Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-30 / 254. szám

Szerda, 1963. október 30, 3 SOMOGYI NÉPLAP A Balaton-vidék fejlesztésének távlati tervéről, a megye 1964. évi költségvetési és községfejlesztési előirányzatáról tárgyalt a Somogy megyei Tanács Nyolc milliárd forintnál többet költenek 20 ér alatt a magyar tengerre A százéves fürdőhelyét ünneplő Siófok köz- népi tanácsának nagytermében tartotta ülését pénteken a Somogy megyei Tanács. Részt vett az ülésen és az elnökségben foglalt helyet Fa­luvégi Lajos, a Pénzügyminisztérium és Lázár Géza, a Belkereskedelmi Minisztérium főosz­tályvezetője, továbbá Major Béla, a Balatoni intéző Bizottság titkára, dr. Nagy Lajos, a megyei pártbizottság titkára, Bőhm József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke. A megyei tanácstagokon kívül részt vet­tek az ülésen a járási tanácsok vb-elnökei, a megyei tanács osztályvezetői is. Részt vett és felszólalt az ülésen dr. Bodogán János, a Veszp­rém megyei Tanács vb-elnöke is. A községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Lőrincz István már a bevezetőben hangsúlyozta: »Nagy öröm tölt el bennünket, hogy a százéves fürdőhelyét ünneplő Siófokon tartja ülését a megyei tanács. Kívánjuk, hogy ez a tanácsko­zás segítse elő az idegenforga­lom fellendítését, a Balaton- vidék fejlesztését, s nem utol­sósorban Siófok várossá nyil­vánítását.« Böhm József megyei vb-el- nök indítványára a tanácsülés elnökévé dr. Szilágyi Lajos megyei tanácstagot választot­tak meg, s elkezdődött a vita az első napirendi pont, a Ba­laton fejlesztésének 1964. évi és távlati terve fölött. 30000 ezer külföldi járt tavaly a Balatonon Előbb azonban alkossunk magunknak rövid képet a Ba­laton mai helyzetéről. Az idegenforgalom és ezzel a Balaton jelentősége különö­sen az utóbbi években ugrás­szerűen megnőtt A fejlődést híven tükrözi ez a néhány számadat is: 1957-ben 200 000 vendége volt a Balatonnak, ez a szám esztendőről esztendőre emelkedett, s tavaly már meg­haladta a 400 000-eh A múlt évben nem kevesebb, mint 30 000 külföldi vendég fordult meg a magyar tenger somogyi nyaralóhelyein. A hétvégi ki­rándulókkal együtt a somogyi oldalon bonyolódik le a bala­toni idegenforgalom csaknem 60 százaléka. A továbbiakban a vendégforgalom nagyarányú emelkedésével kell számol­nunk. Ez a tény igen nagy fe­lelősséget ró megyénkre: a le­hetőségekhez mérten mindent meg kell tennünk, hogy a so­mogyi üdülő- és fürdőhelyeket alkalmassá tegyük az igények kielégítésére. A vállalkozás nem könnyű — erről őszintén beszéltek a felszólaló tanácstagok is —, hi­szen nagy elmaradottságot vet­tünk örökbe. Az évtizedes mu­lasztásokat az igények ilyen rohamos növekedése mellett nem lehet rövid idő alatt le­küzdeni; Hat év alatt 430 millió forintot kapott a Balaton A Balaton-part somogyi üdü­lőhelyeinek fejlesztésére 1957 óta mintegy 480 millió forintot fordítottak. Ebből 110 milliót üdülő és szálló, valamint cam­ping építésére, 110 milliót út­korszerűsítésre, 80 milliót köz­művesítésre, 55 milliót keres­kedelemre, 35 milliót pairtvé- delemre, 30 milliót művelődés- ügyre költöttünk, hogy csak a nagyobb tételeket említsük. A beruházási összegek zömét hat helyre koncentrálták, a leg­többet, az egész összeg egyne­gyedét Siófok kapta. Megoldot­ták Siófok, Fonyód és Földvár közművesítését, a balatoni mű- út rekonstrukciójált, Fonyódon és Földváron motel, valamint nemzetközi camping, Siófokon szálloda, továbbá. üzletházak, éttermek épültek. Sokat kapott a somogyi ol­dal, ám az igényekhez képest mégis keveset. A csaknem fél- milliárd forint csupán a leg­égetőbb, legsürgősebb problé­mákat oldotta meg. Ha azt akarjuk, hogy a Balaton-vidék valóban nemzetközi üdülőhely­ivé, Közép-Európa legnagyobb és legszebb üdülővidókévé vál­jon, még nagyobb ütemű fej­lesztésre van szükség — szö­gezte le a beszámoló. Tovább kell fejleszteni a közműellátottságot, növelni kell az utak átbocsátó képessé­gét, többet kell költeni a part- védelemre, hogy megakadá­lyozzuk a tó állagának romlá­sát. Vízműveket, utakat, járdá- kalt, parkokat kell építeni. Íme agy-két számadat: a somogyi part 336 km belterületi útháló­zatából csak 138 km, a 451 km járdából csupán 61 km van ki­építve. Szükség volna nyolc vasúti felül-, illetve aluljáróra, sorompókat, hidakat kellene építeni, hogy a közlekedést gyorsabbá, biztonságosabbá te­gyük. Természetes igény a hír ganygőz világítás meghonosítá­sa, a fontosabb üdülőhelyeken. Siófok új, nagy kapacitású automata telefonközpontot, több autóbuszt és taxit kíván. Mi lesz 20 év múlva? A szállodák 2500, a campin- gek 3000 ember elhelyezését biztosítják. Már most minjegy 4000 szállodai és 8000 camping férőhelyre volna szükség. Ke­vés az üzlet, a meglevők jó ré­sze is korszerűtlen. Üzletköz­pontokra, Siófokon áruházra van szükség. Növelni kell a vendéglátó üzemek számát, hogy ne szoruljanak magánki- főzdékre a balatoni nyaralók. Jövőre és a következő évben befejeződik a siófoki szálloda­sor építése, a bogiári Hullám Szálló korszerűsítése, mellette pedig egy vendéglátó kombi­nát létesítése. A jövőben arra törekszenek, hogy a campingek 500-as egységekben épüljenek, s mellettük mindjárt legyen üzletház. A peremkerületekben 15 boltot létesítenek, hogy az itt lakóknak ne kelljen mind­járt a toözponta menniük. Az építkezésekkel egyidejűleg megindítják az utak, utcák fá­sítását, a városkép kialakítását. Az igények teljesebb, töké­letesebb kielégítését igyekszik megoldani a Balatoni Intéző Bizottság 20 éves terve, amely­nek fő célkitűzése: váljon a Balaton valóban kulturált, minden igényt kielégítő, köz­kedvelt nemzetközi üdülőhely­ivé. A 8240 millió forintos be­ruházási program összhangban van a Minisztertanács által is elfogadott regionális tervvel. A beruházási összegnek több mint egyhermadát tervezik szálloda és üdülőhely építésé­re, ugyanekkora összeget szán­nak a közlekedés fejlesztésére. Felszólalások A vitában elsőnek felszólaló dr. Somogyi Jenő, a megyei ta­néra Gyógy-, Üdülőhelyi és Idegenforgalmi Állandó Bi­zottságának elnöke a Balaton nemzetközi hírnevéről, s arról beszélt, hogy a Balaton már eddig is sokat tett a hazánkról Nyugaton költött »vasfüggöny mese« szétfoszlatásáérí. Azok a külföldiek, akik ide jönnek, sa­ját szemükkel győződnek meg arról, hogy itt nem elnyomás, hanem szabadság, nem nyo­mor, hanem jólét van. A Bala­ton fejlesztési tarvéről szólva elmondotta: néhány éve még sírva fakadtunk volna ilyen nagy összeg hallatán, most azonban az igények annyira nőnek, hogy ezt az ütemet is gyorsítani kell. Megemlítetté, hogy Siófokon télen nagyon jó kenyeret sütnek, nyáron azon­ban keletien, sületlen kenyér és sütemény kerül ki a kenyér­gyárból, akkora a túlterhelés. Hangoztatta, Siófokot haladék­talanul várossá kell nyilváníta­ni, hogy szervezetileg is alkal­massá tegyük hivatásának tel­jesítésére. Dr. Bacza Dezső esperes, me­gyei tanácstag örömmel üdvö­zölte a 20 éves fejlesztési ter­vét. Javasolta, hogy építési központokat alakítsanak ki, az után Siófok legyen. Felhívta az illetékes szervek figyelmét, hogy a Balaton mentén a gyö­nyörű villák mellett sorra- rendre épülnek szemeit bántó kis bódék is. Kérte, hogy aka­dályozzák meg ezt. A pázsito- sitásra és a nagyobb tisztaság­ra hívta fel ezután a figyelmet. Szóvá tette, hogy nemrégiben, egy angol' vendégcsoport Keszt­hely és Fenékpuszta között meg akart fürödni, ám mind­járt elment a kedvük, amikor meglátták, hogy tehéncsorda jön ki a vízből. Végül arra kérte a kormányt, hogy a Ba­laton fejlesztése ne csak So­mogy és Veszprém megyének legyen a gondja, tartsa azt szívügyének az egész ország, hiszen a Balaton éppen úgy a Nógrád megyei munkásoké, pa­rasztoké, mint a somogyiaké. Kocsits Ferenc megyei ta­nácstag azt javasolta, hogy a 20 évié tervezett beruházáso­kat 15 év alatt valósítsák meg, mert az igények ezt követelik. Megemlítette, hogy bár Siófo­kon jövőre elkészül a második szálloda is, még mindig keve­sebb a szállodai ágy, mint a felszabadulás előtt. Indokolt lenne a nagyobb ütemű cam- pingfejlesztés is — mondotta. Javasolta, hogy szaporítani egyik ilyen központ Keszthely kell a külföldi valutát magyar — Nincs személyazonossági (i igazolványa? Az egyenruhás egy igazol­ványt mutatott fel. Az önkén­tes hegyi őrség tagja volt, azonkívül érdemes náci lehe­tett, mert arany pártjelvényt (S) Egy fiúnkat elragadta a barbár háború, és tudják, hogy ez a háború bűnös háború, és hogy a fasisztáknak egy napon el kell tűnniük. Miféle emberek hát ezek, hogy ennek tudatában minden ellenállás nélkül sza­bad folyást engednek a dolgok­jon külföldön is így cseleked­nének az emberek? Az ösvény kanyarodott, vágni, talán meg is szólítom? A férfi elhaladt mellettem, de még akkor is magamon éreztem kutató pillantását, valamennyit emelkedett. Mé- amikor már látókörömön kí- lyen alant, helyneként szinte VÜ1 volt_ függőlegesen alázúdulva moraj- lott az Inn. Most messzire kö­vethettem az Inn folyását. Bíz­nak? Alapjában véve nem eb- tós útmutatóm volt csaknem a ben rejlik-e.a fasiszta bitorlók határig. titka? A félelem és a gyáva- ^ csina]hatrlak azok ket- ság erősebb, miht az ertelem tßn> ott & 34_es cellában? Biz- és az emberség? tosan rám gondolnak. Most, Mi különböztet meg minket az hogy eszembe jutott KaiiBän- állattól, ha inkább eltűrjük az der, mindjárt jobb kedvem ostort, mint hogy bátran, sza- lett. Nem, igazsagtalan vol- badon cselekedjünk? Gondola- tam, hogy minden embert ne- zolvanyomat? Azzal sajnos taim elkeserítettek. Ezeknek a gatívan értékeltem. Nem ul- nem szolgálhatok. Meg egy honfitársaimnak nyomtam én nek-e százezrek koncentrációs pfennig sincs a tikáratokat hogy most szabad táborokban es tegyhazakban, hogy szállodámba préda legyek, akinek a feje akik szintén mindnyájan hon- hassam «ül megtagadják a tetőt! Va- »«atom? És ez a megtix- goihatok. delt sereg végül győzni fog, a fasiszták helyére lép, és egy új, jobb Németországot épít fel... Egy férfi jött velem szem­be. Már késő volt ahhoz, hogy a közeli cserjésben elbúj jak. ,^„V) __„ „ _____ r__ A férfi egyenruhát viselt.^ Ér-, viselt Nem volt nagyon íz zésem azt súgta, hogy ettől az mos. Csak két lépéssel állt* embertől félnem kell. Gondo- volna közelebb a hegyoldal- lataim lázasan kergették egy- hoz, lelökhettem volna. De másít. Mit tegyek, ha most fel- éppen ez a két lépés hiány­tartóztat? Csak nyugodtan zott, és sérült lábam nem en- maradni, és közömbös arcot gedett meg semmiféle kísérle­tet, amelynek sikere nem volt biztos. — Ha nincs személyazonos­sági igazolványa — mondta a náci —, magammal kell vin­nem. — A legnagyobb örömmel megyek — feleltem vidáman, miközben halántékomban do­bolt a vér —, így legalább hamar visszaérek a szállodám­ba. Ugyanis szabadságon va­gyok itt, és a barátommal egy tettem. Sajnos, közbejött az eső. És nemcsak az eső. Odaát, az Inn másik oldalán fogadtunk, ki lesz\ előbb a hegyen. Ő a másik oldalról akart menni, én er­ről. ^'otytaitjutej pénzre beváltó intézmények számat, mert jelenleg 30—40 kilométert kell fölöslegesen utazniuk, a külföldieknek, ha pénzüket be akarják váltani. Végül egy égető kérdést tett szóvá: Idényzárás után Föld­várról Siófokra kell járni az itt vendégeskedőknek, mert Földváron ilyenkor nem lehet kapni meleg ételt. Somogyi József, a megyed ta­nács osztályvezetője arról be­szélt, hogy a jövő évi beruhá­zások megvalósítása nehézsé­gekbe ütközik, ugyanis mint­egy 206 millió forintos munká­ra nihra vállalkozó a megyé­ben. Hasonló a helyzet az út­építéssel. Az építési és közle­kedési állandó bizottság ne­vében kérte az Építésügyi Mi­nisztériumot, biztosítson külön vállalatot a balatoni feladatok elvégzésére, a megyei útépítő vállalat tervét pedig emeljé fel 10—12 millió forinttal. Dr. Berend Ernő, a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője elmondotta, hogy 1937-ben az összforgalom 36 százaléka bonyolódott Somogy­bán, most pedig már a 60 szá­zalék körül jár ez az arány. Az ellátás biztosítása min­den évben szoronigáslt okoz ne­künk — mondotta —, nem könnyű ezeket a feladatokat megoldani. Fölvetette egy kör­vezeték létrehozásának tervét, mivel a magas vízállás miatt körülményes a vízlevezetés megoldása. A közlekedési bal­esetek magas számára utalva elmondotta, hogy a közlekedés­ben keletkező dugó miatt gyak­ran az elsősegélyt nyújtók kép­telenek időben eljutni a bal­eset színhelyére, ezért javasol­ta, . hogy biztosítsanak e célra helikoptert. Hangsúlyozta, hogy rendet kell teremteni a sátor­táborokban, s mindenképpen biztosítaná kell a campdngek- hez az egészségügyi követel­ményeket. Felszólalt a vitában dr. Nagy Lajos, a megyei pártbizottság titkára is. Mindenekelőtt an­nak jelentőségéről beszélt, hogy a Balatonon ma már a magyar munkások és parasz­tok tömegei üdülnek, s a fej­lesztés is elsősorban az ő érde­kükben történik. Az utóbbi hát-hét év fejlődéséről szólva megállapította, hogy ez a nagy­arányú fejlődés minden elis­merést. megérdemel. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem minden pénz kérdése. Gyakran jobb szervezéssel is sokat tehe­tünk a jobb ellátásért. Fölve­tette, hogy szervezhetnénk if­júsági táborokat útépítés, par­kosítás céljából is. Bírálta azt a jelenséget, hogy a külföldiek nem tudnak olcsó, mégis ízlé­ses ajándéktárgyaikat vásárol­ni, nem tudják elkölteni a pénzüket. Hangsúlyozta, hogy a beépítetlen telkek ügyében is határozottabban kellene in­tézkedniük a tanácsoknak. Ki fogásolta, hogy az Idegenfor­galmi Hivatal nem ad ki ele­gendő prospektust a Balaton­ról, a somogyi/nevezetességek­ről. Nagy elvtárs kijelentette: Siófok megérett arra, hogy várossá nyilvánítsák. Javasol­ta, hogy sürgessék ezt az El­nöki Tanácsnál. Nyíri Ferenc megyei ta­nácstag a kereskedelmi ellátás nehézségeit tette szóvá. Sokat kell az embereknek sorbaáll- niúk, mert kevés az üzlet/ Sür­gette a korszerűtlen bádogpa­vilonok kivonását a forgalom­ból. Javasolta, hogy ezek he­lyett előegyántott elemekből kellene üzleteket építeni. Ezután Lázár Géza, a Belke­reskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője szólalt fel; Hangsúlyozta, hogy a most je­lentkező gondok a fejlődés gondjai, azokat egyik napról a másikra nem lehet megoldani, ígéretet tett, hogy ismerik eze­ket a gondokat, és mindent megtesznek a balatoni ellátás fejlesztéséért. Bejelentette, hogy már az idén négy önki- szolgáló éttermét építenek, s a kereskedelmi szakember utánpótlás biztosítására Siófo­kon öthónapra tanfolyamot in­dítanak. Major Béla, a BIB főtitkára afölötti örömét fejezte ki, hogy nagy segítőkészséget ta­pasztalt a megy e részéről , s ez jó dolog, mert korábban volt bizonyra érdektelenség. Ez a felelősségérzet elősegíti a reá­lis terv végrehajtását. A Baku ton egységes egész, egyforma lelkesedéssel kell fejleszteni északon és délen — hangsú­lyozta. A kiadós vita tanulságait az elnöklő dr. Szilágyi Lajos fog­lalta össze. — Siófok 100 éves centenáriuma jelentős ese­mény. A Balaton fejlesztéséről szóló terv reális, alapos, ja­vasolom, hogy fogadjuk el ezt a tervet az előterjesztés alap­ján. A tanácsülés az előterjesz­tést egyhangúlag elfogadta, s határozatban mondta ki, hogy azzal a fölterjesztéssel for­dulnak az Elnöki TanácshoZj nyilvánítsa várossá Siófokot. A tanácskozás második ré­szében a tanácstagok megvitat­ták és elfogadták a megye 1964. évi költségvetési és köz­ségfejlesztési, valamint helyi iparpolitikai tervét A megye költségvetése mintegy hatvan millió forinttal haladja meg az idei előirányzatokat. A következőkben jóváhagy­ták a megyei tanóra és végre­hajtó bizottságának jövő évre szóló munkatervét. Ezután a tanácsülés végre­hajtó bizottsági és- tanácstag­sága alól felmentette dr. Lász­ló Istvánt, a megyei tanács ed­digi vb-elnökhelyettesét, aki más munkakörbe került. (A Nógrád megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökévé válasz­tották meg.) ~Ä tanácsülés további részé­ben interpellációk hangzottak eL Varga József Érzésem nem csalt. Fél perc sem telt bele, máris közvetle­nül mögöttem hallottam hang­ját és lépteit. Utolért, és szét­terpesztett lábbal megállt előttem. — Mutassa, kérem, a sze­mélyazonossági igazolványát. Mosolyt kényszerítettem ma- hegyi túrát gamra. — A személyazonossági iga­zsebemben,- visszautaz- Most Telisig gyalo­gyerekjáték választani KABÁTOT ŐSZRE. TÉLRE Fiú télikabát 5 — 16 méretig 220,— Ft-tól 1000,— Ft-ig Fiú átmeneti kabát 5—16-os méretig 330,— Ft-tól 700,— Ft-ig (2896)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom