzésekre. Nem keresik már a bárgyú feliratú falvédőket, eltűnőben vannak az ízléstelen lila macskák rózsaszín szalagjaikkal A legszebb munkákat március 8-án járási kiállításon mutatják be. Tizenegy párnával, négy asztalterítővel és egy falvédővel több kerül a mai nappal a balatonendrédi házakba. Ajándékozásra is szánnak belőlük, hisz a közeljövőben a kalocsai nőtanács szakkörének meglátogatását tervezik. Tapasztalatcsere, tanulmányút lesztez az utazás, de egy kis összeb ■ . Strubl Mártái Csengetés után F aluról jöttek mindahá- nyan. Két hónapra biztosították számukra a nyugodt tanulás föltételeit. Két hónap után tudásban gazdagodva, szinte felfrissülve térnek haza, s kapcsolódnak be a pártszervezet, a közösség munkájába. »Sok ragad ránk ezen a pártiskolán, én például máris sokkal világosabban látok, mint azelőtt« — mondja Kiss Kálmán, Magyaregres tanácselnöke. Látogatásunkkor szemináriumot tartottak mind a három csoportban. Az előadások és a tanulmányozott irodalom alapján azt beszélték meg, hogy milyen tartalékai vannak még a mezőgazdasági termelés emelésének. Izgalmas a téma, érdekes volt a vita is. Szinte valamennyi felszólaló gondolatban az otthoni valóságot látta, s arra is feleltek: mit kellene nekik tenni, hogy odahaza növekedjenek a terméshozamok, fejlődjön a gazdaság. Klabuzai rstván siófoki tsz-tag arról beszélt, hogy náluk már nincs feltöretlen, úgynevezett szüzföld, ezért arra kell törekedni, hogy a szántóföldek minden darabkáját gondosan megműveljék. Megemlítette, hogy éppen ezt a célt szolgálja a közelmúltban megjelent FM-rendelkezés is. Vannak még használaton kívüli utak is, amelyeket be lehetne vonni a termelésbe. Farkas Lajosnak, a rák- si Űj Élet Ts? tagjának szavai nagy szakértelemről tanúskodtak. Szabatosan elmagyarázta a talajerő-utánpótlás jelentőségét, a humuszképzés módját; miért van szüksége szerves anyagra a talajnak. Majd az istállótrágya helyes kezelésének fontosságáról beszélt. Elmondotta, hogy nem mindegy, milyen minőségű trágyát visznek a földekre. Náluk például nagy gondot fordítanak a trágyakezelésre, idejében leföldelik, hogy a nitrogén elpárolgását megakadályozzák. A pártszervezetnek bele kell nevelnie a tagságba, »hogy nem jó úgy, ahogyan régen csinálták«, mert a ma- radiság nagy fékező erő. Krabács Jó- ~sef várdaí tsz-brigádve- zető a legfon tosabb tarta lóknak az emberekkel való emberséges bánásmódot, a jó munkaszervezést említette. Hogy szakképzettségük, érdeklődési körük szerint osszák be munkára a tagokat. Ahány ember, annyiféle hangon kell Csoportos foglalkozás Hortobágyi István tanar osztályában. szólnia a brigádvezetőnek. So- j hasé szabad elfelejtenünk — mondotta —, hogy a vezetőség van a tagságért. Mindig a munka alapján ítéljünk és értékeljünk. Lehet, hogy ez némelyeknek nem tetszik, de a többség ezt tartja igazságosnak. ,, Takács Ár- ■m pád ordacsehi „sz-tag: — Becsületbeli kötelességünk, hogy megtermeljük az ország kenyér- gabonáját. Ennek viszont az idejében való vetésen kívül még nagyon sok föltétele van. Tavaly például a Lengyeltóti Gépállomás későn küldött vegyszerszóró gépeket, elkéstünk a vegyszerezéssel, s ez is okozta, hogy voltak olyan tábláink, amelyekről csak 6—7 mázsa búzát arattunk, holott akadtak holdanként 20 mázsát ^ermő tábláink is. Gyánó László, a Bala- tonnagybereki Állami Gazdaságban szerzett jó tapasztalatokkal érvelt: náluk 5700 holdon termesztenek kukoricát — kapálás nélkül. A tsz-ek- ben elengedhetetlenül szükség van a ritkításra, különben elsatnyul, kevés termést hoz a vegyszeres kukorica — hívta föl a figyelmet. Kiss Kálmán magyar- egresi tanácselnök arról beszélt, hogy tsz-ükben tavaly csak két vagy három közgyűlést ártották, s a , . .agságot nem ||lf|' ájékoztatták nindenről kel- Äilö időben. Pedig a tagsag bevonása nélkül nem lehet jól gazdálkodni, mindenért felelsőséget vállaló közösségét kialakítani — vonta le a következtetést. Még sok mindenről volt szó, közömbösség elleni harcról, iskoláztatásról, öntözésről, mélye szántásról, csupa olyan kérdésről, amellyel a pártszervezetnek nem amúgy általánoséi Ságban, hanem érdemben naponta kell foglalkozni. A kaposvári kéthónapos pártiskola — mint ez a szeminárium is mutatja — ilyen szemléletre neveli hallgatóit. S hogy milyen segítség ez nekik, arról is beszéljenek ők maguk. — Én 1954 .a vagyok párttag, de még nem voltam pártiskolán. Odahaza Csokonyavi- sontán pártvezetőségi és tanács vb-tag vagyok, ennélfogva naponta kell állást foglalnom termelőszövetkezeti kérdésekben. •Ügy érzem, hogy ez után az iskola után magabiztosabban tudok majd részt venni a vitákban — vélekedik Pássá Jenő. A gadányi Huszti Jeni, j véleménye is |; önmagáért be- ff szél: — Bárcsak minder, falusi párttagunk elvé-: gezhetné ezt a ■ két hónap 11 alatt is sok tu- ® dást nyújtó iskolát. Sok segítséget kapunk az otthoni Nagyobb lesz a felkészültségünk, fokozódik harckészségünk is. Ezt erősíti meg Tóth István, Kereki község párttitkára is. Elmondja, hogy a gazdasági kérdésekbe beleszólni, a hibákat észrevenni csak jól í tájékozott emberek képe- • -sek. Valamennyien örülnek, hogy alapszervezetük elküldte őket erre a pártiskolára, érzik fe lelősségüket, s arra törekszenek, hogy minél hasznosabban töltsék el a két hónapot. Az életnek tanulnak. Varga József munkához. Műifelőoit. szünetben pedig ... CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Délután fél 2 órakor: Légy jó mindhalálig. Ifjúsági előadás. Este 8 órakor: Lili bárónő. Nyilvános főpróba szervezők részére. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Pacsirta. Szélesvásznú magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Előadások kezdete 5 és 7 órakor. SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ A nagy riport. Szélesvásznú amerikai film. Korhatár nélkül. Előadások kezdete 4. 6, 8 órakor.
