Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-26 / 225. szám

Csütörtök, 1963. szeptember 26. 5 SOMOGVl NÉPLAP Mégegyszer a külszolgálatról ' Szeptember 5-én tájékoz­tatót adtunk az élelmezési költségéről, a kiküldetés­ről és a külszolgálatról. Fü- löp József (Nagyatád, Pető­fi u. 24.) olvasónkat nem elégítette ki a közlemény. Az Ütépítő Vállalat nagy­atádi építésvezetőségén dol­gozik. Előfordúl, hogy egyik nap Csurgón, a következőn Marcaliban ellenőrzi a mun­kát, s csak a harmadikon kerül vissza a telephelyre. Az a kérdése, hogy jár-e neki élelmezési költség. Véleményünk szerint élelme­zési költségekben való részesí­tése attól függ, hogy munkál­tatója, az Ütépítő Vállalat kül- szolgálatosnak minősíti-e vagy sem. Ugyanis külszolgálatot telje­sít a dolgozó — a 33/1951. I. 31. MT számú rendelet 2. paragra­fus (2) bekezdése szerint — ak­kor, ha: a) munkaköre, beosztása foly­tán napi munkáját egészben, vagy jelentős részben nem a tciflephelyén, hanem meghatá­rozott külső területen végzi: b) havonként — fél év átla­gában — legalább nyolc mun­kanapon át rendszeresen telep­helyén működik. A külszolgálati munka tehát — mint említettük — kétféle lehet: Az a) pontban jelölt munká­nak a jellege olyan, hogy ál­talában csak úgy lehet elvégez­ni ha a dolgozó munkaidejé­nek legalábbis jelentős részét telephelyén kívül tölti. (így pl. a kereskedelmi és felvásárlás felügyelő nem végezheti et munkáját, ha állandóan az iro­dájában tartózkodik.) Ä hivatkozott rendelet szerint tehát az ilyen munkakörben foglalkoztatott, illetőleg alkal­mazott/ dolgozót «-külszPligála- tos« élelmezési költség illeti meg munkakörének rendszeres ellátása során, ami annyit je­lent* hogy szükségtelen an­nak vizsgálata, hány napot töl­tött havonként telephelyén kí­vül munkában. Ezért a példa­ként említett felügyelő részére külszolgálatos napidíjat kell el­számolni, valahányszor műkö­dési körzetében munkát telje­sít, függetlenül a havi távolléti napok számától. Ugyancsak kül­szolgálatos élelmezési költség­re jogosult az a dolgozó is, akit esetleg rövidebb ideire, de olyan munkakörben alkalmaz­nak, amely jellegénél fogva külszolgálatosnak minősül (pl. járási revizor). A b) pontban jelölt munkánál semmi egyéb feltétel nincsen, csak az, hogy a telephelyen kí­vül végzett munka havonként elérje a nyolc munkanapot. Ez a havi nyolc nap átlagszámot Jelent, amit általában fél év, idényszerű szakmáknál (pl. fel­vásárlás) ennél hosszabb idő (legföljebb egy év) átlagából kell megállapítani. Vagyis leheti hogy a dolgozó némely hóna­pokban csak egy-két napon, más hónapokban 16—18 napon át végez munkái a telephelyén kívül. A fentieket röviden összefog­lalva: a külszolgálati munkát az egyik esetben a munkakör jellege, a másik esetben a te­lephelyen kívül töltött napok száma határozza meg. A má­sodik esetre vonatkozóan — az egységes gyakorlat kialakítása végett — az átlagszámítást a következők szerint kell elvé­gezni: A vizsgált időpontban a kül­szolgálat meghatározásakor leg­helyesebb, ha a kiutazások számát legalább fél év (szükség esetén ennél hosszabb időtar­tam) átlagában vizsgálják. Ha ebben az esetben a dolgozó ki­utazásainak száma fél év alatt a 48 napot (fél évnél hosszabb időtarfiim vizsgálata esetében — havi nyolc napot figyelembe véve — az ennek megfelelő na­pok számát) meghaladja, ki­utazásainak legközelebbi felül­vizsgálatáig külszolgálatosnak kell minősíteni. Ha a kiutazá­sok számának újabb vizsgálata azt mutatja, hogy az eddig kül­szolgálatosnak tekintett dolgo­zó a vizsgált időtartam alatt havi átlagban nyolc napnál ke­vesebbet töltött kiutazásban, a továbbiakban kiküldetést telje­sítőnek kell minősíteni. A ki­utazások számának meghatáro­zása a vizsgált időtartam alatt folyósított élelmezési költség alapulvételével történik, össze kell tehát adni a felmerült élel­mezési költségek számát, úgy azonban, hogy a félnapi élel­mezési költség is egy napnak számít, és ez az alapja a kül- szolgálatossá minősítésnek. A 113/1951. V. 27. MT számú rendelettel módosított 33/1951. I. 31. MT számú rendelet 2. pa­ragrafusának rendelkezése sze­rint a dolgozó kétféle módon lehet külszolgálatos: egyrészt úgy. hogy e paragrafus (4í be­kezdésében foglaltak alapién — figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is — munkakörét »•központilag« kűlszoleálafos- nak minősítették, másrészt úgy, hogy bár munkakörét közpon­tilag nem jelölték külszolgála­tosnak, de a vállalatnál vég­zett munkája vagy egyéb kö­rülmények folytán a (2) bekez­dés a)—b) pontjának rendelke­zése szerint minősül külszolgá­latosnak. A »központilag« külszolgála­tosnak minősített munkakör­ben dolgozók akkor is csak külszolgálati napidíjban része­sülhetnek, ha az egész ország területén működnek, vagy hat­havi átlagban havi nyolc nap­nál kevesebbet töltenek telep­helyen kívül. A rendelet 2. pa­ragrafusa (2) bekezdésének rendelkezése alapján a válla­latnál történő külszolgálati minősítésnek pedig önálló ese­te a meghatározott — ez eset­ben nem az egész ország te­rületére kiterjedő —• külső te­rület, illetve az átlagos havi nyolc nap telephelyen kívül töltése. Hogy utólag ne merülhesse­nek fel viták, hogy a dolgo­zóknak külszolgálati vagy ki­küldetési költségek járrtak-e, a 33/1951. I. 31. MT számú ren­delet 3. paragrafus (2) bekez­dése előírja: a külszolgálattal járó munkakörbe való beosz­tást vagy áthelyezéft a dol­gozóval a beosztást megelőzően írásban közölni kell. Ezért azt tanácsoljuk, hogy problémájával a vállalat igaz­gatójához forduljon, aki ille­tékes ügyében határozni. A kedvezőtlen igazgatói döntés után módjában áll még a vál­lalat felügyeleti hatóságának álláspontját iát kérni. Dr. K. Szebb az ősz TWEEDKOSZTUMBEN 480—700 Ft-ig. <1951> Termelési tanácskozás ] az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál <(Tudósítónktól■) Termelési tanácskozást, tar­tottak kedden a Somogy me­gyei Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat dolgozói. Kádas Iái igazgató elmondotta, hogy a kéthónapos nyári csúcsforga­lomban 70 millió forint értétű árut adtak el az ÉKV boltjai. Áruforgalmi tervét teljesítette a vállalat, nyereségbefizetési tervével elmaradt, béralapter­vét pedig túllépte. Kérte a dolgozókat, hogy emeljék a kereskedelmi munka színvona­lát, bánjanak a vevőkkel ud­variasan, előzékenyen. Végül bírálta a FŰSZERT siófoki részlegét, mivel pontatlan szál­lításával sok gondot okozott a boltvezetőknek. A felszólaló Balaton menti boltvezetők zöme kifogásolta, hogy . az üdülési szezonban szakképzetlen, a kereskedelmi munkában járatlan dolgozókat kapnak, s ez megbosszulja i magát. Panaszolták, hogy azok ! a kereskedelmi alkalmazottak, ! akik a balatoni 'boltokba men­nek árusítani, drága szállásf kapnak. Ugyanazt a szállósdí- jat fizetik az IBUSZ-szobák- ban, mint a nyaralók. Nem csoda, hogy 500—600 forintos szállásdíj mellett nehéz vidék­ről szakképzett kereskedelmi dolgozót szerződtetni. SZÉP VAGY, BALATONI mm Az elkésett üdülőknek is kedvez az időjárás. Teljes a fölszerelés, de nem árt néha átkémlelni a túlsó partra. Amikor átvilágítanak a fehérre meszelt házak, aggód­hat az őszi nyaraló, hogy a nyugágy, napszemüveg, szalmakalap és fürdőruha helyett esernyőre lesz szük­sége. HOZZÁSZÓLÁS CIKKEINKHEZ Megkapta a jégszekrényt a Kanizsai utcai bolt »Üj üzlet — apróbb hibák­kal« című írásunkban kifogá­soltuk, hogy a Kaposváron, a Kanizsai utcában megnyílt egy­személyes üzletben nincs jég­szekrény, nem vezették be a vízvezetéket. Kádas Pál. az Élelmiszier- kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója a következőket fűzte az augusztus 29-én megjelent bírálahoz: »A cikk megjelené­se utón küldtünk jégszekrényt a Kanizsai utcai boltba. Már nem kell vízzel teli vödörben •^jegelni« a hentesárut. A boltot nem a kiskereske­delmi vállalat építtette, ha­nem a tanács. Mivel nem lát­tákéi vízzel, nekünk kell be­vezetnünk.« Felelősségre vontuk a balatonszemesi sütöde vezetőjét »Égett a kenyér és nyers — Miért?« című cikkünkben meg­írtuk, hogy égett és nyers ke­nyeret küldött a balatonsze­mesi sütöde az őszödi boltnak. Talpai János, a Sütőipari Vállalat igazgatója a követke­zőket válaszolta az augusztus 17-én megjelent írásra: »A Ba­laton partján levő üzemek háromszor-négyszer annyi ke­nyeret sütnek a szezonban, mint egyébként. Az időjárástól függ, hogy másnap mennyi ke- yeret igényelnek az üzletek. vállalat mindent elkövet, agy az igényeket kielégítse, ajnos, nincs elég szakrnun- ás, s így 14—15 órát kell olgozniuk a pékeknek. A jbbtermelésnek nem féltét­ől velejárója a rossz minő­ig. Ellenőrzéseink alkalmával llandóan figyelemmel kísér­ik. a kenyér minőségét. _M in­ert megteszünk, hogy jó ke- yeret kü lőhessünk a boltok- a. A balatonszemesi sütöde ezetőjét felelősségre vontuk, íert kiadta a rossz kenye­Az úszómester volt a hibás »Szigorúbb rendszabályokat a termálfürdőben!« című írásunk­ban szóvá tettük, hogy a ka­posvári termálfürdő vizében szép számmal fürdenek gyere­kek, pedig ez nem egészséges. Vétek József, a Víz- és Csa­tornaművek igazgatója egyet­értett cikkünkkel. »A kiadott utasítás szerint' gyerekek nem fürödhetnek a melegvízben. Sajnos, néhány szülő az úszó­mester felszólítására sem haj­landó kiküldeni gyermekét a meleg vízből. Az úszómester a hibás, mert nem szerzett ér­vényt a kiadott utasításnak. Gondoskodtunk arról, hogy a jövőben ne forduljon elő ilyen eset.« Nem elsőosztályú volt a cserép Lapunk július 30-i számában cikket közöltünk »Első osztályú selejt« címmel. Július 10-ig 74 060 darab cserepet küldött Kaposvárra a Békéscsabai Tég­lagyár az okmányok szerint el­ső osztályú minőségben A TÜ- ZÉP nem találta Ilyen jónak a cserepeket. A téglagyár hoz­zájárult a cserép leértékelésé­hez. A következő szállítmányok szántén selejtesek voltak. Dom Vilmos, a Belkereske­delmi Minisztérium Tüzelőszer és Építőanyag Főigazgatóságá­nak osztályvezetője a követ­kezőikről tájékoztatta lapun­kat; -A főigazgatóság meg­vizsgálta a Békéscsabai Tégla­gyár szállítmányát. Megálla­pítottuk, hogy valóban nem el­ső osztályú volt. Megkértük az Építésügyi Minisztérium Tégla- és Cserépipari Tröszt­jét, hogy vizsgálja meg a cikk­ben foglaltakat. A tröszt meg­állapította, hogy a Békéscsa- ( bai Téglagyár nem tartotta meg a technológiai utasításo­kat. Utasította a gyárat, hogy a jövőben tartsák meg az előírásokat. A vétkeseket a , tröszt felelősségre vonja. ) A Békéscsabai Téglagyár ve- 4 zetői megígérték, hogy a jö­vőben nem szállítanak ilyen hibás cserepeket. Utasítottuk a kaposvári TÜZÉP-et, hogy a jövőben se vegye át a ^ nem megfelelő minőségű cse­repet. Köszönjük a szerkesz­tőség segítségét, mert nagy­ban elősegítette a vitás ügy lezárását.« Elszállíttattuk a kábeldobokat Lapunk szeptember 6-1 szá- 4 mában cikket közöltünk »Gyer­mekeink érdekében« eimmel. Szóvá tettük, hogy a munka el­végzése után nem vitték el a kábeltartó hengereket a Kos­suth Lajos és a Damjanich ut­cából. Az Áramszolgáltató Válla­lat kaposvári üzletigazgatósága közölte, hogy a cikk nyomán azonnal intézkedett, szeptem­ber 7-én elszállíttatta a kábel­dobokat. Seherezáde arab hercegnő és egy frank lovag szerelmé­ről szól a legújabb francia— olasz—spanyol film. A kriti­kusok szerint ez az utóbbi tíz év leglátványosabb szóra­koztató kalandfilmje, Pierre Gaspard-Huit rendezte, Se- herezádét Marilou Tolo ala­kítja. * * * Lelkiismeret-ébreszto do­kumentumfilmet készített Sára Sándor, a Cigányok cí­mű díjnyertes kisfiim alko­tója Egyedül címmel. Arra keresi a választ, hogyan, miért marad valaki magára a mi társadalmunkban. * * * Befejezték Gertler Viktor rendezőnek, a Dollárpapa, a Gázolás, az Aranyember al­kotójának új játékfilmjét Címe: »Egy ember, aki nincs.« * * * Nagy sikerrel mutatták be Párizsban a francia—ma­gyar koprodukcióban készült Germinal című filmet.. A Champs Elysées egyik leg­nagyobb filmszínházában bemutatott művet a francia sajtó az év legjobj) filmjei közé sorolja. * * * Három ismeretterjesztő fil­met forgat Koüányi Ágos­ton Kossuth-díjas rendező. Egész estét betöltő színes fil­met készít az élőlények fejlő­déséről »Örök megújhodás« címmel. Az állatok mozgá­sáról, a felhő kialakulásáról forgatja másik két ismeret-: terjesztő filmjét, * * * Októberben mutatják be Herskó János Párbeszéd cí­mű filmjét. A Vasvirág al­kotójának legújabb műve ti­zenöt év tükrében mutatja be egy házaspár életét. A film főszerepeit Sinkovlts Imre, Semjén Anita és Sztankai István alakítják. * * * Megfilmesitik Kazakevics »A kék füzet« című kisregé­nyét. Az új szovjet filmal­kotás Leninnek a Razliv-tó- nál töltött napjairól szóL * ♦ * Hen les legényt alakít legújabb filmjében Normain Wisdon, a »Pillanat emberé«-bői, az »El­lopták a hangomat«, az »En és a tábornok« című vígjátékok­ból ismert kiváló komikus. Minit mindig, most is Norman Pitkinnek hívják. Minden tö­rekvése, hogy vigasztalást nyútjson egy kórház betegei­nek. Természetesen minden próbálkozása rmeszetesen minőén a ása balul üt ki. J Százkét nap a föld alatt London Egyedülálló kísérlet ér vé- ;et jövő vasárnap délben egy »rakar: ekkor jön ki a föld dől Geoffrey Workman, aki .02 napot töltött egyedül egy 'orkshire-i föld alatti har­angiban. Workman aat óhajtotta ta- lulmányozni, hogy egy esetle­ges nukleáris robbanás után neddig viseli el az emberi szervezel a főid alatti életmű- lot. (MTI) 13 000 forint a — levegőben És sajnos, már semmiféle^ bűvészmutatvánnyal nem le­het visszavarázsolni a földre. Történt ugyanis, hogy míg az idei nyáron is sokat bosszankodtak a Balaton-part üdülő­vendégei a meleg sör, üdítő ital stb. miatt, addig a siófoki földmű vessző vetkezet nyimi és zamárdi jégvermeiből a szó szoros értelmében elpárolgott vagy 800 mázsa jég. Hiába szóltak a jégvermek kezelői a szövetkezet vendéglátó-osztá­lyának, hogy csináltassák meg a rossz tetőket, semmi intéz­kedés nem történt. Pedig mennyire kellett volna a jég! És milyen kevés pénzből meg lehetett volna menteni az egészet! De nem fo­gott hozzá senki; kis ügynek tarthatták, hogy Nyim'ben egész nyáron csak kétmázsányi jeget használtaik föl, Za- rnárdi'ban pedig csak azóta adják el, mióta kiderült ez a nagyméretű pazarlás. És amikor Balatonendrédet Siófokról látják el jéggel, amikor Zamárdiban az Éttermi és Büfé Vállalat ugyancsak Siófokról szállíttatja a jeget, akkor még szóvá lehet tenni a jég 13 000 forintos értékén felül a fu­varozási költségeket is. És máris tekintélyes summára ke­rekedik az összeg. Vajon a MÉSZÖV illetékeseinek mi a véleményük a le­vegőbe repült súlyos ezrekről? P. Gy. Művelődé> Wrdkoié VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ NÉGY SZERZETES. Korha­tár nélkül. Olasz film. Előadások kezdete 5, 7 és este 9 órakor is. (Szeptember 29-i'g.) SZABAD IFJCSAG FILMSZÍNHÁZ HOGY ÁLLUNK, FIATAL­EMBER? Magyar film. Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. (Szeptember 30-ig.) Balatoni filmszínházak műsorát Szeptember 26-án; BALATONBOGLAB Séta a nárciszok körül. Angol film. BALATONFÖLDVAB A prágai tréfacsináló. Szovjet film. SIÓFOK Terem: A hetedik esküdt. Csalt 18 éven felülieknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom