Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)

1963-11-02 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁR4t 50 FILLER SomogyiNéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XX. ÉVFOLYAM 257. SZÁM . ★ SZOMBAT. 1963. NOVEMBER 2. Katonák a traktoron (3. o.) Jövő heti rádió- és televizióműsor (5. o.) Baráti látogatás, utózöngékkel Mai számunk tartalmából: í6. oj ■HU Losonczi Pál elrtárs látogatása a marcali járásban Losonczi Pál elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, földművelésügyi mi­niszter, megyénk országgyűlési képviselője a héten egy napot a marcali járásban töltött Megtekintette több község ha­tárát, és három tsz-ben tanács­kozott termelőszövetkezeti ve­zetőkkel és tagokkal. Kíséreté­ben volt dr. Nagy Lajos elv­társ, a megyei pártbizottság titkára, Sási János elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, Petrekanits Andor elv­társ, a járása pártbizottság el­ső titkára és dr. Mátyás Jó­zsef elvtárs, a járási tanács vb-elnöke. Böhönyén Losonczi elvtárs az időszerű munkákról, a Sza­badság Termelőszövetkezet gazdasági helyzetéről érdeklő­dött, majd pedig tájékoztatta a helybelieket mezőgazdaságunk időszerű kérdéseiről. Beszélge­tés közben útmutatást, gyakor­lati tanácsokat adott a beta­karítás és a mélyszántás szer­vezéséhez, a gazdálkodás javí­tásához. Sávoly határát bejárva a mi­niszter elismeréssel állapította meg hogy jól előkészített mag­ágyba vetették a gabonát. Meg­tekintette az Űj Élet Tsz ma­jorját, s hosszasan elbeszélge­tett az állatgondozókkal mun­kájukról és életkörülményeik- röL A szövetkezeti majorban uralkodó példás rendet is el­ismeréssel nyugtázta. Egész napos látogatása be­fejezéseként Kéthely községet kereste fel. Itt is megtekintet­te az állatállományt is, a ha­tárt is. A sikeres szőlőtelepí­tést látva e munka további folytatására buzdította az Aranykalász Tsz vezetőit A marcali járásban tett uta­zása, határjárása alkalmával szerzett tapasztalatairól szólva Losonczi elvtárs úgy nyilatko­zott, hogy a gabonavetések ál­lapota gondos munkára vall. Társadalmon!! bármily nehéz feladatot megold, ha mindenki összefog a jó ügy érdekéken Németh Károlynak, az MSZMP KB titkárának nyilatkozata a kény er gabona-vetés sikerének tanulságairól A Népszabadság és a Ma­gyar Távirati Iroda munkatár­sa megkérte Németh Károly elvtársat, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkárát, hogy nyi­latkozzon az őszi kenyérgabo­na-vetés tapasztalatairól. Alább ismertetjük a kérdé­seket és Németh elvtárs vála­szait. — Milyen eredménnyel ál­dotta meg a magyar mező- gazdaság az idei ősz legfon­tosabb munkáját, a kenyér­gabona-vetést? — Ezekben a napokban egy rendkívül nagy jelentőségű munka végére tettek pontot Értékes dokumentum a levéltárban IS69-ben Kaposváron Kossuth La­jost választották meg képviselő­nek Somsich Pál eUenében. Az olaszofrszági Turulban tartózkodó politikus 1869. május í-án gyász­keretes lapon sajátkezűleg írt le­velében fejezte ki köszönetét a bi­zalomért, s egyben le is mondott Kaposvár képviseletéről, mert ha­zatérését politikai okok miatt le­hetetlennek tartotta. Az értékes dokumentum egy kaposvári család birtokából most a Kaposvári Ál­lami Levéltár tulajdonába került. Ugyancsak a levéltárba került Széchenyi István 1835-ben keltezett levele is, amelyben Széchenyi megköszönte -díszpolgárrá« vá­lasztását. (MTI) Élénk művelődési élet, épülő kultúrház Büssüben Még csak felhúzott falai hirdetik, hogy rövidesen új, korszerű otthoniba költözik a művelődés Büssüben, de a község fiataljai és lelkes aktí­véi most sem ülnek karba tett kézzel. Kiveszik a részüket a társadalmi munkából a műve­lődési ház építésében, ugyan­akkor a kulturális rendezvé­nyekkel sem várnak az épít­kezés befejezéséig. Hétfőn nyitják meg a hatodik országos tudományos diákköri konferenciát Egyetemeink november 4-e és 6-a között tartják a 6. or­szágos tudományos diákköri konferenciát. A központi meg­nyitó ünnepség november 3- án lesz a Szegedi József At­tila Tudományegyetemen, ugyanitt ülésezik majd a ta­nácskozás társadalom- és ter­mészettudományi szekciója. A Szegedi Orvostudományi Egye­tem látja vendégül az orvos­tudományi szekció ülésének részvevőit. Itt a budapesti, a szegedi, a pécsi és a debrece­ni orvostdományi egyetem diákköri tagjainak 71 szakdol­gozatát vitatják meg. Az ag­rárszekció a Gödöllői Agrár­tudományi Egyetemen tanács­kozik. A műszaki és vegyész szek­ciók Budapesten, az Építőipa­ri és Közlekedési Műszaki Egyetem rendezésében tíz ta­gozatban üléseznek, összejö­veteleiken a tervek szerint több mint 120 tudományos dolgozat ismertetésére kerül sor. Az országos tudományos diákköri konferencia alkal­mából a legkiválóbb dolgoza­tok készítőit a felügyeletet gyakorló minisztérium és a KISZ központi bizottsága 1000 forintos jutalomban ré­szesíti. A többi kiemelkedő munkát az egyetemek jutal­mazzák. (MTI) A/ kis létszámú KlSZ-szer- vezet mozgalmas életről gon­doskodik. Jóformán csak most kezdődik a kulturális év, s már egész sor eseményre, megmozdulásra tekinthetnek vissza a községben. Október második vasárnapján rendez­ték meg a KISZ-fiatalok a ha­gyományos szüreti felvonulást és bált. Ezt követően öregek napját tartottak, amelyen az iskolások műsorral, illetve egy-egy csokor virággal ked­veskedtek a falu kilencven idős dolgozójának, nyugdíjasá­nak. A kedves ünnepséget a KISZ-esek beadólutánja, majd taggyűlése követbe. Ezeken összeállították a november 25-i Katalin-bál jelenetekből, énekszámokból álló tarka mű­sorát A község lakói a művelődés más területein, a tanulásiban sem akarnak lemaradni. Ok­tóber közepén megindu&t a dolgozók esti iskolájának VII. osztálya 23 hallgatóval, ja­nuárban kezdik meg a szak­munkásképző tanfolyamot, s ezenkívül kilenc ismeretter­jesztő előadást és szülők aka­démiáját is terveznek. A magyar—osztrák válogatott mérkőzésre érkezett csempészeket lepleztek le A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság devizabűntett elköve­tése és csempészés miatt őri­zetbe vette Max Richard oszt­rák állampolgár, bécsi lakost és Rohr Edmond francia ál­lampolgár, bécsi lakost. Elérték a lengedei bányászokat A nyugat-németországi Len­gede vízzel elárasztott vasérc­bányájának 79 méteres mély­ségben levő »légzsákjába« pén­teken reggel öt órakor beha­tolt a napok óta egyfolytában dolgozó fúrófej. Gerhard Hä­misch, a múlt csütörtöki ka­tasztrófa óta szabadulásra vá­ró három bányász egyike te­lefonon jelentette ezt a felszí­nen dolgozó mentőosztagok­nak. A külvilágban százak les­ték a híreket, s örömujjongás­ban törtek ki. A mentő: kna fúrása ezzel befejeződött. A három sze­rencsétlen ember kiszabadítá- azonban így is csak órák múlva kerülhet sor. Először elő kell készíteni a légnyomás­mentesítő kamrát — ez a mun­ka nyolc-tíz órát vesz igény­be. A mentökabinban felszín­re hozott bányászok ezután or­vosi ellenőrzés alatt néhány órát töltenek a kamrában,h ogy fokozatosan alkalmazkodjanak a normális felszíni légnyomás­hoz. Mint ismeretes, a három bányász életét az mentette meg, hogy 79 méter mélység­ben a föld alatt magasnyomá­sú »légbuborék« keletkezett, amely visszatartotta a 40 ha­lálos áldozatot követelő víz- áradatot, (MTU Max Richard 1963. október 27-én a magyar—osztrák lab­darúgó-mérkőzés alkalmából turistaként érkezett Magyar­országra, s nagy mennyiségű forintot és csempészárut (nylon harisnyát, nylon inget, borotvapengéket, öngyújtókat) hozott magával. A forintért és a csempészárukból befolyt ősz- szegért bélyegeket akart vásá­rolni, majd azokat a magyar devizahatóságok engedélye nélkül Ausztriába kivinni. A nyomozás során megállapítot­ták, hogy Max Richard ebben az évben hat esetben járt Ma­gyarországon, és, látogatásai al­kalmával már igen sok bélye­get csempészett ki az ország­ból. Rohr Edmond is október 27-én érkezett Budapestre Max Richard társaságában. Hantén nagyobb mennyiségű forintot hozott be illegálisan, hogy bélyegeket vásároljon, és az országból kicsempéssze. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság mindkét személy ügyében tovább folytatja a •jromoaast. (ftCXQ mezőgazdaságunk szocialista nagyüzemei: teljesítették a ke­nyérgabona vetéstervét, befe­jezték a rozs és a búza vetését. Az eredeti tervet valamivel több mint hat százalékkal tel­jesítették túl. Mind a mező- gazdasági termelés, mind pedig az ország számára fontos, hogy a kenyérgabona-félék vetőmag­ja a vetésre legkedvezőbb idő­ben, jó minőségű munkával ke­rült talajba. A nagy tapaszta- latú mezőgazdasági szakembe­rek, a termelőszövetkezetek idős tagjai szinte egyöntetűen megállapították — s ebben a kérdésben ők a legfőbb tanúk —, hogy ilyen idejében és ilyen jó minőségben emlékeze­tük szerint még sohasem vé­geztek ezzel a munkával, bár itt-ott most is »elspórolták« a műtrágyát, s egyik-másik táb­lán, különösen a vetés befeje­ző szakaszában a nagy sietség miatt elnagyolták a munkát Az előző esztendők tapasz­talataiból, valamint az idei gyengébb kenyérgabona-ter­mésből sok tanulságot vontak le pártszervezeteink, a párt- bizottságok, tanácsok, s maguk a termelő üzemek is. így az­tán azok az alapvető hibák, amelyek a viszonylag gyen­gébb gabonatermésekhez vezet­tek, most nem ismétlődtek meg. Mindenekelőtt a vetés­terv teljesítésére, a kedvező ve­tésidő megtartására gondolok. Az idei őszön végzett szor­galmas munka reményeket nyújt a jövő esztendei aratás­ra. Mindenesetre az tény, hogy a szövetkezetek, állami gazda­ságok, gépállomások dolgozói, vezetői, a mezőgazdasági ter­melés megyei, járási, országos irányítóival együtt sokat tet­tek a jövő esztendei gabona­termés jó megalapozásáért Ezért megérdemlik az elisme­rést «=» Melyek az őszi ke­nyérgabona-vetésből levon­ható legfőbb tapasztalatok, tanulságok? — Sok tapasztalattal gazda­godtunk, ezeket érdemes is, szükséges is mindenütt alapo­san tanulmányozni, s további munkánkban felhasználni. Talán a legfontosabb az, hogy fiatal szocialista nagy­üzemeink az egész társadalom segítségével még oly bonyolult­nak, nehéznek látszó feladatot is képesek ma már teljes si­kerrel megoldani. Az a követ­kezetes, céltudatos munka, amely a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésekor bontako­zott ki az egész magyar me­zőgazdaság fejlesztéséért, kez­di megérteim gyümölcseit. Esztendőről esztendőre nö­vekedik parasztságunk szö­vetkezeti öntudata, az összefo­gásba vetett hite. A tapaszta­latok alapján mind mélyebben él az emberek tudatában: a nagyüzemben végzett jó mun­kával biztonságos, évről évre javul az élet. S ez a gondolko­dásmód meglátszik a szántóföl­deken, a kertészetekben, a gazdálkodós minden területén, meglátszott az őszi vetéselőké­szítés, vetés napjaiban is. Nagyon fontos tényezője volt az eredményes munkának a kellő előrelátás, a jó felké­szülés, minden olyan ember hatékony, fáradságot nem is­merő munkája, akinek a me­zőgazdasági termeléshez vala­mi köze van. Pártbizottsá­gaink, pártszervezeteink az előző esztendőknél jóval ko­ráhivaq tisztázták # bona-vetéssel kapcsolatos teen­dőket. Jó politikai és szervező munkával hívták tettekre az ország kenyeréért a mezőgaz­daság dolgozóit, a tanácsokat, a tanácsok mezőgazdasági osz­tályait, aKISZ-t, a nőtanácsot, a Hazafias Népfrontot, a szak- szervezeteket. A munka előkészítése fo­lyamán, majd a szántás-vetés napjaiban sikerült a megyék­ben, járásokban valóban haté­konnyá tenni az irányítást, nem általános tanácsokat osz­togattak, hanem, ha kellett, vetőmag-, üzemanyag-, mű- trágyaszállitási és egyéb ügyek­ben is intézkedtek. Az idei őszön itt-ott, ha csak napokra is, akadozott a műtrá­gya- és vetőmagszállítás, az al­katrészszállítás. Emiatt sem si­került minden táblán tökéle­tes munkát végezni. Az illeté­kes központi szervek előrelá­tóbb, szervezettebb munkájá­val ezek a nehézségek jórészt elkerülhetők lettek volna, ök is foglalkoznak az őszi vetés tapasztalataival, s megtesznek mindent azért, hogy 1964-ben még kevesebb legyen a gond. Azért, hogy jövőre mezőgaz­daságunk teljes egészében meg­termelje az ország kenyerét, nagy társadalmi összefogás bontakozott ki. Amikor arról volt szó, hogy mezőgazdasági üzemeink az eredeti vetéstervet mintegy öt százalékkal teljesít­sék túl, termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink vállalkoz­tak a feladatra, s teljesítették is. Amikor a vetéselőkészítés üteme lassúnak látszott, több mint ezer ipari munkás trak­torra ült, hogy a gépállomási gépek kétmüszakos üzemelteté­sével meggyorsuljon a munka. A néphadsereg katonái azok­ban az állami gazdaságokban, amelyekben nagy területen ter­melnek kukoricát, derekasan dolgoztak e fontos takarmány- növény betakarításában, s így lehetővé tették, hogy a ke­nyérgabonával bevetendő terü­letek idejekorán vetésre ké­szen álljanak. Közülük sokan ugyancsak traktorra ültek, szántottak, vetettek. Több he­lyütt a KISZ tagjai, az iskolá­sok is ott voltak néhány nap­ra segíteni a burgonya-, a sző­lő-, a gyümölcsszedésben, s amellett, hogy az ő igyekeze­tük is segítette a munkát, ösz- szejött a jövő esztendei tábo­rozások, kirándulások költsé­geinek számottevő része. Hosszan lehetne folytatni a felsorolást, amely a társadal­mi összefogás nemes jele éle­tünkben. Hiszen amikor szál­lítási nehézségek lassították a munkát, a vasút, a különböző más szállítási vállalatok dol­gozói gyakran éjt nappallá té­ve dolgoztak közvetlenül vagy közvetve a kenyérgabona-vetés sikeréért Az egymás segítésé­nek nagyon szép példáját ad­ták a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok. Aki a ve­téssel végzett, társai, szomszé­dai segítségére sietett, gyak­ran minden kérés nélkül Kifejezésre jutott e nagy munkában: a mi társadalmunk lényegéhez, emberséges világá­hoz nagyon szorosan hozzátar­tozik az egymás segítése, ki-ki gondjaival, nehézségeivel nem marad magára. Az a verseny, amely a gyors, szervezett, jó munkáért kibontakozott az őszi vetésben, nem vetélytársakat szült, hanem még jobban el­mélyítette a baráti köteléke­ket termelőszövetkezetek és termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és más gazdaságok, mezőgazdasági dolgozók és ipa­ri munkások, társadalmunk kü­lönböző intézményei és egész mezőgazdaságunk között. Na­gyon sok és fontos szakmai, agronómiái tapasztalaton kí­vül az a legfőbb tanulság, hogy a legnagyobb feladatok meg­oldására is képes társadal­munk, ha mindenki összefog a jó ügy érdekében. — Melyek a kenyérgabo­na-termesztés további leg­főbb teendői, milyen idő­szerű feladatok állnak a ve­tés befejezése után mező­gazdaságunk előtt? — Az idén ősszel az időjá­rás rendkívül kedvezett a ke­nyérgabona-vetésnek. Az idő­járás miatt sehol sem volt szá­mottevő »kiesés« s ez jelenté­kenyen hozzájárult ahhoz, hogy idejében végezték a munká- vaL Az őszi vetések nagyobb hányada már kikelt, szépen sorol, és a kedvező időjárásban jól fejlődik. Elbizakodottságra azonban nincs semmi ok. Ha kedvezőtlenebb az ősz — s er­re általában lehet és kell szá­mítani —, a mostaninál csak jóval nagyobb erőfeszítések árán lehet rendjén elvetni a kenyérgabonát Ez nagyon fon­tos tanulság. Miután az ország kenyeré­nek előteremtése nemcsak a vetéstől függ, egész esztendei feladat a jó búza- és rozster­mésért dolgozni. Már ma idő­szerű teendő a kártevők elleni védekezés. Ehhez elegendő vegyszer van, s ahol szüksé­ges, azonnal cselekedni kell* További munka lesz a téli, tél Végi, kora tavaszi nitrogén- műtrágyázás, ehhez megvan a szükséges műtrágya. A meg« felelő vetésápolás, a vegysze­res gyomirtás — amikor aa ideje elérkezik — ugyancsak elengedhetetlenül fontos része a korszerű kenyérgabona-ter­mesztésnek. Azt a jó munkát; amelynek segítségével sikere­sen megalapozta mezőgazda­ságunk a jövő évi kenyérgabo­na-termést, kövesse mindenütt további szorgalmas, hozzáértői felelősségteljes munka, egé­szen a betakarítás végeztéig; Azzal a lendülettel, szerve­zettséggel végezzék most min­denütt a jövő esztendei nö­vénytermelés legfontosabb őszi megalapozó munkáját, a mélyszántást, amellyel a vetés napjaiban dolgoztak. Ennek a még kinnlevő termények gyors betakarítása, a gépek jó ki- hasanálása, a traktorvezetők­ről való fokozott gondoskodás nélkülözhetetlen feltétele. Ha jód szervezzük a munkát, min­den tennivalóval — a mély­szántástól a szőlő- és gyü­mölcsös telepítéséig — ideje­korán végezhetünk. így a jövő esztendei termés jó előkészí­tése újabb sikerek forrásává válik, nemcsak a kenyérgabo­na-termesztésben, hanem egész szocialista mezőgazdasá­gunkban — fejezte be nyilat­kozatát Németh Károly elv- tofifc (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom