Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
SOMOGYI VÉPLAP 2 Péntek, 1963. október' 25. TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) pesítésű - káderek is ■ megfelelnének. A szakemberekkel való gazdálkodás megjavítása újabb tartalélcokat tárhat fel mind a műszaki fejlesztés, mind az irányítás javítására. Pártunk kongresszusa utasításainak megfelelően a második ötéves tervben az ipari termelés növekedését kétharmad részben a termelékenység emelésével kell biztosítanunk. Az ipari termelés jelentős sikereként említhetjük meg, hogy a munkások és értelmiségiek munkája nyomán teljesültek a termelékenység emelésére vonatkozó előírások. Terv szerint nőtt a munka termelékenysége Az említett problémák ellenére az iparban az ötéves terv első két évében 14 százalékkal nőtt a termelékenység. Az ipar egészében tehát a munkatermelékenység terv szerint nőtt, egyes minisztériumok, iparvállalatok azonban nem teljesítették a termelékenységi előirányzatokat. A Könnyűipari Minisztérium vállalatai a tervben előirt 63 százalékos aránynyal szemben 1960—62-ben 42 százalékot értek el. Jelentős volt a fejlődés a Nehézipari Minisztérium vállalatainál, ahol a termelés növekedéséből a termelékenység emelésével elért arány a terv szerinti 70 százalékkal szemben több mint 80 százalék volt. Ebben az évben a termelékenység alakulása a tavalyinál valamelyest kedvezőtlenebb. A népgazdasági terv egész évre a termelékenység 4 százalékos emelésével számolt. Figyelembe véve azonban a tél által okozott súlyos nehézségeket, az idén eddig elért 3,7 százalékos növekedés nem lebecsülendő eredmény, és egyben azt is mutatja, hogy az ipar vezetőinek jobb szervező munkájával ez évben is teljesíthető a termelékenységi előirányzat. Az 'elmúlt években az önköltség általában a tervezettnél jobban csökkent. Ebben az évben — legalább is az első félévi adatokból ez állapítható meg —, az ipar nem teljesíti a tervnek ezt az előirányzatát. Az év eleji rendkívüli körülmények leginkább az önköltség alakulására hatottak kedvezőtlenül. Az ipari termelésben elért sikerekhez jelentősen hozzájárultak a beruházások. Az elmúlt két és fél év alatt üzembehelyeztek mintegy napi 1180 vagon szénfermelő kapacitást. Működik a Barátság kőolajvezeték, és a Magyarországot a Szovjetunióval összekötő villamos távvezeték. E két létesítmény a KGST-be tömörült szocialista országok testvéri együttműködésének rendkívül fontos alkotása, amelyek gazdasági életünk, egyik fő problémája, az energiahiány enyhítéséhez ‘nyújtanak lényeges segítséget. Ipari beruházásaink többsége vidéken van Az utóbbi években feltárt számottevő energiaforrás, a földgáz hasznosítására megkezdtük a gázvezetékek kiépítését Az alapanyag-gyártó ipar fejlesztését szolgálta többek között, hogy az acéltenmelő kapacitás évi 160 000 tonnával, a ^hidegen hengerelt acélkapaci- tas 15 000 tonnával emelkedett. Megkezdte termelését a Székesfehérvári Könnyűfémmű alumíniumhengerműve, amely évi 8000 tonna alumínium félkészterméket állíthat elő. A Kőbányai Könnyűfémmű évi 400 tonna alumínium félkésztemméket gyártó berendezést kapott. A Dunai Szalmacelulózgyár ez évi Üzembehelyezésével az ország cefhilóztermelő kapacitása 22 000 tonnával bővült. Két és fél év alatt műtrágyatermelési lehetőségeink mintegy évi 270 000 tonnával bővültek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — határidő előtt — felavatjuk ötéves tervünk egyik legjelentősebb ipari alkotását, a több mint egymillió tonna cement termelését biztosító Dunai Cement- és Mészművet. Az országgyűlés előtt is szeretném megmondani, hogy a gyár felépítésében, a Német Demokratikus Köztársaság ifjúságával együttműködve, dicséretre méltó lelkes munkát végeztek a fiatalok, a KISZ által szervezett brigádok. A KISZ fennállása óta egyik legkiemelkedőbb politikai sikerét él-te el a gyár eredményes patronálásával. Terveinknek megfelelően jelentős beruházásokkal bővült a feldolgozóipár kapacitása is, különösen a gyógyszeriparban és a gépiparban. Már termelnek Vácon a Televízió Képcsőgyárban, az esztergomi Relégyárban, Kecskeméten a Reszelőgyárban, Szombathelyen a Remix új gyáregységében. Megemlítem, hogy a könnyűipar kapacitása évi 2515 tonna pamuifonal, 20 000 tonna farostlemez, 4200 garnitúra bútor termelésével bővüli. Az élelmiszeriparban üzembe helyezték többek között a Békéscsabai Konzervgyár és Hűtőház új létesítményeit, amelyekkel mintegy 3200 vagonnal több konzervet és 500 vagonnal több mélyhűtött árut állíthatunk elő. Az ország közvéleményét — érthetően — erősen foglalkoztatja a vidék iparosítása. Itt az arszággyűlésben is több alkalommal volt már énről szó. Mint az előzőekből is látható, az új beruházások telepítéséiben arra törekszünk, hogy ezt a követelményt teljesítsük, Az utóbbi években üzembe helyezett beruházásaink túlnyomó többsége vidéken van. Összefoglalva az eddig mondottakat, iparunk komolyan. fejlődött. A végbemenő változások jó irányúak, megfelelnek gazdaságpolitikánknak. Gazdasági életünk sokrétűségéből, a feladatok bonyolultságából következik, hogy az egészében kielégítőnek mondható fejlődésen belül negatív jelenségek is mutatkoznak. Figyelmünket, az iparban a műszaki haladás gyorsítására, a termékek korszerűsítésére, minőségük javítására, a leggazdaságosabb gyártmány szerkezet kialakítására összpontosítjuk. Ez fontos feltétele a belső szükségletele kielégítésének és az export fokozásának. Ä mezőgazdaság egyre kielégítőbben biztosítja a lakosság ellátását Ezután az előadó a mezőgazdaságban végbement jelentős változásokkal foglalkozva rámutatott: A korszerű nagyüzemi gazdálkodás objektív és szubjektív feltételei egyre jobban kialakulnak. Megváltozott a falu képe, javultak a termelő- szövetkezetekbe tömörült parasztság munka- és életfeltételei. A termelőszövetkezetek egyre szervezettebben gazdálkodnak. Növekszik a parasztság öntudatos fegyelme és munkakészsége. Mindennek eredményeként a mezőgazda- sági termelés — az elmúlt 3 évi szokatlanul kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — egyre kielégítőbben biztosította a lakosság élelmiszerellátását. A második ötéves tssv első két évében a felvásárolt növényi és állati eredetű termékek mennyisége több mint 13 százalékkal növekedett. Az idén szeptember végéig mintegy 7 százalékkal több vágóállatot és állati eredetű termékeket vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaságban elért eredmények a szocialista gazdálkodás fölényét ybizonyítják, Ezeket jelentősnek kell tekintenünk annak ellenére, hogy a termelés növekedésének üteme elmaradt a második ötéves terv előirányzatától. Az elmúlt években a tervezettnél többet fordítottunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodás anyagi feltételeinek megteremtésére. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez helyes volt. A többletberuházások nélkül az időjárás okozta károk lényegesen nagyobbak lettek volna. Véleményünk szerint a következő években is főleg a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisánál: erősítésére kell felhasználnunk terven felüli erőforrásainkat. Gyorsítjuk az élelmiszeripar korszerűsítését, a kapacitás és a tárolótér bővítését is. Elértük az ötéves terv végére előírt gépesítési szintet 1961-ben és 1962-ben a nép- gazdasági beruházások 17—18 százaléka közvetlenül á mezőgazdaság fejlesztését szolgálta. Az ez évi terv előirányzatai szerint a mezőgazdasági beruházások aránya körülbelül 20 százalék lesz. Három év alatt mintegy 2! milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére. *■ A jelentős beruházások eredményeként évről évre növekszik a traktoró.llomány. Ez évben már több mint 53 000 traktor áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Növekszik a kombájnok és a kévekötő aratógépek száma is. Az idén a ■kalászosok vetésterületének mintegy 85 százalékát takarították be géppel, és ezzel elértük az ötéves terv végére előírt gépesítési szintet. A tervezettnél nagyobb (mértékben növeljük az öntözött területek nagyságát is. Így már 1963-ban e terület nagyobb volt, minit amennyit 1965-re terveztünk. A következő években még nagyobb területet öntözünk, hogy tovább függetleníthessük magunkat az időjárástól. Évről évre növekszik a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott műtrágya, növényvédő- és gyomirtószer mennyisége, ezzel is biztonságosabbá válik a termelés és a hozamok növelése. Állami gazdaságaink az elmúlt években eredményesebben gazdálkodtak. Az állami irányító munkában a mező- gazdaság alapvető politikai és gazdasági problémájára, a termelőszövetkezetek megszilárdítására, gazdálkodásuk színvonalának jelentős növelésére, összpontosíthattuk figyelmünket. A kormány az elmúlt két évben — többek között a 3004-es határozatok keretében — úgy fejlesztette a hitel- rendszert és a jövedelemelosztás módszereit, hogy azok jobban ösztönözzék az áruértékesítést, segítsék a termelési és a szociális—. iullurális alapok növelését, fokozzák a közvetlen érdekeltséget a közös gazdasági eredményeiben, a gazdaság saját erőforrásból történő, fejlesztésében. A gabonaellátásról és az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szólva Fock Jenő hangsúlyozta: A mezögazdasagi termelés az idén — a múlt évihez ké- ipest— előreláthatólag mintegy négy százalékkal növekszik. Ez azonban azt jelenti, hogy alacsonyabb lesz a tervezettnél. Különösen a gabonafélék termelésben jelentős a lemaradás. Ezért ebben az évben az elmúlt évieknél nagyobb gabonaimportra szorulunk. Többen felteszik a kérdést: miért kell gabonát importálnunk? Erre röviden azt válaszolhatjuk, hogy a felszabadulás előttihez képest mintegy 10 százalékkal nőtt a lakosság száma. Ugyanakkor lényegesen kisebb területen termelünk gabonát, összefüggésben azzal, hogy a vetésszerkezet alapjában véve kedvezőbb, fokozódott a belterjesség. Míg az 1931—40- es évek átlagában a szántóterület 40 százalékán, csaknem 3,9 millió katasztrális holdon termeltünk kenyérgabonát, addig 1961-ben csal'. 2,2 millió, 1962- ben 2,3 millió katasztrális holdon, a két év átlagában tehát szántóterületünknek csak ■ 25,2 százalékán termett kenyérgabona. A jobb talajmunka, a több műtrágya, a magasabb hozamú fajták elterjesztése. eredményezte, hogy az aszály ellenére is nőtt az átlagtermés. Búzából például az 1931—40-es évek 7,9 mázsás katasztrális holdanként! átlagtermésével szemben az idén — a nem végleges adatok szerint — 9. mázsát takarítottak be. Az átlagtermés emelkedése azonban nem pótolta a vetésterület csökkenése miatti kiesést. A kormány szükségesnek tartja a gabona vetésterületének növelését Az idei — eredetileg tervezettnél nagyobb — behozatalnak más okai is vannak. Hibák történtek már a vetésnél is: sok helyen későn, a tervezettnél kisebb területen vetettek. Helyenként még az elemi agrotechnikai előírásokat is megsértették. A rendkívül kedvezőtlen időjárás ilyen körülmények között nagyon jelentős károkat okozhatott. A kemény tél, valamint a belvizek és árvizek következtében kipusztult mintegy 150 000 hold kenyérgabona és mintegy 190 ezer hold árpa vetés. Ennek csak kis részét tudtuk pótolni tavaszi kalászosokkal. Átlagtermésünket nagy mértékben csökkentette az aratás előtti, hetekig tartó forróság. Mindez arra vezetett, hogy kedvezőtlenül alakult gabonatermelésünk eredménye. A kedvezőtlen időjárás miatt Európaszer- te — a szocialista országokban is — gyenge volt a gabonatermés. Ilyen körülmények között tőkés piacekról kell gabonát importálnunk. A szokásosnál nagyobb mértékű gabonavásárlás jelentős terheket ró külkereskedelmünkre, s így egész népgazdaságunkra. Ezért a népgazdaság minden területen az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítanunk az export-árualapok növelésére. Ahhoz, hogy az ideihez hasonló gabonaellátási problémák a következő években ne legyenek, a kormány szükségesnek tartja a gabona vetés- területének növelését. El kell érünk, hogy a vetést mindenütt az agrotechnikailag legkedvezőbb időpontban, megfelelő talajelőkészítés után végezzék. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a gabonafélék terméshozamának növelésére szánt műtrágyát valóban erre a célra használják fel. Így az esetleges kedvezőtlen időjárást ellensúlyozhatjuk, s kellő biztonsággal növelhetjük a gabona- termelést. Még rossz időjárás esetén sem szabad mégegyszer előfordulnia annak, hogy olyan nagyarányú gabona-behozatalra szoruljunk, mint ebben az évben. Egész népünk érdekében arra hívjuk fel a mezőgazdasági dolgozókat: tekintsék elsőrendű feladatuknak a gabonatermelést, ne kíméljék erőiket az ország gabonaellátásának biztosításáért. A jövő évi gabonaellátásunk biztosítása is azt követeli, hogy gyorsítsuk meg az időszerű őszi mezőgazdasági munkákat, a betakarítást, a talajelőkészítést, a vetést. A munkák időben . elvégezhetők, ha minden szinten gondosabb lesz a szervezés, hatékonyabban lépnek fel az akadályok elhárításáért. Összefoglalva a mezőgazdaságról mondottakat: a kormány úgy ítéli meg, hogy helyes volt az elmúlt években a mezőgazdaság .fejlesztését célzó, sokoldalú segítség. Dolgozó parasztságunk is fokozódó odaadással végezte munkáját. A mezőgazdaság sajátos jellemzője, hogy a fejlesztésre fordított munka és anyagi áldozat nem azonnal, hanem a természeti adottságoktól is függően, későbbi években térül meg. Ügy véljük, hogy ha dolgozó parasztságunk növekvő munkaszeretetével, fegyelmével párosul a minisztériumi és helyi vezetés jobb munkája, megvan a lehetőség a mező- gazdasági termelés gyorsabb és biztonságosabb növelésére. Két év alatt csaknem 11 százalékkal miit a nemzőt! jövedelem Fock Jenő ezután rámutatott: a népgazdaság fejlődését visszatükrözi a nemzeti jövedelem alakulása. Az ipari és a mezőgazdasági termelés alakulása lényegében meghatározza a nemzeti jövedelem nagyságát, növekedését. Hazánkban az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése gyorsabb volt a tervezettnél, a mezőgazdaságé lassúbb. Így a a nemzeti jövedelem két év alatt csaknem 11 százalékkal nőtt, ez megközelíti az ötéves tervben figyelembe vett ütemet. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme tehát kielégítőnek tekinthető; lényegesen gyorsabb, mint a tőkés országoké általában, és biztosítja, hogy fejlődésünk lépést tartson a többi szocialista országgal. A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy a fogyasztás és a felhalmozás, á beruházás egyaránt növekedjék. Az ötéves terv első két évében a beruházások összege mintegy ötmilhárd forinttal meghaladta az eredetileg számításba vett összeget. A beruházásokkal kapcsolatos előkészítő, tervező és kivitelező munkát fejlődés, fokozatos javulás jellemzi. A beruházási tervet azonban gyakran elaprózotton, kisebb, kevésbé fontos beruházásoknál teljesítik túl. Ugyanakkor néhány, a népgazdaság fejlesztési arányai szempontjából jelentős beruházás megvalósításának üteme — különféle szervezési ökok, hazai és külföldi gépszállítási késedelmek miatt — elmarad a tervezettől. A lakásépítési tervet 1961- ben és 1962-ben túlteljesítettük. 4 lakóház-építési idő az előző évek 14—15 hónapos időtartamával szemben 11 hónapra csökkent. Változatlanul hosszú azonban az ipari beruházások megvalósításának időtartama. A korábbi évekhez képest javult a beruházások üzembe helyezésének tervszerűsége. de még mindig nem kielégítő. Beruházási és ipartelepítési tevékenységünk fontos része Budapest ipari súlyának csökkentése, a vidék fokozottabb iparosítása. Intézkectaeink eredményeként ÍSudapeslcn némileg csökkent a foglalkoztatottak aránya. . 1960-ban az állami ipar dolgozóinak 45.1 százalékát foglalkoztatták a fővárosban, 1962-ben 44,2 százalékát. A tervek szerint ez az arány az idén tovább javul. A nagyobb beruházásokhoz igényelt létszámnövekedés 84 százaléka vidéken jelentkezik. Az iparilag elmaradott megyékre jut ipari beruházásaink több mint 28 százaléka és a létszám- növekedés 52 százaléka. Ennek ellenére a kormány az előrehaladás ütemével elégedetlen. A beruházások előkészítésénél szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a főváros túlzsúfoltságának enyhítésére irányuló követelményeket a vállalatok és az irányító szervek különféle okokból még mindig nem teszik következetesen magukévá. A vidék ipar- fejlesztése számunkra nem egyszerűen gazdasági kérdés; ez szocialista fejlődésünk egyik alapkérdése is. A mezőgazdaság fokozatos gépesítésével felszabaduló munkaerő foglalkoztatását, a termelőerők ésszerű területi elhelyezkedését így tudjuk megoldani. Az ipartelepítés feladatai világosak, pártunk VIII. kongresszusa ismételten aláhúzta ennek jelentőségét. A határozatok végrehajtására további intézkedések szükségesek, s ehhez jó alapot adnak a már eddig elkészült felmérések, az úgynevezett regionális tervek is. A kormány a közelmúltban újabb határozatokat hozott a területi tervezés továbbfejlesztésére. A megyei pártbizottságok és a tanácsok általában helyes kezdeményezésekkel segítik az ipari elmaradottság megszüntetését, a foglalkoztatottsági problémák csökkentését. Több megyében időben gondoskodnak a szakmunkásképzésről, a közművesítésről, javaslatokat tesznek a helyi lehetőségek kihasználására. A kezdeményezéseket jobban kell támogatni A beruházások és a termelési feladatok elosztásánál a vidéket előnyben kell részesíteni Budapesttel szemben. A reáljövedelmek gyorsabb növekedésével számoltunk Fock Jenő ezután az életszínvonal alakulásával foglalkozott. Rámutatott: a bérből és fizetésből élők egy főre jutó Reáljövedelme 1962-ben — 1960-hoz viszonyítva — 3 százalékkal nőtt. Őszintén meg kell mondanunk — mint ahogy erről már több alkalommal szóltunk —, hogy eredetileg a reáljövedelmek gyorsabb emelTovább emelkedj Ebben az évben — terveinknek megfelelően — gyorsabb a reáljövedelmek emelkedése. Már az év elején több intézkedést hoztunk az életszínvonal emelésére: többek között leszállítottuk egyes fogyasztási cikkek árát, növeltük az özvegyi nyugdíjakat, a fizetett szülési szabadságot stb. Emeltük az átlagbéreket. Terveztünk egyéb központi intézkedéseket is az életszínvonal emelésére, s bár ezeket ebben az évben nem tudjuk megvalósítani, a reáljövedelmek növekedése a tervnek megfelelően az idén több mint 5 százalék lesz. Ezt részben az egyes mezőgazdakedésével számoltunk. A jövedelmeket azonban csak olyan mértékben emeljük, ahogy ezt a rendelkezésre álló fogyasztási cikkek mennyisége és ösz- szetétele megengedi. Így biztosítható, hogy az áruellátás egyre bőségesebb legyen. Büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban évről évre javul az ellátás, gazdagodik a választék. c az életszínvonal sági cikkek — főleg a zöldség- és gyümölcsfélék — tavalyinál lényegesen alacsonyabb fogyasztói ára és a tervezettnél gyorsabb átlagbéremelkedés teszi lehetővé. Már most bejelenthetem, hogy a Központi Bizottság javaslatára a kormány a jövő évi népgazdasági tervben előirányozza mindazokat az életszínvonal emelésével kapcsolatos központi intézkedéseket, amelyeket — bár terveztük — ebben az évben nem tudtunk megvalósítani. Ennek kapcsán először a MÁV és a posta dolCFolytatás a 3, oldalon.)
