Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR XXI. ÉVFOLYAM 25. SZÁM PÉKJEI, 1964 JfiüüáR 31. Mai számunk tartalmából: I A megyei kórház baleseti osztályának gondjai (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) „Villámvizsga“ az országúton (6. o.) Újabb pucci Dél - Vietnamban Saigon (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint csütörtökre virradó éjszaka államcsíny zajlott le Saigonban, megdöntötték a három hónapja hatalomra került katonai juntát. A hajnali órákban nagyszámú katonaság páncélosok kíséretében megszállta az utcákat, s körülvette a fontosabb középületeket. Helyi idő szerint reggel nyolc órára már az egész fővárost hatalmukba kerítették. Meg nem erősített hírek szerint letartóztatták Duong Van Minh tábornokot, a katonai junta vezetőjét, Tran van Don hadügy-, Ton That Dinh belügyminisztert, majd nem sokkal később Nguyen Ngoc Tho miniszterelnököt. Az első jelentések szerint az egész akció vértelen volt. A puccs indokáról egyelőre nem sok tény ismeretes. Any- nyit tudni, hogy a zendülők vezetője Nguyen Khanh tábornok, az ország északi részén állomásozó első hadtest parancsnoka. A tábornok két nappal ezelőtt Saigonba érkezett, hogy részt vegyen a katonai junta értekezletén. Ezen az értekezleten állítólag nézeteltérések támadtak a jelenlevő katonai vezetők között, és ez indította Nguyen Khanh tábornokot a puccs kirobbantására. A saigoni repülőteret átmenetileg lezárták, megszakadt a légi összeköttetés a külvilággal. A saigoni rádió viszont hosszabb hallgatás után ismét megkezdte adását. A helyzet mindezek ellenére még tisztázatlan. Voltak olyan jelentések, amelyek szerint Duong Van Minh tábornok, a megdöntött katonai junta vezetője megmaradhat posztján, ha támogatja a puccsisták célkitűzéseit. Jól tájékozott források szerint rövidesen megalakul az új kormány Tran Van Ly egykori közép-vietnami kormányzó vezetésével. A diplomáciai megfigyelők egyértelműén *ame- rikabarát« és »franciaellenes« államcsínyről beszélnek. Erre utal a puccs vezetőinek korábbi magatartása, s erre mutatnak jelenlegi megnyilatkozásaik és tetteik is. Nguyen Khanh tábornok nem vett részt tavaly novemberben Diem elnök uralmának megdöntésében, hanem azoknak az erőknek volt a vezetője, akik az Egyesült Államokkal egészen nyíltan együttműködő kormányt akartak hatalomra juttatni. Állítása szerint a jelenleg megdöntött katonai juntában viszont voltak olyan elemek is, akik »Franciaországhoz húztak«, és pártolták De Gaulle francia elnök Dél- Vietnamra vonatkozó »semlegesítési tervét«. A puccsisták állítása szerint a napokban őrizetbe vettek egy »francia ügynököt«, aki kapcsolatot teremtett a junta egyes tagjaival. Saigonban az a hír járja, hogy Cabot Lodge amerikai nagykövetnek már jóval korábban tudomása volt a puccs- ról, sőt Nguyen Khanh tábornok előre értesítette a tervezett államcsínyről. A legfrissebb hírügynökségi jelentések elmondják, hogy Saigonban nyugalom van, az üzletek, iskolák megnyíltak, akadálytalan a közlekedés. Eltévedt-e az NDK határát megsértő amerikai repülőgép? Washington (TASZSZ). A szovjet külügyminisztériumnak az Egyesült Államok moszkvai, nagykövetségéhez küldött jegyzéke nem hagyott kétséget afelől, hogy az NDK légiterébe behatolt amerikai repülőgép pusztulásáért és három pilótájának haláláért teljes mértékben az amerikai hatóságokat terheli a felelősség. Szerdán az amerikai és külföldi újságírók megszállták a külügyminisztériumot igyekezve megtudni, ki és milyen céllal küldte az amerikai katonai repülőgépet az NDK légiterébe. Egyikük sem tudott azonban kielégítő választ kapni. A külügyminisztérium hivatalos szóvivőjének nyilatkozata, amely szerint a repülőgép »letévedt útvonaláról«, t senkit sem elégíthet ki. A repülőgépen igen tapasztalt tisztek tartózkodtak: egy alezredes és két százados. J. Hanns- ford alezredes 24 évet szolgált az amerikai katonai légierőnél, részt vett a második világháborúban, a koreai háborúban és a távol-keleti hadműveletekben. A másik két tisztnek szintúgy sokéves szolgálata volt az amerikai légierők kötelékében és a különböző hadszíntereken. Ezen túl- menőleg Közép-Európa egyáltalán nem dzsungel, és tapasztalt pilóták nem is tudnak egyszerűen eltévedni, hiszen a repülőgépen annyi korszerű hírközlési navigációs és tájoló eszköz van. Rendelkezik-e valamilyen adattal arra vonatkozólag, hogy a repülőgép a rossz időjárás miatt tért le útvonaláról? — kérdezték a riporterek a külügyminisztérium szóvivőjét. A szóbanforgó napon azonban a külügyminisztérium nem panaszkodhatott az időjárásra sem. A látási viszonyok jók voltak, és az. amerikai sajtó beismerése szerint a repülőgépnek az NDK légiterébe történt behatolását követni lehetett a nyugat-németországi területen elhelyezett amerikai rádiólokátorok ernyőjén. A külügyminisztérium hivatalos képviselői egy másik fontos kérdésre sem tudtak választ adni: volt-e a repülőgépen légi felderítés célját szolgáló fényképező készülék? Ebben a kérdésben nem vagyunk szakemberek — ismerték be a külügyminisztériumban, és az újságírókat a Pentagonhoz irányították A hadügyminisztérium viszont érthető okok miatt, helyesebbnek tartja, ha hallgat e.rről a kérdésről. Ezért hatottak oly kevéssé meggyőzően a hivatalos Washington tiltakozásai az NDK légiterébe behatolt amerikai repülőgép értelmetlen emberáldozatokkal súlyosbított pusztulása miatt «&'£'») 1964. évi állami költségvetést tárgyalja az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke; Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Mün- nich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai; az MSZMP Központi Bizottságának titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Az országgyűlés Vass Istvánná javaslatára megállapította az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. Az 1964 évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása: 2. a parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről szóló beszámoló; 3. interpellációk. Ezután megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása. Dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter beszéde A miniszter elmondotta, hogy 1963-ban a szocialista ipar termelése hét százalékkal, mezőgazdasági termelésünk — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — négy-öt százalékkal magasabb volt az előző évinél. Számos új nagy létesítménnyel gazdagodott az ország. Az állami építőipar több lakást adott át, mint az előző évben. Sok új szociális és kulturális intézmény kezdte meg működését. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reál- jövedelme körülbelül 7 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben, a parasztságé ennél kisebb mértékben nőtt. A jövedelem növekedésében szerepet játszott néhány tartós fogyasztási cikk árának leszállítása, az alacsony özvegyi nyugdíjak emelése és a szülési szabadság meghosszabbítása. Csökkentek a zöldség- és gyümölcsárak. A foglalkoztatottak számának emelkedése jelentősen hozzájárult a lakosság bevételeinek gyarapodásához, amelyeket a túlórák nagymérvű többlete is növelt. A takarékbetét-állomány kereken 3,5 milliárd forinttal 12,2 milliárdra emelkedett. Az életkörülmények alakulásának egyik mutatója, hogy a televízió-előfizetők száma egy év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett, és meghaladta a 465 ezret. A külföldre utazó magyarok száma meghaladta a félmilliót; közülük a nyugati országokba több mint százezer ember látogatott. Hazánkat körülbelül ötszázezer külföldi kereste föl. Az elért eredmények alapján bővültek államháztartásunk bevételei, és lényegében az előirányzat szerint alakultak a felhalmozási és fogyasztási kiadások. Meg kell jegyezni azonban, hogy a legnagyobb bevételi tétel — állami vállalataink befizetése — elmaradt a tervezettől. Az önköltségcsökkentési tervek nem valósultak meg; ez részben a kedvezőtlen időjárással függ össze, de azt is jelzi, hogy a termelékenység növelése, a munkaszervezés, a technológiai és munkafegyelem megszilárdítása nem állott kellően előtérben. Nemzetközi fizetéseink mérlege általában a tervnek megfelelően alakult, azonban a kenyér- és takarmánygabonatermés kiesése jelentős, előre nem számított importot tett szükségessé. Mivel az európai országokban általános volt a rossz termés, főleg tengeren túli tőkésországokból kellett a hiányzó részt pótolni. Ezért, valamint a kohó- és gépipar exportteljesítményének lemaradása miatt az előttünk álló időszakban népgazdaságunk központi kérdése az export, ezen belül a konvertibilis devizát biztosító kivitel fokozása. 1964. évi népgazdasági tervünk a fejlődésnek az előző évinél valamivel nagyobb ütemével számol, és a nemzeti jövedelem mintegy 7 százalékos növelését irányozza elő. Az állami ipar termelésének növekedése meghaladja a 7 százalékot. Az átlagosnál gyorsabban nő a vegyipar, a villamosenergia-, a A költségvetés bevételeinek főösszege 92,9 milliárd forint, 8,5 milliárd forinttal több az előző évi teljesítésnél. Hasonló mértékben nőnek a költségvetés kiadásai. A többlet- kiadásokból beruházásokra 2,7 milliárd forint, a termelőszövetkezeteknek nyújtott hitelek, valamint hozzájárulások növekedésére 1,9 milliárd forint jut. A közületi intézmények kiadásainak emelkedése 3,1 milliárd forint, amiből a szociális, egészségügyi és kulturális célokra 1,9 milliárd forint jut. Államháztartásunk 1964. évi előirányzatai reális, de nem könnyű feladatokat tartalmaznak. A beruházások és a közületi fogyasztás növekvő igényeivel az elmúlt évben nem tartott lépést állami vállalataink befizetéseinek emelkedése. Szükséges, L.gy a költség- vetés e legfontosabb bevételi forrását terveinknek megfelelően maradéktalanul realizáljuk. Szükséges az is, hogy a beruházásoknál, valamint az intézmények gazdálkodásában az eddiginél szigorúbban alkalmazzuk a takarékosság elvét. Ezért a kormány takarékossági intézkedéseket határozott el, amelyek szerint a vállalatoknál és a közületeknél a létszámnövelés mértékét redukálni kell, és a beruházásokból, a közületi kiadásoknál inegtakarításokat kell elérni az eredetileg, tervezettel szemben — mondotta a miniszter, majd jígy folytatta: ^ Államháztartásunk bevételeinek 81,2 százalékát a vállalatok befizetései adják, így a terv és a költségvetés végrehajtásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy e bevételeket fokozzuk, hogy az önköltségcsökkentést és különösen a termelékenység növelését jobban előtérbe állítsuk. gépipar, valamint az építőanyag-ipar termelése. Az ipar exportszállításának a termelés növekedésénél nagyobb mértékben kell emelkednie. A mezőgazdasági termelésben 5 százalékos növelést tűztünk ki célul. A beruházásokra előirányzott 46 milliárd forint körülbelül 10 százalékkal haladja meg az előző évit, ezen belül jelentősen nőnek a mezőgazdasági és a vegyipari beruházások, valamint a lakásépítkezések. Tovább növekszik a lakosság reáljövedelme is. E tervelőirányzatokon épül fel 1964. évi költségvetésünk. Gazdasági fejlődésünknek ugyanis olyan fokára jutottunk el, amikor a munkaerő-gazdálkodásban új helyzet bontakozik ki. A mezőgazdaságból nyerhető utánpótlás lehetőségei sokkal kisebbek az eddiginél. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának javulásával, a jövedelmek növekedésével egyidejűleg számos dolgozó megy vissza a faluba a városi munkahelyekről. A fiatalokból adódó utánpótlási lehetőségek szintén szűkültek, mivel ifjúságunk egyre nagyobb része tanul hosszabb ideig. Alapjában véve ezek pozitív jelenségek, de azt jelentik, hogy a termelés növekedését a létszámemelés helyett egyre inkább csak a termelékenység növelésével biztosíthatjuk. A nemzetközi összehasonlítások azt bizonyítják, hogy számos iparágunkban alacsony a termelékenység színvonala. A termelékenység növelésében döntő szerepük van a beruházásoknak, a műszaki fejlesztésnek. Azok a hatalmas ösz- szegek, amelyeket az ipar és a mezőgazdaság beruházásaira fordítunk, éreztetik is hatásukat. Nem kisebbek azonban azok a tartalékok sem, amelyek a jobb üzem- és munka- szervezésben, a technológiai és munkafegyelem erősítésében rejlenek. Sokat tehetnénk például a termelékenység növeléséért a belső szállítások és rakodások gépesítésével. Vállalatainknál e munkák ma jelentékeny férfi munkaerőt kötnek le. Az ilyen rakodó, cipekedő munkára egyre kevesebben vállalkoznak. A gépesítés viszont messze van attól a színvonaltól, amely általános fejlődésünknek megfelelne, holott e gépek nem tartoznak a legbo- nyolultabbak közé. Érdemes erre a feladatra a KGM területén nagyobb erőt összpontosítani. A közlekedésben e probléma talán még nagyobb jelentőségű. Az eddiginél jobban kell takarékoskodnunk, fokoznunk, kell a termelékenységet A munkaerőhiány az elmúlt évben elsősorban az építőiparban mutatkozott, s a tervezetthez képest a létszám évi átlagban 4—5 százalékkal volt alacsonyabb. Ugyanakkor a nem megfelelő szervezés, anyaghiány és egyéb okok miatti állásidők az összmunkaidő 25— 30 százalékát tették ki. Ebből 12 százalék körüli az úgynevezett elkerülhető veszteségidő. A munkát kevesebb helyre kell összpontosítani, ez egyéb előnyök mel- • leit a folyamatos munkavégzést is jobban biztosítja. Nagyobb figyelmet kell fordítani az adminisztráció szervezésére, az ügyvitel-gépesítésre, már csak azért is, mert az új szervezetben az adminisztratív dolgozók létszáma nem egy helyütt indokolatlanul mégnövekedett. Űj, modern üzemeinknél az irodai munkát is korszerűen kell szervezni. Néhány szót a munkafegyelemről. A dolgozó emberek nem egyformák. Egyesek ön- maguktól maximális teljesítményt nyújtanak, mások átlagosan dolgoznak, vannak azonban olyanok is, akik a munkavégzés terén nem dicsekedhetnek valami nagy öntudattal. Ez utóbbiaknál a vezetésnek határozottabban kell eljárnia: ha a nevelő munka, az anyagi előnyök megvonása nem vezet eredményre, végső soron az elbocsátástól sem szabad visz- szariadni. A munkafegyelem erősítése a dolgozók döntő többségében pozitív hatást vált ki, a munkások és alkalmazottak zöme nem nézni jó szemmel a »lógósokat«. A szervezettség és a fegyelem javításában nagy szerepe van az »alsó parancsnoki karnak«, a részlegvezetőknek, művezetőknek, csoportvezetőknek, akiknek minden segítséget meg kell adni e tevékenységükhöz. Hozzuk felszínre a tartalékokat A népgazdasági terv eredetileg a tárcák igényei alapján a létszámok növelésére 112 ezer főt irányzott elő. A létszám ilyen méretű emelése azonban azt jelentené, hogy a termelésfelfutás nem kielégítő mértékben táplálkozna a termelékenység növeléséből. Az ismert munkaerőhelyzet is alátámasztja, hogy e téren takarékoskodnunk kell. Ezért határozott a kormány úgy,. hogy az Összlétszám fél százalékával mérsékelni kell a felfutást. Ez szerény követelmény. Meggyőződésünk, hogy ennél lényegesen nagyobb tartalékok rejlenek vállalatainknál, és ezeket mielőbb felszínre kell hozni. A foglalkoztatottak száma így is mintegy kilencvenhatezer fővel nő. A szocialista munkabrigádok ragyogó példái bizonyítják, hogy milyen '' ’ iosítmé- nyeket lehet elé1 nunka szervezettségében melékenység növelésé’'?.--. A termelés igazodjék a szükségletekhez A pénzügyminiszter ezután hangsúlyozta, hogy a vállalati gazdálkodásban és a termelés irányításában fokozottan figyelembe kell venni a szükségleteket, a felhasználók, a ve«"1' érdekeit. Elsősorban a- ' £s g(>-s>.- ’’élmény. (Folytatás a 2. oldalon)
