Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1964. január 31. Az 1964. évi állami költségvetést tárgyalja az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) Tervezési és tervszerződési rendszerünkben a jelenleginél nagyobb lehetőségeket kell biztosítani a bel- és külkereskedelmi szervek, a beruházók, általában a felhasználók követelményeinek érvényesítésére. Biztosítani kell azt, hogy a termelés rugalmasabban igazodjék a szükségletekhez. Ez lényeges eleme annak, hogy azokat a negatív tendenciákat, amelyek a készletek felduzzasztásában mutatkoztak, és bár csökkenő mértékben, de még ma is mutatkoznak, mielőbb megszüntessük. RJivel adottságaink olyanok, hogy aránylag nagy külkereskedelmi forgalmat bonyolítunk le, e kérdések különösen fontosak a kivitelre termelt cikkeknél. A külkereskedelmi érdekből fontos és sürgős beruházásoknak megkülönböztetett helyet kell biztosítani az előkészítés, a jóváhagyás és a megvalósítás tekintetében. Népgazdaságunk fejlesztésének legfőbb eszközei a beruházások. Ez megköveteli, hogy erőnket a legfontosabb pontokra koncentráljak E téren a helyzet nem kielégítő — mondotta Tímár Mátyás. Az állami építőiparban az elmúlt évben például több mint 6500, az előző évinél 18 százalékkal több munkahelyen végeztek munkát. Az egy építkezésen dolgozó átlagos létszám 13,8 fő, kevesebb, mint az előző évben. Nem jobb a helyzet a tanácsi építkezéseknél sem. Nem egy megyében 2—300 helyen folyik beruházás egy időben. E szétaprózódás növeli az anyagellátási és a munkaerőgondokat. Erélyes intézkedések szükségesek az egy időben folyó építkezések számának csökkentésére, a gyorsabb befejezésre. A beruházóknak mind a minisztériumoknál, mind a tanácsoknál fokozott segítséget kell nyújtaniuk az építési szervek részére, mert közös érdek a kevesebb helyen, gyorsabban folyó építkezés. Változatlanul fontos cél az állattenyésztés hozamainak növelése. Mezőgazdaságunk belterjes fejlődése, a lakosság fogyasztása és nem utolsósorban a kedvező kiviteli lehetőségek érdekében 1964-ben fokoznunk kell — még az előző évi kedvező eredményekhez képest is — a cukorrépa-, a gyümölcsös zöldségtermelést. Ez utóbbiak is megkívánják élelmiszeriparunk bővítését, modernizálását, raktározási, valamint szállítási kapacitásaink szélesítését, hogy állhassuk a versenyt a világpiacon, és növeljük devizabevételeinket. E téren az elmúlt évben értünk el eredményeket, de a növekedés nem' ellensúlyozta a kenyér- és takarmánygabonaimportot. Lehetőségeink, természeti adottságaink folytán kedvezőek, és ezért szükséges az ezzel kapcsolatos feladatok áttekintése és beépítése terveinkbe. Termelőszövetkezeteink további erősítése szocialista gazdaságunk teljes kiépítésének is föltétele A mezőgazdaság központi célja termelőszövetkezeteink további erősítése, ami egyben szocialista gazdaságunk teljes kiépítésének is föltétele. A költségvetés a- termelőszövetkezeti beruházásokra és hozzájárulásokra 9,6 milliárd forint hosszú és középlejáratú hitelt s egyéb juttatást irányoz elő, 1,9 milliárd forinttal többet az előző évinél. A néhány hónappal ezelőtt kiadott új 3004-es rendelet több tekintetben tovább fejleszti azokat az ösztönző módszereket, amelyek eddig is sok eredményt hoztak a gazdálkodásban. így elsősorban a beruházási kedvezmények növelése teremt nagyobb ösztönző erőt. Növekedett a vissza nem térítendő .állami támogatás a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését biztosító létesítményeknél. A cél az, hogy a szövetkezetek ne idegenkedjenek a korszerű és tartós létesítmények megvalósításától akkor sem, ha azok költségigénye- sebbek. A műtrágyaellátásban is jelentős lépést teszünk előre. Az egy holdra jutó mennyiség az előző évihez képest . csaknem 30 százalékkal nő. Meg kell jegyezni, hogy a hazai gyártás gyors kiszélesedése mellett is jelentős mennyiséget importálunk tőkésországokból. Ezért is különösen fontos, hogy a műtrágyát a lehető legésszerűbben használjuk fel. Mezőgazdasági irányító szerveink és a termelőszövetkezetek gondoskodjanak róla, hogy a helyenként tapasztalható pazarlást felszámolják, és hogy a gabonával bevetett területek is megfelelő mennyiségű műtrágyát kapjanak. A. termelés természeti feltételeit javító beruházások támogatására a tervben kiemeltük azokat a körzeteket, amelyek komplex talajvédelemre szorulnak, és a munkák költségeit államháztartásból biztosítjuk. Döntő jelentősége van a termelőszövetkezeti termelés fellendítésében a szubjektív tényezőnek, az embernek. Számos példa mutatja, hogy gyengén gazdálkodó szövetkezeteinkben egy-két éven belül néhány vezető, aki megfelelően összefogja az emberek jó szándékát, milyen eredményeket tud elérni. A költségvetés traktoros és egyéb szakmunkásképzésre kereken 230 millió forintot irányzott elő. A Földművelés- ügyi Minisztériumra, a tanácsokra, a gépállomásokra és a szövetkezetekre vár a feladat, hogy e kétségtelenül nagy és szerteágazó oktató és nevelő munkát megszervezzék. A feladatok sikeres végrehajtásában nagy szerepe van a járási, a megyei és a felsőbb irányító szervek segítségének. Erőforrásaink hatékony felhasználása azonban mindenekelőtt attól függ, hogy ez milyen mértékben párosul a termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági és gépállomási dolgozók szorgos, hozzáértő munkájával. Ezért alapvető népgazdasági érdek a helyes munkaszervezés, munkadíjazás, jövedelemelosztás. A jelenleg folyó zárszámadó, majd hamarosan következő tervjóváhagyó közgyűlések fontos politikai fórumai annak, hogy ilyen szellemben fogjanak hozzá az 1964. évi feladatok végrehajtásához. A szántóterületeket sok helyen még hó borítja, a tavaszi munkák ideje azonban közeleg. A mezőgazdasági munka az ősszel megfelelő ütemben és minőségben folyt. Mindent jól elő kell készíteni, hogy az őszihez hasonló legyen a tavaszi munka, és ennek nyomán jó legyen az aratás — mondotta a pénzügy- miniszter. Az 1964. évi tervünk és költségvetésünk célja népgazdaságunk erősítése, az életszínvonal növelése és a további fejlődés előfeltételeinek megteremtése. A lehetőséghez mérten az idén is feszünk néhány lépést a lakosság jövedelmének növelésére. Január elsejével nőtt a MÁV és a posta dolgozóinak fizetése. Tervünkben szerepel a kétgyermekes szülők családi pótlékának emelése, sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére is. 5,1 százalékkal emeljük a kereskedelem áruforgalmát. A fogyasztás növekedésében évről évre nagyobb mértékben játszanak szerepet a költségvetés közületi kiadásai. Ezek között a szociális és egészségügyi kiadások 6,5 százalékkal, a kulturális kiadások 10,4 százalékkal haladják meg az előző évit. Az igazgatási kiadások egy százalékkal nőnek. Ezek az előirányzatok lehetőséget nyújtanak az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények hálózatának további növelésére, valamint a társadalombiztosítási feladatok ellátására. így a gyógyintézeti ágyak száma 76 700-ra nő, az óvodai férőhelyek száma 194 000-re. Tovább bővül a kedvezményes szakszervezeti üdültetésben részt vevők köre. Az év folyamán az összes nyugdíjasok száma körülbelül 40 ezerrel nő. Nem lehet elég nagyra értékelni annak a jelentőségét, hogy a tanulólétszám csaknem valamennyi oktatási formában meghaladja a második ötéves terv végére számításba vett mértéket. A középiskolai hallgatók száma 27 ezerrel, a felsőfokú oktatási intézményeké pedig az esti és levelező hallgatókkal együtt több mint 14 ezerrel emelkedik. A tudományos kutatások céljait szolgáló eszközöket — a műszaki fejlesztési alapból rendelkezésre álló összegen felül — a költségvetés a kiadások' általános növekedési ütemét meghaladó mértékben 10,9 százalékkal bővíti. A községfejlesztési alapok összege körülbelül a tavalyi szinten van. Itt is a legfontosabb feladatokra kell összpontosítani az erőt; tantermek, ■ orvoslakások, kis vízművek, út, járda építésére, csatornázási célokra, s kerülni kell a sok esetben tapasztalható, kevésbé hasznos, csak látványos megoldásokat. Az egészségügyi, szociális, kulturális, gazdasági, igazgatási szervek és intézmények gazdálkodására rendelkezésre álló összeg több mint 12 ezer intézmény között oszlik meg. Számításba véve a lehetőségeket, a kormány e szerveknél 1,5—2 százalékos megtakarítást írt elő. Különösen az állami szervek és intézmények létszámgazdálkodása az, ahol a gazdasági és szakadminisztráció helyenkénti túlzásainak csökkentésével föl lehet tárni olyan tartalékokat, amelyek a szakfeladatok ellátásának javítására fordíthatók. Fegyveres testületeink költségvetése biztosítja honvédelmünk és belügyi szerveink szükségleteit és fejlesztését. A végrehajtott takarékossági intézkedések következtében, a kiadásokon belüli részarány itt az előző évinél alacsonyabb. Timár Mátyás ezután gazdaságvezetésünk néhány módszerbeli kérdéseiről beszélt, majd vázlatosan ismertette a fontosabb gazdasági intézkedéseket. Ügy véljük — folytatta —, hogy a gazdasági irányítás fejlődése alapjában véve egészséges volt, de korántsem hisszük, hogy a jelenlegi gazdálkodási módszereink a legtökéletesebbek. A miniszter ezután arról beszélt, hogy az elmúlt években kialakult elveknek megfelelően kell hogy tovább fejlesszük termelői árrendszerünket. Olyan további intézkedésekre is szükség van, amelyek fokozzák az anyagi érdekeltség ösztönző erejét. E célt szolgálja bérrendszerünk tovább javítása a legkiválóbb munkaerők kiemelt fizetési lehetőségének biztosítása útján, valamint nyereségrészesedési rendszerünk továbbfejlesztése. Szükséges, hogy a vállalatok és üzemek számolva nyereségrészesedési lehetőségeikkel, önköltségcsökkentő, termelékenységnövelő műszaki fejlesztést előmozdító konkrét intézkedési terveket dolgozzanak ki. Igen fontos feladat az ipari termelés és a külkereskedelmi munka közelebb hozása, az ipar »-piacérzékenységének-« fokozása, - az együttműködés szorosabbá válása ipari és külkereskedelmi vállalataink között — hangsúlyozta a pénzügyminiszter, majd így fejezte be beszédét: Soron levő feladatunk megoldásában nagy szerepe van a nemzetközi együttműködésnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó munkának, amely valamennyi részvevő szocialista ország érdeke. Feladataink nagyok. Az ország népe világosan látja, hogy a termelés növelése, a minőség emelése, a gazdaságosság fokozása mindannyiunk érdeke. Munkásosztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk munkalendülete és eredményei növekednek. Alátámasztja mindezt áz életszínvonal, a kultúra és az iskolázottság általános emelkedése, a képzettség, az öntudat egyre magasabb foka. A pártunk politikája iránt megnyilvánuló bizalom hozzájárul eredményeink fokozásához. Ezeket az erőket kell tovább gyümölcsöztetnünk, a gyárakban, termelőszövetkezetekben, az államapparátusban és intézményekben, a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a kormány 1964. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatot fogadja el. Timár Mátyás nagy tapssal fogadott expozéja után az elnök Friss Istvánnak, a terv- és költségvetési bizottság elnökének, az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslat előadójának adta meg a szót. Friss István felszólalása Tisztelt országgyűlés! — Mint a terv- és költség- vetési bizottság elnöke jelentem, hogy bizottságunk behatóan megvitatta a Magyar Népköztársaság 1964. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, és azt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Előzőleg foglalkoztak a törvényjavaslattal más állandó bizottságok is, s a vitában az érdekelt tárcák, valamint az Országos Tervhivatal vezetőin és szakértőin kívül kilenc állandó bizottság ülésein összesen 71 országgyűlési képviselő szólalt fel. A bizottságok nem tettek javaslatot a költségvetés összegének megváltoztatására, s valamennyien egyhangúlag fogadták el a törvény- javaslatban foglalt előirányzatot. A vitában azonban sok, állami szerveink munkájának javítását, tökéletesítését célzó és feltétlenül megszívlelendő javaslat, észrevétel és bírálat hangzott el. Ezután a törvényjavaslat előadója arról a bizalomról beszélt, amely a költségvetés tervezetének vitája során a párt és a kormány politikája, ezen belül gazdaságpolitikája iránt megnyilvánult. Kiemelte, hogy 1963-ban országunk gazdasági fejlődése — a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére — töretlen volt. A továbbiakban a bizottságok ülésein elhangzott fontosabb javaslatokról tájékoztatta az országgyűlést. Végtíl arra kérte a parlamentet, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytassa le. Yita a költségvetésről A képviselők elfogadták az előadó indítványát, eszerint az országgyűlés az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együttesen tárgyalja. A törvényjavaslat feletti vitában elsőnek Bakos István Veszprém megyei képviselő, majd ezt követően Martin János budapesti, Kaszás Imre Tolna megyei, Valaska László Borsod megyei képviselő szólalt fel. Az ebédszünet után folytatódott a vita a költségvetés feCsökkentjük honvt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter felszólalásában többek között a következőket mondotta: Tisztelt országgyűlés! Az 1964. évi költségvetés parlamenti tárgyalásának előkészítése során a kormányhatározatot hozott, hogy a fegyveres erők 1964. évi költség- vetését a népgazdasági tervekben előzetesen jóváhagyott előirányzatokhoz képest mintegy lett. Ebben szót kért és kapott dr. Varga Pálné Hajdú-Bihar megyei, Lacsán Mihályné Csongrád megyei, Mázi József budapesti, Seregelyi József Pest megyei, Nagy Dániel Csongrád megyei, Csaba Mihály Heves megyei, Ollári István Borsod megyei, dr. Schnitzler József Hajdú-Bihar megyei és Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, országgyűlési képviselők. A felszólalók a költség- vetést elfogadták. delmi kiadásainkat 300 millió forinttal kell csökkenteni úgy, hogy az alapjában ne érintse védelmi képességünk, harckészültségünk színvonalát A határozatnak megfelelően az eredeti költségvetési tervhez viszonyítva a képviselő- társaim között szétosztott állami költségvetési javaslatba már mintegy 300 millió forint csökkentéssel került be a védelmi előirányzat. Mozgalmas nap a világűrben Kozmikus rendszert lőttek fel a Szovjetunióban Moszkva (MTI). A TASZSZ gyorshírben jelenti: A Szovjetunióban csütörtökön két tudományos űrállomásból álló — Elektron 1. és Elektron 2. — kozmikus rendszert bocsátottak fi egyetlen nagy teljesítőképes ségű hordozórakéta segítségével két különböző röppályá- ra. (MTI) Az Egyesült Államokban űrlaboratóriumot lőttek a Hold irányába Cape Kennedy (AFP, AP, "DPA, Reuter). Az Egyesült Államokban, a Cape Kennedy kísérleti telepről csütörtökön — magyar idő szerint 16 óra 49 perckor — kétlépcsős Atlas—Agena típusú rakéta segítségével felbocsátották a . Ranger 6. űrlaboratóriumot. A Ranger 6. a tervek szerint 368 296 kilométeres út után, 66 óra múlva a Hold felszínére csapódik. Összesen háromezer felvételt készít az égitestről és ezeket a Föld irányába sugározza. Rövid idővel a felbocsátás után a 22 méter magas Atlas—Agena rakéta első fokc zata levált, és a második lépcsője megkezdte működését, hogy 185 kilométer magasságban induló pályájára térítse a Ranger 6. űrhajót. A 363 kilogramm súlyú űrhajó hat televíziós kamerát visz magával. Hivatalos források bejelentették, hogy a rakéta második, utolsó fokozata levált a Ranger 6. űrhajóról. Szovjet tudósoknak a Lunyik III. segítségével 1959. októberében sikerült fényképfelvételeket készíteni a Hold felszínéről. (MTI) A költségvetés további előkészítése során azonban úgy ítéltük meg a helyzetet, hogy a kormányhatározatban megszabott 300 millió forintos csökkentésen túlmenően mintegy további 150 millió forinttal lehet az 1964. évi költség- vetési előirányzatot csökkenteni. Kérem, képviselőtársaim, engedjék meg, hogy röviden szóljak egy fontos kérdésről, amely az állampolgárok nagy részét érinti. Az Elnöki Tanács két ülésszak között hozott határozatairól szóló jelentésben szerepel az 1964. évi 1. számú törvényerejű rendelet, amellyel az Elnöki Tanács módosította az 1960. évi 4. számú honvédelemről szóló törvény egyes rendelkezéseit. A módosítások között a legjelentősebb, hogy a bevonulási alsó korhatárt a korábbi 19 évről 18 évre szállította le. Miért volt szükség e módosításra és mi a módosítás lényege? Az eddigi sorkatonai alsó korhatár 19 év volt, a gyakorlatban azonban a sorkötelesek 20. életévük betöltése után öltötték magukra az egyenruhát. A 20 éves kor utáni bevonulás — fejlődésük következtében — több vonatkozásban ellentétbe került a közösség és az állampolgárok egyéni érdekeivel. ' A 18 éves bevonulási korhatárra való áttérés természetesen nem történhet meg egyszerre. Az új bevonulási korhatárra való áttérést már ebben az évben megkezdjük, de több éven át, folyamatosan hajtjuk végre. A honvédelmi miniszter megemlítette, alaposan megvizsgálják, hogy az új korhatárnak megfelelő-e a kiképzési rendszer, a tananyag mennyisége és minősége, s hol szükséges esetleg módosítás. A korhatár csökkentése a szolgálatra történő felkészítés azonban feladatokat ró mindazokra, akik a bevonulást megelőzően nevelik, tanítják a fiataljainkat. Jelentős feladat hárul a pedagógusokra, ipari- tanutó-intézetekre, műhelyekre és nem utolsó sorban a jellem kialakítása szempontjából oly fontos legkisebb közösségre, a családra is — folytatta. Ezért ezt az alkalmat megragadva, kérem az önök és mindazok segítségét és támogatását, akik egyaránt szívükön viselik fiataljaink szocialista emberré formálásának és a haza védelmének szent ügyét. Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! Befejezésül engedjék meg, hogy mégegyszer hangsúlyozzam: néphadseregünk, nép- köztársaságunk fegyveres erői értik és szívvel-lélekkel követik pártunk és kormányunk politikáját. Pólyák János elnök az országgyűlés assütörtöki ülését ezután berekesztette. A költségvetési tervezet vitáját pénteken délelőtt 10 órakor folyatják. (MTI) Napsugár... Kísértet twist... Nem vagyok ideges... Speedy Gonzales... Kék a te szemed... (826)
