Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-29 / 23. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 4nt 50 FII LÉR XXI. ÉVFOLYAM 23. SZÁM SZERDA, IS64 JANUÁR. 29 Mai számunk tartalmából t Ellentétek Balatonkeresztúp és Balatonmária között <3. o.) OLVASÓINK ÍRJÁK (5. o.) Hóhérok a frankfurti bírásán előtt (6. o.l Mit esi nálnak a zárszámadás után? Eddig még csak néhány termelőszövetkezetben hirdették ki a zárszámadást. Ez a kezdeti időszak, most következik a zárszámadó közgyűlések zöme. Ahol túl vannak rájta, ott — mint mondják — nagy gondot hagytak maguk mögött. Éjszakázás, vég nélküli számolások után most mit csinálnak ők? Erről érdeklődtünk néhány termelőszövetkezetben és községi tanácsnál. Készül a terv Kaposszerdahelyen Karancz János kaposszerda- És mit csinál most Rácz JáKormányunk és népünk messzemenően támogatja a kéke megóvását célzó kezdeményezést A magyar kormány válasza N. Sz. Hruscsov üzenetére Kádár János, a Minisztertanács elnöke január 28-án fo- a világ állam-, illetve kormányfőihez intézett 1963. decem- gadta G. A. Gyenyiszovot, a Szovjetunió magyarországi bér 31-i üzenetére, amelyben a szovjet kormányfő javasla- nagykövetét, és átnyújtotta a magyar kormány válaszát N. tokát tett a területi viták és a határkérdések békés meg- Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének oldására. helyi tanácselnök segített a termelőszövetkezet gazdasági beszámolójának elkészítésében, és most, hogy már elhangzott ez a beszámoló — amely, sajnos, mérleghiányról adott számot —, új feladat előtt áll. — Meg kell oldanunk egy földrendezést a község határában, és ez jórészt az én kötelességem. nos, az Igazság Tsz elnöke? — A tagokkal kapcsolatos elszámolás eltart még ezen és a jövő héten. Emellett az idei tervet készítjük. Február első felében kell bemutatnunk a járási tanácson. Olyan tervet állítunk össze, amelyet minden bizonnyal megvalósíthatunk, és az idén elkerülhetjük a mérleghiányt. Mindenkivel elszámolnak Somogy fa jszon Somogyfajszon 26 forintos munkaegységről adtak számot a tsz vezetői a szombati zárszámadó közgyűlésen. Hétfőn földjáradékot fizettek — 136 000 forintot — a Kossuth Termelőszövetkezetben, ezzel kiadták a tagok pénzbeli járandóságát. Bognár György könyvelőtől arról érdeklődtünk: Nincs-e probléma az elszámolások körül? — Igyekeztünk egész évben pontosan vezetni a nyilvántartást az időközben fölvett előlegekről, és zárszámadáskor nem is panaszkodott senki, hogy tévesen számoltunk el vele. Csupán egy tsz-tag kereste föl az irodai dolgozókat azzal, hogy — szerinte — jogtalanul vontak le tőle bizonyos összeget. Előkerült azonban a bizonylat, és megmutatta, hogy György József fölvett év közben 300 forint előleget, amiről később megfeledkezett.., Fizetik a részesedést Drávaszentesen Sipos Gyuláné drávaszentesi tsz-főkönyvelő — jóllehet szombaton volt náluk a zárszámadó közgyűlés, és akkor kezdték el a részesedés kiosztását — hétfőn még mindig a fizetéssel volt elfoglalva. — Mintegy negyedmillió forintot már nem tudtunk kifizetni szombaton, nem volt rá idő — mondja. Majdnem öt forinttal többet ért Szentesen az egység tavaly, mint 1962-ben: most 40 forint jutott minden egységre. Ezenkívül több mint 150 000 forintot tartalékoltak; növelték a föl nem osztható szövetkezeti alapot, tartalékot helyeztek a biztonsági és a szociális-kulturális alapba is. — Meddig maradnak meg ezek a számok a főkönyvelő fejében? — kérdem a felsorolás hallatán. — Sokáig — hangzik a válasz. — Most ugyanis fél tucat másolatot kell készítenem a zárszámadási kimutatásról, és folyton ezeket meg még egy csomó számot ismételek. Ez a dolgom a zárszámadó közgyűlés után közvetlenül. Aztán a tervkészítés következik. Hernesz Ferenc N. Sz. Hruscsov Elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Moszkva Tisztelt Hruscsov Elvtárs! Kézhez vettem az állam- és kormányfőkhöz intézett üzenetét. Az üzenetet — amit kormányunk és közvéleményünk is nagy érdeklődéssel fogadott — nagyjelentőségű kezdeményezésnek tartom, mert mindenekelőtt a béke megőrzését célozza. A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvésével. Mi, magyarok most az új társadalom felépítésének útján járunk, népünk nagy sikereket ért el szocialista társadalmunk építésében, népünk és kormányunk alapvető céljaihoz tartozik a béke megőrzése és együtt, összefogva minden békeszerető erővel, szoros egységben a szocialista tábor országaival küzdünk a népek közötti megértés, a szocializmus győzelméért. Az emberiség békéjének megóvásáért, a háború nélküli világ megteremtéséért, a népek e nagy évezredes álmának valóra váltásáért folyó harc szerves és elengedhetetlen részének tekintjük a gyarmati rendszer teljes megsemmisítését. A gyarmati elnyomás által megalázott és kiuzsorázott népek harcra keltek szabadságukért, a szocialista országok teljes együttérzéssel támogatják nemzeti függetlenségükért folyó küzdelmeiket. A felszabaduló népek nagy győzelmet aratnak, csapásokat mérnek az imperializmusra a gyarmatvilág minden térségében. De még vannak gyarmati sorban országok és országrészek, ezek népei szabadságot követelnek és szívósan küzdenek érte. Az elnyomott népek harcát az önálló állami létért olyan ügynek tekintjük, amelyet minden erővel támogatnunk kell. Üzenetében ön teljes joggal állapítja meg, milyen veszélyt jelentenek a békére, milyen sok szenvedést okoztak már a népeknek a területi viták, a határviszályok. A tőkés hatalmak háborús köreinek számításaiban, a katonai összeütközések kiváltásában, háborúk kirobbantásában az ilyen viszályok mindig nagy szerepet játszottak. Az imperialisták mohó területvágya az elmúlt 50 esztendőben két világháború szenvedéseit zúdította a világra. A világ különböző térségeiben vannak határviták. S bár ezek jellegükben nagyon eltérőek, veszélyes voltuk nyilvánvaló; elmérgesítik az érdekelt államok viszonyát, útját állják a népek összefogásának, s lehetőséget nyújtanak az imperialista köröknek arra, hogy kijátsszák a népeket egymás ellen. Ezért is nagyjelentőségű lenne az Ön által ajánlott nemzetközi egyezmény az államok közötti határviták kizárólag békésen, tárgyalások útján történő rendezéséről. TÉLI GÉPJAVÍTÓK' Kint süvölt a szél, de a Marcali Gépállomás műhelyében elviselhető a hőmérséklet. Szétszedett traktorok, munkagépek < o •a'-’oZnak egymás mellett. A szerelők a tavaszra készítik elő a gépeket. Mindegyiket gondosan átvizsgálják, hogy amikor elolvad a hó, zavartalanul kezdődhessen a tavaszi munka. Segítenek a munkagépek javításában a gépállomáson tanuló, leendő traktorosok is. (1. kép.) A szerelők egy UTOS-t javítanak. (2. Kép.) Az Ön által javasolt nemzetközi egyezmény segítene lehűteni a szenvedélyeket, nyugodtabbá válna a világ. Meggyőződésem, hogy a javasolt egyezmény — amely messze túlhaladja a területi sérthetetlenségnek az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában rögzített elvét — enyhítené a nemzetközi feszültséget, javítaná a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti viszonyt, elősegítené a fegyveres konfliktusok kiküszöbölését. A magyar nép, amely keresztülment mindkét világháború szenvedésein, kétszer is elvesztette életerős fiatalságának javát, pusztult az ország, majdnem megszűnt önálló nemzeti léte. Minden okunk megvan arra, hogy a leghatározottabban elutasítsuk a békebontó kísérleteket, amelyek közül Európa és a világ népei számára, közöttük a magyar nép számára is különösen veszélyes a nyugatnémet revan- sisták és támogatóik kísérlete, amely a területi viták és viszályok teremtésével újra a háborúk pusztító tüzét lobbant- hatja ki, ez jelenleg, az atomkorszakban minden eddiginél szörnyűbb következményeket rejt magában. Biztosíthatom Önt arról, Hruscsov elvtárs, hogy kormányunk és népünk messzemenően támogatja a béke megóvását célzó kezdeményezését. A népek iránti felelősségérzettől vezérelve kijelenthetem, mi helyeseljük: köttessék nemzetközi egyezmény, amelyben a kormányok kötelezzék magukat, hogy az államok közti mindenféle területi és határvitákban lemondanak a katonai erőszak alkalmazásáról. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amely elősegítheti egy ilyen egyezmény megkötését. Kérem, fogadja igaz nagyrabecsülésem kifejezését. Budapest, 1964. január 28. őszinte tisztelettel: Kádár János, a Magyar Népköztársaság (MTI) Minisztertanácsának elnöke A szovjet emlékirat a genfi leszerelési értekezlet érdeklődésének középpontjában Genf (MTI). A tizenhét hatalmi leszerelési értekezlet keddi plenáris ülésén — mint már jelentettük — Carapkin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője előterjesztette kormánya emlékiratát. A Carapkin után felszólaló Myrdal svéd, Cavaletti olasz és Foster amerikai delegátus — valamint Thomas Brti külügyi államminiszler újságírókkal folytatott beszélgetése során — hangsúlyozta, hogy küldöttsége részletesen tanulmányozni fogja az emlékirat szövegét. Foster különösen az összes bombavető repülőgépek megsemmisítésére tett szovjet javaslat iránt mutatott érdeklődést. A keddi ülés után Carapkin sajtóértekezletet tartott, amelyen mintegy száz újságíró vett részt. A szovjet küldöttség vezetője részletesen ismertette az újságíróknak a kedd délelőtti plenáris ülésen előterjesztett szovjet emlékiratot. Külön hangsúlyozta az emlékiratban foglalt javaslatok közül a következőket: vonják ki a külföldi csapatokat minden ország területéről; a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kössenek egymással megnemtámadási szerződést; semmisítsék meg az összes bombavető repülőgépeket. Üjségírók kérdéseire válaszolva Carapkin nyomatékosan hangsúlyozta, hogy meg kell találni a felek számára kölcsönösen elfogadható ellenőrzés megfelelő formáját. A szövetkezeti szervek 1961 évi költségvetését vitatta meg az Országos Földmuvesszövetkezeti Tanács Kedden a Pest megyei Tanács székházának nagytermében a földművesszövetkezeti szervek 1964. évi fejlesztési, beruházási programjának vitájával folytatta munkáját az Országos Földmüvesszövetke- zeti Tanács. Részt vett az ülésen Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese; Tausz János belkereskedelmi miniszter; Nánási László, az Elnöki Tanács tagja a SZŐ VOSZ felügyelő bizottságának elnöke; Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára; dr. Poles Gyula, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese; több minisztérium, a SZŐ VOSZ és- a társadalmi szervek vezető munkatársai. A tanács elé került javaslat szerint a földművesszövetkezeti szervek 1964. évi beruházásainak értéke meghaladja a 680 000 000 forintot. Ebből több mint 200 000 000 forint szolgálja a zöldség-gyümölcs- felvásárlás, -értékesítés technikai korszerűsítését. Tovább folytatják, illetve befejezik a kecskeméti, a dunaújvárosi, a fonyódligeti, a szegedi, a gyöngyösi, a makói és a szombathelyi nagy raktárak építését. A földművesszövetkezeti kiskereskedelem és vendéglátóipar fejlesztésére csaknem 110 000 000 forintot költenek. (MTI)
