Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)

1963-11-07 / 261. szám

Fejlődik, erősödik Türkmenisztán A türkmén nép a Szovjet­unió tizennégy baráti köztár­saságával együtt építi a kom­munizmust. Köztársaságunk a legutóbbi évtizedben rendkí­vül sokat fejlődött, erősödött. Kőolajtermelésünk például 2,3, gépgyártásunk 2,4, építőanyag­gyártásunk 4,6, villamosener- gia-termelésünk csaknem öt­szörösére nőtt. Hatvanhárom óriási üzemet építettünk. Több mint kétszer annyit ruház­tunk be népgazdaságunkba tíz év alatt, mint a szovjethata- lam azt megelőző korszaká­ban. Csaknem négymillió négy­zetméternyi alap területein épí­tettünk lakóházakat. Tíz év alatt csaknem meg­háromszorozódott a kolhozok és a szovhozok energiaellátott­sága. Az előző évtizedhez ké­pest 277,3 millió rubellel töb­bet ruháztunk be 1953 és 1962. között a mezőgazdaságba. ★★★ éhány hónapja csak, hogy Lazar Rudolf Jakovle- ( /f I vies, a magyar származású ashabadi egyetemi ta- (/ L nár, a Szovjet Türkmenisztán című lap, az asha­badi rádió és televízió külső munkatársa három hetet töltött megyéink. sz ékhelyén Kaposváron, s ellátogatott szerkesztőségünkbe is. Lazar elvtárs jegyzete­ket, fényképeket, magnetofonfelvételeket készített a somo­gyi emberekről, hagy majd Ashabadban, sok ezer kilo­méterre megyénktől és Kaposvártól, az újságban, rádió­ban megszólaltassa itteni új ismerőseit: — valljanak a magyar nép életéről a Türkmén SZSZR-ban élő csaknem kétmillió embernek. Egy — o Somogyi Néplap szerkesztőségében lezajlott — beszélgetésen vetődött fel a gondolat: testvéri kapcsolatot kellene teremteni a köztársaság napilapja és a Somogyi Néplap között. Szovjet barátaink örömmel fogadták a kez­deményezést és azt a javaslatot, hogy a két nép nagy ün­nepein a szerkesztőségek egyoldalas összeállítást küldje­nek egymásnak, melyben beszámolnak hazájuk életéről, eredményeiről. Ennek a barátságnak az első dokumentu­ma ez az oldal, melyet a Szovjetunióból, a Türkmén SZSZK-ból küldtek barátaink. Serkentő hatással volt mező- gazdaságunk fejlődésére Nyi- kita Szergejevics Hruscsov lá­togatása köztársaságunkban. Olyan elfelejtett ágazatok kel­tek életre, mint például a te­ve és a lótenyésztés sbb. a szűz- és parlagföldek műve­lésbe vonásával százezer hek­tárral nőtt a vetésterület. Az 1953. évihez képest 1962-ben 2,7-szeresére emelkedett a hús, 3,9-szeresére a tej, 1,5-szeresé- re a gyapjú, 1,7-szeresére a karakülgyapjú, nyolcszorosára a főzelék- és tizenkétszeresére a kobakosnövények termelése. tagi legelőt öntöz a folyó. Eze­ken a területeken több millió juhot tenyésztenek. Nemhiába tartja a néphit, hogy a viz a gyémántnál is többet ér, a viz a termés anyja. A következő években, tovább építik a világ legnagyobb hajózható öntöző- csatornáját. Nincs már messze az az idő, amikor a mestersé­ges folyó elér egészen a szür­késfehér Kaspi-tengerig. Türk­menisztán óriási területének csak nem a kilenced ré­sze sivatag. Egyre több lesz azonban a virágzó oázis hatal­mas mesterséges tavakkal, víz­tárolókkal. Közművesített tele­pülések és városok nőttek ki a földből a csatorna mentén, gyapot- és zöldségtermelő szovhozok, kerték és szőlős­kertek. S mindezt a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom­nak köszönheti a türkmén nép. Azelőtt minden a gazdag nagybirtokosoké volt, nemcsak a föld és a víz, hanem az em­ber is; jogfosztottság, nyomor, Türkmenisztán földje gazdag kőolajban. Az olajkutatók egyrs messzebb merészkednek, újabb és újabb kőolajtelepeket fedez­nek fel a homoksivatagban. tudatlanság tet­te elviselhetet­lenné az embe­rek életét. Sok víz lefolyt az­óta az Arai-ta­von. Az Amur Darja, e vidék táplálója a szovjet embe­rek akaratából a népet, sorsá­nak igazi gaz­dáját szolgálja. Aki megláto­gatja kolho­zainkat, mindig elcsodálkozik a látottakon. Sok Az utóbbi években tovább szilárdultak a kolhozok és a szovhozok. Kilencvenmilidó Hétmérföldes léptekkel ha­lad előre az új élet türkmén földön. Köztársaságunk nagy események előtt áll. December­ben összeül a Türkmén Kom­Az anyagot írta és összeállította TYPKMEHHCTAH KOMMyHHCTHK flAPTHÍlCblHblH. MEPKE3H KOMHTETHHHH, TYPKMEHHCTAH CCP EKAPbl COBETHHHH BE MHHHCTP.ilEP COBETHHHH OPTAHbl _______ « COBETCKHSf TyPKMEH HCTAH» OPTAH LUOKOMnAPTHH TVPKMEHHCTAHA. BEPXOBHOTO.COBETA H COBETA MHHHCTPOB TyPKMEHCKOH CCP._____________ N agy a vidámság Ashabad utcáin és sugárútjain az ünnepek előtti napokban. Saját opera- és balettszinházuk van, filharmó­niai társaság tánc- és énekegyüttes működik a köztársaságban. 1948-ban földrengés döntötte romba a régi Ashabadot. Ma már nyoma sincs az elemi csapásnak. Teljesen új város épült a régi helyén. Képünkön a Szépművészeti Múzeum Szabadság sugárúti főbejárata látható. Klubok, iskolák, üzletek, kórházak, fürdők, fodrászüzle­tek, ligetek és parkok, sport­pályák, rádió és villanyfény.. Telefon a brigádszállásokon és a lakásokban. Ezek már hozzá­tartoznak a kolhozok életéhez, hajdanában azonban, amikor Türkmenisztán a cári biroda­lom végvidéke volt, hírből sem ismerték. munista Párt XVIII. kongresz- sa, 1965. februárjában pedig köztársaságunk és pártunk megalakulásának 40. évfordu- 'óját ünnepeljük. Ez a jubile­um egész népünk nagy ünnepe, a lenini nemzetiségi politika, a oroletár internacionalizmus, a v-irátságban és testvériségben lő szovjet népek diadalának kés bizonyítéka. tálusi kép Türkmenisztán Kopet-Dag melletti síkságáról. Nyikita Szei'K Í'.'VIC- Uiuscsov TürkmenisztinV t t ' •'. *n érdeklődői kolhozok és a szovhozok munkája iránt, sokhelyütt a mezőt is megnézte. A képen balra Hu i»v elvtárs, jobb­ra B. Ovezov elvtárs, a Türkmén Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Mihail Bodrij, a legidősebb szovjet újságíró, a Szovjet Türkmenisztán című napilap tudósítója. Qxau topTAapbiH npoAQTapAapbi, 6u.pAewu.nf rubellel nőtt a kolhozok pénz­bevétele. A tagoknak 33 millió­val osztottak többet. Tavaly 2,5-szörösére nőtt a kolhozok állóeszköze. Szaporodott a szarvasmarha-állomány, gya­rapodott a mezőgazdasági gé­pek, fölszerelések, berendezé­sek, szállítóeszközök és épüle­tek száma. A külföldiek a század cso­dájának nevezik a Kara-Kum csatornát. A világ legnagyobb fő víziútja — az Amu-Darjátő a köztársaság fővárosáig Ashabadig — nyolcszáz kilo­méter hosszúságban szeli át a Kara-Kum sivatagot. Sok százezer hektár jól termő szűz­földet, négymillió hektár siva­-Gyapot, kincs vagy és erő! Gyapot, kincs vagy és dicső!« — Így dalolnak a népköltők Türk­menisztánban. A nép a »fehér arany«-nak ne­vezi a gyapotot. Az idén gazdag volt a termés. Egymillió mázsával több gyapotot szállítottak a gyűjtőtelepekre, mint tavaly. Képünk egy türk­mén gyapotszedőnőről készült. A köztársaság több mint tíz építési vállalata vesz részt a krasznovodszki kőolajfinomítő és feldol­gozó bővítésének munkáiban. A képen A. P. Fees részlegvezető és B. Sukurov, a betonozok vezetője az építkezést ellenőrzi. újat, frisset és érdekeset ta­pasztal. Nem­hogy öregedne, inkább fiatalo­dik a kolhoz. Megújulnak, egyre szépülnek és gazdagodnak a házalj az utcák. A kolhoz te­herautói a Volgák és Moszkvicsok, motorok robog­nak az utakon. Helyi repülő­járatok közlekednek a városok és a falvak között. Pedig nem­régen még »sátánmasiná«-nak nevezték az első kis teljesít­ményű Fordson traktort. Most meg csodálatos kék »hajók-« (gyapotszedő gépek) úsznak a Syapottengeren, megkímélik a kolhoz tagjait a nehéz fizikai munkától.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom