Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)

1963-11-01 / 256. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1963. november 1, Adenauer síkraszáll a franciákkal való atomegy üti működés mellett Bonn (MTI). Adenauer nyilatkozatot adott a bajor rádiónak, s ab­ban a Franciaország által ja­vasolt »európai atomhaderő« megteremtése mellett szállt síkra. Adenauer azt hangoz­tatta, lehetségesnek tartja Franciaország és Anglia atomhaderejének közös »euró­pai atomhaderőben való egye­sítését« és ezt a megoldást »kitartással és türelemmel el lehet érni«. Bonnban feltűnést keltett a volt kancellár nyilatkozata különösen azért, mert hiszen Schröder külügyminiszter né­hány nappal ezelőtt még ha­tározottan a Washington ál­tal pártfogolt »sokoldalú atomhaderő« mellett foglalt ádlást, és időszerűtlennek mi­nősítette a franciákkal együtt létrehozandó (és Washington­tól független) »közös európai atomhaderő« gondolatát Adenauer e nyilatkozatával — hangsúlyozzák politikai meg­figyelők Bonnban — úgy lát­szik, ismét mozgósítani akar­ja a CDU jobbszámyát, hogy ne engedje a bonn—párizsi tengely meglazítását. A Nyugat-európai Unió katonai bizottságának ülése Párizs (MTI). A Nyugat-európai Unió ka­tonai bizottsága Párizsban tartott zárt ülésén megtár­gyalta a tervezett parlamenti ülés elé kerülő katonai jelle­gű javaslatokat. Az ülésen Lemnitzer tábornok, a NATO európai haderőinek főparancs­noka is részt vett. A bizottság javaslatot foga­dott el, amelyben helyesli a moszkvai atomcsendegyezmény megkötését, de ugyanakkor kifogásolja, hogy a megálla­podás előkészítésében részt vett két nyugati nagyhatalom az egyezmény tervét nem vi­tatta meg a NATO-val és a Nyugat-európai Unióval. A katonai bizottság egy má­sik határozatában állást fog­lalt a multilaterális NATO- atamerő mellett. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a NATO-nak a »közép-európai fronton« alkalmazott straté­giája esetleg »az atomfegyve­rek elhamarkodott használatá­hoz« vezethet, és ezért azt javasolja, hogy a NATO- tagállamok ezen a szakaszon elsősorban hagyományos fegy­veres erőiket növeljék. A multilaterális NATO- atomerőt helyeslő javaslatot a bizottság francia és brit tag­jai nem szavazták meg. Schröder élesen bírálta De Gaulle politikáját — írja az Express Párizs (MTI). Az Express című nagy fran­cia politikai hetilap jelentése szerint Schröder bonni kül­ügyminiszter, a CDU külügyi bizottságának legutóbbi zárt ülésén rendkívül élesen bírál­ta De Gaulle politikáját. A De Gaulle-ista politika — mondotta — teljesen lehetet­lenné teszi a nemzetek fölöt­ti európai egység eszméjét, és egyre inkább azt a benyomást kelti, hogy a tábornok az eu­rópai államok egyesítésében a francia hegemónia eszközét keresi. Schröder ezután hozzáfűzte: a tábornok legutóbbi beszéde után felmerül a kérdés, va­jon nem kell-e felülvizsgálni a francia—német viszony kér­dését. Az Express szerint Schrö­der kétségbe vonta a francia köztársasági elnöknek »a Szovjetunióval szemben tanú­sított szilárdságát« és kijelen­tette, ne feledjük el, hogy De Gaulle volt az első nyugati államférfi, áld elismerte az Odera—Neisse határt. A CDU külügyi bizottságá­ban — a francia lap szerint — csak Guttenberg báró, a párt bajorországi szervezeté­nek egyik vezetője és a szél­sőjobboldali Von Meredt , volt külügyminiszterhelyettes vette védelmébe a De Gaulle-i politikát. Jugoszláv és lengyel pértkiiíüfséget fogadtak az Olasz Kommunista fari vezetői Róma (MTI). Luigi Longo, az Olasz Kom­munista Párt főtitkárhelyette­se fogadta a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének kül­döttségét, amely az Olasz Szo­cialista Párt kongresszusa al­kalmából érkezett az olasz fővárosba. A két párt képvi­selői megállapították, hogy az OKP és a JKSZ kapcsolatai kedvezően fejlődnek. Olaszországban tartózkodik a Lengyel Egyesült Munkás­párt küldöttsége is. A len­gyel kommunisták Macauso- val, az OKP szervezési osztá­lyának vezetőjével és Cólom- bival folytattak megbeszélé­seket. A küldöttség ellátoga­tott a képviselőházba is, ahol Codacci-Pisane Ili miniszter fogadta a vendégeket. Dél­után a küldöttség tagjai fel­keresték az Unitá szerkesztő­ségét. Gyermekeket rabolnak el az NDK-ból Berlin (TASZSZ). Az NDK Emberi Jogok Bi­zottsága és a Demokratikus Németország Nemzeti Front­jának Országos Tanácsa csü­törtökön sajtóértekezletet tar­tott, amelyen K. Kául, az Em­beri Jogok Bizottsága elnök­ségének tagja számos tényt sorolt fel arról, hogy a kisko­rú gyermekeket raboltak el a Német Demokratikus Köz­társaságban és Nyugat-Berli- nen át Nyugat-Németországba juttatták őket. A nyugatné­met hatóságok eltitkolják a kiskorú NDK-állampolgárok tartózkodási helyét, és meg­akadályozzák visszatérésüket szüleikhez. Gyakran megtör­tént, hogy a Nyugat-Berlinben ftuíködő amerikai, angol és francia kémszolgálatok em­bered kihallgatásnak vetik alá a gyermekeket és így próbál­nak értesüléseket szerezni az NDK nemzeti néphadseregé­ről és különböző ipari objek­tumokról. Kául kijelentette, hogy a nyugatnémet hatóságok e ma- gatartsáa az NDK ellen irá­nyuló ellenséges cselekmé­nyek egyik láncszeme. Az NDK Emberi Jogok Bi­zottsága követelte, hogy a nyugatnémet hatóságok szün­tessék be a fenti törvénytelen cselekedeteiket, egyúttal elha­tározta, hogy az ENSZ Embe­ri Jogok Bizottságát kéri fel a szükséges intézkedések megtételére. (MTI) „Ab SZKP p — a mi harci sáss A Portugál Guineában tar­tózkodó gyarmati csapatok a közelmúltban nagy utánpótlá­sokat kaptak. Több ezer kato­nát, repülőgépet küldtek ide a nemzeti felszabadító mozga­lom elleni bevetésre. A portu­gál csapaterősítések ellenére a hazafiak számottevő katonai sikereket értek el az utóbbi hetekben. Egy hónappal azután, hogy Nigériában 35 000 munkás lé­pett sztrájkba a bérrendszer átlakításáért, az árak és lak­bérek állami ellenőrzéséért, la- gosi jelentés szerint újabb sztrájkhullám fenyeget. A dán parlamentben foly­tatják a vitát a dán hajózási vállalatokkal szemben alkal­mazott amerikai megkülönböz­tetés kérdésében. Haekkerup külügyminiszter interpelláció­ra válaszolva kijelentette: Az Egyesült Államok és Dánia kö­zött érvényben levő barátsági, kereskedelmi és tengerhajózási megállapodásnak ellentmond az Egyesült Államoknak az a szándéka, hogy a Szovjetunió­nak eladandó gabonát, amiről most folynak a tárgyalások, kizárólag amerikai hajókon szállítsák. Edmund Brown kaliforniai kormányzó fizetésemelést ka­pott, s évi fizetésé »csekély« 44100 dollárra emelkedett. A kormányzót egyáltalán nem zavarta a magasabb fizetés el­fogadásában az a csekélység, hogy a választási harc idején tavaly kijelentette: újramegvá- lasztása esetén nem egyezik bele fizetésének emelésébe még akkor sem, ha ezt a tör­vényhozó testület el is hatá­rozza Vientiane közelében egy piactéren bombát dobtak egy épületre, amelyben játékkaszi­nó volt. A robbanás következ­tében 62 személy megsebesült. Feltételezés szerint a merény­letet egy játékos követte el, aki igen nagy összeget vesz­tett, és így akarta megbosszul­ni magát. Kelct-Pakisztánban kiáradt a Gumti-folyó, s víz alá kerül­tek a partmenti területek. Az árvíz következtében több mint ötezer ember vált hajléktalan­ná. Japánban csütörtökön hiva­talosan megkezdődött a vá­lasztás előtti hadjárat, amely november 21-ig tart. Moszkva (TASZSZ). A Pravda csütörtöki, az SZKP programja elfogadá­sának második évfordulója al­kalmából közölt vezércikké­ben a következőket írja: »Az SZKP programja bizo­nyítja pártunk megingathatat­lan hűségét a marxizmus—le- ninizmushoz, és azt a forradal­mi eltökéltséget, hogy már a mai nemzedék életében felépí­ti hazánkban a kommunista társadalmat. A pártprogram tudományos meghatározását adta a kommunista társada­lomnak, sokoldalúan megala­pozta a kommunista társada­lom felépítésének útjait és módszereit, megszabta a szov­jet állam bel- és külpolitiká­ját.« Az elmúlt két év ei'edmé- nyei évtizedekkel érnek fel — folytatja a Pravda. A XX. és XXII. kongresszus határozatai sikeres megvalósításáért vívott össznépi harc évei a program­nak a világ ‘ fejlődési meneté­re gyakorolt egyre növekvő befolyásának évei voltak. »A nagy Lenin azt tanította — írja a Pravda,—, hogy az új társadalom építésében a leg­fontosabb a gazdasági élet fej­lesztése, a népgazdaság irá­nyítása. A párt tevékenysé­gében a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megte­remtésére fordította a fő fi­KGST-lanácskozások Prágában Prága (MTI). A KGST könnyűipari ál­landó bizottsága Prágában megkezdte hatnapos tanácsko­zását. A tanácskozás napi­rendjén szervezeti kérdések, valamint • időszerű problémák szerepelnek. Prágában megnyílt a KGST mezőgazdasági gépesítéssel és villamosítással foglalkozó állandó munkacsoportjának tizenhatodik ülésszaka is. A tanácskozáson megvitat­ják a KGST-országok mező­gazdaságában felhasználásra kerülő elektromos energia táv­lati tervét, a mező- és erdő- gazdálkodás gépesítésével fog­lalkozó tudományos és kutató intézetek munkaprogramját és más kérdéseket. A Pravda vezércikke gyeimet. A párt minden erőt mozgósít a hétéves terv fel­adatainak sikeres teljesítésére, a nehézipar további fejlesz­tésére, a termelékenység nagymérvű emelésére, a tudo­mányos és műszaki fejlesztés meggyorsítására, az ország ke­leti területei termelő erőinek gyors fellendítésére, szívósan tökéletesíti a népgazdaság irá­nyítását. Iparunk gyorsabb ütemben fejlődik, mint ahogy azt a hétéves terv előirányoz­ta. A hétéves terv öt eszten­deje alatt csupán a terven fe­lül termelt érték 37 milliárd rubelt tesz ki. A párt különös súlyt helyez a leghaladóbb, gazdaságilag leghatékonyabb iparágak fej­lesztésére, mindenekelőtt pe­dig a vegyipar fejlesztésére. A vegyipar ma a kommunizmus építésének igen fontos front­ja, erre összpontosítják a párt és a nép erőit, az óriási anya­gi tartalékokat. Az SZKP Köz ponti Bizottságának küszöbön- álló plénuma konkrét intézke­déseket dolgoz ki a vegyipar — mint rendkívül perspektivi­kus gazdasági ág — fejlesz­tésének meggyorsítására.« A mezőgazdaság továbbbi fellendítéséről szólva a vezér­cikk hangsúlyozza, hogy ez a feladat az egész párt, az egész szovjet nép ügyévé vált. A legközelebbi években leg­alább ötmilliárd- púddal kell növelni a szemes termények termelését. E cél megvalósí­tására nagyszabású intézkedé­seket valósítanak meg »A pártprogram feladatul tűzte ki az új ember neve­lését. A párt lankadatlan fi­gyelmet fordít a nép eszmei­politikai nevelésére, az ideoló­giai munka tökéletesítésére.« Ezzel kapcsolatban a vezér­cikk emlékeztet a párt és kor­mány vezetőinek az írókkal és művészekkel lezajlott találko­zásaira, az SZKP Központi Bizottságának júniusi plénu­mára, amely kiemelte az ideo­lógiai munka óriási jelentősé­gét a kommunizmus szélesen kibontakozó építésének viszo­nyai közepette. Pártunk Lenin tanításait kö­vetve nem éri be az elért ered­ményekkel — mutat rá a ve- zércikk. — Előre kell néznünk* kitartóan le kell küzdenünk a nehézségeket, újabb csúcsokat kell meghódítanunk, engesz­telhetetlen magatartást kell ta­núsítanunk a fogyatékosságok­kal szemben. A párt felhív minden szovjet embert, hogy tevékeny harcot vívjon a kom­munizmus építése programjá­nak teljesítéséért, önfeláldo- zóan munkálkodjék; fokozza a fegyelmet, határozott támadá­sokat indítson a múlt, a bur- zsoá ideológia maradványai el­len. »Munkával, és csakis a milliók munkájával gyorsíthat­juk meg a kommunizmus épí­tését.« »Ma minden elfogulatlan ember látja — írja a Pravda —, hogy az SZKP, amely az egész nép pártjává lett, még inkább megerősítette kapcsola­tait a tömegekkel, új gigászi erőre tett szert. Pártunk még sohasem volt ilyen hatalmas, ennyire összeforrott, az új tár­sadalom felépítésével össze­függő legmerészebb feladatok­ra képes. Az élet bizonyítja, hogy a párt politikája és ter­vei — a nép politikája és ter­vei, hogy az SZKP Központi Bizottságának lenini álláspont­ja, pártunk lenini irányvonala teljesen kifejezi a szovjet nép óhajait, a szovjet nép egyhan­gú helyeslésével találkozik, és megfelel a nemzetközi kom­munista mozgalom, minden bé­keszerető nép érdekeinek.« A Szovjetunió külpolitikájá­ban azon az úton halad, ame­lyet a nagy Lenin megjelölt* és amelyet tovább fejlesztet­tek a XX. és a XXII. kong­resszus határozatai; valamint az SZKP programja — írja vé­gezetül a Pravda. — Ez az irányvonal kiemelkedő győzel­meket vívott ki. Hazánk to­vábbra is megmásíthatatlanul követi a béke és a népek kö­zötti barátság politikáját, har­col a szocialista államok egy­ségének és összeforrottságának megerősítéséért, az általános és teljes leszerelésért, a békés együttélés lenini elveinek dia­daláért. (MTI) Részletei* a bambitól tűzszünet eg^ ezményről „Új életet kell lehelni a genfi tárgyalásokba” Az ENSZ közgyűléséről Bamako (DPA, AFP, AP). November 2-ra virradóra el­hallgatnak a fegyverek az al­gériai—marokkói határon. Mint már jelentettük, Barná­kéban szerdán aláírták a fegy­verszüneti egyezményt. Az egyezmény olyan kompromisz- szumnak látszik, amely in­kább az algériai álláspontot vette tekintetbe. A megállapodás értelmében a vitatott határterületen de- militarizált övezet létesül, az övezet pontos elhatárolása egy négyhatalmi — algériai, ma­rokkói, etiópiai és mali tisz­tekből álló — bizottság fel­adata. Algéria és Marokkó megál­lapodott ezenfelül abban, hogy amilyen gyorsan csak lehetsé­ges, egybehívják az afrikai egységszervezet külügyminisz­teri értekezletét, úgy, amint ezt Ben Bella korábban java­solta. E bizottság feladata lesz, hogy kivizsgálja, melyik fél fe­lelős a határviszályért, neki kell a két állam közötti ha­tárt megállapítania, és a vi­szályt végérvényesen rendez­nie. Mindkét fél kötelezte ma­gát arra is, hogy november 1-től megszünteti a vitát a rá­dióban és sajtóban, figyelem­be veszi azt az alapelvet, hogy nem avatkozik más állam bel- ügyeibe és az afrikai államok között felmerülő minden vi­tás kérdést tárgyalások útján old meg. Uailé Szelasszié etiópiai csá­szár, az értekezlet elnöke az egyezmény aláírása után szer­dán elutazott Genfbe. A repü­lőtérre mind a három másik államfő kikísérte. A megegyezés híre minde­nütt megkönnyebbülést, meg­nyugvást váltott ki. Az algíri rádió megszakítva adását je­lentette be a tűzszünet létre­jöttét. Az értekezlet — mon­dotta a rádió bemondója —, amelyet még megkezdése elQtt egyesek kudarcba akartak ful- lasztani, végül is békét ho­zott. Igazolta reményeinket, amelyeket Afrikában és más- sutt, főként a szocialista or­szágokban is osztottak, neve­zetesen, hogy tárgyalások út­ján megvan a lehetőség a megoldásra. (MTI) Berlin (MTI). Az NDK főállamügyészsége eljárást indított Engelbrech- ten, a nyugatnémet szövetségi bíróság vizsgálóbírája ellen, aki Günther Hofe NDK-beli író és könyvkiadó ellen letar- tóztatási parancsot adott ki. Az NDK főállamügyészsége ki­hallgatta a Dallgowban (naueni járás) lakó, 1921-ben született Edith Röpkét, mint tanút, s vallomása alapján megállapította, hogy Von En- gelbrechten, mint náci vérbí­ró, a háború alatt Brüsszelben tevékenykedett, és számos ha­lálos ítéletet hozott belga ha­zafiak ellen. Edith Röpke mint gyors- és gépíró dolgo­New York (Reuter, AP, TASZSZ). Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának szerdai ülésén Fedorenko, a Szovjetunió kül­dötte beszédet mondott. Fedo­renko hangsúlyozta, a részle­ges atomcsendről Moszkvában aláírt szerződés friss áramla­tot vitt a nemzetközi életbe, és megteremtette a kedvező feltételeket ahhoz, hogy kor­látozni lehessen a fegyverke­zési hajszát. Nagy hiba lenne viszont — jelentette ki Fedorenko —, ha megelégednénk az elért ered­ményekkel, melyek önmaguk­ban még nem vetnek véget a fegyverkezési hajszának. zott Engelbrechten mellett, : szem- és fültanúja volt annak a tárgyalásnak, amelynek so­rán a náci vérbíró halálra ítél' egy hattagú belga családot, amelyhez egy gyermek és egy 70 éves öreg is tartozott. Az ítélet oka: a család angol pi­lótákat rejtegeti a nácik elöl. Az ítéletet közvetlenül a tár­gyalás után végre is hajtották. Az NDK főállamügyésze írásban fordult a belga főál- lamügyészhez, hogy bocsássa rendelkezésére az összes bizo­nyítékokat, amelyek Engel- brechtennek a nácik által megszállott Belgiumban elkö­vetett bűneiről tanúskodnak. A Szovjetunió küldötte rész. letesen foglalkozott a tizen­nyolc hatalmi leszerelési bi­zottság előtt álló feladatokkal. A bizottság munkája — mon­dotta — sajnálatos módon nem kielégítő. A bizottság egy helyben topog, és a genfi tár­gyalások kereke — mint ahogy ez mindenki előtt ismeretes — üres járatban forog. Fedorenko hangsúlyozta, hogy ezen a helyzeten sürgő­sen változtatni kell, és új éle­tet kell lehelni a genfi tárgya­lásokba. A bizottságot meg kell szabadítani az üres szó- cséplésektől. Ezt a célt szol­gálja az a szovjet javaslat, amely indítványozza, hogy az 1964 első felében legfelső szin­ten hívják össze a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság ülését. A nukleáris fegyvermentes övezetek kérdésére térve a szovjet küldött hangoztatta, a szovjet kormány szükségesnek tartja e tervek megvalósításá­nak támogatását. Készek va­gyunk arra — jelentette ki —, hogy a nyugati hatalmak­kal együtt megfelelő mérték­ben szavatoljuk azt, hogy az atomfegyvermentes övezetek kívül maradjanak a nukleáris fegyverek alkalmazásának te­rületén. A Jemeni Köztársaság kül­dötte tizenhét ország nevében határozat-tervezetet nyújtott be a nukleáris fegyverkísérle­tek megszüntetéséről. A hatá­rozati javaslat támogatói kö­zött van a Szovjetunió és az Egyesült Államok is. (MTI) Günther Hofe bírája belgákat gyiikoltalott meg a háború alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom