Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-22 / 297. szám

Vasárnap, 1963. december 22. 5 SOMOGYI NÉPLAP JÉGGÉ DERMEDT A SIÓFOKI KIKÖTŐ Új formák a népművelésben Honismereti szakkörök ÜZEM! MOZAIK a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárának életéből Hasznos szórakozás honosodott meg a Pamutfomó- ipari Vállalat kaposvári gyá­rának leányotthonában. A KISZ-eseík minden hónapban valamelyik műszak alapszer- vezetének rendezésében klub- esttel egybekötött szellemi ve­télkedőt rendeznek Ilyenkor meghívnak olyan fiatalokat is, akik nem az üzemiben dolgoz­nak. A vetélkedésbe a vendé­gek is benevezhetnek. Leg­utóbb a B műszak 1-es és 2-es üzemrészének KISZ-esei mér­ték össze tudásukat. Az első díjat egy vendég fiatal, a má­sodik díjat pedig Lábas József, az üzem KISZ-istája nyerte eL A csoportos versenyzők kö­zött öt könyvet osztottak szét, az egyéni vetélkedők három legjobbja egy-egy náppet ka­pott jutalmul * • • Sokat segít a film A filmvetítéssel egybekötött előadás igen hatásosan emelia politikai képzés színvonalát. Az üzem KISZ-fiataljai nagy érdeklődést tanúsítanak' a fitaszeahináriumok iránit. A legutóbbi foglalkozáson har­mincnégy fiatal vett részt. A Magyar Tanácsköztársaságról hallottak előadást, s a Pár lé­pés a határ című filmet tekin­tették meg. E két módszer fel­használása előmozdítja, hogy a fiatalok jobban eligazodjanak a politikában, s tisztábban lás­sák a világnézeti és egyéb, számukra még bonyolultnak tetsző kérdéseket. * * * * Kemény leckét kapott P. Teréz orsózó, amikor fegyel­mi határozattal elbocsátották az üzemből. Sajnos, más mó­dot már nem találtak az üzem vezetői, hogy rádöbbentsék a leányt fegyelmezetten maga­tartásának, hanyag munkájá­nak káros voltára. Először szép szóval akarták jobb belátásra bírni, de hasztalan. Nem volt hajlandó lelkiismeretesen, a technológiai utasítások szerint dolgozni. Emiatt a lánccsévé- lőknek többször kellett szé­gyenkezniük a rokongyárak dolgozói előtt. Néhányszor ki­fogásolták és leértékelték a gyár termékeit. A reklamáció kivizsgálásakor majd mindig fölismerték P. Teréz rossz mi­nőségű orsóit. Az üzemrész ve­zetője és mások is jó néhány­szor beszélgettek P. Terézzel, de ő fittyet hányt a jó szóra. Négyszer írásban i$ figyelmez­tették, egyszer fegyelmi elé állították. Ám semmi se hasz­nált. Végül is el kellett bocsá­tani a gyárból. Ez a lecke tán elég figyel­meztető lesz arra, hogy legkö­zelebbi rouraksthe’vén becsüle­tesebben dolgozzon. Szabó-varró tanfolyam a megyei pártbizottság ipari i megrendelésüket az üzem bol- csztályának vezetője ismertet- í tosánál. te hazánk gazdasági helyzetét, j * * * Részletesen kitérít a megye iparának fejlődésére és az idei 'tervek teljesítésére. Rámuta­tott, hogy a mezőgazdaság ne­hézségei miként hatnak az iparra, s milyen ' problémák várnak megoldásra. Újítómozgalom Jó úton halad az üzem újí- tómozgalma. Az idén benyúj­tott 165 újítás közül százhár­mat fogadtak el, s nyolcvan- nyolcat vezettek be. Szinte mindenki ismeri Szakács Já­nos villanyszerelő művezetőt, akinek hét újítása közül ötöt elfogadtak és hasznosítottak. Kőhalmi András főgépész ugyancsak hét újításából né­gyet fogadtak el. Az idén 54 091 forint újítási díjat fize­tett ki a gyár. * * • Házi bank folyik ezen a télen is az üzem­ben. Jelenleg harmincam vesz­nek részt a tanfolyamon. Egy szakképzett szabász tanítja meg őket a szabás-varrásra. A háromhóoiapos tanfolyam tan­díja mindössze száz forint. Szfics Ferenc ORSZÁGOS MOZGALOM­MÁ bontakozott ki az utóbbi években a szülőföldnek, a sző­kébb hazának megismerése. A Népművelési Intézet és a Ha­zafias Népfront égisze alatt honismereti szakkörök alakul­tak, melyek intézményesen, szakmai irányítással, országos tervek alapján gondoskodnak arról, hogy a helység (község, város) története, mai esemé­nyei, szellemi és tárgyi érté­kei fennmaradjanak a kortár­sak és a jövő, á történelem számára. Mivel foglalkoznak a honis­mereti szakkörök? Tagjai — többnyire úttörő és KÍSZ-fia- talok — lelkes, ügybuzgó pe­dagógusok irányításával igen sokrétű tevékenységet folytat­nak. Szenvedélyes gyűjtőmun­kával feledésbe hulló szokáso­kat, eseményeket, néprajzi ha­gyományokat, tárgyakat és használati eszközöket, törté­nelmi és munkásmozgalmi em­lékeket gyűjtenek, illetve a muzeális értékű (és régészeti) leletek felbukkanását jelentik a múzeumnak. Helytörténeti monográfiát készítenek (külö­nös tekintettel az 1945 utáni 13—19 évre), és falukrónikát ír­nak, azaz följegyzik a minden­napok fontosabb eseményeit. A gyűjtőmunka kereteit, cél­ját, módszereit országos irány­elvek szabják meg. Így pél­dául a paraszti hagyományok gyűjtésének középpontjában jelenleg a szántás-vetés, a kö­vetkező évben az aratás-csép- lés áll. • • • A GYŰJTŐMUNKA MI­LYEN EREDMÉNYEIVEL DI­CSEKEDHET a történelmi, néprajzi és munkásmozgalmi hagyományokban gazdag So­Igy emlegetik a KST-t, amely mind nagyobb népsze­rűségnek örvend. 1958—59-ben szervezték meg a KST-t, s 1959—60-ban már 121 tagja volt. Ekkor összesen 115 250 fo­rintot helyeztek betétbe. Eb­ben az időben 101 KST-tag kért kölcsönt 79 100 forint ö-sz- szegben. 1962—63-ban 892 tag 1 267 750 f orintot helyezett be­tétbe. A kölcsönzők száma eb­ben az időszakban 826 volt. Jövőre további kedvezmények vannak kilátásban. Lehetőség nyílik arra, hogy év közepén és év végién is kivehesse pén­zét, aki akarja. Most haitszáz- hetvenketten iratkoztak be a KST-be, olyanok, akik csak év végén akarják kivenni pénzü­ket. Negyvennégyen úgy kér­ték előjegyzésüket, hogy két­szer vehessék ki részesedésü­ket Több olyan dolgozó van, aki 800 vagy 1000 forintot tesz be havonta a KST-be. így ta­karékoskodnak az üzem dolgo­zói, hogy szebb lakásuk, ruhá­juk, több könyvük legyen. * * * A Télapó Szabad nártnap A közelmúltban szép számú minden évben ellátogat az üzembe. A dolgozóknak össze­sen mintegy 1100 gyermeke kapott ajándékot karácsonyra az üzemtől. A régi szokás sze­rint minden gyermek 1 kg sza­loncukrot kapott. * * * Az üzem boltjában bejgli, torta és egyéb süte­mény rendelhető az ünnepekre, így könnyűének a dolgozó nők munkáján már évek óta. Tavaly például több mint száz háziasszony vette meg itt az ünnepi süteményeket; nem kellett bejárniuk a város bolt­hallfiatáság előtt Kutas János,, jait Most la sokan adták le Szóra érdemes ember A Január 18-án lesz tíz éve, hogy a Kaposvári Nagyáru­házba került — Az évfordulóra már el kell mennünk innen — jegy­zi meg kesernyésen. Fejük fö­lött lebontották az épületet, repedeznek a falak, veszélye5 zz ittmaradás. Üjabb hat évig előreláthatólag a Széchenyi éren lesz az otthonuk, s az­tán ... De azt ki tudja még. Kovács Ferenc keraskedőse- 7 éd nemrég kapta meg c *Belkereskedelem kiváló doi- józója« kitüntetést. Ezért vagyok most itt az áruházban. Az itt eltöltött tíz évéről kérdezem. Nehéz riportalany. Azt sem akarta, hogy lefényképezzük. — Inkább a lányaidat — mondta, és beosztottaim, az eladókra mutat, — Mit szeret a szakmájá­ban? — Az embereket. — A legszebb élménye? — Nehéz erre válaszolni. Es megérteni is. Mert tíz éve sokan nem mertek nyakken­dőt meg kalapot föltenni, ma meg a drágább árut könnyebb eladni, mint az olcsót. Érti a párhuzamot? — kérdez visz- sza. Megértem. Tíz év alatt sok mindent lá­tott a nagyáruház pultja mö­gül. Látta a lódenkabátok so­kaságát, és látta, hogyan vá­lik színessebbé, élénkebbé a divat, az öltözködés. Tapasz­talta, hogy a kereskedő már nemcsak eladó, mert kínálhat, választékot ajánlhat az embe­reknek. — Ma már az üzletek nem bírják a forgalmat, hiába töl­tik fel személyzettel a bolto­kat. Több vevő úgysem fér be a piciny helyiségekbe. Beszél­gettünk róla nemegyszer, hogy Kaposvárom a kereskedelem nem sokat fejlődik — mereng bosszúsan. — Es nincs lehe­tőség versenyre sem az üzle­tek között, nemes konkuren­ciára. Hogy jobban, gazdasá­gosabban •árulhassunk. Kevés a bolt Felcsillan a szeme, tűzbe jön. — Pedig a kereskedőknek nagy feladataik vannak. Egy kicsit a fejlődés fokmérői ők, hiszen pontosan látják, ho­gyan fejlődik, növekedik az életszínvonal. Hiszen ha job­ban élnek az emberek, többet is vásárolnak. Az ideális vevőről kérde­zem. — A férfiak. Tudják, hogy mit akarnák, sokkal határo- zoUábbak a nőknél. Persze a nők is nagyon kedvesek S azért választottam — és vá­lasztottuk valamennyien — ezt a hivatást, meri szeretjük az embereket. Ojra elkomorodik. A szak­ma szépségét félti. — Akad persze gond is, baj is. Olyan sok az eladók ad­minisztrációs munkája, hogy alig jut idejük a vevőkre. Pe­dig elsősorban velük szeret­nénk foglalkozni, nem a pa­pírral. Nagy a forgalom. Kará­csonyra vásárolnak az embe­rek. Kovács Ferenc nézi őket, a nagy csomagokat, és mosoly bujkál az arcán. Polesz György Aligha lehet izgalma­sabb. szebb dolog hazánk megismerésénél. Társadal­mi mozgalmak, szervezett utazások buzdítanak or­szágjárásra, de milyen az ember? Idegenben meg­csodálunk mindent, szű- kebb pátriánkban, itthon észre sem vesszük azt, amit ismernünk , illene. Pedig ez több az »illik, nem íllik-<-nél: szükség- szerűség. A felszabadulás, a földosztás, az államosí­tás az iskolapadban már — történelem. mogy? Elhamarkodott volna »semmilyennel« válaszolnunk, de az eredmények felsorolásá­val is várnunk kell. Az előző években akadtak itt-ott helyi gyűjtök; falumonográfia készí­tését is megkíséreltek néhány iskolában, s elszigetelten mű­ködött régészeti-néprajzi szak­kör a múzeum patronálásávnl (pl. az Andocsi Általános Is­kolában). Intézményessé azon­ban csak 1963-ban vált ez a mozgalom. A fejlődés útját egyengette a nyáron a Nép­művelési Intézet és a miniszté­rium Kaposváron megrende­zett egyhetes országos tanfo­lyama. Sokan — főleg kezdő gyűjtők és szakkörvezetők — ösztönzést, szakmai felkészült­séget kaptak ezen a tanfolya­mon. A Népművelési Tanács­adó megszervezte járási szak­referens-hálózatát: járásonként átlag két megbízott irányítja (vagy keltene hogy irányítsa) a szakkörök munkáját. So­mogybán mintegy 25 szakkör működik, egy-kettő kivételével azonban valamennyi kezdő. Sok helyütt nagy lelkesedés­sel és szép tervekkel láttak ne­ki a munkának. Somogyszent- pálon októberben népművé­szeti napot tartottak, s az út­törők részvételével »padlásku- tató heteket« rendeztek. Orszá­gos visszhangja és mintegy 4000 látogatója volt a kadar­kúti szakkör pénztörténeti ki­állításának. S a többi helyen is — pl. Karádon, Lengyeltó­tiban, a kaposvári Latinka Kollégiumban — gyűjtőmun­kával és krónikaírással fog­lalkoznak a szakkörök. Helyes lenne, ha a Népművelési Ta­nácsadó megfelelő szakmai irá­nyítással és rendszeres támo­gatással, ösztönzéssel gyümöl- csöztetné ezt a kezdeti szép ambíciót. • • * A SOMOGY MEGYEI NÉP­MŰVELÉSI TANÁCSADÓ honismereti szakbizottságának terveit, munkáját még korai volna elemeznünk. Egy-két fo­nákságra azonban felhívnánk a figyelmet, mert előbb-utóbb kerékkötői lennének az előre­haladásnak. Néhány jel arra muta't, hogy a járási szakreferensek nem értették meg kellőképpen fel­adatukat. A legtöbb községben maguk a vezető népművelők, pedagógusok sem tudják kel­lőképpen, hogy a honismereti' szakkörök milyen célt szolgál­nak, Következésképpen nem is szorgalmazták ilyen szakkö­rök megalakítását, működését, jóllehet az eszközök, feltételek megvolnának. (Például leg­utóbb Vízváron láttunk hason­lót.) 3 bizonyára sok közsé­günkben nem is a »tárgyi fel­tételeken« múlik ez, hiszen lelkes fiatalok — ha másutt nem, az úttörők között gyűjteni való szokások, hagyo­mányok mindenütt adódnak, s falukróníkát is írhatnak. Tájékozatlansággal, ugyan­akkor sok-sok ambícióval ta­lálkoztunk a siófoki járásban* Súgváron. Itt évek óta műkö­dik az iskolában régészeti szak­kör. Egy falutörténeti kiállítás gondolatát melengetik, és eh­hez szakköri foglalkozásokon a környéken fölszínre került régészeti leleteket tisztogatják, rendszerezik. A leletekről a gyerekek bejelentései nyomán értesítették a keszthelyi mú­zeumot. Azonban — beszélge­tés közben derült ki — nem szívesen veszik, hogy a mú­zeum a »szép darabokat« el­viszi. Föl is vetették, hogy »egyáltalán érdemes-e szólni a múzeumnak«. A régészeti anyagok mú­zeumnak való bejelentése kö­telező, ezt törvény szabja meg. A helytörténeti kiállítások szervezésében csak a múzeum segíthet. Ez nem törvény, de következik a múzeum népmű­velési feladataiból — amennyi­ben egy tematikus kiállítás megfelelő anyagával rendel­keznek a községben. Nem szak­embereknek ilyen anyag (te­letek) »összegyűjtése«, erősza­kos felszínre hozása ismét til­tott dolog. Ezért helyesebb len­ne, ha a ságváriak is a megyei tervek és célok alapján végez­nének szakköri munkát. Annál is inkább, mivel létezésükről a Népművelési Tanácsadó ed­dig nem is tudott (?!). A szakköri tagok (múzeum­barátok) régészeti, néprajzi és egyéb jelentőszolgálatukkal igen sokat segíthetnek a mú­zeumnak. És viszont: a mú­zeum is előmozdítaná a hon­ismereti szakkörök munkáját, ha például mielőbb rövid tá­jékoztató szöveget juttatna el a községi népművelőknek ar­ról, hogy mit tegyenek, és milyen támogatást igényel a múzeum a szakköröktől. • * • Somogy lehetőségeihez ké­pest a honismereti szakkörök munkájának eddigi eredmé­nyei elsnyészőek. Mi vihetne előbbre megyénkben is ezt az országos mozgalmat? Elsősorban az, hogy peda­gógusok, népművelők, fiatal értelmiségiek minél nagyobb körben megismerjék a honis­mereti szakkörök szerepét, cél­ját. Ki kell terjeszteni ezt a mozgalmat. Helyes lenne, ha a párt- és állami szervek még komolyabban vennék, még jobban ösztönöznék és támo­gatnák a szakköri munkát. Sok, eddig elfecsérelt ener­giát lehetne hasznosítani a népművelésben, ha régi, el­avult. formák erőltetése he­lyett például a honismereti szakkörök megalakítását és munkáját szorgalmaznák. Wallinger Endre Művelődés — szórakozás CSÍKIT GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Karenina An­na. Katona-bérlet. VÖRÖS CSILLAG filmszínház A szélhámosnő. Szélesvásznú magyar film. (December 25-ig.) Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor is. 11 órakor matiné: Egér és ceruza. SZABAD IMÜSAG FILMSZÍNHÁZ Házasságból elégséges. Ma­gyar film. 10 éven alul nem ajánlott. (December 22-ig.) Előadások kezdete: 4, 6, 8 óra­kor. LATINRA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ üzenet az élőknek. Széles­vásznú csehszlovák film. Elő­adások kezdete: fél 4, fél 6, fél 8 órakor. Csurgón is feladhatja újsághirdetését Megbízottunk: Peti Erzsébet fmsz-könyyesbolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom