Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-25 / 250. szám

SOMOGYI VÉPLAP 2 Péntek, 1963. október' 25. TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) pesítésű - káderek is ■ megfelel­nének. A szakemberekkel való gazdálkodás megjavítása újabb tartalélcokat tárhat fel mind a műszaki fejlesztés, mind az irányítás javítására. Pártunk kongresszusa utasí­tásainak megfelelően a máso­dik ötéves tervben az ipari ter­melés növekedését kétharmad részben a termelékenység eme­lésével kell biztosítanunk. Az ipari termelés jelentős sikere­ként említhetjük meg, hogy a munkások és értelmiségiek munkája nyomán teljesültek a termelékenység emelésére vo­natkozó előírások. Terv szerint nőtt a munka termelékenysége Az említett problémák elle­nére az iparban az ötéves terv első két évében 14 százalékkal nőtt a termelékenység. Az ipar egészében tehát a munkater­melékenység terv szerint nőtt, egyes minisztériumok, iparvál­lalatok azonban nem teljesí­tették a termelékenységi elő­irányzatokat. A Könnyűipari Minisztérium vállalatai a terv­ben előirt 63 százalékos arány­nyal szemben 1960—62-ben 42 százalékot értek el. Jelentős volt a fejlődés a Nehézipari Minisztérium vállalatainál, ahol a termelés növekedéséből a termelékenység emelésével elért arány a terv szerinti 70 százalékkal szemben több mint 80 százalék volt. Ebben az évben a termelé­kenység alakulása a tavalyinál valamelyest kedvezőtlenebb. A népgazdasági terv egész évre a termelékenység 4 százalékos emelésével számolt. Figyelem­be véve azonban a tél által okozott súlyos nehézségeket, az idén eddig elért 3,7 százalé­kos növekedés nem lebecsülen­dő eredmény, és egyben azt is mutatja, hogy az ipar vezetői­nek jobb szervező munkájá­val ez évben is teljesíthető a termelékenységi előirányzat. Az 'elmúlt években az ön­költség általában a tervezett­nél jobban csökkent. Ebben az évben — legalább is az első félévi adatokból ez állapítható meg —, az ipar nem teljesíti a tervnek ezt az előirányzatát. Az év eleji rendkívüli körül­mények leginkább az önköltség alakulására hatottak kedvezőt­lenül. Az ipari termelésben elért sikerekhez jelentősen hozzá­járultak a beruházások. Az elmúlt két és fél év alatt üzembehelyeztek mintegy na­pi 1180 vagon szénfermelő ka­pacitást. Működik a Barátság kőolajvezeték, és a Magyaror­szágot a Szovjetunióval össze­kötő villamos távvezeték. E két létesítmény a KGST-be tömörült szocialista országok testvéri együttműködésének rendkívül fontos alkotása, amelyek gazdasági életünk, egyik fő problémája, az ener­giahiány enyhítéséhez ‘nyújta­nak lényeges segítséget. Ipari beruházásaink többsége vidéken van Az utóbbi években feltárt számottevő energiaforrás, a földgáz hasznosítására meg­kezdtük a gázvezetékek kiépí­tését Az alapanyag-gyártó ipar fejlesztését szolgálta többek között, hogy az acéltenmelő ka­pacitás évi 160 000 tonnával, a ^hidegen hengerelt acélkapaci- tas 15 000 tonnával emelke­dett. Megkezdte termelését a Székesfehérvári Könnyűfém­mű alumíniumhengerműve, amely évi 8000 tonna alumí­nium félkészterméket állít­hat elő. A Kőbányai Könnyű­fémmű évi 400 tonna alumí­nium félkésztemméket gyártó berendezést kapott. A Dunai Szalmacelulózgyár ez évi Üzembehelyezésével az ország cefhilóztermelő kapacitása 22 000 tonnával bővült. Két és fél év alatt műtrágyatermelési lehetőségeink mintegy évi 270 000 tonnával bővültek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — határidő előtt — felavatjuk ötéves tervünk egyik legjelen­tősebb ipari alkotását, a több mint egymillió tonna cement termelését biztosító Dunai Ce­ment- és Mészművet. Az or­szággyűlés előtt is szeretném megmondani, hogy a gyár fel­építésében, a Német Demok­ratikus Köztársaság ifjúságá­val együttműködve, dicséretre méltó lelkes munkát végeztek a fiatalok, a KISZ által szer­vezett brigádok. A KISZ fennállása óta egyik legki­emelkedőbb politikai sikerét él-te el a gyár eredményes patronálásával. Terveinknek megfelelően jelentős beruházásokkal bővült a feldolgozóipár kapacitása is, különösen a gyógyszeriparban és a gépiparban. Már termel­nek Vácon a Televízió Kép­csőgyárban, az esztergomi Re­légyárban, Kecskeméten a Re­szelőgyárban, Szombathelyen a Remix új gyáregységében. Megemlítem, hogy a könnyű­ipar kapacitása évi 2515 ton­na pamuifonal, 20 000 tonna farostlemez, 4200 garnitúra bútor termelésével bővüli. Az élelmiszeriparban üzembe he­lyezték többek között a Bé­késcsabai Konzervgyár és Hűtőház új létesítményeit, amelyekkel mintegy 3200 va­gonnal több konzervet és 500 vagonnal több mélyhűtött árut állíthatunk elő. Az ország közvéleményét — érthetően — erősen foglalkoz­tatja a vidék iparosítása. Itt az arszággyűlésben is több al­kalommal volt már énről szó. Mint az előzőekből is látható, az új beruházások telepítésé­iben arra törekszünk, hogy ezt a követelményt teljesít­sük, Az utóbbi években üzem­be helyezett beruházásaink túlnyomó többsége vidéken van. Összefoglalva az eddig mondottakat, iparunk komo­lyan. fejlődött. A végbemenő változások jó irányúak, meg­felelnek gazdaságpolitikánk­nak. Gazdasági életünk sok­rétűségéből, a feladatok bo­nyolultságából következik, hogy az egészében kielégítő­nek mondható fejlődésen be­lül negatív jelenségek is mu­tatkoznak. Figyelmünket, az iparban a műszaki haladás gyorsítására, a termékek korszerűsítésére, minőségük javítására, a leg­gazdaságosabb gyártmány szer­kezet kialakítására összponto­sítjuk. Ez fontos feltétele a belső szükségletele kielégítésé­nek és az export fokozásának. Ä mezőgazdaság egyre kielégítőbben biztosítja a lakosság ellátását Ezután az előadó a mező­gazdaságban végbement je­lentős változásokkal foglal­kozva rámutatott: A korszerű nagyüzemi gaz­dálkodás objektív és szubjek­tív feltételei egyre jobban kialakulnak. Megváltozott a falu képe, javultak a termelő- szövetkezetekbe tömörült pa­rasztság munka- és életfelté­telei. A termelőszövetkezetek egyre szervezettebben gazdál­kodnak. Növekszik a paraszt­ság öntudatos fegyelme és munkakészsége. Mindennek eredményeként a mezőgazda- sági termelés — az elmúlt 3 évi szokatlanul kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — egyre kielégítőbben biztosítot­ta a lakosság élelmiszerellátá­sát. A második ötéves tssv első két évében a felvásárolt nö­vényi és állati eredetű termé­kek mennyisége több mint 13 százalékkal növekedett. Az idén szeptember végéig mint­egy 7 százalékkal több vágó­állatot és állati eredetű ter­mékeket vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. A me­zőgazdaságban elért eredmé­nyek a szocialista gazdálko­dás fölényét ybizonyítják, Eze­ket jelentősnek kell tekinte­nünk annak ellenére, hogy a termelés növekedésének üte­me elmaradt a második öt­éves terv előirányzatától. Az elmúlt években a terve­zettnél többet fordítottunk a mezőgazdasági termelés fej­lesztésére, a korszerű szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás anyagi feltételeinek megte­remtésére. Szilárd meggyőző­désünk, hogy ez helyes volt. A többletberuházások nélkül az időjárás okozta károk lé­nyegesen nagyobbak lettek volna. Véleményünk szerint a következő években is főleg a mezőgazdaság anyagi-mű­szaki bázisánál: erősítésére kell felhasználnunk terven fe­lüli erőforrásainkat. Gyorsít­juk az élelmiszeripar korsze­rűsítését, a kapacitás és a tá­rolótér bővítését is. Elértük az ötéves terv végére előírt gépesítési szintet 1961-ben és 1962-ben a nép- gazdasági beruházások 17—18 százaléka közvetlenül á me­zőgazdaság fejlesztését szol­gálta. Az ez évi terv előirány­zatai szerint a mezőgazdasági beruházások aránya körülbe­lül 20 százalék lesz. Három év alatt mintegy 2! milliárd fo­rintot fordítunk a mezőgazda­ság fejlesztésére. *■ A jelentős beruházások ered­ményeként évről évre növek­szik a traktoró.llomány. Ez év­ben már több mint 53 000 traktor áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Növekszik a kombájnok és a kévekötő ara­tógépek száma is. Az idén a ■kalászosok vetésterületének mintegy 85 százalékát takarí­tották be géppel, és ezzel el­értük az ötéves terv végére előírt gépesítési szintet. A tervezettnél nagyobb (mértékben növeljük az öntö­zött területek nagyságát is. Így már 1963-ban e terület nagyobb volt, minit amennyit 1965-re terveztünk. A követ­kező években még nagyobb területet öntözünk, hogy to­vább függetleníthessük ma­gunkat az időjárástól. Évről évre növekszik a me­zőgazdaság rendelkezésére bo­csátott műtrágya, növényvédő- és gyomirtószer mennyisége, ezzel is biztonságosabbá válik a termelés és a hozamok nö­velése. Állami gazdaságaink az el­múlt években eredményeseb­ben gazdálkodtak. Az állami irányító munkában a mező- gazdaság alapvető politikai és gazdasági problémájára, a ter­melőszövetkezetek megszilár­dítására, gazdálkodásuk szín­vonalának jelentős növelésére, összpontosíthattuk figyelmün­ket. A kormány az elmúlt két évben — többek között a 3004-es határozatok keretében — úgy fejlesztette a hitel- rendszert és a jövedelemel­osztás módszereit, hogy azok jobban ösztönözzék az áru­értékesítést, segítsék a terme­lési és a szociális—. iullurális alapok növelését, fokozzák a közvetlen érdekeltséget a kö­zös gazdasági eredményeiben, a gazdaság saját erőforrásból történő, fejlesztésében. A gabonaellátásról és az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szólva Fock Jenő hangsúlyozta: A mezögazdasagi termelés az idén — a múlt évihez ké- ipest— előreláthatólag mintegy négy százalékkal növekszik. Ez azonban azt jelenti, hogy ala­csonyabb lesz a tervezettnél. Különösen a gabonafélék ter­melésben jelentős a lemara­dás. Ezért ebben az évben az elmúlt évieknél nagyobb ga­bonaimportra szorulunk. Töb­ben felteszik a kérdést: miért kell gabonát importálnunk? Erre röviden azt válaszolhat­juk, hogy a felszabadulás előt­tihez képest mintegy 10 szá­zalékkal nőtt a lakosság szá­ma. Ugyanakkor lényegesen kisebb területen termelünk ga­bonát, összefüggésben azzal, hogy a vetésszerkezet alapjá­ban véve kedvezőbb, fokozódott a belterjesség. Míg az 1931—40- es évek átlagában a szántóterü­let 40 százalékán, csaknem 3,9 millió katasztrális holdon ter­meltünk kenyérgabonát, addig 1961-ben csal'. 2,2 millió, 1962- ben 2,3 millió katasztrális hol­don, a két év átlagában tehát szántóterületünknek csak ■ 25,2 százalékán termett kenyérga­bona. A jobb talajmunka, a több műtrágya, a magasabb hozamú fajták elterjesztése. eredmé­nyezte, hogy az aszály ellené­re is nőtt az átlagtermés. Bú­zából például az 1931—40-es évek 7,9 mázsás katasztrális holdanként! átlagtermésével szemben az idén — a nem végleges adatok szerint — 9. mázsát takarítottak be. Az átlagtermés emelkedése azon­ban nem pótolta a vetésterület csökkenése miatti kiesést. A kormány szükségesnek tartja a gabona vetésterületének növelését Az idei — eredetileg terve­zettnél nagyobb — behozatal­nak más okai is vannak. Hibák történtek már a vetésnél is: sok helyen későn, a tervezett­nél kisebb területen vetettek. Helyenként még az elemi ag­rotechnikai előírásokat is meg­sértették. A rendkívül kedve­zőtlen időjárás ilyen körülmé­nyek között nagyon jelentős károkat okozhatott. A ke­mény tél, valamint a belvi­zek és árvizek következtében kipusztult mintegy 150 000 hold kenyérgabona és mintegy 190 ezer hold árpa vetés. Ennek csak kis részét tudtuk pótolni tavaszi kalászosokkal. Átlag­termésünket nagy mértékben csökkentette az aratás előtti, hetekig tartó forróság. Mindez arra vezetett, hogy kedvezőt­lenül alakult gabonatermelé­sünk eredménye. A kedvezőt­len időjárás miatt Európaszer- te — a szocialista országokban is — gyenge volt a gabonater­més. Ilyen körülmények között tőkés piacekról kell gabonát importálnunk. A szokásos­nál nagyobb mértékű gabona­vásárlás jelentős terheket ró külkereskedelmünkre, s így egész népgazdaságunkra. Ezért a népgazdaság minden terüle­ten az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítanunk az export-árualapok növelésére. Ahhoz, hogy az ideihez ha­sonló gabonaellátási problé­mák a következő években ne legyenek, a kormány szüksé­gesnek tartja a gabona vetés- területének növelését. El kell érünk, hogy a vetést mindenütt az agrotechnikailag legkedve­zőbb időpontban, megfelelő ta­lajelőkészítés után végezzék. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a gabonafélék termésho­zamának növelésére szánt műtrágyát valóban erre a cél­ra használják fel. Így az eset­leges kedvezőtlen időjárást el­lensúlyozhatjuk, s kellő bizton­sággal növelhetjük a gabona- termelést. Még rossz időjárás esetén sem szabad mégegyszer előfordulnia annak, hogy olyan nagyarányú gabona-behozatal­ra szoruljunk, mint ebben az évben. Egész népünk érdeké­ben arra hívjuk fel a mezőgaz­dasági dolgozókat: tekintsék elsőrendű feladatuknak a ga­bonatermelést, ne kíméljék erőiket az ország gabonaellá­tásának biztosításáért. A jövő évi gabonaellátásunk biztosítása is azt követeli, hogy gyorsítsuk meg az idő­szerű őszi mezőgazdasági mun­kákat, a betakarítást, a talaj­előkészítést, a vetést. A munkák időben . elvégez­hetők, ha minden szinten gon­dosabb lesz a szervezés, haté­konyabban lépnek fel az aka­dályok elhárításáért. Összefoglalva a mezőgazda­ságról mondottakat: a kor­mány úgy ítéli meg, hogy he­lyes volt az elmúlt években a mezőgazdaság .fejlesztését cél­zó, sokoldalú segítség. Dolgozó parasztságunk is fokozódó odaadással végezte munkáját. A mezőgazdaság sajátos jel­lemzője, hogy a fejlesztésre fordított munka és anyagi ál­dozat nem azonnal, hanem a természeti adottságoktól is függően, későbbi években té­rül meg. Ügy véljük, hogy ha dolgo­zó parasztságunk növekvő munkaszeretetével, fegyelmé­vel párosul a minisztériumi és helyi vezetés jobb munkája, megvan a lehetőség a mező- gazdasági termelés gyorsabb és biztonságosabb növelésére. Két év alatt csaknem 11 százalékkal miit a nemzőt! jövedelem Fock Jenő ezután rámuta­tott: a népgazdaság fejlődését visszatükrözi a nemzeti jöve­delem alakulása. Az ipari és a mezőgazdasági termelés ala­kulása lényegében meghatá­rozza a nemzeti jövedelem nagyságát, növekedését. Ha­zánkban az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése gyorsabb volt a tervezettnél, a mezőgazdaságé lassúbb. Így a a nemzeti jövedelem két év alatt csaknem 11 százalékkal nőtt, ez megközelíti az ötéves tervben figyelembe vett üte­met. A nemzeti jövedelem nö­vekedésének üteme tehát ki­elégítőnek tekinthető; lénye­gesen gyorsabb, mint a tőkés országoké általában, és bizto­sítja, hogy fejlődésünk lépést tartson a többi szocialista or­szággal. A nemzeti jövedelem emel­kedése lehetővé teszi, hogy a fogyasztás és a felhalmozás, á beruházás egyaránt növeked­jék. Az ötéves terv első két évében a beruházások összege mintegy ötmilhárd forinttal meghaladta az eredetileg szá­mításba vett összeget. A beru­házásokkal kapcsolatos előké­szítő, tervező és kivitelező munkát fejlődés, fokozatos ja­vulás jellemzi. A beruházási tervet azonban gyakran elap­rózotton, kisebb, kevésbé fon­tos beruházásoknál teljesítik túl. Ugyanakkor néhány, a népgazdaság fejlesztési ará­nyai szempontjából jelentős beruházás megvalósításának üteme — különféle szervezési ökok, hazai és külföldi gép­szállítási késedelmek miatt — elmarad a tervezettől. A lakásépítési tervet 1961- ben és 1962-ben túlteljesítet­tük. 4 lakóház-építési idő az előző évek 14—15 hónapos idő­tartamával szemben 11 hónap­ra csökkent. Változatlanul hosszú azonban az ipari beru­házások megvalósításának idő­tartama. A korábbi évekhez képest javult a beruházások üzembe helyezésének tervsze­rűsége. de még mindig nem kielégítő. Beruházási és ipartelepítési tevékenységünk fontos része Budapest ipari súlyának csök­kentése, a vidék fokozottabb iparosítása. Intézkectaeink eredményeként ÍSudapeslcn né­mileg csökkent a foglalkozta­tottak aránya. . 1960-ban az ál­lami ipar dolgozóinak 45.1 szá­zalékát foglalkoztatták a fő­városban, 1962-ben 44,2 száza­lékát. A tervek szerint ez az arány az idén tovább javul. A nagyobb beruházásokhoz igé­nyelt létszámnövekedés 84 szá­zaléka vidéken jelentkezik. Az iparilag elmaradott megyékre jut ipari beruházásaink több mint 28 százaléka és a létszám- növekedés 52 százaléka. Ennek ellenére a kormány az előrehaladás ütemével elé­gedetlen. A beruházások elő­készítésénél szerzett tapaszta­latok azt mutatják, hogy a fő­város túlzsúfoltságának enyhí­tésére irányuló követelménye­ket a vállalatok és az irányító szervek különféle okokból még mindig nem teszik következe­tesen magukévá. A vidék ipar- fejlesztése számunkra nem egy­szerűen gazdasági kérdés; ez szocialista fejlődésünk egyik alapkérdése is. A mezőgazda­ság fokozatos gépesítésével fel­szabaduló munkaerő foglalkoz­tatását, a termelőerők ésszerű területi elhelyezkedését így tudjuk megoldani. Az iparte­lepítés feladatai világosak, pártunk VIII. kongresszusa is­mételten aláhúzta ennek je­lentőségét. A határozatok vég­rehajtására további intézkedé­sek szükségesek, s ehhez jó alapot adnak a már eddig el­készült felmérések, az úgyne­vezett regionális tervek is. A kormány a közelmúltban újabb határozatokat hozott a terü­leti tervezés továbbfejlesztésé­re. A megyei pártbizottságok és a tanácsok általában helyes kezdeményezésekkel segítik az ipari elmaradottság megszün­tetését, a foglalkoztatottsági problémák csökkentését. Több megyében időben gondoskod­nak a szakmunkásképzésről, a közművesítésről, javaslatokat tesznek a helyi lehetőségek ki­használására. A kezdeménye­zéseket jobban kell támogatni A beruházások és a termelési feladatok elosztásánál a vidé­ket előnyben kell részesíteni Budapesttel szemben. A reáljövedelmek gyorsabb növekedésével számoltunk Fock Jenő ezután az életszín­vonal alakulásával foglalko­zott. Rámutatott: a bérből és fizetésből élők egy főre jutó Reáljövedelme 1962-ben — 1960-hoz viszonyítva — 3 szá­zalékkal nőtt. Őszintén meg kell mondanunk — mint ahogy erről már több alkalommal szóltunk —, hogy eredetileg a reáljövedelmek gyorsabb emel­Tovább emelkedj Ebben az évben — terveink­nek megfelelően — gyorsabb a reáljövedelmek emelkedése. Már az év elején több intézke­dést hoztunk az életszínvonal emelésére: többek között le­szállítottuk egyes fogyasztási cikkek árát, növeltük az özve­gyi nyugdíjakat, a fizetett szü­lési szabadságot stb. Emeltük az átlagbéreket. Terveztünk egyéb központi intézkedéseket is az életszínvonal emelésére, s bár ezeket ebben az évben nem tudjuk megvalósítani, a reáljövedelmek növekedése a tervnek megfelelően az idén több mint 5 százalék lesz. Ezt részben az egyes mezőgazda­kedésével számoltunk. A jöve­delmeket azonban csak olyan mértékben emeljük, ahogy ezt a rendelkezésre álló fogyasz­tási cikkek mennyisége és ösz- szetétele megengedi. Így biz­tosítható, hogy az áruellátás egyre bőségesebb legyen. Büsz­kén mondhatjuk, hogy hazánk­ban évről évre javul az ellá­tás, gazdagodik a választék. c az életszínvonal sági cikkek — főleg a zöldség- és gyümölcsfélék — tavalyinál lényegesen alacsonyabb fo­gyasztói ára és a tervezettnél gyorsabb átlagbéremelkedés te­szi lehetővé. Már most bejelenthetem, hogy a Központi Bizottság ja­vaslatára a kormány a jövő évi népgazdasági tervben elő­irányozza mindazokat az élet­színvonal emelésével kapcso­latos központi intézkedéseket, amelyeket — bár terveztük — ebben az évben nem tudtunk megvalósítani. Ennek kapcsán először a MÁV és a posta dol­CFolytatás a 3, oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom