Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)
1963-12-22 / 297. szám
Vasárnap, 1963. december 22. 5 SOMOGYI NÉPLAP JÉGGÉ DERMEDT A SIÓFOKI KIKÖTŐ Új formák a népművelésben Honismereti szakkörök ÜZEM! MOZAIK a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárának életéből Hasznos szórakozás honosodott meg a Pamutfomó- ipari Vállalat kaposvári gyárának leányotthonában. A KISZ-eseík minden hónapban valamelyik műszak alapszer- vezetének rendezésében klub- esttel egybekötött szellemi vetélkedőt rendeznek Ilyenkor meghívnak olyan fiatalokat is, akik nem az üzemiben dolgoznak. A vetélkedésbe a vendégek is benevezhetnek. Legutóbb a B műszak 1-es és 2-es üzemrészének KISZ-esei mérték össze tudásukat. Az első díjat egy vendég fiatal, a második díjat pedig Lábas József, az üzem KISZ-istája nyerte eL A csoportos versenyzők között öt könyvet osztottak szét, az egyéni vetélkedők három legjobbja egy-egy náppet kapott jutalmul * • • Sokat segít a film A filmvetítéssel egybekötött előadás igen hatásosan emelia politikai képzés színvonalát. Az üzem KISZ-fiataljai nagy érdeklődést tanúsítanak' a fitaszeahináriumok iránit. A legutóbbi foglalkozáson harmincnégy fiatal vett részt. A Magyar Tanácsköztársaságról hallottak előadást, s a Pár lépés a határ című filmet tekintették meg. E két módszer felhasználása előmozdítja, hogy a fiatalok jobban eligazodjanak a politikában, s tisztábban lássák a világnézeti és egyéb, számukra még bonyolultnak tetsző kérdéseket. * * * * Kemény leckét kapott P. Teréz orsózó, amikor fegyelmi határozattal elbocsátották az üzemből. Sajnos, más módot már nem találtak az üzem vezetői, hogy rádöbbentsék a leányt fegyelmezetten magatartásának, hanyag munkájának káros voltára. Először szép szóval akarták jobb belátásra bírni, de hasztalan. Nem volt hajlandó lelkiismeretesen, a technológiai utasítások szerint dolgozni. Emiatt a lánccsévé- lőknek többször kellett szégyenkezniük a rokongyárak dolgozói előtt. Néhányszor kifogásolták és leértékelték a gyár termékeit. A reklamáció kivizsgálásakor majd mindig fölismerték P. Teréz rossz minőségű orsóit. Az üzemrész vezetője és mások is jó néhányszor beszélgettek P. Terézzel, de ő fittyet hányt a jó szóra. Négyszer írásban i$ figyelmeztették, egyszer fegyelmi elé állították. Ám semmi se használt. Végül is el kellett bocsátani a gyárból. Ez a lecke tán elég figyelmeztető lesz arra, hogy legközelebbi rouraksthe’vén becsületesebben dolgozzon. Szabó-varró tanfolyam a megyei pártbizottság ipari i megrendelésüket az üzem bol- csztályának vezetője ismertet- í tosánál. te hazánk gazdasági helyzetét, j * * * Részletesen kitérít a megye iparának fejlődésére és az idei 'tervek teljesítésére. Rámutatott, hogy a mezőgazdaság nehézségei miként hatnak az iparra, s milyen ' problémák várnak megoldásra. Újítómozgalom Jó úton halad az üzem újí- tómozgalma. Az idén benyújtott 165 újítás közül százhármat fogadtak el, s nyolcvan- nyolcat vezettek be. Szinte mindenki ismeri Szakács János villanyszerelő művezetőt, akinek hét újítása közül ötöt elfogadtak és hasznosítottak. Kőhalmi András főgépész ugyancsak hét újításából négyet fogadtak el. Az idén 54 091 forint újítási díjat fizetett ki a gyár. * * • Házi bank folyik ezen a télen is az üzemben. Jelenleg harmincam vesznek részt a tanfolyamon. Egy szakképzett szabász tanítja meg őket a szabás-varrásra. A háromhóoiapos tanfolyam tandíja mindössze száz forint. Szfics Ferenc ORSZÁGOS MOZGALOMMÁ bontakozott ki az utóbbi években a szülőföldnek, a szőkébb hazának megismerése. A Népművelési Intézet és a Hazafias Népfront égisze alatt honismereti szakkörök alakultak, melyek intézményesen, szakmai irányítással, országos tervek alapján gondoskodnak arról, hogy a helység (község, város) története, mai eseményei, szellemi és tárgyi értékei fennmaradjanak a kortársak és a jövő, á történelem számára. Mivel foglalkoznak a honismereti szakkörök? Tagjai — többnyire úttörő és KÍSZ-fia- talok — lelkes, ügybuzgó pedagógusok irányításával igen sokrétű tevékenységet folytatnak. Szenvedélyes gyűjtőmunkával feledésbe hulló szokásokat, eseményeket, néprajzi hagyományokat, tárgyakat és használati eszközöket, történelmi és munkásmozgalmi emlékeket gyűjtenek, illetve a muzeális értékű (és régészeti) leletek felbukkanását jelentik a múzeumnak. Helytörténeti monográfiát készítenek (különös tekintettel az 1945 utáni 13—19 évre), és falukrónikát írnak, azaz följegyzik a mindennapok fontosabb eseményeit. A gyűjtőmunka kereteit, célját, módszereit országos irányelvek szabják meg. Így például a paraszti hagyományok gyűjtésének középpontjában jelenleg a szántás-vetés, a következő évben az aratás-csép- lés áll. • • • A GYŰJTŐMUNKA MILYEN EREDMÉNYEIVEL DICSEKEDHET a történelmi, néprajzi és munkásmozgalmi hagyományokban gazdag SoIgy emlegetik a KST-t, amely mind nagyobb népszerűségnek örvend. 1958—59-ben szervezték meg a KST-t, s 1959—60-ban már 121 tagja volt. Ekkor összesen 115 250 forintot helyeztek betétbe. Ebben az időben 101 KST-tag kért kölcsönt 79 100 forint ö-sz- szegben. 1962—63-ban 892 tag 1 267 750 f orintot helyezett betétbe. A kölcsönzők száma ebben az időszakban 826 volt. Jövőre további kedvezmények vannak kilátásban. Lehetőség nyílik arra, hogy év közepén és év végién is kivehesse pénzét, aki akarja. Most haitszáz- hetvenketten iratkoztak be a KST-be, olyanok, akik csak év végén akarják kivenni pénzüket. Negyvennégyen úgy kérték előjegyzésüket, hogy kétszer vehessék ki részesedésüket Több olyan dolgozó van, aki 800 vagy 1000 forintot tesz be havonta a KST-be. így takarékoskodnak az üzem dolgozói, hogy szebb lakásuk, ruhájuk, több könyvük legyen. * * * A Télapó Szabad nártnap A közelmúltban szép számú minden évben ellátogat az üzembe. A dolgozóknak összesen mintegy 1100 gyermeke kapott ajándékot karácsonyra az üzemtől. A régi szokás szerint minden gyermek 1 kg szaloncukrot kapott. * * * Az üzem boltjában bejgli, torta és egyéb sütemény rendelhető az ünnepekre, így könnyűének a dolgozó nők munkáján már évek óta. Tavaly például több mint száz háziasszony vette meg itt az ünnepi süteményeket; nem kellett bejárniuk a város bolthallfiatáság előtt Kutas János,, jait Most la sokan adták le Szóra érdemes ember A Január 18-án lesz tíz éve, hogy a Kaposvári Nagyáruházba került — Az évfordulóra már el kell mennünk innen — jegyzi meg kesernyésen. Fejük fölött lebontották az épületet, repedeznek a falak, veszélye5 zz ittmaradás. Üjabb hat évig előreláthatólag a Széchenyi éren lesz az otthonuk, s aztán ... De azt ki tudja még. Kovács Ferenc keraskedőse- 7 éd nemrég kapta meg c *Belkereskedelem kiváló doi- józója« kitüntetést. Ezért vagyok most itt az áruházban. Az itt eltöltött tíz évéről kérdezem. Nehéz riportalany. Azt sem akarta, hogy lefényképezzük. — Inkább a lányaidat — mondta, és beosztottaim, az eladókra mutat, — Mit szeret a szakmájában? — Az embereket. — A legszebb élménye? — Nehéz erre válaszolni. Es megérteni is. Mert tíz éve sokan nem mertek nyakkendőt meg kalapot föltenni, ma meg a drágább árut könnyebb eladni, mint az olcsót. Érti a párhuzamot? — kérdez visz- sza. Megértem. Tíz év alatt sok mindent látott a nagyáruház pultja mögül. Látta a lódenkabátok sokaságát, és látta, hogyan válik színessebbé, élénkebbé a divat, az öltözködés. Tapasztalta, hogy a kereskedő már nemcsak eladó, mert kínálhat, választékot ajánlhat az embereknek. — Ma már az üzletek nem bírják a forgalmat, hiába töltik fel személyzettel a boltokat. Több vevő úgysem fér be a piciny helyiségekbe. Beszélgettünk róla nemegyszer, hogy Kaposvárom a kereskedelem nem sokat fejlődik — mereng bosszúsan. — Es nincs lehetőség versenyre sem az üzletek között, nemes konkurenciára. Hogy jobban, gazdaságosabban •árulhassunk. Kevés a bolt Felcsillan a szeme, tűzbe jön. — Pedig a kereskedőknek nagy feladataik vannak. Egy kicsit a fejlődés fokmérői ők, hiszen pontosan látják, hogyan fejlődik, növekedik az életszínvonal. Hiszen ha jobban élnek az emberek, többet is vásárolnak. Az ideális vevőről kérdezem. — A férfiak. Tudják, hogy mit akarnák, sokkal határo- zoUábbak a nőknél. Persze a nők is nagyon kedvesek S azért választottam — és választottuk valamennyien — ezt a hivatást, meri szeretjük az embereket. Ojra elkomorodik. A szakma szépségét félti. — Akad persze gond is, baj is. Olyan sok az eladók adminisztrációs munkája, hogy alig jut idejük a vevőkre. Pedig elsősorban velük szeretnénk foglalkozni, nem a papírral. Nagy a forgalom. Karácsonyra vásárolnak az emberek. Kovács Ferenc nézi őket, a nagy csomagokat, és mosoly bujkál az arcán. Polesz György Aligha lehet izgalmasabb. szebb dolog hazánk megismerésénél. Társadalmi mozgalmak, szervezett utazások buzdítanak országjárásra, de milyen az ember? Idegenben megcsodálunk mindent, szű- kebb pátriánkban, itthon észre sem vesszük azt, amit ismernünk , illene. Pedig ez több az »illik, nem íllik-<-nél: szükség- szerűség. A felszabadulás, a földosztás, az államosítás az iskolapadban már — történelem. mogy? Elhamarkodott volna »semmilyennel« válaszolnunk, de az eredmények felsorolásával is várnunk kell. Az előző években akadtak itt-ott helyi gyűjtök; falumonográfia készítését is megkíséreltek néhány iskolában, s elszigetelten működött régészeti-néprajzi szakkör a múzeum patronálásávnl (pl. az Andocsi Általános Iskolában). Intézményessé azonban csak 1963-ban vált ez a mozgalom. A fejlődés útját egyengette a nyáron a Népművelési Intézet és a minisztérium Kaposváron megrendezett egyhetes országos tanfolyama. Sokan — főleg kezdő gyűjtők és szakkörvezetők — ösztönzést, szakmai felkészültséget kaptak ezen a tanfolyamon. A Népművelési Tanácsadó megszervezte járási szakreferens-hálózatát: járásonként átlag két megbízott irányítja (vagy keltene hogy irányítsa) a szakkörök munkáját. Somogybán mintegy 25 szakkör működik, egy-kettő kivételével azonban valamennyi kezdő. Sok helyütt nagy lelkesedéssel és szép tervekkel láttak neki a munkának. Somogyszent- pálon októberben népművészeti napot tartottak, s az úttörők részvételével »padlásku- tató heteket« rendeztek. Országos visszhangja és mintegy 4000 látogatója volt a kadarkúti szakkör pénztörténeti kiállításának. S a többi helyen is — pl. Karádon, Lengyeltótiban, a kaposvári Latinka Kollégiumban — gyűjtőmunkával és krónikaírással foglalkoznak a szakkörök. Helyes lenne, ha a Népművelési Tanácsadó megfelelő szakmai irányítással és rendszeres támogatással, ösztönzéssel gyümöl- csöztetné ezt a kezdeti szép ambíciót. • • * A SOMOGY MEGYEI NÉPMŰVELÉSI TANÁCSADÓ honismereti szakbizottságának terveit, munkáját még korai volna elemeznünk. Egy-két fonákságra azonban felhívnánk a figyelmet, mert előbb-utóbb kerékkötői lennének az előrehaladásnak. Néhány jel arra muta't, hogy a járási szakreferensek nem értették meg kellőképpen feladatukat. A legtöbb községben maguk a vezető népművelők, pedagógusok sem tudják kellőképpen, hogy a honismereti' szakkörök milyen célt szolgálnak, Következésképpen nem is szorgalmazták ilyen szakkörök megalakítását, működését, jóllehet az eszközök, feltételek megvolnának. (Például legutóbb Vízváron láttunk hasonlót.) 3 bizonyára sok községünkben nem is a »tárgyi feltételeken« múlik ez, hiszen lelkes fiatalok — ha másutt nem, az úttörők között gyűjteni való szokások, hagyományok mindenütt adódnak, s falukróníkát is írhatnak. Tájékozatlansággal, ugyanakkor sok-sok ambícióval találkoztunk a siófoki járásban* Súgváron. Itt évek óta működik az iskolában régészeti szakkör. Egy falutörténeti kiállítás gondolatát melengetik, és ehhez szakköri foglalkozásokon a környéken fölszínre került régészeti leleteket tisztogatják, rendszerezik. A leletekről a gyerekek bejelentései nyomán értesítették a keszthelyi múzeumot. Azonban — beszélgetés közben derült ki — nem szívesen veszik, hogy a múzeum a »szép darabokat« elviszi. Föl is vetették, hogy »egyáltalán érdemes-e szólni a múzeumnak«. A régészeti anyagok múzeumnak való bejelentése kötelező, ezt törvény szabja meg. A helytörténeti kiállítások szervezésében csak a múzeum segíthet. Ez nem törvény, de következik a múzeum népművelési feladataiból — amennyiben egy tematikus kiállítás megfelelő anyagával rendelkeznek a községben. Nem szakembereknek ilyen anyag (teletek) »összegyűjtése«, erőszakos felszínre hozása ismét tiltott dolog. Ezért helyesebb lenne, ha a ságváriak is a megyei tervek és célok alapján végeznének szakköri munkát. Annál is inkább, mivel létezésükről a Népművelési Tanácsadó eddig nem is tudott (?!). A szakköri tagok (múzeumbarátok) régészeti, néprajzi és egyéb jelentőszolgálatukkal igen sokat segíthetnek a múzeumnak. És viszont: a múzeum is előmozdítaná a honismereti szakkörök munkáját, ha például mielőbb rövid tájékoztató szöveget juttatna el a községi népművelőknek arról, hogy mit tegyenek, és milyen támogatást igényel a múzeum a szakköröktől. • * • Somogy lehetőségeihez képest a honismereti szakkörök munkájának eddigi eredményei elsnyészőek. Mi vihetne előbbre megyénkben is ezt az országos mozgalmat? Elsősorban az, hogy pedagógusok, népművelők, fiatal értelmiségiek minél nagyobb körben megismerjék a honismereti szakkörök szerepét, célját. Ki kell terjeszteni ezt a mozgalmat. Helyes lenne, ha a párt- és állami szervek még komolyabban vennék, még jobban ösztönöznék és támogatnák a szakköri munkát. Sok, eddig elfecsérelt energiát lehetne hasznosítani a népművelésben, ha régi, elavult. formák erőltetése helyett például a honismereti szakkörök megalakítását és munkáját szorgalmaznák. Wallinger Endre Művelődés — szórakozás CSÍKIT GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Karenina Anna. Katona-bérlet. VÖRÖS CSILLAG filmszínház A szélhámosnő. Szélesvásznú magyar film. (December 25-ig.) Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor is. 11 órakor matiné: Egér és ceruza. SZABAD IMÜSAG FILMSZÍNHÁZ Házasságból elégséges. Magyar film. 10 éven alul nem ajánlott. (December 22-ig.) Előadások kezdete: 4, 6, 8 órakor. LATINRA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ üzenet az élőknek. Szélesvásznú csehszlovák film. Előadások kezdete: fél 4, fél 6, fél 8 órakor. Csurgón is feladhatja újsághirdetését Megbízottunk: Peti Erzsébet fmsz-könyyesbolt
