Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

Vasárnap, t !?S i jmuár 19. 3 SOMOGY? NÉPLAP I KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE (Folytatás az 1. oldalról) kedése elmaradt mind az 1063. éves, mind az ötéves tervbe' az elmúlt három évre számi tásba vett növekedéstől. A kenyérgabona vetcsterü lete 1083-ban 247 000 kát holddal — 11 százalékkal — volt kisebb, mint 19G2-fcen, é' kb. ugyanennyivel volt ki­sebb a tervezettnél is. A hosz- szú és rendkívül hideg tél fo lyamán az őszi gabonavetések egy része kipusztult, a meg­maradt vetések kiritkultak. Őszi búzából holdanként 9,0 mázsa termést takarítottak be. Az előző évinél kisebb gabo­navetés-területen és az ala­csonyabb termésátlagok foly­tán 1963-ban 1 738 000 tonna kenyérgabona termett, 454 000 tonnával kevesebb, mint 1962- ben. A kipusztult őszi árpa vetésterületét tavaszi árpából csak részben sikerült pótolni, s így 228 000 tonnával keve­sebb takarmánygabonát taka­rítottak be, mint az előző év­ben. 1963 Őszén lényegesen . na­gyobb területen vetettek ke­nyérgabonát, mint az előző években. A kenyérgabona je­lenlegi vetésterülete az 1963. évi tavaszi vetésállományt 330 000 kát. holddal — 16 szá­zalékkal — haladja meg. Kukoricából mind a terve­zettnél, mind az előző évinél több termést takarítottak be. A szálas takarmányok ter­méseredményei is kedvezőek voltak 1963-ban. A rétek és legelők hozama a számítások szerint mintegy 20 százalékkal magasabb volt, mint 1962-ben. Cukorrépából rekordtermés volt: 6 százalékkal kisebb ve­tésterületen mintegy 28 szá­zalékkal több cukorrépa ter­mett, mint 1962-ben. A hol- dankénti termésátlag kb. 165 mázsa volt, nagyobb, mint ed­dig bármikor. Zöldségféléket csaknem 10 százalékkal na­gyobb területen termeltek, mint 1962-ben. A terméshoza­mok általában 15—20 száza­lékkal meghaladták a múlt évit. Egyes gyümölcsfélékből — körte, szilva, őszibarack — 1963-ban kevesebb, bogyósok­ból, kajszibarackból viszont több termett^ mint az előző évben, almából pedig kima­gasló termés volt A szőlő­termés mennyisége is megha­ladta az utóbbi évek átlagát. A műtrágyafelhasználás 1963-ban az ötéves tervnek megfelelően körülbelül 70 szá­zalékkal haladta meg az 1960. évi szintet, ez egy kát. hold megművelt területre (szántó, kert és szőlő) számítva kb. 127 kilogramm műtrágyafelhasz­nálást jelent. melég vidékek színes virág­pompája kibontakozik... De mi zavarja? Valami ár­nyék vetült erre a csábító kép­re. Ezen az árnyékon addig töprenget az ügyvéd, amíg mé­lyen elaludt. Két hét telt el dr. Werner felgyógyulása óta, és két hó­nap a drámai bírósági tárgya­lás óta, midőn egy férfi kerék­pározott végig a vízparton. Egy kis öbölnél megállt, és kerék­párját a sűrű puszpángsövény- nyel körülvett vízparti telekig tolta. A férfi a kertkapuhoz ment és csöngetett. Kis idő múlva egy idősebb úr jött a kapuhoz. Széles karimájú szalmakala­pot viselt, mert forró nyári nap volt. Az öregúr egy pillanatig fürkészve nézett az idegenre, aztán felismerte, és szeme örömmel villant fel. — Hasselberg felügyelő úr! — szólt örvendezve. — Pom­pás meglepetés, hogy felkere­sett bennünket ebben a reme­telakban. — Szép jő napot kívánok, Fallroth doktor úr — köszön­tötte Hasselberg az orvost. — Remélem, nem jövök alkal­matlan időben... — Dehogyis, lépjen csak be. — Dr. Fallroth I myitotta a kaput. — Dehogyis jön alkal­Az ötéves terv első három évében a tervezettnél jóval nagyobb mértékben nőtt az öntözött terület. 1903-bar, 150 000 kát. holdat öntöztek, csaknem annyit, mint ameny­yit az ötéves terv j.ü.5-re elő­írt Az 1963-ban beruházott me tógazdasági gépek értéke egy- harmadöal több volt, mir.t amennyit az előző évben be­ruháztak. Az új erő- és mun- kagé-pberuházásokkal tovább javult a mezőgazdaság gép­ellátottsága. 1963-ban a mező- gazdaság kb. 9500 traktort és számos munkagépet — egye­bek között 6700 traktorekét, csaknem 1800 arató-cséplő gé­pet és mintegy 2000 silókom­bájnt kapott. 1963. év végén kereken 54 000 traktor volt az országban. Az 1963. szeptember végi állatszámlálás adatai szerint a sertések száma 7 millió volt, 731 000 darabbal kevesebb, mint az előző évi őszi állat­számláláskor. A kocaállomány viszont 55 000 darabbal több volt, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány 1963. szeptember végén' 1 908 000 darab volt, 4,7 száza­lékkal kevesebb, mint az elő­ző évben. A tehénállomány 1963. évben 4,1 százalékkal csökkent. Az állomány minő­ségi összetétele javult, nőtt a tejhozam, és a tejtermelés a tehénállomány csökkenése el­lenére elérte az előző évit. 1963-ban a felvásárlás kb. 6 százalékkal volt több, mint az előző évben, de nem érte el azt a szintet, amellyel a terv számolt. A növényi termékek felvásárlása 11 százalékkal, a vágóállatok és állati eredetű termékek felvásárlása 3 szá­zalékkal nőtt 1962-vel összeha­sonlítva. A felvásárlás növekedése mellett a központi árualapok­ra irányuló kereslet is fokozó­dott. A saját termelésből szár­mazó fogyasztás tovább csök­kent. Közlekedés 1963-ban a közlekedési vál­lalatok összesen — árutonna- kilométer alapján számítva — 8 százalékkal nagyobb teljesít­ményt értek el, mint 1962-ben, és többet, mint amennyit a terv előirányzott. A vasúti teherszállítás telje­sítménye 6 százalékkal, a te­hergépkocsiké 22 százalékkal nőtt. A megnövekedett telje­sítmények ellenére az év fo­lyamán voltak szállítási ne­hézségek. A közlekedés a rendelkezés­re álló járműállomány és tech­nikai fölszereltség mellett nem tudta maradéktalanul kielégí­teni — különösen a torlódások matlan időben — Ismételte —t dr. Werner nagyon fog örülni. — Hát hogy van a bete­günk? — kérdezte Hasselberg aggódva. Az orvos bánatos arcot vá­gott — Hagyja abba, ne is beszél­jen a betegről, mindjárt meg­látja saját szemével. Keresztülvezette a vendéget a kerten, és megállt a kis fa­lusi ház előtt — Itt van a maga »betege«. Rosszabb, mint a legrakoncát­lanabb gyerek. Horgásznia kellene és kaktuszokat ter­mesztenie, ehelyett a négy fal között kuksol, és új védőbeszé­det dolgoz ki a következő pe­réhez. — Tévedsz, Günter — hang­zott az ügyvéd hangja —, még mindig egy és ugyanarról a perről van szó. Dr. Werner kihajolt a nyi­tott ablakon, és vidáman inte­getett Hasselbergnek. Aztán kijött, és szívélyesen üdvözöl­te. Helyet foglaltak a kerti szé­kekben. — Nincs sok időm, doktor űr — mondta Hasselberg, ami­kor az ügyvéd utasítást akart adni, hogy egy kis imbiszt ké­szítsenek —, még ma el aka­rok utazni, délután négykor mát megy a vonatom. folytán — a megnövekedett 'zállítási igényeket. Külkereskedelem Külkereskedelmi forgal­munk 1963-ban jelentősen főtt A behozatal 14 százalék­kal, a kivitel 10 százalékkor volt több, mint egy évvel ko- ábban. Ezzel a külkereskedel­mi forgalom növekedése meg­haladta az ötéves terv első három évére tervezett elő- ! rányzatot. A külkereskedelmi forgalom egészének 70 százalékát a szo­cialista országokkal lebonyolí­tott forgalom tette ki. A behozatal 55 százaléka anyag, 30 százaléka gép és gépi berendezés volt A ki­vitt áruk közül 34 százalék volt a gép és a gépi berende­zés, 23 százaléka anyag, 20 százaléka ipari fogyasztási cikk, 23 százaléka élelmiszer és élelmiszeripari alapanyag. A fejlett tőkésországokba ki­vitt áruk 49 százalékát tették ki a mezőgazdaság és az élel­miszeripar termékei. A mező- gazdasági és az élelmiszeripari termékek kivitele összességé­ben is — és főként a tőkésor­szágokba — jóval meghaladta az 1962. évit, és több volt an­nál, mint amivel a terv szá­molt. A gépek és gépi beren­dezések 1963. évi kiviteli ter­vét nem teljesítették. tek 4 százalékos növekedésé­ből és a fogyasztói árszint csökkenéséből adódóan az egy keresőre jutó reálbér 1963- ban — előzetes számítások szerint — 5,5 százalékkal ha­ladta meg az 1962. évit. A foglalkoztatottság és a béren kívüli jövedelmek növekedé­sét is figyelembe véve a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1963-ban körülbelül 7 száza­lékkal volt több, mint az elő­ző évben. Ennél kisebb mér­tékben nőttek a parasztság reáljövedelmei. Az 1963. évi ki Az 1952. év A lakosság jövedelmeiben nőtt a pénzbevételek és csök­kent a természetbeli jövedel­mek aránya. A pénzjövedel­mek növekedése tükröződik a kiskereskedelmi forgalom és a lakosság pénztartalékainak nö­vekedésében. A ,kiskereskedelmi forgalom 8 százalékkal nőtt, és min­den árufőcsoportban megha­ladta a tervben előirányzott forgalmat. A kiskereskedelmi forgalom tervteljesítése áru- főcsoportok szerint a követke­zőképpen alakult: ikereskedelmi forgalom százalékában Az 1963. évi terv száza­lékában Beruházások — építkezések 1963-ban a népgazdaság szo­cialista szektorában a beruhá­zásokra és felújításokra fordí­tott összeg — az előzetes szá­mítások szerint — körülbelül 12—13 százalékkal haladta meg az 1962. évit Mind 1963-ban, mind a má­sodik ötéves terv eddig eltelt három évében együttesen a beruházások és felújítások összege több volt, mint a ter­vezett. A beruházások 40 szá­zaléka az iparnak, 20 százalék­ká a mezőgazdaságnak jutott. Az előirtnál kisebb volt az építési jellegű beruházások és nagyobb a gépek — különösen az importgépek — beruházá­sának aránya. 1963-ban az építőipari vál­lalatok termelése mintegy 5 százalékkal haladta meg az 1962. évit. Az építőipar 1963- ban termelési tervét nem tel­jesítette, a második ötéves tervben az 1963-ra előirány­zott szintet azonban túlteljesí­tette. Az építőipari termelés tervezett növelését — többek között — munkaerőhiány, épí­tőanyag-szállítási nehézségek, továbbá munkaszervezési hi­bák is gátolták. Az év folyamán — többek között — a következő fonto­sabb létesítmények kezdték meg működésüket: Az Oroszlányi Hőerőmű má­mw teljesítményű gépegysége; a Tiszamenti Vegyiművek új kénsavüzeme; a Borsodi Ve­gyikombinát pvc-üzeme évi 6000 tonna kapacitással; a Lenin Kohászati Művek nagy- kovácsműve; a Csepeli Fém­mű hidegszalaghenger-műve; az Ózdi Kohászati Üzemek át­épített 3. kohója; a Dunai Ce­ment- és Mészmű; új épület­elemgyár Alsózsolcán; a Soproni Pamutipar Vállalat szövödéje; mélyhűtő üzem Bé­késcsabán; kenyérgyár Ka­zincbarcikán. Az ötéves terv első három évében több lakást építettek, mint amennyivel az ötéves terv erre az időszakra szá­molt Az állami építőipar 1963-ban valamivel több la­kást adott át, mint 1962-ben, de lakásátadási tervét nem teljesítette. Megnyílt a SZOT hajdú- szoboszlói új gyógyfürdője, a fehérgyarmati kórház és a kaposvári kórház gyermek- osztálya. Rendelőintézet épült Budapesten a XVI. kerület­ben, Püspökladányban, Doro­gon; számos új bölcsőde, óvo­da és napközi otthon építése fejeződött be az év folya­mán. Általános iskola épült — többek között — Szegeden, Miskolcon, Dunaújvárosban, Nyíregyházán, gimnázium Szentesen, Jászberényben, Bu­dapesten. Átadták rendelteté­sének az 1150 férőhelyes szombathelyi kultúrpalotát és a SZOT miskolci székházát. sodik és harmadik 50—50 A lakosság fogyasztása, jövedelmei és vásárlásai Előzetes számítások szerint 1963-ban a lakosság körülbe­lül 5 százalékkal többet fo­gyasztott, és körülbelül 6 szá­zalékkal több szolgáltatást vett igénybe, mint a megelő­ző évben. 1960-hoz képest a fogyasztás szintje 9 százalék­kal, a szolgáltatásoké 17 szá­zalékkal nőtt. A munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó no- minál keresete 1963-ban mint­egy 4 százalékkal haladta meg az 1962. évi szintet. E növe­kedésben kisebb mértékben szerepet játszott egy rendkí­vüli tényező is: a túlórákra kifizetett többlet. A fogyasz­tói árak színvorala 1963-ban mintegy 1,5 százalékkal ala­csonyabb volt az előző évi­nél. Ez elsősorban abból adó­dott, hogy 1963-ban a zöld­ség- s gyümölcsárak jóval alacsonyabbak voltak, mint 1962-ben. A nominál kerese­Élelmiszerek Ruházati cikkek Vegyes iparcikkek összes forgalom 1963 év folyamán az áru­ellátás jobb volt, mint az elő­ző évben. A választék általá­ban bővült. A tavalyi kedve­zőbb zöldség- és gyümölcster­més jelentősen javította az élelmiszerellátást. Az impor­tált cikkek közül a kávé fo­gyasztása ez évben is jelen­tősen tovább emelkedett. A ruházati forgalmon belül az átlagosnál nagyobb mér­tékben nőtt a cipő, a konfek­ciók és a divatáruk forgalma. A nagyobb értékű iparcik­kek kiskereskedelmi forgal­mának növekedését a lakos­ság pénzbeli bevételeinek nö­106,7 102,4 106,9 105,1 111,5 104,1 108,1 103,4 vekedése mellett a kedvezőbb hitelfelvételek is elősegítet­ték. A tartós fogyasztási cik­kek közül személygépkocsiból körülbelül 9 százalékkal, mo­torkerékpárból körülbelül 44 százalékkal, hűtőszekrényből körülbelül 85 százalékkal, te­levízióból körülbelül 21 szá­zalékkal többet vásárolt a la­kosság, mint az előző évben. A takarékbetét-állomány az év végén 12,2 milliárd forin­tot tett ki. Ez mintegy ’ 3,4 mil­liárd forinttal több, mint a múlt év azonos időpontjában volt Népesség, népmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság Az ország lakossága 1963. év végén kereken 10 100 000 fő volt. 1963-ban az élveszü- letések száma kis mértékben emelkedett; a halálozások száma kisebb volt, mint 1962- ben. Ennek folytán a termé­szetes szaporodás mértéke 1963-ban meghaladta az előző évit A természetes szaporo­dás aránya azonban — első­sorban a születések kis szá­ma folytán — továbbra is alacsony volt (mintegy há­rom ezrelék). A csecsemőhalandóság ará­nya (ezer élveszületettre jutó egy éven aluli meghaltak szá­ma) körülbelül 42 volt ki­sebb, mint eddig bármikor. A lakosság egészségügyi helyzete általában kedvező volt Influenzajárvány nem volt Az év folyamán össze­sen egy járványos gyermek- bénulásos megbetegedést je­lentettek, himlőmegbetegedés is csak egy ízben fordult elő. Budapesten több mint fél­millió személy kapott himlő elleni védőoltást. A társadalombiztosításba be­vontak száma 1960-hoz viszo­nyítva mintegy 1,3 millióval emelkedett, és 1963-ban már 9,8 millió főre, az összlakos­ság 97 százalékára terjedt ki a társadalombiztosítás. Az egészségügyi hálózat fejlesz­tése több területen (kórházi ágyak, szakorvosi rendelő­órák, orvosi körzetek, bölcső­dék stb.) nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel, és kisebb volt annál, mint ami­vel az ötéves terv 1963-ig számolt. A nyugdíjban és járadék­ban részesülők száma három év alatt több mint 230 000 fővel emelkedett, és 1963 vé­gén meghaladta az 1 044 000 főt. A nyugdíjasok számának növekedéséből 153 000 főt a termelőszövetkezetekbe tömö­rült parasztok teszik ki. Az 1963/64. tanévben a 6— 14 éves tankötelesek 98,8 szá­zaléka iratkozott be az álta­lános iskolákba. Középisko­lákban a jelenlegi tanévben 385 000-en tanulnak, 15 száza­lékkal többen, mint az előző tanévben. Az új típusú szak- középiskolákba járók száma az előző tanév óta megkétsze­reződött. Az 1963/64. tanévben a 10—14 éves tanulók három­negyed része, a gimnázium­ba járóknak 90 százaléka ré­— Utazni mindig jó, Hassel­berg. Amint ezt az ügyet le­zártam, magam is körülnézek, hogy hol üdülhetnék egy ki­csit — Az én tanácsomra nem kell többé hallgatnod — mor­góit dr. Fallroth —, törd ma­gad csak így tovább, közben az a vadállat legalább kipiheni magát valamelyik fürdőhelyen. Az államügyész majd jelt fog adni neki, amikor az elévülés bekövetkezik. Dr. Werner komolyan vála­szolt: — Céltalan dolog, hogy min­dig ezen veszekszünk, Günter. Nekem az utolsó bírósági tár­gyalás új felfedezést hozott. Nemcsak egy sebhelyes arcú van náilunk, és amíg csak bí­rom húzni a har’angkötelet, addig mindig kongatni fogok. Ez pedig bajosan lehetséges, ha a horgászást és a kaktusz­termesztést teszem főfoglalko­zásommá. — Osztom nézetét — mond­ta a felügyelő —, habár szá­momra kissé nehézzé vált a riasztás. Ismerik helyzetemet, családom van, a közlekedési rendőrség volt felügyelője va­gyok ... — És még csak náci sem volt — tette hozzá dr. Fallroth dühösen. Az ügyvéd felállt. — Szent Isten, Hasselberg, ez az én hibám, megígértem magának, hogy új állást szer­zek. Rendbehozom ezt a dol­got, végül is van még egy kis protekcióm. Milyen irányú az érdeklődése? A rendőrségnél természetesen nem helyezhe­tem el... — Köszönöm szépen, doktor — szakította félbe Hasselberg dr. Wemert — Nem kell fára­doznia, van már munkám. — Van munkája? — Igen, ezért is utazom ina el családommal együtt. — Tehát városunkon kívül, és hol, ha szabad kérdeznem? — Ott, ahonnan tizenkét esz­tendővel ezelőtt illúziókat ker­getve, feleségestül és gyerme­kestül együtt megszöktem. Itt nyugaton akartam előrejutni, s amint látja, visszacsúsztam... Az orvos és az ügyvéd meg­lepődve nézett össze. — Ezt nevezem értelmes el­határozásnak, Hasselberg — vélte végül dr. Fallroth —, vannak . odaát jó ismerőseim és barátaim, kollégáim. Ha akarja, adhatok maganak né­hány címet. — Köszönöm. A házvezetőnő telefonhoz hívta az ügyvédet. — Folytatjuk! — szólt jó­kedvűen. — Egy ismerősöm hí­vott fel. Két hét múlva folyta­tódik a per. — Sok sikert kívánok, dok­tor úr. — Köszönöm, Hasselberg. És mit kívánhatok én magá­nak? Néhány óra múlva bete­szi maga mögött az ajtót, és tiszta levegőt szívhat Ne fe­ledkezzék meg rólunk egészen. — Hogy feledkezhetnék meg, doktor? Hiszen egy nyel­vet beszélünk. És egyszer majd csak itt is szabadon le­het lélegezni, szabadon lehet élni. Később, amikor Hasselberg elbúcsúzott tőlük, dr. Werner egy átkötözött aktát adott oda neki. — Vigye ezt magával, Has­selberg. Ezek ügyfeleim fel­jegyzései és Kufrat vallomá­sai — vádanyag a »sebhelyes ^ arcú« ellen. Őrizze meg jól ezt ) az aktát, mert amikor majd itt? is szabadon lehet lélegezni: új? bíróság fog összeülni. AkkorJ- meghozzák az utolsó, végleges^ ítéletet. (VÉGE) szesül gyakorlati képzésben. A szakmunkástanuló-képzés­ben részesülő fiatalok szá­ma 1963-ban több mint 150 000 fő. A felsőfokú tanul­mányokat folytatók száma a folyó tanévben meghaladja a 80 000-et. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma több mint 30 százalékkal nőtt A kiadott müvek példány­száma 1963 évben több mint 70 millió volt, 10 százalékkal több, mint az előző évben. Ezen belül több mint 4000 da­rab könyv — 44 millió pél­dányban — jelent meg. A televízió-előfizetők szá­ma egy év alatt majdnem másfélszeresére emelkedett, s az év végén meghaladta a 465 000-et. A színház- és mo­zilátogatók száma 1963-ban az előző évihez képest csök­kent. A külföldre utazó magya­rok és a Magyarországra be­utazó külföldiek száma jelen­tősen emelkedett. 1963-ban 572 000 magyar állampolgár utazott külföldre, és 585 000 külföldi kereste föl hazánkat. Budapest, 1964. január 19. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom