Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

Az orvos válaszol A KEPZELODES írta: A. Alekszejev elmeorvos Valószínűleg mindenki ta­pasztalta már, hogy a képzelő­dés nagymértékben megvál­toztathatja közérzetünket. Gondoljunk például azokra az izgalmas percekre, amikor a büntetésre várunk, miután va­lamilyen bűnt elkövettünk. Bármilyen elejtett szó, bármi­lyen tekintet, még az is, ami nem ránk irányul, különös ér­telmet nyer szemünkben. S a képzelődés nagyon megnehezí­ti a várakozást. Hogyan visel­kedünk például, amikor időnk ki van számítva, de barátunk, akire várunk, nem jön. Már messziről látni véljük őt minden kissé rá hasonlító em­berben. A képzelődés ily mó­don arra késztet bennünket, hogy tudatunkban elferdítsük bizonyos konkrét téijyek való­di jelentését. Miért történik így? Azért, mert bármilyen erős kívánság, heves érzelem és nyugtalanító gondolat fiziológiai alapja a megfelelő agysejtekben levő serkentési góc. Amikor az idegszövetben fellép egy ilyen góc, akkor az indukció törvé­nye értelmében az agynak a gócot körülvevő részei kezde­nek lelassulni, és bizonyos fo­kig kikapcsolódnak az aktív tevékenységből. A serkentési góc ennek folytán dominálóvá válik, és többé már nem veszi figyelembe a máshonnan jövő jeleket. Azonkívül ez a góc mágnesként vonzza a környe­zetből érkező többi hasonló je­let, és kikerül a kontroll alól. Magától értetődik, hogy az erős képzelődés igen bonyo- lulttáteszi az ember életét. Ar­ra kényszeríti az embert, hogy a valótlant valóságnak lássa, megfosztja magabiztosságától, arra készteti, hogy többször ellenőrizze cselekedeteit, ily módon fölösleges feszültség állapotában tartja, és különbö­ző félelmekkel nyugtalanítja. Mindez kétségtelenül gyengíti az idegrendszert, és pszichés Sérüléseket okoz. A képzelődés azonban főképp az olyan ese­tekben káros, amikor a szerve­zet funkciói ellen fordul. A gyakorlat sok olyan példát nyújt, amelyek azt mutatják, hogy az emberek kizárólag a képzelődés miatt súlyos be­teggé teszik magukat; közben semmi okuk sincs erre. Mi mindent hall az ember azoktól, akik rendkívül aggód­nak egészségük miatt! A kö­zönséges torokgyulladás »gége- rák« lesz, a hétköznapi patta­násokból »nemi betegség«, és a jelentéktelen gyomorfájdal­makat a »fekély« vagy a »rák« jeleinek tekintik. De leggyak­rabban a szív működését fi­gyelik a legfeszültebben. Nép­szerű, de igen felszínes isme­retek terjedtek el a szívgörcs- ról és a szívizominfarktusról, s ennek következtében ezek a szívbetegségek a laikus embe rek szemében elég »divatosak­ká« váltak. Egyik este egy 50 év körüli, fáradt férfi utazott az autóbu­szon. Nehéz napja volt, és ki­csit szúrni kezdett a szíve. Ez egyáltalán nem volt veszélyes, nem is tulajdonított neki je lentőséget, már megszokta. De egyszer csak meghallotta két asszony beszélgetését: »Szúrást érzett a mellében, és azután pakk, és kész az infarktus.« A férfi útitársnőinek ijedt arcára tekintett, és nyugtalan lett: Talán velem is ez történik majd? S ettől kezdve a szíve táján fellépő különféle érzések rab ja lett. Amit azelőtt észre sem vett, most a feszült figyelem tárgya lett. Járni kezdett a kli­nikára, és elégedetlen volt az orvosokkal, akik »nem tudják megállapítani súlyos szívba­ját«. A valójában egészséges ember végül úgy döntött, hogy nem dolgozik többé, mivel a képzelődés folytán azt hitte magáról, hogy alighanem nyo­morék. Az elmegyógyász be­avatkozására volt szükség ah­hoz, hogy megszűnjenek kép­zelődései. Mi okozza az ilyen „betegségbe menekülést“ ? Két alapvető tényező játszik döntő szerepet. Az első, hogy nem ismerik megfelelőképp a szív fölépítését és működését. Közismert, hogy attól félünk, amit kevéssé ismerünk. S ahol kevés a tudás, helyét különfé­le föltevések foglalják el. A többi között ez magyarázza azt a tényt, hogy az orvosok, akiknek sajnos, gyakran zaka­tol és szúr a szívük, sohasem szenvednek kardiofóbiában, vagyis nem ismerik a szívbaj­tól való félelmet. A másik tényező, amely a képzelődés kifejlődését meg­határozza: a fáradtság. Anti­kor kimerültek vagyunk, az idegsejtek kikapcsolódnak és lelassulnak. Csökken az agy aktivitása, és ezért bármilyen, ebben a pillanatban reá gya­korolt erős hatás, minthogy nem fogadja elegendő ellenál­lás, serkentési gócot tud létre­hozni, amelyet azután nehezen lehet korrigálni. Az agy legkönnyebben se­bezhető részének, az agykéreg­nek a lelassult állapota ma­gyarázza azt a tényt, hogy a képzelődés — és főképp a szív­bajtól való félelemmel kapcso­latos képzelődés — gyakran a sok ivás után jelenik meg. Az alkohol megmérgezi az ideg- rendszert és a szív-véredény rendszert, s zavarja a köztük levő normális kapcsolatokat. Ezért a mellben érzett szúrá­sok és fájdalmak ivás után teljesen törvényszerűek, s gyakran a szívbajtól való fé­lelem, az úgynevezett kardio- fóbia okai lesznek. A megmér­gezett és lelassult agyban, amely a szív zavarairól kap jeleket, megjelenik egy erőtel­jes, patologikus serkentési góc, amelyet nem mindig köny- nyű megszüntetni. Át kell kapcsolni Mit csináljunk, ha a beteges képzelődés kezdi birtokába venni a tudatot? A leghelye­sebb azonnal orvoshoz fordul­ni, aki segít a szervezet álla­potában eligazodni, és megerő­síti az idegrendszert. De még ez előtt is segíthetünk magun­kon. Saját tapasztalatból min­denki bizonyosan tudja, hogy milyen könnyen elterelődik a nyomasztó gondolat, sőt meg­szűnik a fogfájás is, ha valami igen érdekessel foglalkozunk. Így van ez a kezdődő képzelő­désnél is: ha eltereljük figyel­münket, könnyebben megsza­badulhatunk a képzelődések­től. Az ilyen új serkentési góc lassulási hullámokat terjeszt, s ezek elnyomják és lefékezik az előbbi gócot, amely a kép­zelődés fiziológiai alapja volt. Ahhoz, hogy az emberek meg tudjanak szabadulni a kín­zó félelmektől, minden erővel és minden energiával át kell kapcsolni másfajta, érdekes és hasznos dolgokra. Nagy hibát követnek el azok, akik a rossz közérzet el­ső jeleinek észlelésekor min­dig és mindenkinek ezekről beszélnek, és fokozatosan el­merülnek az önelemzésben. A képzelődés olyan; mint a mo­csár. Csehov írta, hogy az em bér szeret beszélni betegségei­ről, s mellesleg ez a legérdeke­sebb az életében. Az emberi lelket oly jól ismerő orvos és író e szavaihoz nincs mit hoz­zátenni. Fordította: Csontos Lia Sfiart&s fér ((kabát Az utóbbi években a férfi- kabátok nemigen változtak. Míg az öltönyökön érződött a változó divat, a kabátokon a konzervatívabb vonalveze­tés dominált. A férfidivat a fiatalos, sportos, keskeny, nyújtott formákat kedveli, ahol az anyag és a szín har­monikusan illeszkedik. Az elegáns »városi kabát« mel­lett egy sportos forma kerüTt előtérbe. Autó-, eső- és sportkabátként viselik. Impregnált gabardine-ból, ballonból, pamutból és szin­tetikus keverésű alapanyag­ból készül. De nem marad­hat el a kedvelt lódén sem. Minden esetben ragián sza­bású, barna, olajzöld és szürkés tónusú anyagból ké­szül begombolható teveszőr vagy habgumi béléssel. A sportos jelteget még jobban aláhúzza a kötött vagy bőr­ből készült felső gallér és a tűzések. A kabátok átvágott Hagy rejtett gombolásnak ferde irányú zsebekkel, kes­keny reverrel. Sötét tónusú szövet kabát, kötött íeLso- gallérral, begombol- bató béléssel. KONYHA BORLEVES Egy személyre két dl fehér bort számítunk. Felforraljuk néhány szegfűszeggel, kevés fahéjjal és darabokra vágott citromhéjjal. Közben havosra keverünk személyenként fél tojássárgáját, tojásonként egy púpozott evőkanálnyi kristály- cukorral, hozzáadjuk egy cit­rom levét és folytonos keverés közben a felforrt bort, majd az egészet visszatéve a tűzre sű­rűsödésig habverővel kever­jük. KEVERT HABCSÖK Minden tojásfehérjéhez 12 dkg porcukrot és egy kiska- nálnyi citromlevet veszünk. A tojásfehérjékből kemény ha­bot verünk, hozzáadjuk a cuk­rot, s a citromot, és fél óra hosszat együtt keverjük. Zsi­radékkal kikent, liszttel meg­hintett tepsibe kis karikákat, csókokat formálunk csillagcső segítségével, és előmelegített sütőben nagyon kis lángnál nem is sütjük, inkább csak szárítjuk. Tehetünk minden habcsók alá egy fél dióbelet. ZSEMLEGOMBÓC KOLBÁSSZAL Kell hozzá 10 zsemle, három nyolcad liter tej, 3 tojás, koc­kára vágott párolt hagyma, 3 evőkanál zsemlemorzsa, só, bors és petrezselyem zöldje. Elkészítés: A zsemléket kocká­ra vágjuk, leöntjük a tejjel, éS hozzáadjuk a tojást, a hagy­mát, a morzsát és a fűszereket. Az egészet jól összegyúrjuk, s gombócokat formálunk. A gombócokat kolbászdarabkák­kal töltjük. Sós vízben kifőz­zük, és salátával tálaljuk. DISZNÓÖLÉS UTÁN Finom pác Hozzávalók: 5 kiló húsra 5 doles salétroinsó. 1 deka fokhagyma, 1 deka fenyőmag, i deka korlandar, 1—2 deka vöröshagyma, 13 deka cukor. A salétromsó pótolható konyhasóval. A sonkát, a karajt, a tarját stb. a csontok körül jól bedörzsöljük sóval, és 24 óráig állni hagyjuk. Ekkor annyi hideg vízzel öntjük fel a húsokat, hogy teljesen hefed­je őket. A vízbe tettük bele a hoz­závalókat. A korlandert és a fe­nyőmagot kössük kis zsákba. A pác legyen olyan sós, hogy a nyel­vet kissé csípje. A húsokat min­den nap forgassuk meg. Az apró húsokat tíz napig, az első sonkát két hétig, a hátsót pedig három hétig tartjuk a páclében. A húsok hideg, szeli ős helyen legyenek. A pácolási idő lejárta után kissé szikkasszuk meg a húsokat, és utá­na vigyük a füstre. A SZELLOZTETESROL Sok az ellentétes,, szélsősé­ges vélemény, sok a vita a szellőztetés körül. Mi az igaz­ság? Nem vitás: az egészsé­ges élet egyik fontos feltétele a jó levegő. Ha egy helyiség­ben túl sokan tartózkodnak, akkor ott emelkedik a hőmér­séklet, növekszik a páratarta­lom és a por, valamint a por­hoz tapadó, a porszemeken szinte lovagolva röpködő be­tegségokozó baktériumok. Ez­zel együtt szaporodik a levegő­ben a lélegzéssel kilehelt szén­sav. A tüzelés, a korom, a füst és a különböző vegyi szennyező­dések is lényegesen hozzájá­rulnak a levegő megrontásá­hoz. Egy felnőtt ember egy óra alatt körülbelül 20—25 liter szénsavat lélegzik ki. Ha egy körülbelül 60 köbméteres szo­bában két személy tartózkodik, a természetes légcsere elegen­dő, és a levegő minősége nem romlik, külön szellőztetésre csak a takarítás idején van szükség. Ha ugyanebben a szobában 15—20 ember foglal helyet, érthetően a szükséglet­nek egy tized-huszad részét biztosítja a természetes szellő- ződés, tehát feltétlenül szük­ség van ismételt szellőztetésre. Kis konyhában — ha tűz is ég, és fogyasztja, szennyezi a le­vegőt — nem elegendő az óránkénti egyszeri természe­tes légcsere, hanem helyes egy felső, szellőzőablakot állan­dóan nyitva tartani. A szoba a falak apró póru sain, az ajtó- és ablakréseken át szeilőződik természetes mó­don. Ez azonban nem biztosít­ja a por és a porhoz tapadó kórokozó mikrobák kiszellőzé­sét. Ezeket csak időnkénti ke­resztszellőztetéssel, a nyitott ajtón és ablakon át lehet jól eltávolítani. A tiszta levegőben is sok porszemcse lebeg, egy liter le­vegőben több százezer is. A sötét szobába besütő napfény nyalábjain jól láthatók ezek a csillogó oldalról megvilágított parányi, egy század, egy ezred milliméternél is kisebb por­szemcsék. Poros helyiségben egymilliárd ilyen szemcse is lebeg. Minél több ember tar­tózkodik, beszél és krákog egy szobában, annál több a kór­okozó mikroba, a baktérium a levegőben. Takarítás idején feltétlenül csináljunk kereszt­huzatot, és a zsúfolt helyisége­ket is így szellőztessük órán­ként. Az egymással szemben kinyitott ajtón, ablakon át 2—3 perc alatt kiszellőzik a szoba anélkül, hogy benne a tárgyak és a szoba falai erő­sebben lehűlnének. Testünk jó közérzetéhez szükséges az akadálytalan pá­rologtatás is. Fülledt levegőjű, páratelt helyiségben könnyen megizzadunk, rossz lesz a köz­érzetünk, mert zavart a hősza­bályozásunk. Huzatban viszont a test körülírt területen hűl le, és a helyi érszűkületek idegzsábát, izomfájdalmakat, reumás megbetegedést okoz­hatnak, vagy meghűléses be­tegségekre hajlamosítanak. Te­hát a túlzott légcsere ellen is védekezni kell, különösen té­len, amikor nagy a hőkülönb­ség. Éppen ezért ne tartózkod­junk a szellőztetés légáramla­tában, mert a huzatot csak az edzett szervezet viseli el árta­lom nélkül. A szépségért meg kell szenvedni... Mindig van vendége a koz­metikusnak. Hor­váti* Lászlóné az egyik legkelle­metlenebb ►»■mű­tétet-«, a szemöl­dökkiigazítást végzi. Fájdalmas, de a vendégnek megéri... A gyermek is bírál MI, FELNŐTTEK minden nap számtalanszor bíráljuk gyermekeinket hibáikért, csí­nyeikért, hazugságaikért, fel­adataik elhanyagolásáért, meg nem tartót ígéreteikért stb. Az enyhébb vagy szigorúbb (he­lyén való vagy helytelen) szü­lői bírálatot rendszerint kor- holás követi mint a bírálatnak egy nyomatékosabb, fenyege­tésekkel »vegyített« fajtája. Ezt pedig megokolt vagy el­hamarkodott büntetés egészí­ti ki. Régen megállapították már, hogy mindezzel csak akkor érünk el megfelelő nevelő ha­tást, ha a gyermek is belátja, s átérzi, hogy az őt ért bírálat (vagy büntetés) megokolt és igazságos. Tehát a gyermek a maga módján — vagyis fej­lettségi fokához mérten — gyakran felülbírálja a felnőt­tek bírálatát s a reá kiszabott büntetést. Szóval a gyermek is az iskoláskor kezdetétől, de némileg már előbb is képes bí­ráló szemmel nézni a családi élet jelenségeit, szülei tetteit, képes megfelelő bírálatra az emberek cselekedeteiről s a vele szemben támasztott köve­telményekről. Természetesen minél na­gyobb, szellemileg minél fej­lettebb a gyermek, minél he­lyesebben tud összehasonlítá­sokat végezni, összefüggéseket fölfedni s következtetni, véle­ménynyilvánítása és bírálatai annál érettebbek. Ez különö­sen a kamaszkorban észlelhető kifejezettebb, érettebb formá­ban. Erre tanitani s rendszere­sen nevelni kell a gyermeket. A CSALÁDBAN URALKO­DÓ LÉGKÖRTŐL és hangu­lattól is függ, mennyire fejlő­dik ki gyermekeink bírálókész­sége és -képessége. Ez bizalom kérdése is. Kifejlődése nagy­mértékben függ a családtagok közt kialakult őszinteség foká­tól is. Attól függetlenül, hogy ki meri-e fejezni vagy sem, már egy másodikos vagy harmadi­kos gyermek is észreveszi s bírálóan fölfedi a szülei elkö­vette vaskosabb beszédhibákat óvjuk szőnyegeinket Néhány tanácsot adunk a szőnyegek kezelésével kapcso­latban, hogy a szoba egyik leg­szebb dísze tartósan szép ma­radjon. Nedves padlóra sohase terít­sünk szőnyeget, mert magába szívja a nedvességet, nehezen szárad ki, és nedvesen köny- nyen szakadnak a szálai. Ha a szőnyeg széle, sarka felhaj lik, nedvesítsük meg, te­gyünk alá vastag réteg itatós­papírt, és préseljük le nehéz súllyal. A felhajló szőnyegsarkok simán feküsznek, ha a bal ol­dalára vékony sarokbéléseket varrunk, és ebbe kemény pa­pírból kivágott háromszögeket csúsztatunk. Takarításnál sohase hajtsuk a szőnyeget, mert törik. Min­dig göngyöljük. A nagyobb szőnyegeket for­dítsuk meg időnként, hogy ne mindig egy helyen kopjanak. Kisebb szőnyegek helyét vál­toztassuk, vagy cserélgessük őket. (pl. a tájszólást, amelyet az iskolában elítélnek); megálla­pítja a felnőtt családtagok kö­zött kialakult viszony helyes­ségét avagy helytelenségét, il­letve értékeli e viszony külön­féle megnyilvánulásait, fokoza­tosan megismeri szüleinek gyengéit, amelyeket ők egy­másnál bírálnak (pl. lustaságu­kat, hanyagságukat), de jó tu­lajdonságaikat is mindinkább értékelni tudja. Később már véleményt alkot szüleiről mint munkásokról, mint szülőkről, világossá vá­lik előtte viszonyuk a család­hoz, sőt a társadalomhoz is. Kialakul benne a szülők egyé­niségének és jellemének a ké­pe, ami nemegyszer nagy csa­lódásra vezet. A gyermek és főleg az ifjak ügyanígy nap nap után sok­szor . alkotnak és mondanak (különösen egymás közt) bírá­latot tanítójukról, tanáraikról. Hány bírálat hangzott már el tanulók részéről a hivatását elhanyagoló, az órákra • nem készülő, a jutalmazásban, bün­tetésben és főleg osztályzásban igazságtalan, következetten, hanyag, ízléstelenül öltözökö- dő stb. oktatókról. Természetesén, mások rossz hatására vagy tapasztalathiány miatt — a felnőttekhez hason­lóan — nekik sincs mindig igazuk. Azonban igen téves és káros lenne — akár az iskolá­ban, akár otthon — a gyer­mekbe fojtani a bíráló szót, kinevetni véleményüket, s le­becsülni bírálóképességüket. MA OLYAN EMBEREKET AKARUNK NEVELNI, akik­nek helyes ítélőképességük van, s akik bármikor és bár­hol képesek és merik vélemé­nyüket nyilvánítani. Másrészt számunkra is hasznos, ha gyer­mekünk felhívja figyelmün­ket, hogy nemegyszer »vizet prédikálunk, és bort iszunk«. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: A potyautas. Arany-bérlet Lenti honv.: Anna Kareni­na. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Boccaccio* 70. (II.) Csak 18 éven felülieknek. (Január 20- ig.) Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ Honfoglalás. (I-II.) Korha­tár nélkül. (Január 19-ig.) Előadások kezdete: 4 és fél 8 órakor. LATINRA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ Este 7 árakor: Franciaor­szág egy külföldi szemével, (JSlmény beszámoló.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom