Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-25 / 250. szám

Péntek, 1963. október 25. 3 SOMOGYI JfÉrtdH* -5 TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás a 2. oldalról.) gozóinak bérét emeljük. A jö­vő évben lényegesen növeljük a bérből és fizetésből élő két­gyermekes családok családi pótlékát is, sor kerül egyes köz­alkalmazotti kategóriák bérren­dezésére. Tovább növeljük azoknak a fizikai dolgozóknak a körét, akik csökkentett mun­kaidőben dolgoznak. Gazdasági helyzetünk nem ad lehetőséget más dolgozó csoportok bérének emelésére, noha tudjuk, hogy ez — töb­bek között a pedagógusoknál, a kereskedelmi dolgozóknál — indokolt. Bízunk azonban ab­ban, hogy ennek feltételeit 1965-re meg tudjuk teremteni. A parasztság fogyasztásának reálértéke az elmúlt két évben több mint 4 százalékkal nőtt. A paraszti jövedelmeknek egy­re nagyobb hányada a kész­pénzben fizetett munkaegység­részesedés. Az idén szeptember végéig a munkaegységelőlegek­re kifizetett összeg több mint 20 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A lakosság jövedelmével összhangban emelkedik a kis­kereskedelmi forgalom. Lassúbbodott a bolti élelmi­szerforgalom növekedése, je­lentősen nőtt az iparcikkek forgalma. A ruházati forga­lom két éve tartó csökkenése megállt, sőt a ruházati cik­kekből! háromnegyed év alatt több mint 5 százalékkal na­gyobb mennyiséget adtak el, mint tavaly az év azonos idő­szakában. Segíti a lakosság ellátását, a forgalom növekedését az egyre kiterjedtebb áruhitelak­ció és a lakosság körében népszerű, rendszeressé vált szezonvégi kiárusítás. A leg­utóbbi szezonvégi kiárusítás során a lakosság több mint 100 millió forintot takarított meg. Hitellevélre 1963 első félévében — az előző év azo­nos időszakához képest — 450 millió forinttal vásároltak többet. Ebből 210 millió forint volt a bútorvásárlás és 200 millió forint a tartós fo­gyasztási cikkek (televízió,, motorkerékpár stfb.) vásárlá­sának értéke. A vásárlási kedv növekedé­sével együtt általában javult az áruellátás is, bár még sok vonatkozásban nem felel meg teljesen a lakosság igényeinek. Viszonylag bőséges volt a gyümölcs- és a züldségelláíás. A ruházati cikkek választéka még nem elég gazdag. Egyes más iparcikkekből — a bővü­lő választék ellenére — idő­szakonként kevés kapható a boltokban. A lakosság növekvő élet- színvonalát mutatja az is, hogy a takarékbetétek — háromne­gyed év alatt — 2,9 milliárd forinttal emelkedtek, s meg­közelítették a 11,7 müliárdot. Határozott intézkedések a téli felkészülés érdekében Ezután arról szólott az elő­adó, hogy az elmúlt évi ked­vezőtlen téli tapasztalatok alapján a kormány a jó téli felkészülés érdekében határo­zatokat hozott az energiahor­dozók termelésének fokozásá­ra, a tüzelőanyag-importra, az ellátás és a szállítás biztonsá­gának növelésére. A szénbányászat termelési feladatát 1 millió tonnával emeltük. Ebből csaknem 800 000 tonnát szeptember vé­géig termeltek ki derék bá­nyászaink, részben vasárnapi munkával. Arra számítunk, hogy november közepéig a bányászok teljesítik a terven felüli feladatot. A külkeres­kedelem szerződésben már biztosította az előírt szén- és brikettimportot. Az importáru folyamatosan érkezik. Minde­nekelőtt a villamosenergxa- ipar és a közlekedés fűtő­anyagigényét kellett megnyug­tatóan kielégíteni. Fokozato­san megszüntethető minden fennakadás a lakosság tüzelő­anyag-ellátásában is, ebben azonban a lakosságnak is se­gítenie kell. Ez év második és harmadik negyedében a bel­kereskedelem 19 százalékkal több tüzelőt adott el a lakos­ságnak, mint az előző év azo­nos időszakában. Ennek elle­nére több tízezren nem kap­ták meg megrendelt tüzelőjü­ket, helyenkint sorban állnak az emberek tüzelőért. A vá­sárlásoknak a szokásosnál két­szer nagyobb emelkedése arra utal,. hogy a lakosság egy ré­sze, az idén — az előző évek­től eltérően — egész évi tü- zelőanyagszükségfletát a tél beállta előtt igyekszik bizto­sítani, sőt feleslegesen is tar­talékol. Ez indokolatlan és ne­hezíti az ellátást. Az időjárás — egyébb kö­rülményekkel együtt — ne­hézségeket okozott a szállítás­ban is. A népgazdaság minden területén érezhető, hogy a közlekedés az utóbbi időben nem zavartalan. Szállítási fel­adataink az idén rendkívü­liek. Az év elején — külön­böző korlátozások miatt — á szállítás egy része elmaradt, így tulajdoniképpen április óta a vasúti és a tehergépko­csi közlekedésben a forgalom a szokásos őszi csúcsforgalom szintjén álL Ez különleges in­tézkedéseket követel a vasúttól, a közúti fuvarozástól és a széllíttatóktól egyaránt. El­mondhatjuk, hogy a követél­ményeknek eleget is tesznek. Erre mutat, hogy az év eleje óta felgyülemlett 3,2 millió torma áruszállítási elmaradás­ból már mintegy 2,5 millió tonnát bepótoltak. Bízunk ab­ban, hogy a továbbiakban is elegeit tesznek feladataiknak. Nagy problémáink vannak az építőipari terv teljesítésé­ben. Az év eleji nehézségek, az energiaellátási és szállítási gondok, majd a munkaerő- hiány zavarokat Okozott a munkában, s ez — párosulva a munkaszervezés, a vezetés, az irányítás fogyatékosságai­val — számottevő lemaradás­hoz vezetett. Ma már nyilván­való, hogy az építőipar a le­maradást nem tudja behozni, s így az idei tervét nem telje­síti annak ellenére, hogy év­közben a kormány több intéz­kedéssel sietett az építőipar segítségére. Most mindenekelőtt az szük­séges, hogy az erőket a ki­emelt és befejezendő építke­zésekre koncentrálják. A jövő évi lakásépítési terv teljesíté­sére úgy kell felkészülni, hogy az áthúzódó építkezések ké­szültségi foka minél maga­sabb legyen. Elvárjuk az épí­tőipar vezetőitől, hogy jobb munkaszervezéssel használják ki a rendelkezésükre álló le­hetőségeket Az ipari átszervezés járuljon hozzá a fejlődés meggyorsításához A továbbiakban Fock Jenő a gazdasági vezetés továbbfej­lesztésének feladatai közül az ipar irányításának átszervezé­séről szólt. Ezzel azt kíván­juk elérni, hogy a jelenleginél kedvezőbb szervezeti feltéte­lek jöjjenek létre a vállala­toknál a műszaki fejlesztés gyorsítására, a magas színvo­nalú technika és technológia alkalmazására, a korszerű, jó minőségű termékek gazdasá­gos előállítására. Mindenek­előtt tehát a termelés szerve­zetét, a termelést közvetlenül irányító vállalati vezetés mun­káját kívánjuk javítani, intéz­kedéseinkkel korszerűen szer­vezett és vezetett nagyvállala­tokat kívánunk megteremteni. A vállalatok szervezetének to­vábbfejlesztése mellett válto­zik az ipar felső irányítása, a minisztérium vezetése is. A minisztériumok a továbbiak­ban az eddiginél sokkal haté­konyabban foglalkozhatnak az ipar legfőbb kérdéseivel, meg­alapozott, távlati fejlesztési el­gondolásra építve irányíthat­ják a vállalatokat Az átszervezés a lehetőségek sok oldalú mérlegelését, a kü­lönböző szervezeti formák al­kalmazását, a leghatékonyabb megoldások kiválasztását kí­vánta meg. A , vállalatok ösz- szevonása nem öncél, nem mindenáron megvalósítandó feladat. Csak akkor hajtandó végre, ha a változtatás gazda­sági előnyökkel jár, megte­remti a gazdaságosabb terme­lés feltételeit. Az átszervezést úgy kell végrehajtani, hogy az egyetlen területen se za­varja a termelés és irányítás napi feladatainak megoldását, sőt mielőbb járuljon hozzá a fejlődés meggyorsításához. Az 1964. január 1-én végre­hajtandó átszervezésekkel a minisztériumi iparban — az építőipar kivételével — az át­szervezés lényegében befejező­dik. A már átszervezett válla­latoknál fontos feladat az új szervezet kialakítása. Ez a fel­tétele annak, hogy mielőbb megvalósulhasson az átszerve­zés fő célja: a termelés, a ter­melőerők valóságos koncent­rációja. A vállalatok összevo­nása csak a munka kezdetét jelenti. A koncentrálás, a ter­melési profilok helyes elhatá­rolása, a termelés ésszerű spe- cializációja a következő évek tervszerűen megvalósítandó feladata. Ahhoz, hogy az új szerve­zet eredményesen működhes­sék, tökéletesítenünk kell a tervezés, az ösztönzés, a finan­szírozás, az elszámolás rend­jét. A kormány utasítása alap­ján az illetékes állami szer­vek e feladatok megoldásán már dolgoznak. Javaslataikat a jövő év első feléiben terjesz­tik a kormány elé. Hcsxánk 108 országgal fart gtsEdaségi kapcsolatot Tisztelt országgyűlés! Külföldi kapcsolataink to­vábbi bővítése, népgazdasá­gunk fejlesztése szempontjá­ból igen nagy jelentőségű, hegy hogyan veszünk részt a nemzetközi munkamegosztás­ban. Gazdasági struktúránkra az a jellemző, hogy a nyers­anyagok jelentős részét kül­földről kell beszereznünk, amiért mindenekelőtt készter­mékekkel fizetünk. 1962-ben az ipar árutermelésének mintegy egyharmada a kivitel céljait szolgálta. Egyes iparágakban ez az arány még ennél is na­gyobb. A külkereskedelem általában teljesíti népgazdasági felada­tait, munkájával hozzájárul gazdasági fejlődésünkhöz. A gazdasági kapcsolatok bővíté­sével, az általában színvonalas és megbízható kereskedelmi te­vékenységgel hozzájárul az or­szág nemzetközi elismerésének megalapozásához. Ebben az évben a külkereskedelem elő­reláthatólag teljesíti tervét. Különösen jelentősnek tartjuk, hogy az eddig eltelt három­negyed év alatt a tőkés pia­cokra irányuló kivitel tervét több mint 5 százalékkal túltel­jesítette. \ Hazánk 108 országgal tart gazdasági kapcsolatot. A forga­lom csaknem egyhanmadát a nem szocialista országokkal bonyolítjuk le. Ezeken a piaco­kon különösen bonyolult fel­adatokat kell külkereskedel­münknek megoldania. A kon­junktúra lanyhul, a verseny élesedik, s magával hozza, hogy csak korszerű, Inváló minősé­gű árukkal tudunk eredménye­sen, gazdaságosan kereskedni. Ezért szükséges, hogy a nép­gazdaság különböző ágazatai­ban, mindenekelőtt az iparban, sokkal gondosabban segítsék a külkereskedelmi feladatok megoldását A külkereskede­lem jól ismerje a piaci köve­telményeket és gyorsan köz­vetítse ezeket a termelés szá­mára. Gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal szá­munkra egész fejlődésünk szempontjából alapvetőek. Sa­ját tapasztalatunk alapján va­gyunk arról meggyőződve, hogy népgazdaságunk szocialista fej­lődése csak a testvéri orszá­gokkal együttműködésben me­het végbe. Országainkat össze­fűzi a közös ideológia, a prole­tár internacionalizmus, s az en­nek megfelelő kölcsönös, test­véri segítség. Pártunk VIII. kongresszusa is hangsúlyozta, hogy népünk erőfeszítései ösz- szefonódnak a testvéri orszá­gok szocializmust építő munká- jávál. Éppen ezért, miközben maximálisan mozgósítjuk saját erőforrásainkat, erőfeszítéseket leszünk a gazdasági, műszaki és tudományos kapcsolatok el­mélyítésére, népgazdasági ter­veink koordinálására, a terme­lés hatékonyabb nemzetközi szakosítására. Ennek megfele­lően messzemenően helyeseljük a KGST-hez tartozó országok kommunista és munkáspártjai első titltárainak, valamint kor­mányfőinek legutóbbi moszk­vai értekezletén hozott határo­zatokat. A szocialista országok kö­zötti gazdasági együttműködés számunkra különösen fontos eredményei közül megemlítem a Szovjetunióval kötött egyez­ményt a timföld és alumínium feldolgozásában. Ä Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­gal megegyeztünk a dunai vízi- erőfnűrendszer építéséről. Együttműködünk a KGST-or- szágok többségével a Szovjet­unió egyik nagy foszforit-lelő- helyének kiaknázásában, mely a részvevő országok műtrágya szükségletének jobb kielégíté­sét szolgálja. A jövő évben megkezdi műlcödését a KGST- országok nemzetközi együtt­működési bankja. Megszervez­ték és már dolgozik a nemzet­közi szabványügyi intézet. Las­san egy éve már, hogy a KGST- országok egyrésze összekap­csolta a villamoeenergetikai hálózatát. Mindenki előtt nyil­vánvaló, hogy ez az összes részvevő országok számára előnyt jelent, de különösen ki szeretném hangsúlyozni jelen­tőségét a magyar népgazdaság biztonságosabb fejlesztése szempontjából. Bizonyos előrehaladást ér­tünk el a termelés szakosításá­ban és az együttműködésben a gépgyártás^ a vegyipar és a vaskohászat terühtém Az a feladatunk, hogy a már elfogadott ajánlásokat követ­kezetesen vegyük figyelembe népgazdasági terveink kidolgo­zásánál. Keressünk újabb és újabb lehetőségeket a szocialis­ta országok közötti kétoldalú és többoldalú nemzetközi együttműködés fejlesztésére, legyünk kezdeményezők a mun­kamegosztás elmélyítésében. A párt- és kormánydelegáció idei szovjetunióbeli látogatása, Kádár elvtársnak Lengyelor­szágban Gomulka elvtárssal, Jugoszláviában Tito elvtárssal és Csehszlovákiában Novotny elvtárssal folytatott megbeszé­lései igen hasznosnak bizonyul­tak a népeink közötti barát­ság elmélyítésében, a politikai, gazdasági együttműködés újabb lehetőségeinek feltárásában. Kötelességünknek tartjuk, hogy e tárgyalásokon, megbeszélése­ken kialakított közös állásfog­lalások gyakorlati megvaiósí- t-HVért minden tőlünk telhetőt megtegyünk. Szilárd meggyő­ződésünk, hogy a- szocialista or­szágok közötti gazdasági együttműködés fokozása győ­zelmünk fontos tényezője ® kapitalizmussal folytatott bé­kés gazdasági versenyben. F@§€£€Íggf®SÍ»lk m év háfralewlí hónapjaiban Tisztelt országgyűlés! Képvi­selőtársaim! Az 1963-as évből már nem sok van hátra, de még sokat tehetünk és kell is tennünk azért, hogy. az évet sikeresen zárjuk, és kedvező kiindulási alapot hozzunk létre a jövő évi munkához. Arra van szükség, hogy minden kapkodás nélkül, céltudatosan, a népgazdaság alapvető érdekeit szem előtt tartva szervezzük a munkát. A terveket azokon a területeken teljesítsük túl, ahol az a leg­kedvezőbb gazdasági eredmé­nyekkel jár. Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy az ex­porttervek a népgazdaság szá­mára legelőnyösebben váljanak valóra. A gépipar irányítóit és dolgozóit kiváltképpen nagy fe­lelősség terheli az export elő­irányzatok minél jobb teljesí­tésében. Nagyobb gondot kell fordítani a termékek minőségé­nek javítására. Biztosítani kell, hogy termékeink javuló minő­sége, korszerűsége, a célsze­rűségnek és a fogyasztók igé­nyeinek jobban megfelelő cso­magolása, egyre nagyobb meg­becsülést szerezzenek számunk­ra. El kell érni, hogy a munka termelékenysége tovább emel­kedjék, a terv előírása mara­déktalanul teljesüljön. Te­gyünk hatékony intézkedése­ket az önköltség csökkentésé­re, hogy minél jobban meg­közelítsük az előirányzottat. Az ipar vezetői gondosan tervezzék meg és alaposain ké­szítsék elő a jövő évi felada­tok teljesítését. Érjük el, hogy a termelés töretlenül to­vább emelkedjék és fokozód­jék gazdaságossága. Sokolda­lú intézkedéssel gondoskod­junk a munka termelékenysé­gének növeléséről és a terme­lési költségek csökkentéséről. Legyein az eddiginél követke­zetesebb és gyorsabb a műsza­ki színvonal emelése. A tech­nika és technológia fejleszté­sével javítsuk a termékek mi­nőségét A minőség ellenőrzé­sével. foglalkozók munkáját is jobbé, egyértelműbbé, szi­gorúbbá és szervezettebbé kell tenni. A mezőgazdaságiban fokozni kell az őszi munkák szerve­zettségét. Biztosítani kell, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt és időt, az anyagi és műszaki alapokat az eddi­ginél sokkal hatékonyabban használják ki. Céltudatosab­ban kell munkálkodni, hogy a mezőgazdaság számára jutta­tott beruházások — a több és korszerűbb gép, a több vegyi­anyag, műtrágya, növényvédő és .gyomirtószer, az újonnan épített üzemi épületek és ön­tözőberendezések — a népgaz­daság számára a legnagyobb eredményeket hozzák. Növelni kell a szakképzett­séget, a tudomány eredmé­nyeit jobban kell hasznosítani a termelésben. Gondoskodni kell ap agrotechnikai előírá­sok szigorú betartásáról. A mezőgazdaságot irányító ap­parátusok dolgozói tartózkod­janak többet közvetlenül a helyszínen, ott, ahol a legjob­ban tudnak segíteni. A mező­gazdasági termelés programjá­nak megvalósításáért követ­kezetesebben kell támaszkodni a mezőgazdasági dolgozók munkakészségére, lendületére és fegyelmére. A népgazdaság szinte -min­den területén számottevőek a tennivalók, hogy eredménye­sebb legyen a külkereskede­lem munkája. A termeléssel foglalkozó dolgozóknak a kül­kereskedelem dolgozóival együttműködve sokat kell ten­niük a külkereskedelmi for­galom növelésiéért, az egyen­súly biztosításáért. Nagyobb figyelmet kell fordítani a > ki­viteli tervek tejesítésére, a piac kívánalmainak megfele­lő, fokozódó gazdaságosságot biztosító termékekből. A szál­lítási határidőket és feltétele­ket, a minőségi előírásokat következetesebben kell betar­tani. Egyértelműen mag kell mondani, hogy külkereskedel­münk egyensúlyának biztosí­tása népgazdaságunk alapvető kérdése, arányos fejlődésünk fő feltétele. Hazánk nemzetkö­zi szerepének növekedése az­zal a kézzelfogható eredmény­nyel jár, hogy külkereskedel­mi lehetőségeink bővülnek. Ezt ki kell használnunk, és bő­vítenünk kell piacainkat. Fo­kozódó részvételünk a nem­zetközi munkamegosztásban gazdagítja népünk életét. Jövő évi tervünk elkészíté­sénél számolnunk kell az Idei tapasztalatokkal. Figyelembe kell venni az építőipar, a köz­lekedés rendkívüli helyzetét, a fokozottabb gabohaimport kö­vetkeztében előállott többlet­terheket. Továbbra is biztosí- tamuink kell a népgazdaság arányos fejlődését. Az ipari termelés előreláthatólag mint­egy 7—8 százalékkal emelhető, a mezőgazdaságban reálisan körülbelül 5—6 százalékos ter­melésnövekedéssel számolha­tunk. A népgazdaság fejlesz­tésének 1964. évi terve rövide­sen elkészül, és a dol­gozók magbeszélhetifc a fel­adatokat a munkahelyeken, az üzemekben. Ebben az éviben, mikor vá­ratlan nehézségekkel találtuk magunkat szemben, a társa­dalmi összefogás, egymás tá­mogatása, az erők koncentrá­lása segített át bennünket a legnagyobb akadályokon. E helyről ismét köszönetét mon­dok (bányászainknak, katoná­inknak, fiataljainknak az oda­adó, telkes és fegyelmezett se­gítségért. Munkásosztályunk fokozódó szocialista öntudata, növekvő szakképzettsége, egy­re szilárdabb munkafegyelme, a szocialista munkabrigádok lelkes, példamutató tevékeny­sége, egész dolgozó népünk munkaszeretete, a társadalmi erők növekvő aktivitása bi­zalommal tölt el bennünket. Meg vagyunk győződve, hogy munkánk nyomán az eredmé­nyek nem maradnak el. Második ötéves tervünk vég­rehajtása sikeresen halad elő­re, bár utunkon ■ nem kis számban, akadnak nehézségek. Ezek azonban nem leküzdhe- tetlenek. Dolgozó népünk szor­galma, szakértőimé, alkotó ereje, a szocializmus ügyébe vetett hite és lelkesedése biz­tosítéka ennek. További fejlő­désünk kulcsa: javítani a munkát minden szinten. A vezetés legyen körültekintőbb, előrelátóbb, következetesebb. Használja ki jobban a szocia­lista rendszer erőforrásait és előnyeit, s ehhez vegye figye­lembe a legjobb szakértők vé­leményét, állásfoglalását, ke­gyen a •vezetés módszere még demokratikusabb. Munkásosz­tályunk, parasztságunk, értel­miségünk alkotó munkája le­gyen igényesebb, felelősségtel­jesebb és fegyelmezettebb. Ha így dolgozunk, gyorsabban fejlődik, korszerűsödik a ma­gyar népgazdaság, előbb tel­jesülnek a népjólét növelését célzó terveink. Tisztelt országgyűlés! Kérem a kormány jelentésé­nek tudomásul vételét Fock Jenő nagy tapssal fo­gadott beszéde után szünet kö­vetkezett, majd Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés el- elnökének elnökletével folyta­tódott a tanácskozás. A Minisztertanács beszámo­lója feletti vitában több kép­viselő szólalt fel. Többek kö­zött felszó’alták dr. Sivó Jó­zsef és Bognár József Somogy megyei képviselők is. Az országgyűlés ma folytat­ja tanácskozását

Next

/
Oldalképek
Tartalom