Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)
1963-11-10 / 263. szám
Vasárnap, 1963. no inber 10. 3 SOMOGYI NSPLAP Biztató kezdet EGT PÁRTMUNKÁSBRIGÁD látogatott el a közelmúltban a csurgói járás jó néhány községébe, pártszervezetébe. Azt vizsgálták, hogyan készítették elő a pártoktatást. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a Csurgói Járási Pártbizottság jól dolgozott, sokat tett azért, hogy e vonatkozásban is előbbre lépjen a járás. A pártbizottságon gyökeret vert és megérlelődött az az elhatározás, hogy nem ismétlődhetnek meg a korábbi években előfordult hibák. A párt- szervezetek titkárai is fogad- koztak: nem engedik meg még egyszer, hogy félbeszakadjon a tanulás, hogy félmunkát végezzenek. Ezért kapkodás nélkül, türelemmel, de nagy felelősségérzettel fogtak hozzá a pártoktatás előkészítéséhez. Az eredmény: a pártbizottság gazdája lett a pártoktatásnak, s mind többet törődnek vele a pártszervezetek is. Sokat kellett s még sokat kell hadakozni azért, hogy e munka elvégzése ne csak a titkárnak legyen a feladata, hanem az egész vezetőségnek. A párt- szervezetek taggyűléseinek napirendjén szerepelt az oktatás helyzete, ezeken felhívták az elvtársak figyelmét a tanulás fontosságára. JÓ JEL, hogy a megkérdezett titkárok többsége számot adott arról, hol tanulnak az alapszervezetbe tartozó párttagok. A többség tanul. Persze nem mindenki pártoktatásban vesz részt; sokan vannak olyanok, akiknek a pártvezetőség azt javasolta, hogy végezzék el az általános iskolát, s erre az időszakra fölmentették ezeket az elvtársakat a pártoktatás alól, hogy ne terheljék túl őket. Harminchét tanfolyamot szerveztek, s ezeken most többen tanulnak, mint az előző években. Szép számmal vontak be az oktatásba pártonkívülie- ket. Ami viszont kifogásolható: helyenként alacsony a termelőszövetkezeti tagok száma, és kevés a nő. S ez nem is csupán falusi tünet. A Csurgói Faipari Vállalat dolgozóinak több mint a fele nő. Ám a kb. 200 nődolgozó közül mindössze négyen lesznek ott a tanfolyamon. Ez egy kicsit azt is mutatja, hogy miért maradnak távol, miért húzódnak a közélettől a nők. Persze meg is lehetne fordítani a kérdést, ámde nem ez a lényeg. Valahol el kell kezdeni, különben megrekedünk. Bármelyik termelőszövetkezetbe megy az ember, mindenütt azt látja, hallja, hogy a nők milyen derekasan kiveszik részüket a mezei munkából. Arra kellene törekedni, hogy önmaguk képzésében is ilyen lelkesek, szorgalmasak legyenek, hogy például az esti tanfolyamokon is legalább olyan arányban képviseljék nemüket, mint a munkában. E téren van még jócskán tennivaló a csurgói járásiban is. a párttagság zöme fejlődése, előrehaladása nélkülözhetetlen elemének tekinti önmaga képzését, s vállalja a tanulással járó áldozatot, lemondást. De tapasztalni olyant is, hogy épp azok nem akarnak tanulni, akikre igencsak ráférne a több tudás. A vizsgálódó elvtársak találkoztak olyan nézettel is, hogy »Az járjon a pártoktatásra, aki ráér«. S aki ezt fölvetette, arra hivatkozott, hogy neki sok a funkciója, így nem ér rá tanulni. Igaz, hogy a több megb bízatás több munkával, elfoglaltsággal jár, de nagyobb tudást is követel. A kettőt nem szabad összekeverni, s nem szabad az egyiket a másikkal szembeállítani. Varga József Kezdeményezés a kaposvári járásban a háztáji sertéshizlalás szervezésére Süldő helyett hígét adnak az akciós kocáért Eltemették Gondos István rendőr őrnagyot Nagy részvéttel temették el pénteken Gondos István őrnagyot, a Nagyatádi Járási Rendőrkapitányság vezetőjét, aki hosszas szenvedés után fiatalon, 36 éves korában távozott el az élők sorából. Ravatala mellett a járási pártbizottság tagjai, az elhunyt munkatársai és honvédtisztek álltak díszőrséget. A munkatársak, barátok, tisztelők százai jöttek el a temetésre, hogy végső búcsút vegyenek Gondos Istvántól. Ott voltak a temetésen a megyei párt- és a megyei tanács vb képviselői, a BM megyei rendőr-főkapitányságának vezetői is. A ravatalnál Kiss István rendőr alezredes mondott gyászbeszédet. Méltatta az elhunyt érdemeit, aki mindig hű maradt osztályához, pártjához. A sírnál legközvetlenebb munkatársa, Gál József százados vett búcsút családja, hozzátartozói, munkatársai és az egész járás lakossága nevében. A koporsót a gyászinduló hangjaira és díszlövések közepette engedték a sírba. A frissen hantolt sírt elborították a szeretet koszorúk Göllében először Kiss Ferenc tanácselnöktől érdeklődtem a háztáji sertéshizlalásról, a jövő évre szóló szerződésekről. Tájékoztatójából kiderült, hogy nagyon jól ismeri a feltételeket is, a helyzetet is. Részletes, név szerinti kimutatása van arról, hogy a tsz-tagok az államnak az akciós kocákért járó süldők közül negyvenet átszerződtek hizlialáára, további 63 darabot előjegyzésbe vettek, s a jó kocákat egytől egyig tenyésztésben tartják a jövőben is. Mindez egy kezdeményezésnek a kezdeti eredménye. Azé a kezdeményezésé, amely a kaposvári járásban indult a háztáji sertéshizlalás szervezésére. Milyen meggondolások alapján kezdték meg, és hoA Tejipari Vállalat Zalka Máté utcai telepén nyolcvagonos sajtérlelőt építenek. Fölülte lesznek: öltözők, női és férfifürdők, szociális helyiségek kezés kétmillió-százezer forintba kerül. Az érlelő szül eL ebédlő és mosogató. Az épít- a tervek szerint az év végére kéAz ajtó odafönn csak be agyán létezik valami tele- mint annak idején az ablak- fáradtság csaknem menet köz- páitiaféle, akkor ebben a pilla- ból. Félsz megtenni, aminek ban vett le a lábamról, natban feltétlenül rám kell tegnap ilyenkor utolsó erőddel a Trisanna nem volt mély, gondolnia. De ha a csendőrök ellene szegültél?« viszont a lejtőn nagyon seb«, érdeklődték felőlem a nagy- Igen, féltem ettől a haláltól Kicsit távolabb, a másik par- bátyjánál, akkor azt is tudja _ egyáltalán a haláltól. Fél- ton fény égett. Itt a határöve- , hogy ki vagyok. tem, ha arra gondoltam, hogy zetben az elsötétítési előíráso- tam magam szenaba. Megpróbáltam képzeletben holnap már a ragadozó mada- kát nem vették nagyon szigo- _ felidézni alakját, de bármeny- rak körözhetnek fölöttem. Az- rúan. At kellett jutnom a má- Mfefnap reggel különös volt nyíre erőlködtem is, nem sike- tán újra azt az arcot láttam s’k oldalra. 82 ebredesem. Felig meg üomrült. Csak a profilját tudtam magam előtt, azt a szörnyű a vízből kövek álltak volt támasztva. Nehéz lábbal Jrás hogy haladéktalamasztam fél a fokokon. Friss széna meleg illata vett körül. Letéptem magamról nedves ruháimat, és nyakig belefúrM. ha merülve, úgy éreztem, mintha lebegnék. Különös zajok elképzelni, selymes,'szőke ha- arcot, a széles sebhellyel, hal- Óvatosan léptem egy kőlapra, ha tottäkT' mélyből’’"fülembe' Láttam kezének lágy lottam azt a cinikus hangot es ____________________________^„-Ik-’ m otóulatóiC^ hallottam játó- neV^rame^eT^h^Ttud- csaknem a patak köze- amelyeket féléber állapotomkát. Mária — eszembe jutott, tam elviselni... Pén feküdt Most még egy kis ban nem tudtam megmagyahogy Johann Sebastian Bach Tegnap volt, hogy az arcvo- ugrás — ás odaát vagyok... rázni. Mi történhetett? Miki1 első feleségét Maria Barbara- nalat kiegyenesítették? Jövő De a hó, amely a vízitől alá- voltak azok a sajátságos halinak hívták • • ■ héten talán már Lengyelen-- mosva messze túlnyúlt a par- gok alattam, hangok, amelyek, ezek íHgondolato^; de az^kten szágban vannak, és akkor nem ton, becsapott A patak fél nek semmi emberi az órákban, amikor az ember tart már soká..; méterrel szélesebb volt, mint nem volt? utolsó párbeszédét folytatja Nagy nehezen feltápászkod- gondoltam. Így a jeges vízbe Lábam hirtelen kicsúszott,Jvezését s a tanácselnök nyíl magával, szentek mint a hal- ^ aTComat & kezemet hó- ugrottam, megcsúsztam, és és süppedni kezdett MialattJ éfODen úav mutati; veztänV^S —az Utolsó kis val melegre dörzsöltem. A seb- most már nyakig benne voltam még mindig azt hitettem éL boldogságot, amelyet ebből a helyes arcú ne diadalmaskod- a Trisannában. _ magammal, hogy valami zava-f felvásárló szennyes világból még merít- -^k! Nem tart már soká, aztán A hideg ostorcsapásként ér- ros álom rabja vagyok, mel- hettem. j^n a leszámolás! Az élet pa- te a bőrömet Reszketve mász- lettem zörgött a széna. PatA percek elszaladták. A vá- ranyi ikrája megint győzött tam a partra. Most minden kény, gondoltam először, de anükor” a fáradtokmajdTlha ’ bennem. Túl voltam a halál azon múlt, találok-e egy szá- egy vasvilla ágai bújtak ki ol- talmasodik rajtam, ellenkező gondolatán, túl minden ostoba raz menedéket, mert a hőmér- dalt Üjra eltűntek, és egy kö- eredménnyel járt. Tökéletesen gondolaton. séklet ezen a vidéken már né- teg szénát vittek le magukkal, éber voltam, és minél inkább Gyorsabban le lehet jönni hány fokkal nulla alatt volt. A Egy ugrással kinn voltam ^nke^tfere1mten71ifétetber' a hegyről, mint felmászni rá, víz ráfagyott a kabátujjamra, fekhelyemről. És most teljesen Nehéz meghalni, ha az em- de kétszer olyan fárasztó, és és a nadrágomra. Szaladtam, felébredve megértettem a rej- ber vár rá, ha a gyomor jogait több figyelmet követel. Az iz- de a hideg azzal fenyegetett, télyt, és elnyomtam nevetése-J követeli, és az elgyötört tagok állandóan a végsőkig hoSy elakad a lélegzetem. Ki- met. A zajok az istállóból ra éíújra megfeszülnek. Folyton fjkez- tartani - egypár lépés már eredtek, amely 'alvóhelyem nek. Az önfenntartási ösztön niük kell a testet. Egy óra csa^c • •» alatt volt. A paraszt éppen dacolt az elégikus temetőro- mlilva lenn voltam a völgyben, Végre az istállólámpa mél- etette az állatokat, és a szénát mantikéval, és kétszeres gyá- , sietéstől remegve lett álltam, amely egy paraszt- a félig nyitott szénapadlásról SgX w*»* r"** «**■ ««r*; • meghalni is. »Miért nem teszel A parton haladtam tovább Az ablakok mögött sötét volt. Kevés híja volt, hogy széna három lépést — így gúnyoltam vízmentében. Valahol embe- A ház másik oldalán állt a helyett én essem a tehenek elé, magamat — a szakadékig, ha reknek kellett itt lakniuk. Ott pajta. Ajtaja zárva volt. Az a jászolba, meg akarsz halni? Csak há- pedig csűrök vannak, amelyek- ajtó mellett egy létra függött tóm lépés, aztán egy kis ugrás, ben aludni lehet — aludni. A a fedőn. A padlásra vezetett. (Folytatjuk.) Göllei tapasztalatok gyan folytatják ezt az akciót? A járási tanácselnök levele Tudjuk jól, hogy termelőszövetkezeteink évről évre több és több sertést hizlalnak, önmagában azonban ez a mind nagyobb mennyiség sem elegendő a rohamosabban növekvő igények kielégítésére. Kell hát máshonnan is hízó. Szükséges is, lehetséges is, hogy a háztáji gazdaságok is adjanak közfogyasztásra. A megyei pártbizottság irányelvei szerint az a kívánatos, hogy a háztáji sertéshízlalás ne csökkenjen, hanem legalább az eddigi szinten maradjon. Tapasztalataink viszont arról tanúskodnak, hogy a háztáji kocaállomány folyamatosan — időszakonként túlzott mértékben — csökken. Márpedig a kocatartás a hizlalás alapja. Mindenekelőtt a kocalétszám csökkenését kell megállítani, sőt gyarapítani kell az anyaállományt. Mint ismeretes, állami akció indult erre. A háztáji gazdaságok az Állatforgalmi Vállalat útján kocasüldőt kaptak hitelbe azzal a feltétellel, hogy ellenértékét majd a szaporulatból — süldőkkel — egyenlítik ki. Ezzel az akció elérte elsődleges célját: nőtt a ko- calétszám, s lett hizlalni való süldő. A hízók közül kiválogatott minden koca, amint leellett, öt-hat vagy még több malaccal gyarapította a sertésállományt. A szerződés biztosítja, hogy a kiadott koca után süldőket kapjon az állam. Latolgatták a kaposvári járásban, hogy hogyan lehetne ennél egy lépéssel tovább menni. A végcél ugyanis nem az, hogy süldőből, hanem az hogy hízóból legyen több. Van a háztájiban koca is, szaporulat is, abrak is — adjanak hát a tsz-tagok az államitól kapott kocáért süldő helyett hízót. Ezt a felvásárlási rendelkezések lehetővé teszik. Ügy döntöttek hát az ősz elején a jál'nul meg kell kezdeni ennek az akciónak a szervezését. Mindezt levélben megírta Csek József járási tanácselnök a községi tanácselnököknek. Segítség a felvásárlónak Azóta nem sok idő telt el. S íme, a kezdeti eredmények Göllében is mutatkoznak már. Zsiga János felvásárlóval rendszerint együtt járja a falut a tanácselnök. Nincs arról jellegük vita, hogy ki segít kinek. Mindketten közös ügyüknek tekintik a sertéshizlalás szerivántartása éppen úgy mutatja fa szerződés állását, mint a nyomtatványtömbMost vásároljon! je. Bodó Lajos, Bíró József, Sárdi Géza, Szabó Lajos és mások nevénél ott a jal: megkötötték a szerződést. Reggeltől estig a tanácselnök természetesen nem foglalkozhat csak ezzel a dologgal. Am ahova nem jut el, arról is érdeklődik, hogy mit intézett ott a felvásárló. így tudja például, hogy Kovács Ernő, Cser Lajos, Szabó Pál, Jakab Lajos, Halász József és mások is megígérték: amint nőnek a malacok, és a góréba kerül a kukorica, süldőiket hizlalásra szerződik át. Jártunk a minap este több gazdánál. Puska Ferenc, aztán az Árpád utcában Kovács Lajos és Bilecz Ambrus egyaránt arról beszélgetett a felvásárlóval, hogy nem egy, nem kettő, nem három, hanem több hízót adnak közfogyasztásra ennek az akciónak a keretében. Itt jegyezzük meg, hogy az átszerződés még gyorsabban hozna eredményt, ha elszámolási bonyodalmak nem fékeznék. Hitelben van a koca, érte járnak az államnak a süldők, ám ezeket nem most, hanem majd később hízóként adják át — ebből származnak az elszámolási nehézségek. Az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságának figyelembe kellene vennie ezeket az új körülményeket. Jövőre is annyit, mint az idén A falut járva számvetést készítettünk. Sebestyén Antal, az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségének vezetője az adatok és lehetőségek ismeretében úgy nyilatkozott, hogy Gölle háztáji gazdaságai adhatnak jövőre is annyi hízott sertést, mint az idén. Ebben az évben 900 hízót értékesítenek, s 1964 első felére máris leszerződtek csaknem 300 darabot. S a szerződések száma naponta, sőt óráról órára növekszik. A göllei gazdákra az jellemző, hogy nagy becsben tartják tenyészsertéseiket. Kocát mindaddig le nem vágnak, míg szaporulatot várhatnak tőle. Számosán vannak, akik a tavasszal, az akció idején hizlalásra lekötött kocasüldőjük szerződését felbontották, hogy visszatarthassák tenyésztésre a jó fajta állatot. Mások pedig most nem elégszenek meg annyi süldővel, amennyi van, hanem venni akarnak még négyet-ötöt, hogy több sertést hizlalhassanak. A kocakihelyezési akció sikerrel járt, az átszerződés megkezdődött, a sertéshizlalási kedv nem csökkent, abrak is van elegendő a göllei háztáji gazdaságokban. Bizton várhat a népgazdaság innen jövőre is legalább annyi hízót, amennyit ebben az évben. Kutas József Esslingeni faredőny minden méretben kapható négyzetméterenként 315,— és 377,— Ft-ért a TÜZÉP-telepeken : Kaposvár, Tab, Siófok, Balatonboglár, Balatonién } vés, Marcali, Nagyatád, Barcs, Csnrgó, Homokszentgyörgy. Import falicsempe kapható Marcaliban, Nagyatádon és Siófokon. (97705)
