Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-29 / 23. szám
MÍTOSZ ÉS VALÓSÁG tm«tmHaaBiaam»agBia: S£j A,ÉS * MCGY a frankfurti bíróság előtt mm 1945. május 8-án, három nappal Wroclav felszabadulása után kigyulladt a nácik egykori bírósági épülete. Az oltás közben nagyon sok akta került az utcára. Azokban a napokban tért haza a koncentrációs táborból Emil Wul- kan, s az akták egy részét Összegyűjtötte, és eltette emlékbe — kezdi cikkét a Spiegel tudósítója. Emil Wulkan a gondosan összegyűjtött papírokat 13 évvel késób bátadta Thomas Gniel frankfurti újságírónak, az pedig Hessen állam főügyészének. A papírok az auschwitzi táborban kivégzett áldozatok névsorai voltak. A volt lengyel fogoly iratai alapján a háború utáni legnagyobb pert indította meg a nyugatnémet igazságszolgáltatás. 22 SS-tisztet és egy felügyelőt állítottak a frankfurti bíróság elé. 350 tanút idéztek meg. Úgy számítják, hogy a tárgyalás csaknem fél évig fog tartani. A háború után eltűntek Három fiatal ügyész két teljes éven át tanulmányozta az egész világon összegyűjtött bizonyító anyagot és 1300 tanút hallgatott ki. Ezek alapján állították össze a csaknem 700 oldalas vádiratot. Ügy határoztak, hogy csak a legborzalmasabb bűncselekmények elkövetőivel szemben emelnek vádat. Ebbe a csoportba huszonnégyen tartoznak. Egyikük, Richard Baerm az auschwitzi tábor utolsó parancsnoka, aki letartóztatásáig álnéven favágással foglalkozott, tavaly a vizsgálati fogságban öngyilkosságot követett el. A háború után a többi 23 vádlottnak sikerült eltüntetnie a nyomokat. A kegyetlen szárnysegédekből, felügyelőkből és börtönőrökből szolid kereskedők, kórházi ápolók és házfelügyelők lettek. A háború után csak kettejüket tartották nyilván a bűnösök között, a többiek kivétel nélkül tekintélyre tettek szert a polgári társadalomban. Robert Mulka, Hoess táborparancsnok szárnysegéde a háború után Hamburgban import-export vállalatot alapított. A vádirat tömeggyilkossággal vádolja. Klaus Diwelski mérnökként dolgozott vád alá helyezéséig. A vád szerint Auschwitzban tarkólövéssel számtalan lengyel és orosz foglyot végzett ki. Gerhart Neubert a Bundeswehr tisztje volt. Az ügyészek szerint ő válogatta ki a gázkamrákba küldendő foglyokat. A meggyilkoltak száma ismeretlen Az 1940 áprilisában elkészült auschwitzi tábort a tömeges megsemmisítés szakértői szinte »eszményinek-« találták. Eléggé távol esett a Visztulától délre fekvő nagyvárosoktól, de a vasúti és közúti, közlekedés megfelelt. A volt kaszárnyákba csakhamar betelepítették az első foglyb- kat. Az egészséges zsidók a környékbeli fegyvergyárakban dolgoztak, a betegeket, az aggokat, a nőket és a gyermekeket nyomban a gázkamrákfiz írógép maga javítja ki a betühihákat Lehet-e törlőgumi igénybevétele nélkül kijavítani a hibát a géppel írott szövegben? Bizony lehet. Egy nyugatnémet cég olyan gépszalagot készített, amelynek felét (a kétszínű szalagokhoz hasonlóan) közönséges festékkel vonták be, másik felét pedig olyan anyaggal Itatták át, amely ezt a festéket semlegesíti. A szalag átkapcsolása után ismét le kell ütni az előzőleg helytelenül leütött betűt, s bbf-n az esetben a papíron a szóin forgó hibásan leütött betű nyomtalanul eltűnik. ba küldték. Ez volt az ún. válogatási módszer, amelyet a frankfurti bíróság előtt álló vádlottak is alkalmaztak. Amikor egy vonat befutott a vasútállomásra, orvosok és SS-katonák kiválogatták a munkaképes foglyokat, a többieket — sokszor a szállítmány 90 százalékát — azonnal meztelenre vetkőztették, és a gázkamrákba terelték. Ezekről nem vezettek nyilvántartást. Éppen ezért nem is lehet pontosan tudni, hány embert gyilkoltak meg Auschwitzban. Mindenesetre az áldozatok számát két és fél millióra becsülik. „Nem emlékszem rá“ A fogolytábor vezetősége a hivatalos terroron kívül saját terrorját is megvalósította a táborban. Kétféle kegyetlenség várt az internáltakra: a hivatalos kivégzés, de ezt megelőzően végig kellett szenvedniük a tábor személyzetének gonosztetteit, erőszakos-. kodásait. A frankfurti ügyész éppen ilyen kegyetlenkedésekkel vádolja a volt SS-eket. Gerhard Neuber egykori ápoló rendszeresen maga válogatta ki azokat a szerencsétleneket, akiket azután a gázkamrába vittek. Wilhelm Bo- gerről nevezték el a foglyok azt a szerkezetet, amelyet maga állított össze a foglyok kínzására. Természetesen egyik hóhér sem emlékszik arra, amit tett. Így Oswald Kaduk ápoló sem, akinek — az egyik fogoly szerint — sajátos módszere volt. »Először bottal verte a foglyot, majd amikor az összeesett, a botot nyakára helyezte, és addig tartotta rajta a lábát, amig a szerencsétlen meg nem fulladt.« Kaduk tucatszámra gyilkolt meg így embereket. Rossz az emlékezőtehetségük a többieknek is, akik ezerszámra gyilkolták az internáltakat, gyerekeket újszülötteket úgy, hogy fenolinjekciót fecskendeztek be nekik. »Ki tudja, hogy ki adta az injekciókat? — mondotta az egyik vádlott. — Akkora volt a zűrzavar, hogy semmire se lehet visszaemlékezni.-« A hézagokat Franz Hoffmann volt SS-főrohamosztag- vezető tölti ki. Neki már nem kell rettegnie Frankfurtban. 1961-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Da- chauban elkövetett bűncselekményeiért. Elmondta tanú- vallomásában, hogy az auschwitzi tábor minden alkalmazottja részt vett a foglyok kiválogatásában, s az ő kezükben volt a szerencsétlenek sorsa. A borzalom dokumentumai A tábor ellenállási mozgalma főleg arra korlátozta tevékenységét, hogy egyik-másik fogoly szökését előmozdítsa, akik magukkal vitték a táborban elkövetett kegyetlenkedések dokumentumait. Mintegy négyezer dokumentum van a frankfurti bíróság kezében: foglyok naplói, rajzai a táborparancsnokság táviratai, fenolküldemények igénylései és egy útiszámla a következő szöveggel: »Négy akasztott elszállítása.« A vádlottakról nincs sok megjegyeznivaló. A kérdés erkölcsi oldalát ők már akkor is sajátos módon intézték eL Stark vádlott például minden kivégzés után vizet hozatott egy fogollyal, hogy kezet mosson. (Szentirmai) ■..wV í|||p|3 • \ v'x V f Az ősi Kolkhisznak (Grúzia délnyugati része) legendás a híre. Az Argó hajó utasai Iaszon vezetésével itt indultak a mesés aranygyapjú keresésére... Ez mítosz. Kolkhlsz gazdasága azonban nem mese. hanem valóság. Ez a vidék a Szovjetunió szubtropi- kus éléstára. A tudósok szerint a kolkhiszi -raktárak« természeti kincsekkel vannak tele: gázzal és olajjal. S ma újra ide Indulnak keresni. A -Gruznyeft« tröszt szeizmikus kutatást végez a kolkhiszi síkság nvugati részén: mesterséges földrengésekkel tanulmányozza a földrétegeket. A rengéshullámokból következtetnek az olajrétegek elhelyezkedésére. Es:y gyár gondjai NÉGY TEHERAUTÓ FORGOLÓDIK a TRANSZVILL udvarán; az exportra készült árut rakodják. — Tizennyolc százalékos büntetőkamatot kell fizetni a banknak, mert felhalmozódott az áru. Pedig nem rajtunk múlik. Az AKÖV nem ad elég teherautót, a MÁV meg vagont. A minap telefonon kellett beszélnem a pécsi vasút- igazgatósággal, hogy ne csináljanak rossz viccet, hiszen az exportot el kell szállítani. Nagy nehezen kaptunk is kocsit, de hogy mindig ilyen kálváriát kell járni, az már sok — hallom az első panaszt Ma- karics József anyag- és áruforgalmi osztályvezetőtől. Z elenka Béla személyzetis javasolta, hogy érdeklődjek az anyagellátásról, mert bizony itt nagyon szorít a cipő, és bajok vannak. Diószegi Tamás főmérnök is örült, hogy szóba kerülnek ezek a dolgok. . — Minden lehetőséget meg- ragandunk, hogy segítséget találjunk ... De mihez is kémek segítséget a TRANSZ VILL-nál, mi az a nyomasztó teher, amely a vállukra nehezedik? Kimutatások, jelentések kerülnek az asztalra. A VÁLLALAT EZ ÉVI TERVÉT január 4-én (!) kapta meg, azonban még mindig nem tudják, hogy mit fognak gyártani a harmadik negyedévben, ugyanis nem érkezett elegendő megrendelés a tervszámokhoz viszonyítva. Ez az egyik baj. — A másik — és ez a súlyosabb — az, hogy az alapanyagot gyártó vállalatok nem fogadnak el megrendelést negyedéven belüli szállításra. Mivel a tervet nem ismertük — de a rendelést föl kellett adni —, csak statisztikai számítások szerint kérhettünk anyagot. Ebből azonban húsz-negyven százalékos melléfogás is keletkezhet — mondja Makarics. — Hogyan lehet így tervszerűen dolgozni? Nyel egyet — Sehogy. Nézze például ezt — és elém teszi az igényelt és a megkapott anyagok jegyzékét. — Az igények arányban állnak terveinkkel, plusz-mínusz egy-két százalékot tévedhetünk a gyártás anyag- szükséglete és a keretszámok között, azonban az igényelt és a kiutalt anyag között már hatvan-hetven százalék az eltérés. Tessék: az első negyedévre igényeltünk száznegyven tonna rúdidomot, és kaptunk ötvenötöt. Kértünk tizenöt tonna melegen hengerelt csövet, adtak nyolc tonnát, huszonhat tonna húzott rúdidom helyett pedig tizenkilenc és fél tonnát És hasonló a helyzet a második negyedévre is. Nem tudom, hogy az anyagkeretek SINKOVITS KÉT ARCA biztosítására hivatott szervek vezetői hogyan teljesítenék ilyen körülmények között feladataikat Diószegi főmérnök veszi át a szót — A nekünk dolgozó vállalatoknak mi adunk anyagot, ezt azonban úgy könyvelik el a felsőbb szervek, mintha fölösleges anyagként eladtuk volna nekik. A TRANSZVILL igen sok porcelán szigetelőt emészt föl, azonban ennek beszerzése is gond. Félreértés ne essék, igen jó a kapcsolatunk a porcelángyárakkal. Amit most elmondok, nem az ő hibájuk. A porcelánt ők is exportálják, emiatt az igényeknek olyan harminc százalékát nem igazolják vissza. A közvetlen exportot fontosabbnak tartják a közvetettnél, pedig egy-egy nálunk gyártott elektromos berendezés az ő porcelánjukkal sokszoros devizát hoz a népgazdaságnak. Ismétlem, nem a gyáron múlik, hanem az irányító szerveken. Az már az élet iróniája, hogy megint rajtunk csattan az ostor. AZ ELKESEREDÉS HANGJÁN beszélt Diószegi és Makarics. És mindezeknek a tényeknek az ismeretében igazuk van. Tervüket előírták, a tervteljesítést megkövetelik, viszont nem biztosítják a pontos, munkához szükséges feltételeket. Mindenki tisztában van vele, hogy milyen galibát okozhat, ha egy piciny csavar hiányzik egy nagy gépiből. Ugyanez vonatkozik a vállalatok életére is. A termelés biztonsága nélkülözhetetlenné lesz minden kis csavart, akár rúdidomnak nevezik, akár porcelán szigetelőnek. Ügy véljük, az ilyen anyaghiány láncreakciót von maga után, túlóráztatást, hó végi, negyedév végi hajrákat, s mindez tetemes többletköltséget jelent. Az ország vérkeringésében a TRANSZVILL kaposvári gyára csak egyetlen kis erecske. De észre lehet venni, ha ez az ér nem úgy működik, mint kellene. Pedig lehet, hogy nem is a saját betegsége miatt... Polesz György Sinkovits Imre eddigi pályafutásának legjobb alakítását nyújtja a Nemzt.. Színházban Shakespeare Macbeth című drámájában. Első képünkön a darab címszerepében Lukács Margittal látható. A másik jelenet otthon játszódik. Rövid szabad idejében feleségével, Gombos Katalinnal — aki a Madách Színház tagja — vált egypár vidám szót. (Foto: Dolezsál) „Hátborzongató“ vendéglői étkezés Párizs egyik vendéglője gombakülönlegességeiről közismert. A vendéglő étlapján ez . a vastagon szedett mondat olvasható; »Felkérjük tisztelt vendégeinket, hogy étkezés előtt egyenlítsék ki számlájukat.« A hát- borzongató célzás remek reklámnak bizonyult: a vendéglő mindig zsúfolt SöhJl Sí* Ahány hoz, ornyi szokás Gray angol ellentengernagy kifogásolta a vegyes nemzetiségű legénységből álló sokoldalú NATO- atomflotta létrehozását. Az ellentengernagy érvei: »Az angol tengerészek a hagyományoknak megfelelően napi rumfejadagot kapnak; a franciák nem kapnak rumot, de étkezéshez bort isznak; a németek pedig nem kapnak bort, mert joguk van pálinkát vagy konyakot vásárolni; az olaszok egyáltalán nem ihatnak. A többi nemzethez képest a norvégek halfogyasztása túlságosan nagy. A brit tengerészek éjszakára kimenőt kapnak, a németeknek pedig ott kell Tenniük a 23 órai névsorolvasáson. Hogyan lehet tehát egységet teremteni ennyire különböző szokások mellett?« fimf még az elkövetett bűnöknél is rosszabb... Ha az ember megöregszik — mondotta egy ízben Michel Simon, az ismert francia színész —, rájön, hogy van valami, ami még rosz- szabb az elkövetett bűnök miatt érzett lelkiismeretfur- dalásnál: a ■ sajnálkozás amiatt, hogy nem követtünk el még több bűnt.-« * * * Mi az emberi kultúrál Egy párizsi szalonban az emberi kultúráról vitatkoztak. Claude Terra», egy ismert luxusvendeglő tulajdonosa megjegyezte: »Az emberi kultúra igen vékony máz, amely alkoholban könnyen oldódik.« * * * Igazi „disznóség" A dán hadsereg egyik ezredese majdnem gutaütést kapott mérgében. Amikor be akart szállni a kocsijába, a hátsó ülésen egy .. . disznót talált. A dolog Koppenhága közelében, az egyik katonai táborban történt. A haragra gyúlt tiszt azt gondolta, hogy katonái akarták megtréfálni, és szigorú vizsgálatot rendelt el. Kiderült azonban, hogy a katonáknak semmi közük sem volt a dologhoz. Egy tolvaj lopta a disznót egy közeli tanyáról, és el akarta adni. Miután sehogysem talált rá vevőt, a nyitva hagyott kocsiba dugta a disznót, hogy megszabaduljon a lopott jószágtól. * * * Gondolatok Ne dobálóddz a szavakkal, ha nem tudod, hová fognak esni. * * » A kivételek teszik ismertté a szabályokat. * * * A hőstett előkészítésébe annyi bátorságot fektetett, hogy magára a hőstettre már nem maradt belőle. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tan ón? lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és post.áskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 FI* index 2506? Készült a Somogy met:vei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemébe® Kaposvár. Latinka Sándor utca i.
