Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-22 / 297. szám

Készülnek az újévi üdvözlő kártyák Z MSZMP MEGY’EI BI7QTTSAGA ÍS A MEGV||_TANÁCS. .1A W A A színház karácsonyi ajándéka a gyerekeknek Hauff Xűsziv című mesejátéka — Ne menj, fiam, a kocsmá­ba, rossz emberek járnak oda... Részegesek... — kérlelő, ag­gódó nőd hang hallatszik a szánház klubterméből. . — Vasárnap van, nekem is kell egy Ids szórakozás — vá Jászol egy másik hang inge­rülten. S folytatódik a párbeszéd Szénégető Péter és édesanyja között. A Kőszív című, Hauff mesé­je nyomán készült kétrészes mesejátékot próbálják színhá­zunk művészei. Ez a darab a színház karácsonyi ajándéka a gyerekeknek. A Karenina An­na és a Potyautas próbái miatt a klubteremben kénytelenek próbálni Frissen, gördüléke­nyen halad előre a cselekmény Sándor János fiatal rendező utasításai nyomán; a színészek élénkek, jókedvűek, nem le­het észrevenni, hogy ma haj­nali háromig próbálták ezt a darabot. A Kőszív már a negyedik mesejáték — az Erdei tündér, a Mesebál és az Aladdin után —, amely Háray Ferenc és Komlós István átdolgozásában kerül színre karácsonykor. Az előbbieknek nagy sikerük volt, más színházak Is átvet tele a darabokat A művészek meg­tesznek mindent az ez évi si­ker biztosításáért is. Nagyon szívesen vállalták ezt a mun­kát Hőll János, a darab fő­szereplője — meg kell vallani, nehéz a feladata, úgyszólván állandóan a színen van — hangsúlyozza, hogy nagy öröm­mel játszik gyermekközönség­nek. Érzi, hogy a gyerekek be­kapcsolódnak, szervesen részt vesznék felkiáltásaikkal, közbe­szólásaikkal a cselekményben. De ezt vallják a többiek is. A szereposztásról érdeklőd­ve Komlós István elmondja, hogy a másik két darab próbái miatt a Sztambul rózsájának szereplőgárdájából állították össze. A szereplők; Balázs An­dor, Gábor Mara, Holl János, Komlós István, Kun Vilmos, Oláh Magda, Radios Gyula, Rózsa Tibor és a többiek bizo­nyára sok kellemes, önfeledt percet szereznék a gyerekek­nek. A mesejátékot 24-én, kedden délután mutatják be. S. M. fi közomiiösséi is segítség — de kinek ?! Az ország legszorgalmasabb újságolvasói Budapesten, a Petőfi Sándor utca 17. szám alatt ll ember minden nap reggeltől estig új­ságot olvas. Ezúttal azonban nem a sajtó iránti szokatlanul nagy érdeklődésről van szó — ók tizenegyen profi-újságolva­sók, a Magyar Hirdető sajtó­figyelő szolgálatának munka­társai, akik a cikkeket, híre­ket összegyűjtik, és elküldik az érintett minisztériumoknak, vállai átoknak, magánszemé­lyeknek. 250 hazai és 600 kül­földi lap valamennyi hírét, cikkét elolvassák, kivágják, és továbbítják az érdekeltelmek. Ehhez persze minden újságból sok példányra van szükségük, naponta több mint ezer új«ág- példányból álló, jókora cso­magot kézbesít számukra a posta. ' Évente 370 000 újságot szab­dalnak szét, és majdnem há­rommillió kivágott cikket kül­denek azoknak, akikről az írások szobiak. A legnagvobb sajtóvisszhangja a kulturális élet eseményeinek van. A cikkeknek majdnem fele a művelődésügyi szerveket és a színházakat érinti. Sok író, művész, tudós egyénileg is előfizet az őt érdeklő cikkek­re. A leggazdagabb lapszem­lét az az újságíró gyűjtötte össze, aki a sajtóhibákat, a tévesen megírt vagy ros«r<nI szedett újságcikkeket rendet© meg a sai<úfi»rvelőnél. Gyűj­teménye csupán novemberben M3 lapkivágással gyarapodott. BALESET TÖRTÉNT a na­pokban a 67-es úton. Egy sza­bályosan, megengedett sebes­séggel haladó motorkerékpár elé megállás nélkül hajtott a nagy forgalmú útra egy sze­kér. A motor vezetője fékezett, mégsem kerülhette el az össze­ütközést, mert szemben egy személygépkocsi közeledett. Vezetője jól látta a balesetet. Meg is állt, de amikor észre­vette a véres, jajgató embert s a fejét fogó, kétségbeesett ko­csist, visszaült autójába ezzel a felkiáltással: — Nem láttam semmit. Én nem oltárok a rendőrségre jár­ni tanúskodni — s ezzel elhaj­tott. Nem lehet eléggé elítélni az ilyen magatartást. Az említett szemtanúnak kötelessége lett volna segítenie a baleset áldo­zatának — ha szükséges, azon- ' nal orvoshoz vinni —, és segí­tenie a rendőrhatóságoknak a baleset okainak mielőbbi föl­derítésében. Így azonban ott maradt az eszméletlen ember, s a rendőrség kénytelen volt a balesetet okozó foga tos vallo­mása alapján megkezdeni a nyomozást GYAKRAN ELŐFORDUL, hogy közúti vagy más baleset szemtanúi félve a tanúskodás­sal járó esetleges kényelmet­lenségektől, inkább »nem lát­nak semmit«, s elhallgatják a nyomozást előmozdítható fon­tos adatokat. Így megnehezítik a rendőrség munkáját, ennek következtében a balesetet oko­zók személye hosszú ideig vagy örökre titokban marad. Ha nem így tennének, meggyorsí­tanák egy-egy baieset körül­ményeinek földerítését Nemrégen Kaposvár előtt egy Trabant beleszaladt ©gy lovas kocsiba. Az e pillanat­ban helyszínre érkezett autó utasai arra kényszerítették a baleset előidézőjét, hogy ott maradjon, amíg a rendőrök oda nem jönnek, ök sem men­tek el, s elmondották észrevé­teleiket. Szőkedencs közelében 7 fogatos megállás nélkül, figyelmetlenül hajtott ki sze­kerével a főútvonalra, s el- V-ött egy embert, aki az úttest szélén a motorját javította. A kocsis továbbhajtott magára hagyva az eszméletlen áldoza­tát. Szerencsére akadtak szem­tanúk, akik jelentették az ese­tet a rendőrséginek, s a foga- tost rövidesen elfogták. Szán­tódon egy személygépkocsi két szabályosan haladó gyalogost gázolt eL A, gépkocsi vezetője nem állt meg. A baleset egyik szemtanúja azonban motorke­rékpárral utánament, megállí­totta, s kényszerítette, hogy visszamenjen a helyszínre. EL KELL ÍTÉLNI AZO­KAT, akik szemet hunyva mennek el a balesetek mellett Hiszen rendőreink — bár gyakran ellenőrzik a közutakat — képtelenek arra, hogy min­denütt ott legyenek. Az a szemtanú, aki közömbösen tá­vozik a balesetek színhelyéről, nemcsak a rendőrség munká­ját nehezíti meg, hanem aka­dályozza a bűnösök mielőbbi felelősségre vonását is. Szalai László ŰJ KÖNYVEK A Szépirodalmi Könyvkiadó megjelentette a Parnass zus-soro- zathan Vörösmarty Mihály összes költeményeit két kötetben. Az Olcsó Könyvtár-sorozatban megje­lent Theodor Storm három kisre­gény© egy kötetben Erdei to címmel. A díszhal címmel jelent meg Baráth Lajos növeliáskötete. Gábor Miklós napló jegyzeteit Tollal címmel adták ki. imSO&OJK i A Nyomdaipari Vállalat, siófoki üzemében megkezdték az új­évi üdvözlő kártyák készítését. Porkoláb János szedő munka közben. Megvendégelte nyugdíjasait a Finommechanikai Vállalat A Somogy megyei Finom­mechanikai Vállalat vezetősé­ge, párt- és szakszervezete ba­ráti beszélgetésre hívta meg azokat, akik az utóbbi évek­ben temen mentek nyugdíjba. A vezetők hangsúlyozták, hogy a jövőben szorosabb kapcsola­tot szeretnének tartani a vál­lalat volt dolgozóival- A nyugdíjasak elmondták, hogy igen- örülnék a találko­zásnak. Számukra élmény el­látogatni abba az üzembe, ahol hosszú éveken át dolgoztak. Máskor is szívesen eljönnének — mondották. Megígérték, hogy amiben tudnak, segítenék az üzem dolgozóinak. A vállalat vezetői megkö­szönték a felajánlott segítséget, s megígérték, ha szükség lesz rá, hasznosítják a nyugdíjasok hosszú éveiken át szerzett ta­pasztalatait, értékes tanácsait. A baráti légkörben lezajlott találkozó végén az üzem veze­tői megajándékozták a vendé­geket ,föLq(M&MQ ieqqeti.* “ — és lett Háromszázhetven kislány a karácsonyfa előtt. Háromszáz­hetven csillogó szempár, meg­annyi lüktető szív, olyan, hogy a boldogságtól majd kiugrik a világosszürke formablúz alól. Két szólamét, üvegcsengő ket­tőst dalol a fenyőről. Ezt ének­li a kamqrákónts is, miközben a »vagyok« folyvást pisszegnek az elöl ülő csöppekre — egyik kicsi, másik pici —, mert (for­te, vivace) beleénelcelr.ek. De hát van-e, lehet-e zsilipje a boldogságnak, amely a dal­ban úgy is feltör, és szabadon árad? Táncolnak a fenyőtündér, a hópelyhecskék, a csillagok, a szaloncukrok, s verset mond tobozából a kék ruhás baba. Mert életre kelnek a fenyőtün­dér varázspálcájától ő és tár­sai: a többi játék. Ígéretet kap a megszemélyesített társasjá­ték-figura: ezután törődnek vele is; és azé lesz hetente a gyereknyi micimackó as I—IV. osztályban, amelyik tanulás­ban eléje lép a másiknak. »Szeretet ünnepen nag-y vigasság legyen, Minőén gyermek vágya most beteljesedjen.« Még visszacseng a tündér igéje, pedig vége a műsornak. Felszabadultan zsong a terem, tele szívből és tüdőből hang­zik a fenyőkánon a folyosón, a hálótermekben. Sodródunk kifelé, Pallós Lászlót, a MÁV Leánynevelő Intézet igazgatóját meg-meg- áUítják. — Laci bácsi, a VII/b nevé­ben ... — Igazgató bácsi, a úgy VIjá ... Köszönjük, hogy gondoskodik rólunk... Rózsaszínbe vigyázva gön­gyölt kis ajándékok sokasod­nak az igazgató ölében: Könyv­jelzők és borítók meg piros kalapú tűpárnagomba. Kézi­munkák, A gyermeki szeretet és ragaszkodás téphetetlen fo­nalaiból kötve, horgolva — mind egytől egyig. Még futja egy-egy leöszönömre és puszi­ra, de — úgy párásodik ez a szemüveg — nagy a meleg itt, menjünk talán a folyosóra... ... S jönnek sorban ketten­ként, elrebegik a kis mondó­kat, és libbennek tova. Kánont visszhangoznak a falak, és utá­nam száll csilingelve, kacagva: »Kellemes, boldog kará­csonytI« W. E. ÖOOOCOCOOOCOCOOOO-OOOOOOOOCXXXXX ICCiCOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXDOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXDOO Qjőígáir tájak — bölgáf mtb w^k. T átogatás a petricsi ter­99-*-1 melőszövetkezetben« című riportunkban beszámol­tunk arról, hogy a közös gaz­daság egyik fő terméke az őszibarack. Hasonló a helyzet a környező termelőszövetkeze­tekben is. Bulgáriában a leg­fontosabb őszibaracktermő vi­dékek Petries és a Balkán­hegység lábánál fekvő Szliven környékén találhatók. Bulgáriában több mint har­minc őszibarackfajta terjedt eL A »Halle«, az »Elberta« és a »Dupniska« fajták gyakran elérik a 600 grammos súlyt is. A gyümölcs, amely sok nap­fényt vett föl, szép, aranypiros színű, igen zamatos, ízletes, nagy a cukor- és vitamintar­talma. A bolgár gyümölcster­mesztők hosszadalmas, alapos kísérletezés után azt is elér­ték, hogy a különböző fajták — néhány kivételével — jú­nius közepétől október végéig folyamatosan érnek be. Az őszibarack termesztésé­nek már több évtizedes múlt­ja van Bulgáriában. A kiváló minőségű gyümölcs termeszté­sének jó természeti adottságai vannak a napsütéses, szélmen­tes völgyekben. Az évek porán kiváló szakemberek nőttek fel, azonban a nagy lehetőségeket nem tudták megfelelően kiak­názni a kisárutermelő gazda­ságokban. A termelőszövetke­zetek megalakításával létrejöt­tek azok a feltételek, ame­lyek lehetővé tették a legked­5. VILÁQSZÍNVONALON A BOLQÁR ŐSZIBARACK vezőbb terméseredmények el­érését. S több száz hektáros területeken a korszerű mód­szerekkel, gépesítéssel megfe­lelően tudtak védekezni a kár­tevő rovarok, valamint a gyü­mölcsbetegségek ellen, s ol­csóbbá vált a gondozás mun­kája. Mindezek eredménye­ként ma már átlagosan hek­táronként 40—45 000 kilo­gramm őszibarackot takaríta­nak be, sőt némely helyeken 80 000 kilogrammon felüli ter­méseredményeket produkál­nak, ami már »világcsúcsnak« számít. A kiváló minőségű ősziba­rackból nagy mennyiséget szállítanak külföldre. Nem egy helyen éppen ezért így emle­getik az őszibarackot: a »bol­gár völgyek aranya«. Petricsen és környékén az őszibarack termelésével pár­huzamosan az utóbbi években fejlődött a feldolgozóipar is. Petitesben 1959-ben egy kor­szerű, modern gépekkel föl­szerelt konzervgyár épült. Sziiaka Tomova, a gyár íő- mérnöknője tájékoztatott ben­nünket az üzem fejlődéséről, munkájáról. — A »Petricska Praszkova« Blagoevgrád megye egyetlen konzervgyára. 1959-ben ké­szült el, akkor 2000 tonna volt az évi kapacitása. Abban az esztendőben a termelési terv 4120 tonna volt, ezzel szemben 4300 tonna teljesítményt ér­tünk el, elsősorban a gépesí­tés fokozásával. Az üzem fő terméke az őszibarackbefőtt, ezenkívül foglalkozunk para- dicsomkonzerv, eper- és őszi­barackdzsem meg egyéb kon­zerváruk készítésével is. A gyár fejlesztési terve is ké­szen áll. A tervek szerint 1970- ben 16 000 tonna termelés lesz a gyár évi kapacitása, s ebből mintegy 10 000 tonna csak az őszibarackból. A petricsi konzervgyár nem nagy múltra tekint vissza. En­nek ellenére eredményei igen nagyok. Kiváló minőségű, igen finom aromájú őszibarackbe­főttjük ma már eléri a világ- színvonalat. A híres kaliforniai őszibarackkompótot például teljesen kiszorították a nyu­gat-németországi piacról. A gyár termékeinek 80 százaléka exportra készül. Fő vásárlójuk a Szovjetunió, Románia, Len­gyelország és Csehszlovákia, valamint Nyugat-Németország, Franciaország, Belgium és Ku­wait, — A termelőszövetkezeti mozgalom megerősödése, a gazdaságok fokozódó gyü­mölcstermesztése lehetővé te­szi a gyár állandó fejlődését — mondotta Tomova elvtársnö. — Állandó kapcsolatban va­gyunk a környező szövetkeze­tekkel, tanácsokat, útmutatá­sokat adunk magunk is a ter­meléshez. A gyár termékekkel való ellátását szerződésköté­sekkel biztosítjuk, s így nincs fennakadás a termelésben. Gyárunkban állandó munkás­ként 365, szezonban 750—760 ember dolgozik. Az üzem dolgozóinak 85 százaléka nő, s ebben a gyár­ban Sziiaka Tomova főmér­nök személyében nő a vezető is. Számunkra élményt jelen­tett a vele való találkozás azért is, mert az I. Bolgár Hadse­reg 16. hadosztályának hadi- tudósítójaként hosszabb időt töltött Somogy megyében, s érdemeiért katonai kitüntetés­ben részesült. Kerkay László—Tímár Ed" Következik: JOBB MINŐSÉGÉRT — NAGYOBB TERMÉSEREDMÉNYEKÉRT Várépítés — szenvedélyből Érdekes terv megvalósí­tásán dolgozik már nyolc éve Sopronban az Alsó-Lö- vérekben Taródi István szo­bafestő. A Lövérek egyik kies helyén »középkori« vá­ra épít. A somoskői várat mintázza meg miniatűr for­mában, a falak azonban még így is méteres vastagságúak. A háromemeletes vár tetejé­re 70 csigalépcső visz föl, s hájrom toronyszobája lesz. Taródi István minden sza­bad idejét ritka szenvedélyé­nek áldozza. Az építkezés­ben három fia is segít. Az épülő vár tulajdonosa a nyá­ron legidősebb fiával több mint ezer kilométert kerék­pározott, hogy tanulmányoz­za a Nógrád megyei várakat. A Taródi-vár építése hét év múlva fejeződik be. * * * Kislakás Nemcsak Rómát mentették meg... Egy skót whyskigyár tu­lajdonosai a késztermék őr­zésének eredeti módjához fo­lyamodtak: azt a híres ha­gyományt használták fel, amely szerint Rómát a libák mentették meg. A pálinka­gyár tulajdonosai őrként 70 libát alkalmaztak. A libákat azokba a helyiségekbe tet­ték, ahol a teli whyskishor- dók álltak. A különös őrök éktelen lármát csapnak, mi­helyt valaki a raktár ajtaja felé közeledik, így jelzik az esetleges veszélyt. Jóval ke­vesebbe kerülnek a hagyo­mányos őröknél, s ami a leg­főbb, az utóbiakkal szemben még egy óriási előnyük van: közömbösek a szeszes ita­lokkal szemben. • * » Rendező a forgatókönyvíróhoz Egyes párbeszédeket feltét- > lenül át kell írnia, úgyhogy > az egyszerűbb értelmi képes- j ségű nézők is megértsek. — Rendben van, melyek azok a jelenetek, amelyeket nem ért? Somogyi Nép’ap Az MSZMP Somogy megyei bizottsága és a Somogy megyei Tanács» lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kanosvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünic meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbe^itőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index* 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében rrartosivár. T.atinfci Sándor utca fi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom