Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

Sanwggi Néplap MSZMP MEGYEI B1ZÖTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Szakképzett vezetők lesznek ARANKA BÖRTÖNBE KERÜLT — Az első tag négyzete plusz az első tag kétszerese szoroz­va a második taggal plusz a második tag négyzete... — Pataki Árpád tanár keze nyo­mán a-val, b-vel, négyzetekkel lesz tele a tábla. Ezen az órán a kéttagú kifejezés négyzetre emelésével ismerkednek meg a hallgatók. Fiatalok, idősebbek, derese- dő hajú férfiak, nők ülnek a padokban. Az első sorban a kaposvári resti egyik fiatal pincére, a negyedikben a Csö- pi Presszó vezetője, ott hátul a Béke Szálló egyik portása fi­gyel a magyarázatra. A harmincnyolc hallgató — a Budapesti Vendéglátóipari Technikum kihelyezett osztá­lya — a közgazdasági techni­kumban talált otthonra. Min­den hétfőn délután elfoglal­ják helyüket a kijelölt tante­remben, a hallgatók 70—80 százaléka mindig jelen van. Nagyobbrészt vidékiek, bejá­rók. Felvetődhet a kérdés: Mi szüksége van egy pincérnek, felszolgálónak például a kétta­gú kifejezés négyzetére, a ma­tematikára vagy a gazdaság­szarvasgombával, úrigombával és sonkával kevert sültlével kell elkészíteni. A szünetben beszélgetünk a hallgatókkal. Elmondják, hogy nagy áldozatot vállaltak. Azon­kívül, hogy a konzultáción töl­tött időt le kell dolgozniuk, nagyon fárasztó az iskola, hisz van köztük olyan, aki egy-egy hétfőn nyolc órát vonatozik, délelőtt dolgozik, délután öt órát az iskolában tölt. Bár tan­díj nincsen, mégis elég sok a költség, hisz havonta mind­össze egyszer utazhatnák ked­vezményesen. Több házaspár is van a hallgatók között, pél­dául Kelemen Ferenc és fele­sége Balatonlelléről. Kettőjük­nek egy-egy út 100 forintba kerüL De senki sem bánta meg, hogy jelentkezett az iskolára. Szívesen vállalják az utazást, a tanulást, a többletmunkát, a Figyel az osztály. Pataki Árpád tanár ts Pethes József a táblánál. kiadást. Sőt azt mondják, hogy jó lett volna már előbb meg­szervezni a technikumot. — Eléggé nehezen megy a tanulás. Nem az iskolapadból kerültünk ki. Sok mindent új­ból meg kell tanulni — mond­ják. S az, hogy szívesen teszik, meglátszik eredményeiken is. Erős közepes szinten mozog az osztály, de akad jeles is, pél­dául Dankó János, Kelemen Ferencné, szép számmal van jó eredményű is. Jobbak a töb­bi levelező osztálynál. Kezdődik a következő óra, a biológia. Guseo tanár úr ma­gyaráz. — Növekedés, fejlődés ... Liszenko ... jarovizáció ... — új kifejezések, fogalmak ke­rülnek a füzetekbe. Strubl Márta — Miért tartóztatták le? — Betöréses lopás ... — Szülei? — Apám egyetemi tanár, tanszékvezető. Anyám háztar­tásbeli ... Üres tekintet, kifejezéstelen arc. Közöny, fásultság. Mintha nem is az ő életéről volna szó. Cs. Aranka fiatalkorú. Most lesz tizenhét éves. Élete legna­gyobb részét állami nevelőott­honokban töltötte el. Hatszor kísérelt meg öngyilkosságot. Csuklói össze vannak szabdal­ja. Pengével vágta föl az ere­ket, mert meg akart halni. • — öt testvérem van, állami gondozottak vagyunk mind­annyian. Haza csak látogatóba jártunk. Én ritkán. Nem sze­rettem hazamenni. Ha elküld­ték, akkor miért menjek? A nyár közepén megszökött a nevelőotthonból, és autó­stoppal leutazott a Balatonra. B. József tizenhat éves fiúval végigszáguldott az üdülőhelye­ken, és korgó gyomorral, fá­radtan nézte a csillogást. Né­hány forintjuk volt, hamar el­fogyott Két napig koplaltak, akkor Zamárdiban betörtek egy csónakházba. A csónakot vízre tették, a benne levő élelmiszert megették. Egy hé­tig alig aludtak, éjjel-nappal csavarogtak. Visszamentek Pestre; Aranka olyan fáradt volt, hogy jelentkezni akart a rendőrségen. Megelőzték. Egy pádon pihent, amikor igazol­tatták. Kiderült minden. — Gyűlölöm a szüléimét __ H arag és könnyek nélkül mondja ezt. — Miért hozott anyám a vi­lágra, ha nem kellek neki? Nem vár választ. De mit is lehetne erre felelni? — Az otthonokban jó volt. De hát ha az embernek élnek a szülei, akkor mindig haza­gondol ... v — Tavaly egy fiú szerelmes lett belém. Azt írta, hogy fele­ségül vesz. Én nem szerettem, de összeálltam vele, hogy tar­tozzam valakihez. Itt vannak a levelei. Tessék nézni, most is szeret. Vár rám, pedig még sokat kell neki várnia. Gyűrögeti a zsebkendőjét. Cigarettát kér, mélyre szívja a füstöt. — A húgomat szerettem a legjobban. Hat évig nem lát­tam ... Naplója elején ez az idézet áll: »Ne nézd barátodnak, ki hízeleg neked, s ne külső után ítéld meg az embereket. Mert fényes külső alatt sokszor ko­pott az ismeret, s kopott ruha alatt találsz igaz, nemes szí­vet.« — Nekem sok ruhám volt az intézetben. Otthon egy is elég lett volna... öreg az arca. Hangja rekedt A tizenhét évével koravén. Néhány nap múlva a bör­tönőr bevezeti a tárgyalóte­rembe. Egyedül ül majd a sár­ga pádon, pedig nemcsak neki lenne ott a helye. Hanem azoknak is, akik ellopták tőle a szeretetet. Akik kényelem­ből vagy önzésből megfosz­tották mindentől, ami egy gye­reknek boldogságot jelent őket ki bünteti meg? Németh Sándor r Uj miniszteri rendelkezés a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről Szombaton jelent meg a Magyar Közlönyben a belke­reskedelmi miniszter új rendelkezése a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről. A máris életbe lépett rendelet sze­rint a vásárlóknak csak minőségileg kifogástalan vagy a feltüntetett minőségi osztálynak megfelelő árut szabad ki­szolgálni. Az áru minőségi hibája miatt bejelentett kifo­gást a kereskedelmi szerv nem háríthatja el. Ha a kifogás alapos, a vevőt azonnal kártalanítani kell. A vásárlók jo­gaira vonatkozó rendelkezéseket a boltokban jól látható he­lyen ki kell függeszteni. Gyakran okozott nézeteltérést a kereskedők és a vásárlók közfitt a hibás áruk reklamálásával járó huzavona. Az üzletek nem szíve­sen fogadták a hibás áruval visz- szaérkező * vevőket, s bizony éles szóváltások is keletkeztek emiatt. Az új miniszteri rendelkezés per­sze egyik napról a másikra nem szünteti meg ezt a helyzetet. A rendelet értelmezése okozhat bo­nyodalmakat, noha a paragrafu­sok világosak, egyértelműek. Milyen kihatásai lesznek a bel­kereskedelmi miniszter rendeleté­nek? Elsősorban az, hogy a bol­tok a hibás áru miatt a lehető leg­rövidebb időn belül reklamálhat­nak a gyártó cégeknél, s így a tényekkel kényszerítik őket a jobb minőségű munkára, a ponto­sabb, a figyelmesebb minőségel­lenőrzésre. Rászorítja a rendelke­zés a gyártó vállalatokat arra is, hogy megfelelő tájékoztatással lás­sák el a kereskedelmet a cikkek felhasználhatóságát illetően. A ke­reskedőknek egyelőre többletmun­kát ad a növekvő reklamációk szá­ma, de azt is tudniuk kell, hogy éppen ezzel érhetik el a panaszok csökkenését. Az új rendelet arra a reményre jogosít fel, hogy 1965-ben már ke­vesebb lesz a reklamáció, és az ipar gondosabban ügyel a termé­kek minőségére. földrajzra? Csak nem akarja a fizetőpincér alkalomadtán a számlát négyzetre emelni? — A négy év után a hallga­tók mint képesített vendéglá­tóipari technikusok kerülnek ki az iskolából — mondja Pin­tér József igazgató, akivel a vendéglátóipari technikum céljáról, jelentőségéről beszél­getünk. — A szakmához szük­séges ismeretek megszerzése a cél. Ezekből az emberekből szakképzett vezetők lesznek; úgy gondolom, hogy nyugod­tan rájuk lehet majd bízni egy- egy vendéglátóhely irányítá­sát. A tantárgyak ugyanazok, mint a többi osztályban, ezen­kívül havonta ételkészítési gyakorlaton vesznek részt. Megyénkben az utolsók kö­zött szervezték meg a vendég­látóipari tagozatot. Nemigen ismerték, gyér volt a jelentke­zés. S már ott tartunk, hogy jövőre egy újabb első osztály indul Kaposváron, Siófokon pedig a Balaton-parti üzem­egységek vezetőiből szervez­nek egy tagozatot. Mivel a gasztronómia nem­zetközi nyelve a francia, fran­ciául is tanulnak a hallgatók. Hisz előfordulhat, hogy a ven­dég galambot rendel á la pa- risienne, s ilyenkor a jó pin­cér tudja, hogy a galambot crpenyőber főzve, vegyes fő­Jékkel körítve, vagdalt r Bátor Gábor, a VILEXPORT bérszámfejtője néhány eszten­dő alatt jónemi humoristává küzdötte fel magát, és a sza­tirikus lap, ahol művei nap­világot láttak, már-már úgy határozott, hogy kiemeli hiva­talnoki munkaköréből, és meg­hívja az újsághoz hivatásos szatirikusnak. Ugyanis Bátor — mint gondolták — új színt, konkrét kritikai szellemet vi­het a szerkesztőség munkájá­ba, hiszen nem is annyira hu­morával, mint inkább mai éle­tünket, illetőleg annak emberi fogyatékosságait igen jól meg­látó szatirikus szemléletével és merész stílusával tűnt ki. Megindultak a tárgyalások. Bátor boldog és büszke volt. Mindamellett úgy döntött, hogy marad a VILEXPORT- nál, mert éppen ez időben a nyugdíjba menő igazgató he­lyébe — isten tudja, hogyan, de valószínű, hogy szorgalmas munkájáért és hozzáértéséért — őt nevezték ki. Az igazga­tói beosztást Bátor Gábor el­fogadni jónak látta, elvégre azért továbbra is írhatja a szatirikus újságnak az embe­rek gyengéit, hiúságát, hízel­gését. stréberségét velejéig ki­pellengérező humoreszkjeit. A szatirikus lap főszerkesztője is helyesnek vélte s anyagilag és még inkább erkölcsileg ki­fizetődőbbnek, hogy valaki inkább legyen kezdő igazgató, mint kezdő humorista. Bát:<r Gábor átvette az igaz­gatói széket, szobát és a vele járó hivatali tekintélyt stb. stb. S a tőle megszokott szati­rikus éleselméjűséggel gondolt arra, hogy lám, azok az embe­rek, akikből irodalmi képes­sége kivirágzóit, mostantól kezdve nem fölöttesei, hanem beosztottai. Így a kis Kárász, aki örökké a főnök szobájában smuzolt — hányszor megéne­kelte a kis hitvány talpnya­Még irt egy humoreszket a szatirikus lapnak Kardosról, egykori közvetlen főnökéről, nevét finoman »Tőrös«-nek ír­va, ahogy az bírálja az igaz­gatót: »Nem tűrhetjük tovább — mondja Bátor szatírájában Kardos —, amit az igazgató elvtárs csinál. Mégiscsak tűr­MJMORTALAN TÖRTÉNET ECV HUMORISTÁRÓL lót; Dombaja főkalkulátor, aki oly mesés ügyességgel tudott nyilvános értekezleteken a fő­nökkel egyetérteni; Kardost, a bérszámfejtő osztály vezetőjét, egykori főnökét, aki már-már a zseni színvonalán tudta az igazgatót úgy bírálni, hogy az tulajdonképpen lelkendező di­cséret volt, s akinek jellemé­ről éppen ezért országos vissz­hangot keltő sikeres szatírák­ban számolt be az utókornak. Na, most legalább jobban fog­lak benneteket látni, gondolta a humorista. Még jobban meg­ismerem satnya jellemeteket, még alaposabban, még ámya- latosabban feltárom majd a régi világból itt maradt kis­polgári csökevényeiteket... hetellen, hogy gyakran a mun­kaidő után bent marad, ron­gálja értékes egészségét. Konk­rét bírálatomban felhívom az elvtárs figyelmét, hogy állj, ne tovább!’« A humoreszket az újság közölte, és a főszerkesz­tő biztatta: csak ezentúl is így, Bátorkám, csak bátran előre a hiányosságok maró le­leplezéséért! Aztán hogy, hogy nem, meg­állt a tudomány: sehogy sem jött tollára mondanivaló. Órá­kig ült a kávéházban, régi, kedves törzshelyén, de a maga elé helyezett papírlapok üre­sek maradtak. Fölismerte ugyanis, hogy a kis Kárász, aki nála is min­den nap órákig ücsörög, nem smuzoló. Ó, dehogyis! Inkább egy lelkes, lelkiismeretes em­berke, aki saját munkakörén túl együttérez az egész VI­LEXPORT problémáival. Fi­gyeli a kollégáit, igen jó meg­látásai vannak róluk, és bi­zony-bizony nagyon megköny- nyíti az ő felelősségteljes irá­nyító munkáját. Aztán itt van Dombaja, a főkalkulátor. Ki­derült, egyáltalában nem ar­ról van szó, hogy csak azért ért vele egyet az' értekezlete­ken, mert gyenge jellem, ha­nem egyszerűen azért, mert egy igen világos fejű ember. Jól látja a fő problémákat, he­lyesen ítéli meg a tennivaló­kat, hát most ellentmondjon neki, csak azért, hogy ellent­mondjon? Micsoda ostobaság lenne! Igenis, okos ember gyorsan fölismeri, hogy veze­tőjének igaza van. Mit lehet itt tenni?! S végül Kardos, a bérszám­fejtő osztályvezető. Dicséri őt, rendben van, dicséri őt. Na de miért dicséri? Azért dicséri, mert ő humánus iránta, mert meghallgatja a problémáit, és a lehetőségeken belül segíti. Hát akkor miért ne dicsérje őt? Mi okból szidná? Mert ka­pott egy igazságos igazgatót? Bátor Gábor csak ült, ült a fehér papírlapok fölé hajolva, és nem tudott miről írni. A VILEXPORT kapott egy csal­hatatlan igazgatót, viszont az irodalom számára — sajnos — meghalt egy humorista. Ordas Nándor m&SOMZOJK Konferencia, ó! Egy amerikai cég elektro­nikus készüléket hoz forga­lomba, amely előre megsza­bott időkeretek között tartja a gyűlések, konferenciák szónokait. A készüléket be­állítják egy bizonyos idő­pontra, amelynek leteltéig a szónok asztalán zöld lámpa világít; egy perccel a kisza­bott idő előtt á fény sárgára vált, majd vörössel mutatja, hogy itt az idő befejezni a szónoklatot. Feleségek tiltakozása egy tv-bemondónő ellen Pat Howard amerikai tv- bemondónő elveszítette ál­lását, mert a női tv-nézők levelekkel ostromolták a stúdiót, és egyhangúlag Pat Howard eltávolítását köve­telték. Arra hivatkoztak, hogy férjük a csodálatos idomú bemondónő láttán összehasonlításokat végeznek a feleségük rovására, és ez ártalmasán befolyásolja a házasélet nyugalmát. * * * Mikor gondolja az udvarló komolyan? Simone de Beauvoir így válaszolt egy fiatal lány kérdésére, aki aziránt érdek­lődött, miképp győződhet meg arról, hogy udvarlójá­nak komoly szándékai van­nak: »Ha a fiú időnként úgy viselkedik, mint valami idió­ta, akkor biztos lehetsz ben­ne, hogy komolyan érdeklő­dik irántad.« • * * — Két kályhacső beszél­get: — Mit füstölögsz, a fövő héten megjavítanak bennün­ket! — Ugyan, hagyd! A füst­tel együtt már ez is a kö­nyökömön jön ki! \ * * * Megbüntették az — anyját! Hollandia egyik alszövetségi labdarúgó-bajnokságában a HuJs és a Wahwille vívta az őszi forduló rangadóját. A Iluls csapatát a 21 éves Piet Haggens vezette ezen a mér­kőzésen is mint csapatkapi­tány. A mérkőzés rendkívül heves volt, de a 70. percig meg­maradt a sportszerűség hatá­rán. Ekkor a játékvezető 11-est ítélt a vendégcsapat javára. Erre a legvérmesebb nézők be­rohantak a pályára, valameny- nyi élén nedig Agnes Haggens haladt, Piet édesanyja. Ez a 43 éves nő — különben nyolc gyermek anyja — egyenest a bíróhoz rohant, és egy csapás­sal a földre terítette. A földről nehezen feltápászkodó bíró azonnal véget vetett a küzde­lemnek. Ágnes Haggens termé­szetesen nem kerülhette el a büntetést: életfogytiglan eltil­tották a pályáról, a Huls csa­patát pedig — mert gyengén szervezte meg a mérkőzést — arra ítélték, hogy a hat soron következő hazai mérkőzését a nj'ilvánosság kizárásával, tehát közönség nélkül játssza le. Somogyi Néplap Az MSZőiP Somogy megj ei Bizottsága és a Somogy megye» Tanács lapjai Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Tele 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Ilaposvá Latinka S. u. 2. Telefon Í5­Felelös kiadó: Szabó Gáboi Beküldött kéziratot nem őrzttn* meg, es nem adunk vissza Terjeszti: a Magyar Posta ti fizethető a helyi postahivatalolcn é» posfáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 **» Index • 2506? Készült a Somogy megvet Nyoma ipari Vállalat kaposvári üzeméber Kaposvár. Latinka Sándor utca 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom