Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-30 / 24. szám

C2>fo AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 24 SZÁM CSÜTÖRTÜI, 1964. JANUAR. 30 Sás, gyékény és kóró helyett dús füvet (3. o.) ÜNNEP A SZÍNHÁZBAN (5. o.) Néhány gondolat a kulturális szemle előkészítéséről 16. o.) I AAo* számunk tartalmából: ÁRA: 50 FIMÉR Séféi Gyű. jjtiü* IíüiUi'-ja.. > jv készítenek itt, s naponta kuo^'arnm t°mlót dolgoznak fel. Előrelátha­tólag március végéig eltart ez a munka. Egy kisebb berendezésit • Z. N üároly dolgozik. Itt most korianderolajat párolnak. Ebből a növényből mindoosa* 40 kilót dolgoznak fel. A »kémcsövek vu :r : • la-.oraiórirji: *1­na szorgoskodik Naponta '.-t kiló paprikaolaj ; v eite®­cÁi'izni keli csípősségüket, színériéknxvoi. VILÁG PROLET ÁRJAI. EGYFSGIJETEKI 9000 traktor, 1200 kombájn, 10 000 pótkocsi 3,6 milliárd forint ^Ésv ­a mezőgazdaság gépesítésére 1964-ben Mezőgazdaságunk gépesíté­se az idén részben túl is ha­ladja a második ötéves tervben 1965-re előirányzott szintet: egy katasztrális hold szántóte­rületre a jövő évre tervezett 6,5 helyett már ebben az év­ben 6,7 normálhold gépi mun­ka jut A mezőgazdasági gép­park növelésébe a népgazda­ság 1964-ben több mint 3,6 milliárd forintot fordít. A mezőgazdasági üzemek traktorállománya csaknem 4200 erőgéppel bővül. A be­szerzés azonban ennek több mint kétszerese, csaknem 9000 darab, mivel 4500 korszerűt­len, elhasználódott traktort ki­selejteznek. Főleg az állami gazdaságokban kerül sor erre, ahol a traktoroknak mintegy 15 százalékát cserélik ki első­sorban nagyobb teljesítmé- nyűekre. Jelentősen megválto­zik az idén a traktorállomány szektorok közötti megoszlása. A termelőszövetkezetek saját gépesítésének fej­lesztésére a gépállomások több mint 4200 traktort adnak el a közös gazda­ságoknak, amelyek ezenkívül még 6000- - nél több új erőgépet is akar­nak vásárolni. így az év vé­gére a mezőgazdaság összes I f traktorainak több mint 60 szá- ^ zaléka a szövetkezetek tulaj­donában lesz. A traktorokhoz a mezőgazdasági üzemek mint­egy 30 000 különböző talajmű­velő és más munkagépet, ezen belül 9000 ekét és 2000 vető­gépet szereznek be. Ezek a munkaeszközök már eddig is kielégítő mennyiségben álltak rendelkezésre, úgyhogy az új gépek minőségi cserét, korsze­rűsítést jelentenek. Tovább fejlődik az idén a főbb növények betakarításá­nak gépesítése is. A nagyüzemi gazdaságok 1200 gabonakombájnt kap­nak, valamennyit a jól be­vált szovjet SZK—1-es tí­pusból. Az aratógépek száma a selej­tezések miatt valamivel csök­ken, ezeket ugyanis a jövőben csak olyan területeken alkal­mazzák majd, ahol a dombor­zati viszonyok miatt kombájn nem használható. Az így ren­delkezésre álló gépekkel az idei gabonatermésnek mintegy 90 százalékát lehet betakaríta­ni, 5 százalékkal többet, mint amennyit az ötéves terv erede­tileg 1965-re előírt Már nem ilyen kedvező a helyzet a kapások betakarítá­sánál, ami pedig a legnagyobb munkacsúcsot jelentő őszi idő­szakra esik. A silókukorica és a kuko­ricaszár vágására alkal­mas különféle gépek szá­ma 1500-zal, azaz csak­nem 25 százalékkal nő, s így újabb jelentős területe­ket tehetnek kellő időben sza­baddá a gabonavetés számára. A kukoricacső-törésre használt gépek közül azonban még egyik sem vált be teljesen, s így nagyobb arányú gyártásra vagy importra nincs lehetőség. A cukor- és takarmányrépát teljesen, a burgonyának mint­egy 80 százalékát már géppel lehet az idei őszön kiemelni, de a répafejelés ßs a termés fölszedésének gépesítése vál­tozatlanul megoldatlan prob­léma. Elsősorban szintén az őszi munkákat könnyíti meg a mezőgazdasági üzemek szál­lítókapacitásának bővítése. Tavaly a meglevő pótkocsiknál mintegy 10 000—12 000-rel több kellett volna ahhoz, hogy a teljes termést idejében rendel­tetési helyére szállíthassák. Az idei terv 8000 pótko­csi beszerzését írja elő, de valószínűleg ennél is töb­bet, legalább tízezret kap a mezőgazdaság. Az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben az idén nagyobb számban jelen­nek meg új géptípusok. Bul­gáriából például 100 szőlőmű­velő traktor érkezik: ezek né­hány példánya a kísérletek so­rán már jól bevált a keskeny sortávú dombvidéki szőlőkben. A nagyüzemi rizsföldeken az idén első ízben dolgoznak majd speciális rizskombájnok, a gabonakombájnokhoz pedig 500 szalmabálázót vásárolunk. Jugoszlávia 2000, az NDK 300 trágyaszóró pótkocsit szállít. Talajjavításhoz, öntöző- és belvízlevezető csator­nák építéséhez, gyümölcs- és szőlőtelepítéshez mint­egy 400 nagy teljesítmé­nyű különféle földmunka- gépet veszünk a Szovjet­unióban. A növényvédő gépek állomá­nya még egyetlen esztendőben sem gyarapodott ilyen nagy­mértékben, mint az idén. Ha­zai és külföldi gyárakból 2500 permetező-porozó érkezik, s így az év végén minden 1200 hold szántóra jut már egy nö­vényvédő gép. (MTI) * Gomulka a mezőgazdaság programjáról Warsó (MTI). W. Gomulkának, a LEMP Központi Bizottsága első tit­kárának a vajdasági és járá­si tanácselnökök országos ta­nácskozásán elmondott beszé­dét szerdán közölte a lengyel sajtó- Gomulka beszédének bevezető részében aláhúzta, hogy a tanácskozások vitájá­ban központi helyet foglalt el a mezőgazdaság, ezért ő is er­ről a kérdésről szól elsősor­ban. A legközelebbi . évek fel­adatait a mezőgazdaságban a következőkben jelölte meg: Először: a gabonaimport megszüntetése, másodszor: a lakosság mezőgazdasági fo­gyasztási cikkekkel történő el­látásának megjavítása, har­madszor: a mezőgazdasági fo­gyasztási cikkek exportjának fenntartása és növelése. E cé­lok elérésére mindenekelőtt számottevő beruházásokat esz­közölnek elsősorban a vegy­iparban és az öntözéses gaz­dálkodásban. A mezőgazdasági problémá­kon kívül Gomulka beszédé­ben foglalkozott még a la­kásépítéssel és a helyi ipar problémáival. Beszédét azzal fejezte be, hogy a tanácsko­zás, amely a nagy tapaszta­latcserék szerepét is betöltöt­te, megkönnyíti a 14. plé- num határozatának végrehaj­tását A francia pénzügyminiszter nyilatkozata moszkvai tárgyalásáról Moszkva (TASZSZ). Giscard D’Estaing francia pénzügyminiszter Moszkvából történt elutazása előtt nyilat­kozott a TASZSZ tudósítójá­nak. — Látogatásom célja az volt hogy tisztázzam a két ország között — az egyenlőség és a kölcsönös érdekek alapján — folytatott kereskedelem ki- szélesítésének feltételeit — mondotta. Utazásának másik céljaként a miniszter a szov­jet vezetőkkel való vélemény- cserét említette meg. Ezzel kapcsolatban különösen ér­dekesnek nevezte találkozását Nyikita Hruscsov szovjetkor­mányfővel. Kosziginnal, a Legfelső Tanács első elnökhe­lyettesével folytatott megbe­szélése — mint mondotta — lehetővé tette számára, hogy »értékes értesüléseket szerez­zen azokról a módszerekről, amelyeket a szovjet állam a gazdasági problémák megol­dására alkalmaz«. Giscard D’Estaing rámuta­tott, hogy az érvényben levő francia—szovjet kereskedelmi .egyezmény már nem alkal- 1 más teljes mértékben az árucsere-forgalom fejleszté­sére. Ezért a közeljövőben tárgyalások kezdődnek újabb 5 évre szóló egyezmény meg­kötéséről. A kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítéséről szólva megemlítette, hogy Franciaország növelhetné a gépek és felszerelések import­ját. A miniszter sikeresnek ne­vezte moszkvai tárgyalásait, és megállapította: szovjet részről . őszintén törekedtek arra hogy a megbeszélések sikeresek és maximálisan hasznosak legyenek. (MTI) Erhard római tárgyalásairól Róma. Róbert László, az MTI ró­mai tudósítója jelenti: Erhard kancellár és az olasz kormányférfiak közötti római megbeszélések véget értek. A kiadott közös közlemény hang­súlyozza, hogy tovább kell folytatni a Nyugat-európai Unió keretében az európai egység elmélyítésére a meg­beszéléseket. A közlemény alá­húzza az »atlanti szolidaritás« folytatását, és megemlíti, hogy a két kormány helyesnek tartja a kelet—nyugati párbe­széd folytatását is. Erre vonat­kozóan azonban semmiféle konkrét javaslatot nem tesz. Mindkét fél az Atlanti Szövet­ségben - és az. -Egyesült Álla­mokkal való szoros kapcsolat­ban látja a béke megőrzésé­nek és »a szabad világ bizton­ságának« legjobb garanciáját. A két kormány úgy döntött, hogy folytatja a multilaterális atomhaderő kérdésének tanul­mányozását. Ennyit mond a közlemény. Az, hogy a közös közlemény az atomfelfegyverkezés terén nem tartalmaz konkrét és végleges kötelezettségvállalásokat, an­nak tulajdonítható, hogy a ke­reszténydemokraták és a szo­ciáldemokraták pillanatnyilag nem akarják középbal partne­reiket, a szocialista vezetőket még kellemetlenebb helyzetbe hozni tömegeik előtt. A szocialista Avanti azon­nal siet is annak hangsúlyozá­sával, hogy az olasz kormány »nem vállalt semmi újat a multilaterális atomerő tárgyá­ban«. A jobboldali Messaggero tel­jes megelégedését fejezi ki a megbeszélések eredményeit, az »atlanti szolidaritás hangozta­tását« illetően. A lap szerint a tárgyalások eredménye »ellen­méregként hat a Kínai Nép­köztársaság elismerése által kiváltott nyugati pesszimiz­musra«. Ami egyébként a De Gaulle Franciaországának elszigetelé­sére irányuló bizonyos fokú olasz törekvést illeti — ez nem túlzottan találkozott Erhard tetszésével. Amint az olasz kormányhoz közelálló körök­ben tudni vélik, a kancellár egyik fő gondja az volt, hogy nyitva hagyja a párbeszédet De Gaulle-lal. (MTI) Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata a szovjet emlékiratról Washington. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője a szovjet kormánynak a fegyverkezési verseny és a nemzetközi fe­szültség csökkentésének kér­désével foglalkozó emlékira­tát kommentálva kijelentette, hogy az Egyesült Államok üd­vözli a szovjet nyilatkozatot, minthogy az egyetért az Egyesült Államok korábban elhangzott javaslatával, amely­nek értelmében a fegyverek megsemmisítésének első gya­korlati lépéseként a két or­szág egy az egy arányban semmisítse meg elavult bom­bázó repülőgépeit. A szóvivő hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a szovjet memorandummal kap­csolatban pontosabb értesülé­seket kiván szerezni. A szó­vivő ugyanakkor egy szóval sem emlékezett meg a szovjet emlékirat más fontos javas­latairól. Az AP hírügynökség azt je­lenti, hogy az amerikai kor­A DARÁNYPUSZTAI LEPÁRLÓÜZEMBEN mánykörök szerint nem fogad­ható el és gyakorlatilag nem valósítható meg az a szovjet javaslat, hogy valamennyi or­szág egyidejűleg semmisítse meg bombázó repülőgépeit. ' London. A kedd esti angol lapok el­ső oldalukon számolnak be a szovjet kormány emlékiratá­ról, amelyet a genfi 18 ha­talmi leszerelési értekezleten terjesztett elő Carapkin. Tokió. A szerdán megjelent vala­mennyi japán lap ismerteti a szovjet kormány emlékiratát. A lapok kiemelik az emlék­iratnak a katonai kiadások csökkentésére, a föld alatti nukleáris robbantások meg­tiltására a NATO és a Var­sói Szerződés tagállamai kö­zötti megnemtámadási szer­ződés kötésére vonatkozó ré­szeit. A Mainicsi genfi tudó­sítója a szovjet emlékiratot a leszerelés felé vezető jelentős A téli időszakban sem áll meg a munka a Darány- pusztai Állami Gazdaságban. A lepárlóüzemben éjjel­nappal dolgoznak. A fő munka a komlókivonat és a paprika-olaj készítése

Next

/
Oldalképek
Tartalom