Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-01 / 280. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1963. december 1. p'rősen fúj a szél a Drá- D emegyek a nagy csar- Hinné-e valaki, hogy naponta va felöl, labdázni kere- nokba_ s nézem, hogyan harminc kétszobás lakáshoz kedett kedve az ember kalap- jön be az egyik végén a hatol- elegendő parkettléc készítése a javai. A túlsó parton állatokat mos fatörzs, hogyan szabdal- terv, de ha kell, még többet legeltet két férfi, látni, hogy ja tizenöt éles fűrész a gatte- is csinálnak? Ebben az évben ők is kapkodják kabátjukat, s fon deszkává, s hogyan válik hatvannyolcmilUó forint ér­tekerik maguk köré. belőle különböző nagyságú tékben. Október végéig csak­Pipál a Barcsi Fűrészüzem parkettalapanyag. Mert ebben nem hatvanmillió forint érté- kéménye, ontja a sűrű, fekete a csarnokban még csak a dur- kü árút termeltek s ha így füstöt, s lefelé meg hópehely Va munka folyik. haladnak a munkával, decem­A munkások egy pillanatra bér 31-én azt is elmondhatják: fölnéznek a bámészkodó ide- bőségesen megvan a száz szá- genre. de megszokhatták már zalék. a vendégeket, mert nem szól- Pedig nehéz volt az évkez­nak, nem kérdeznek. Végzik a dés, akadt pótolnivaló a ke­hull már? Nem, nem havazik, a fűrészpor kelti ezt a látsza­tot: úgy szállingózik, mint ka­rácsony előtt a fenyőfák dí­sze. Akár porlabdát is lehetne dolgukat »pontosan, szépen, mény tél miatt jócskán. De az csinálni — célozgatok erre a hullásra meg a tetőket is be­lepő fűrészporra. Erre egy öreg férfi megindul, s int, hogy kövessem. A gépház mö­gé vezet, s bemutat egy ajtón: hát nem ott van egy hatal­mas kupac fürészporgolyól — Fürészporbrikett ez, most kezdtük el gyártani — nevet az öreg, s magamra hagy a nagy csodálkozásban. Kezembe veszek egy ilyen brikettet, súlya van. Három­három és fél delta. Vajon mennyi por lehet benne? * 01 ahogy a csillag megy az égen­emberek, a szocialista brigá­dok nem akartak szégyent val­lani, és már a harmadik ne­gyedév végére eltüntették a le­maradás minden nyomát, Jl/J int az üzem területén-LfJ- sokfelé látok plakáto­kat: »November — újítási hó­nap.« — Milyen eredménye volt? — kérdezem az újítási fele­lőst. Válaszul elém rak egy nagy paksaméta iratot. — Eddig ez a tizenegy. De még jelezték, hogy jön. Mutatja Tüske Ferenc csar­noki dolgozó javaslatát, és áll előtte. — Annyi, amennyit az üzem Reng az egész csarnok naponta termel — mondja nagy gépek robajától, s amikor mondja, hogy jövő Pandúr Ferenc, az seb elnöke a mennyezetre nézek, látom, As ingafürészeknél eddig nem később, már bent az irodában, mozognak, rezegnek a tetőt fe- tudták megtartani a pontos — Persze nem ebben az egy- szító acélhuzalok. méreteket,' mindig volt élté­ben. Az összesei feldolgozzuk, Mozgékony vlllanytargonca rés. Tüske egy rugós ütközőt hiszen így összepréselve ma- taszítja a fát a fűrész alá, s a javasolt, ahhoz szorítják a fát, gasabb égéshője van, mint por deszka lehullik valahová a pin- s Így méretre készülhet el. alakban, könnyebb tárolni vagy szállítani is. Biztosan megkedvelik az emberek. Egyedül csatangolok az üzemben, nincs határozott cé­lom. Ismerkedem a tereppel. A parkettgúlák között beszí­vom a nyers fa illatát, s úgy érzem magam, mintha erdőben inges fiú. volnék egy falrtdson. Megcso­dálom a boszorkányos ügyes­séggel dolgozó embereket. Egy mozdulat — és repül a köteg parkettléc a gúla tetejére, de ott meg várják már, s egyen cébe. Zúgnak a fűrészek, a száfí­Hova is? tóból gőz sistereg kifelé. Le­Keskeny lépcsőn leballagok hét bent vagy százfokos meleg, a csarnok alá. A fogadtatás de az kell a lécnek. Ha jól ki­nem valami kellemes. Egy léc szárad, nem bosszankodnak vágódik a bokámhoz. A kő- majd az új házak lakói, hogy vetkező pillanatban már élőt- a hullámzó Balaton kismiska tem áll a tettes, egy tarka a szobájuk padlójához képest. Szabadkozik, hogy Működik ez a jó gépezet, nem én voltam a célpont, ha- hajtóanyaga az emberi akarás, nem a társa. Ott kergetŐZtek És kell ennél jobb fütőerő? a szállítószalag alatt... Kergeti a szél a fűrészpor­— És ha baleset történik? — szemcséket, s a kéményből go­kérdezem. — Ugyan, vigyázunk — Vá- getik, rendezgetik. Egyetlen laszolja s megmagyarázza. — darab sem hűti a földre. Rit- Egyébként is sokszor be kell mus, szépség van ebben a oda mennünk, ez a munkánk, munkában is, pedig bizonyára A másik műhelyben már a nagyon nehéz, kész parkett vár a szállításra. ___________ m otyog a füst. Az asszonyok náttosaíZan lendülettel dobál­ják a léceket. A távolból vo­nat sípszava hallatszik. Talán éppen a barcsi par­kettet viszi az ország minden részébe? P. Oy. Törvénysértő felmondás — Téves határozat A területi Egyeztető Bizottság gyakorlatából 31 ÁT ÉK ÉS VALÓSÁG Az életnek ez a két eleme különös módon fonódik össze a gyermek képzeletvilágéban. Akik láttak már elgondolkoz­tató gyermekrajzokat, vagy hallottak gyermek rögtönözte meséket, fölfedezhették, mi­lyen egyensúlyt képesek te­remteni a kis alkotók a reális és az irreális között. Mint hi­tetik el, amit maguk is komo­lyan hisznek, azt tudniillik, hogy a mesék boszorkánya a technika nagy századában nem seprűnyélen, hanem rakétán lovagol. S a mesék szegényle­génye az emberség hármas próbája után nem királyságot kap, hanem valami maibb Ju­talmat. Olyat, amilyet a ml 01 értékítéleteink szerint a de­rék emberek osztályrészéül szán a társadalom. Valóságunk a gyermek kép­zeletében játékkal keveredik. De mert gyermekeink nyitott szemmel figyelik a Világot, időtöltésnek szánt ügyességi próbáik tartalmát a látottak, a hallottak alkotják. Itt van például Kele Laci és Kele Jan­csi. Szentmihályhegyen élnek. Laci most harmadikos, Jancsi, az idősebb az idén végzi a nyolcadikat. Már nagy fiú. Ar­ról nevezetesek hogy kukori­caszárból helyre kis figurákat készítenek. Ez a legkedvesebb szórakozásuk. Laci és Jancsi a szülőktől tanulhatták el. hogy mire használható még föl a gazdaságban mindenkor el­A szántóföld 1« asztallap. Borsszem ökröcskék vontatják a ho- rónát, mögötte ott lcpegot a gazda. kelő kukoricaszár. Ez a két fiú nem azért játszik maga ké­szítette Játékokkal, mert nem telne másra. Nem. Azért ked­vesek ezek a mókás figurák, mert sokat szöszmötölnek ve­lük, amíg elkészülnek. Csa- ponghat a fantázia is, amíg ló és lovasa, bármi groteszk báj­jal is, de talpon áll, sőt egy­mással szemben. Telik a játék­raktárnak szánt lakássarok. Van itt ökrös szekér, traktor, szinte itt van az egész környe­ző világ. A meglátott valóság. L. I« öt munkaügyi vitát ismerte­tünk a TEB tárgyalásai alap­ján. Ha a vállalati egyeztető bizottságok a törvények és rendelkezések szerint dönte­nek, három ügy nem került volna a Területi Egyeztető Bi­zottság óié. Nem csökkent a létszám... A Dél-dunántúli Rövid- és Kötöttáru-nagykereskedelmi Vállalat kaposvári lerakatá- nak vezetője július 30-án írás­ban felmondott S. M.-nek lét­számcsökkentésre hivatkozva. A dolgozó nem értett egyet az augusztus 15-én életbe lé­pő felmondással, s az egyez­tető bizottsághoz fordult. A vállalat a szakmunkás-vizsgát tett kereskedelmi tanulót vet­te föl S. M. helyére. Mivel a tanulók nem tartoznak a vál­lalat létszámába, a felszaba­dult fiatalt új munkaerőként alkalmazta a RÖV1KÖT. A létszám tellát nem csökkent. A vállalat egyeztető bizottsá­ga elutasította S. M.-ot, erre az föllobbezctt A Területi Egyeztető Bi­zottság megállapította, hogy csupán csere történt, nem lét­számcsökkentés. Ezt a ka­posvári lerakat vezetője elis­merte. Közölte, hogy S. M. nem végzett megfelelő mun­kát, s a jól dolgozó fiatal szakmunkást vették föl he­lyette. Sajnos, a felmondóle­vélben ez nem szerepelt. A TEB igazat adott S. M.-nök, s kötelezte a lerakatot, hogy a felmondás napjától állítsa helyre munkaviszonyát; szep­tember 1-ig, máshol való el­helyezkedéséig fizesse meg munkabérét, mert a létszám­csökkentésre alapozott felmon­dás törvénysértő. Munkaköny­vét "-Áthelyezéssel kilépett« bejegyzéssel kell kiadni. S. M.-nek 412 forintot fizetett a RŐVIKÖT az augusztus 15- től szeptember 1-ig terjedő időre. Ha a valóságos ok alap­ján mond fel a vállalat, fcem húzódik ilyen sokáig az ügy, s nem fizet félhavi bért S. M.-nek. Jogosan vonta meg a prémiumot az igazgató H. I.-né, a Csurgói Faipari Vállalat segédmunkása iga­zolatlanul mulasztott június 26-án. Munkába indulása előtt rosszul érezte magút, elment a nőgyógyászati rendelésre, majd Kaposvárra utazott gyógyszerért. A vállalat nem fogadta el az orvosi igazolást, 9 büntetésből megvonta a se­gédmunkás prémiumát. A dolgozó a Vállalati egyeztető bizottsághoz fordult. Mivel itt nem adtak neki igazat, a TEB-hez föllebbezett. A Területi Egyeztető Bizott­ság megállapította: az orvosi bizonyítvány csak azt igazol­ja, hogy H. I.-né járt a ren­delőben. Különben a szakren­delés 11 órakor kezdődik, a dolgozó munkaideje pedig reggel 7-től délután 4-ig tart. A panaszos nem ment be munkahelyére, nem kért en­gedélyt, hogy el moh essen az orvoshoz. Férje ugyancsalt a Faipari Vállalatnál dolgozik, ő sem jelentette, hogy a fele­sége orvoshoz ment. A szak­orvos nem vette keresőképte­len állományba H. I.-né. Mi­vel a dolgozó minden előzetes bejelentés nélkül maradt tá­vol, a TEB elutasította pana­szát. Az igazgató jogosan vet­te igazolatlan mulasztásnak H. I.-né távolmaradását. A TEB megszüntette az eljárást A Talajjavító Vállalat Cs. J.-t, a balatonbogláxi kiren­deltség főagronómusát szep­tember 9-én áthelyezte a za- laszentmihályl bányaüzemhez üzemvezetőnek. Cs. J. a vál­lalat döntésével nem értett egyet, » a boglárt kirendeltség egyeztető bizottságához for­dult. A VEB megsemmisítette az áthelyezési utasítást. A Ta­lajjavító Vállalat igazgatója a TEB-hez föllebbezett. A Területi Egyeztető Bi­zottság hatályon kívül helyez­te az első fokú döntést, az el­járást pedig megszüntette. C*. J. a Földművelésügyi Minisz­térium igazolása szerint régi és új beosztásában is vezető állású. Munkaügyi vitája nem tartozik az egyeztető bizottság hatáskörébe. Szolgálati úton kell tisztáznia áthelyezését. Meg kell várni az egyeztető bizottság döntését Sz. az Építőipari Válla­lat segédmunkása egyéni kö­rülményeire hivatkozva au­gusztus 16-tól felmondott. A vállalat igazgatója értesítette, hogy nem járul hozzá a fel­mondáshoz. Sz. I. szeptember 4-én elment a vállalat köz­pontjába, « kérte, adják ki munkakönyvét. Követelésére "önkényesen kilépett« bejegy­zéssel megkapta. Sz. I, a bejegyzést sérelmes­nek tartotta, s az egyeztető bizottsághoz fordult. Mivel el­utasították, föllebbezett a TEB-hez. Elmondta, hogy egészségi állapota miatt nem tudta ellátni munkáját. A Vízügyi Építő Vállalatnál szakmájában helyezkedhet, el, ugyanis kertészt keresnek. A Területi Egyeztető Bizotttóg elutasította Sz. I. kérelmét A vállalat a felvételi lappal iga­zolta, hogy a panaszos alkal­mas építőipari munkára. Csak "Önkényesen kilépett« bejegy­zéssel adhatták ki munka­könyvét. mert Sz I. nem kí­vánt tovább régi munkahelyén, dolgozni. Sz. I.-nek a kilépés előtt kellett volna az egyez­tető bizottsághoz fordulnia, hogy döntse el a munkaügyi vitát Litizattanulás — megérdemelt elbocsátás Az Országos Meteorológiai Intézet július 15-1 hatállyal felmondott P. J.-nek, a siófo­ki obszervatórium vezetőjé­nek, mert többszőrt felszólítás ellenére sem végezte el á középiskolát A siófoki járási közös egyeztető bizottság P. J.-nek adott igazat, s kötelez­te az Országos Meteorológiai Intézetet, hogy vegye vissza a siófoki obszervatórium ve­zetőjét. Az intézet a TEB-hez fordult A Területi Egyeztető Bi­zottság megsemmisítette az első fokú határozatot s az Országos Meteorológiai inté­zetnek rdott Igazat. P. Jí 1948 óta vezette az obszerva­tóriumot. Először 1953-ban azólították fel, hogy Iratkoz­zon be középiskolába. P. 3. többször elkezdte ugyan ta­nulmányait, a vizsgák letétele előtt azonban mindig abba­hagyta. Az Országos Meteoro­lógiai Intézet 1958. április 11- én csak Ideiglenesen bízta meg P. J.-t az obszervatórium ve­zetésével, mert még mtótíg nem szerezte meg a középisko­lai végzettséget. Az intézet vezetője 1901. július 12-<Sn utoljára szólította fél alkal­mazottját a tenuläwra. P. J.- nek azonban nem volt szán­dékúban az iskola elvégzése. Ezt bizonyítja, hogy mindig távoli Intézetekbe (pécsi taní­tóképző, tabd gimnázium, szé­kesfehérvári mezőgazdasági technikum) iratkozott be. Eszébe Sem jutott, hogy a Sió­foki gimnáziumban tanuljon; A tárgyalás napjáig egyet sem tett le a kötelező vizsgákból a székesfehérvári technikum­ban. A kapott határidőre te­hát nem tudja befejezni ta­nulmányait. Az Országos Me­teorológiai Intézet módot és lehetőséget adott P. J.-nek a középiskolai képesítés meg­szerzésére, <5 azonban nem élt vele, L. tí. A televízió karácsonyi műsora Ea ám az igazi! Amikor megele veneünek aa ■eL a harcosok ügy csapnak Össze, mint a ^ egyen vét nem hull. olvasmányok hő- valóságban. Csak Készül a legújabb alkotás,,. Csöpp szekér, mosolyogtatóan tehénkék. Közben fel-íeiröpptn a vizsga tekintet: ki az eresebb ebben a játékbaoJ A Magyar Televízió már összeállította a karácsonyi ün­nepek műsorát. Az utóbbi évekhez hasonlóan az idén karácsonykor is színes, han­gulatos ünnepi műsorral szóra­koztatják a nézőket. December 25-én, szerdán délelőtt mutat­ják be a legifjabb nézőknek a "Mesterek városa« című új, kétrészes ifjúsági tv-filmet, Ezen a napon az első részt közvetítik. A televíziójáték második részét, amely ugyan­csak egyórás, másnap délelőtt közvetíti a tv, 25-én délután — a múlt év­hez hasonlóan — »Tessék vá­lasztani« címmel sugároznak műsort délután 2 órától éjfé­lig. Az érdekes, színes össze­állításban ismét levetítik a Martinique című nagy sikerű amerikai filmet és Márkus László önálló műsorát »Clau­dius tvisztel« címmel. A Sport­rovat adásában az idei év leg­sikeresebb magyar és külföldi sportolóit mutatják be. össze­állítást hallhatunk Margaret Tynes repertoárjából. A prog­ramban szerepel Stan és Pan egy vidám filmje, Abrahám Pál és Fényes Szabolcs legis­mertebb dalai. A »Tessék vá­lasztani« című műsorban mu­tatják be Rejtö~-Kellér "Férj­hez menni tilos« című új te­levíziójátékát. December 26-án délelőtt a legifjabb nézőket szórakoztat­ják különböző adásokkal. Dél­után bemutatják a televízió új filmjét a Hólabdát. Ez a film Budapest történelmi emlékei­hez vezeti el a nézőket. Este pedig a József Attila Színház előadásában közvetítik Kállai István "Férjek a küszöbön« című vidám színművét. Ezután, körülbelül este 10 órától »Ma­gyar balettművészek estje« címmel sugároznak műsort (MTI) Az ör»g«lc tiszteletére bensőséges ünnepséget rende­zett a napokban Gyugyon a helyi Vöröskereszt. A műsor­ban az általános iskolások ver­sekkel és rövid jelenetekkel szórakoztatták a megjelente­ket, majd a község öregeit a Vöröskereszt vendégül látta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom