Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-26 / 251. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FILLÉR Ara AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM 251. SZÁM ★ SZOMBAT, 1963. OKTÓBER 26. Mai számunk tartalmábaI: Emberek, sorsok (3. o.) Jövő heti rádió- és televiziómű sor (5. o.) Gyógyulásért, bizalomért (6 o.) Dr. Dimény Imre elvtárs látogatása a kaposvári járásban Csütörtökön megyénkbe látogatott dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a KB mezőgazdasági osztályának vezetője. A Kaposvári Járási Pártbizottságon dr. Takács István, a járási pártbizottság első titkára és Csek József, a járási tanács vb-elnöke tájékozhatta a Központi Bizottság osztály- vezetőjét az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről és a Zselicség gondjairól. A megbeszélés után Dimény elvtárs, Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Illés Dezső, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályvezetője, a járási pártbizottság első titkára és a járási tanácselnök kíséretében a zselickisfaludi Közös Erő Termelőszövetkezetbe látogatott eL Itt Finota, József tsz-elnök tájékoztatta a vendégeket a közös gazdaság gondjairól. A tervekről szólva elmondotta, hogy az áűlatállomány fejlesztése mellett a talajadottságnak megfelelően gyümölcsöst is szeretnének telepíteni. Ezután a vendégek rövid, Ihatárszemle során tájékozódtak, hogyan fejlődik az őszi vetés. Ütközben Dimény elvtárs aziránt érdeklődött, hogyan készítették elő a magágyat, mennyi vetőmagot használtak fel holdanként a különböző gabonafajtákból és milyen mélységbe tették a magot Az egyik területen, ahol sok búzaszem volt a föld felett, meg is jegyezte, hogy itt szükség lett volna mélyebben vetni. Délután a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályvezetője Simcmfára látogatott. A vetés utáni feladatokról tanácskoztak a siófoki járás tsz-elnökei A ságvári Egyetértés versenyt kezdeményezett az őszi munkák meggyorsítására Kőröshegyen értekezletet tartottak csütörtökön a siófoki járás termelőszövetkezeti elnökeinek részvételével. Ezen Pallag András, a járási tanács vb-elmökhelyettese számolt be a mezőgazdaság időszerű feladatairól. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Markoviét János, a Földművelés- ügyi Minisztérium főosztályvezetője, a megye termelési felelőse, Mohar László, a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője, Bíró Gyula, a járási pártbizottság első titkára és Virovecz József, a járási tanács vb-elnöke. A siófoki járás megyére szólóan derekas munkát végzett, kimagaslóan jó eredményt ért el a kenyérgabona vetésében. Ezért a tanácskozáson általános elismerésben részesítették a tsz-elnököket. Figyelmüket ezzel egyidejűleg a további tennivalókra iránytíották. A kapásnövények közül elsősorban a burgonyát kell mielőbb prizmába rakni, hogy a télen minél kisebb legyen a tárolási veszteség. Igyekezni kell a cukorgyár ütemezésének megfelelően a cukorrépa szedésével és átadásával is. Nagy erőfeszítést követel a kukorica törése. Tavaly a hó számottevő területen kint érte a mezőn ezt a termést, most úgy kell megszervezni a munkát, hogy jében gáréba kerüljön a kukorica. A vetésben megrongálódott gépek gyors kijavítása után az összes traktort a mélyszántásra szükséges ráállítani. Nem kisebb területről, mint 15 ezer holdról van szó, s ennek alig több mint negyedrészével végeztek eddig A vetés befejezése azt jelenti, hogy járás- szer te megalapozták a jövő évi gabonatermést; az istállótrágyázással és az őszi mélyszántással a tavaszi vetésű növények nagyobb terméseredményének az alapját kell lerakni. A tanácskozás helyesen szabta meg a feladatokat. Hangsúlyozták, hogy ezekben a munkákban is az eddigihez hasonló szervezettségre van szükség A verseny hatékony lendítője lehet a betakarításnak és a szántásnak is. Az értekezleten szövetkezete nevében Szigeti József, a ságvári Egyetértés elnöke vállalta, hogy november 25-re elvégeznek minden őszi munkát. A részvevők ennek alapján felhívást szavaztak meg. A ságváriaJk, illetve a siófoki járás versenymozgalma érdemes arra, hogy a megye más vidékein gazdálkodó szövetkezetek is csatlakozzanak a több mint 9300 holdról ide- hozzá. Egy hónap múlva államkö csön sorsolás Az elmúlt évek hagyományaitól eltérően az idei utolsó államkólcsönsorsolásokat korábban rendezik. Az Országos Takarékpénztár egy hónap múlva, november 25-én és 26- án Budapesten bonyolítja le a 2., a 3. és a 4. békekölcsön 1963. második félévi húzását. Az első napon a 2. békekölcsönt sorsolják, 143 000 kötvényre 28,2 millió forintot. A sorsolás második napján a 3. és a 4. békekölcsön húzását bonyolítják le. A 3. békekölcsönből 200 000 kötvényre 51,5 millió forint, a 4. békekölcsönből pedig 146 000 kötvényre 31,5 millió forint jut. Az idei utolsó államkölcsön húzáson a három békekölcsönből összesen csaknem félmillió kötvényre 111,2 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában a kötvénytulajdonosoknak. (MTI) Indul a televízió új mezőgazdasági előadássorozata A Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Te'evízió ez év őszén ismét megindítja az elmúlt évben országszerte nagy sikert aratott mezőgazda- sági szakelőadás-sorozatát. Az előadások ideje felére — félórára — csökken, tartalmilag viszont tömörebb lesz. Az előadók kitűnő elméleti és gyakorlati szakemberek — mindössze néhány percre jelennek meg a képernyőn, a továbbiakban pedig csak kommentálják a gyakorlatban bevált termelési, állattenyésztési és állategészségügyi, valamint üzem- szervezési módszereket bemutató filmeket. Az első előadás november 17-én, vasárnap 15 óra 41 perckor kezdődik. Pénteken folytatta tanácskozását az ország'g'vnlcs Az országgyűlés pénteki ülésén folytatták a Miniszter- tanács beszámolója feletti vitát. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kossá István felszólalása A vitában elsőnek Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter szólalt feL A miniszter tájékoztatta az országgyűlést a személy- és áruszállitás helyzetéről, továbbá arról, hogy milyen intézkedések szükségesek a növekvő szállítási feladatok megoldására. Elmondotta, hogy 1962-ben a MÁV személyforgalma ötszörösére, a távolsági autóbuszok forgalma pedig húszszorosára emelkedett 1957-hez képest. 1963 első felében a vasútnál további három, a távolsági autóbuszközlekedésben pedig 14 százalékkal nőtt a teljesítmény. Ugyanakkor fokozatosan javítják az utazás kényelmét, gyorsítják a közlekedést, emelik az utasellátás színvonalát. Körülbelül háromszáz lakott helyiség kivételével az ország valamennyi városát és községét bekapcsolták a közlekedési hálózatba. Az illetékesek mindent elkövetnek, hogy minél rövidebb időn belül valamennyi helyiség — elsősorban a közúti összeköttetés révén — bekapcsolódjék az országos közlekedési hálózatbai A vasútról szólva a miniszter elmondotta, hogy tovább fejlődött Budapest és a nagyobb vidéki városok között a közvetlen és gyors összeköttetést biztosító »non stop« vonatok hálózata. Ezek a vonatok, mint például a Borsod, a Lillafüred és a Hajdú- expressz, hamar közkedveltek lettek. Szándékunkban van az ilyen típusú összeköttetést a főváros és valamennyi nagyobb vidéki város közötti forgalomra Idterejszteni. Nem lebecsülendő eredmény az sem, hegy a vasúti közlekedésben végre túlléptük a »bűvös« 100 kilométeres óránkénti sebességet; a Borsod expressz menetrendszerinti se- ibessége óránként 120 kilométer. Sajnos azonban, elsősorban csupán a villamosított vonalakra és a nemzetközi vonatokra szorítkozik a nagyobb sebesség, mert egyes pályák és a vontatóeszközök egy részének elavultsága nem mindig teszi lehetővé a sebesség nagyobb arányú növelését. Sok még a javítanivaló a me- netrendszerúségen és a forgalom szervezésében, és az utazás kulturáltságát is sokszor éri jogos bírálat. Vasárnap 0 órától élelbelép az új autóbusz menetrend A MÁVAUT új téli menetrendje október 27-én, vasárnap 0 órakor lép életbe. Fölkerestük ezzel kapcsolatban a 13. sz. AKÖV illetékeseit és felvilágosítást kértünk a változásokról. — Elöljáróban ei kell mondanunk — tájékoztatott Büki Ferenc —, hogy sajnos, a téli időszakiban sem lesz több kocsi, mint eddig Az utazási gond megmarad, és különösen Marcali térségében meg a Gölte—Igái—kaposvári vonalon tesz nehéz a helyzet. Az autóbusz-parkot nem tudjuk vö- velni, mert az újonnan kapott járműveket a kiselejtezett kocsik helyébe kell áálí- tamtnk. — A KPM Autóközlekedési Vezérigazgatósága Intézkedéseket tett a menetidő rövidítésére és a járatok gyorsítására. Megyénkben milyen lépések történtek ennek érdekében? — Elsősorban a tartózkodási, állási időt csökkentettük, a távolsági járatoknál pedig megszüntettük a betöréseket, és így egyenes úton haladhatnak céljuk felé. Inkább helyi járatokkal szállítjuk majd az utasokat. Újdonság az is, hogy az azonos útvonalén, csaknem azonos időben haladó autóbuszok nem állnak meg mindenütt. Igái és Kaposvár között például lesz egy közvetlen, megállás nélküli járat. A Nagykanizsa — Böhömye — Kaposvár útvonalon közlekedő busz Böhönye és Kaposvár között ugyancsak nem áll meg. — Külön diákjáratot indítanak-e? — Igen. Némely helyen különválasztottuk a diákokat a felnőtt utasoktól. A kötéséi, a Szőkédén cs — somogysámsomi és a somogyvámosi kocsi egy fordulóban csak a tanulókat szállítja. — Történik-e valami változás a kaposvári helyi járatok menetrendjében? — Néhány perces időeltolódástól eltekintve nem sok. Itt is a kocsihiány akadályozza újabb vonalak bekötését. Csupán egyetlen új járatunk lesz 7/a jelzéssel: Kaposújlakot köti össze a várossal. Ez előreláthatólag november 1-én indul be. Megemlítem még, hogy ismerve a Domb utca és a Kölcsey utca lakóinak nehéz helyzetét, kísérletezünk majd a vasútállomástól egy 17 óra 10 perckor induló járattal. Ennek üzembeállítás írói az autóbuszokon értesítjük az utazóközönséget. — Ügynevezett színházi járatok beindításáról lehet-e szó, különösen vasárnaponként? Ügy tudjuk, hogy a Fővárosi Autóbuszüzem Budapesten néhány színház elől közvetlen járatokat indít a város különböző részeibe, s ezek beváltak. — Vasárnaponként csupán két autóbuszunk bonyolítja le a helyi forgalmat. Gazdaságosság szempontjából aligha énné meg, hogy a színház elől minden útvonalra küldjünk kocsit — fejezte be tájékoztatóját Büki Ferenc. A személyszállításból mind nagyobb terhet vállal magára a közúti közlekedés, növekszik a távolsági autóbuszok és a magángépkocsik forgalma. Ezért kormányzatunk igen sokat tett a közúthálózat fejlesztésére. Az idén csaknem ezer kilométer utat építettünk át portalan burkolattal. Megépült a budapest—tatabányai E—5-ös jelzésű nemzetközi autóút, amelynek továbbépítését Komáromon és Győrön át egészen az országhatárig most tervezzük. Megkezdődött a Budapest—Székesfehérvár közötti autópálya építése, ezenkívül a bécs—sárvár—keszthelyi út építése, amely lehetővé teszi, hogy Ausztria felől két óra alatt tehessen elérni a Balatont. A harmadik ötéves tervben szerepel a budapest—miskolci fő közlekedési út teljes átépítése. Az eredmények ellenére az útépítés még nem tudja követni a közúti közlekedés gyors ütemű fejlődését, ezért további nagy erőfeszítésekre van szükség úthálózatunk korszerűsítésében. A gépkocsik növekvő száma miatt előtérbe került az állami és személy tulajdonban levő gépkocsik javításának és ellátásának problémája is, amit a javítóüzemek fejlesztésével, új országos szervizhálózat és korszerű üzemanyagellátó állomások építésével és felszerelésével kívánunk megoldani. A miniszter hangoztatta, hogy o legnehezebb problémát az idén az áruszállítás jelenti. Már tavaly tizenkétszer annyi árut szállított a magyar vasút, a közúti közlekedés és a hajózás, mint 1937-ben. Az idén a feladatok még nagyobbak, a vasútnál további négy, a közúti közlekedésnél pedig 17 százalékkal nagyobb teljesítményt kell elérni, mint 1962-ben. Kossá István ezután részletesen ismertette az áruszállítás nehézségeinek okait. A rendkívüli téli időjárás, majd az azt követő árvizek és belvizek miatt a vasút az év első negyedében három és fél millió tonna áruval kevesebbet szállított a tervezettnél. Ennek az elmaradásnak nagy részét már pótolta, de a vasút még mindig kereken 700 000 tonna áru szállításával adós, ami az év hátralevő szakában jelentős tehertétel. A szállítási zavarokban a sok úgynevezett objektív okon kívül közrejátszottak a szállítás szervezésének hibái, és a közlekedési berendezések egyes műszaki problémái. Előfordul, hogy felesleges, indokolatlan szállítások tetézik az amúgy is nagy feladatokat. Komárom megyében például vasúton Miskolcról, Vácról és Beremendrc! szállítanak ugyanolyan cementet, amilyent Tatabányán is gyártanak, onnan viszont Borsodba és az ország más, távoli részeibe viszik az építőanyagot. Az ilyen keresztbe szállítások sajnos, sok esetben jelentős szállítási kapacitást kötnek te és elvonják a szállítási eszközöket más fontos feladatoktól. Hasonlóképpen nehezíti a vasút munkáját a ki- és be* rakodások elhúzódása. A vasút szállítási tervét csak úgy tudná teljesíteni, ha munkanapokon legalább 16 800, munkaszüneti napokon pedig minimálisan 14 000 kocsit rakhatnának meg. Ennyi kocsit azonban, főképpen a kirakodások késedelme miatt a vasút nem tud rendelkezésre bocsátani. A ki- és berakodás a kormány felhívásán Ki utóbbi hetekben jelentsően javult, különösen a szombati és a vasárnapi napokon. A minisztériumok, vállalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nagy többsége most már jól szervezi meg a be- és kirakást — mondotta. — Egyes szállíttatók, főleg a kis mennyiségű árut fuvaroztatók azonban néhány va- gonnyi kirakodásról nem gondoskodnak, pedig ez országosan sok száz kocsi lekötését jelenti. Ilyen szempontból Budapesten és Miskolc térségében a legrosszabb a helyzet. A miskolci vasútigazgató- ság sok üres vagont kért, ugyanakkor azonban több száz kocsi kirakatlanul állt napokig az igazgatóság területén. Gyakran a be- és kirakást az is késlelteti, hogy a MÁV nem állítja ki időben a rakodásra váró kocsikat, szerelvényeket. — A közlekedés jelenlegi legfontosabb feladata — mondotta —, hogy a meglevő berendezésekkel, a szállítások átgondolt szervezésével biztosítsa a népgazdaság szempontjából legszükségesebb áruk fuvarozását, és megszervezze a jövő év elejére áthúzódó utószállításokat. Szükséges, hogy azok a tárcák, amelyek önálló szállítóeszközökkel rendelkeznek, arányosan vállaljanak részt a fuvarozási munkákból Az ipari és a kereskedelmi vállalatoktól azt kérjük, hogy kellő időben biztosítsák a javításokhoz, a fenntartódhoz szükséges tartalékanyagokat és alkatrészeket, a már megrendelt járműveket, berendezéseket és az üzemanyagokat. — Már megkezdődött a felkészülés a jövő évi szállítási feladatok lebonyolítására is, A kormány elrendelte; a jövő évi előszállítási igényeket november 1-ig be kell jelenteni, hogy a tavaszi, viszonylag kevésbé forgalmas időszakban a jövő nyárra tervezett szállításokat előre lehessen hozni, hogy csökkenjen a jövő évi csúcsforgalom. A miniszter befejezésül elismeréssel szólt a közlekedési dolgozókról, akik minden nehézség közepette becsülettel teljesítik kötelességüket. A továbbiakban Rup József Pest megyei, Szabados János Fejér megyei, Kuruca Márton Csongrád megyei, Sipos Péter Zala megyei, Geisz- bükl Mihály Győr-Sopron megyei, Sebestyén Gyula Veszprém megyei, Kerkai Andor- né Fejér megyei és Varga Berta István Győr-Sopron megyei képviselő szólalt föl, majd az ebédszünet után Lo- sonczi Pál földművelésügyi miniszter volt az első felszólaló. Losonczi Pál felszólalása A miniszter bevezetőben elmondotta; mezőgazdaságunk fejlődésének az utóbbi esztendőkben legörvendetesebb eredménye, hogy fiatal termelőszövetkezeteink megerősödtek. A szövetkezeti parasztság a párt- és az állam sok irányú támogatósávtó megteremtette a közös nagyüzemi termelés legfontosabb alapjait. Fokozatosan javult a termelőszövetkezetek vezetése, növekedett a tagok részvétele a közös munkában; ehhez járult az anyagi ösztönzés különböző (Folytatás a 2 oldalon.)
