Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-26 / 225. szám

SomogyiMéplaa 'MS'ZMP : MEGVET PI7ÓTTSAGA ES A MEGVEI TANÁCS LAPJA j filmszínházaink műsorából .. Vörös Csillag Négy szerzetes Négy apró szélhámossá­gokból tengődő, börtönvi­selt jó barát elhatározza, hogy Magyarországról szö­kött szerzeteseknek adja ki magát remélve, hogy az egyházi hatóságok és főleg a jámbor hivők jótékony­ságából busás haszonra tesznek szert. A kitűnő alapötletet szellemes, kacag­tató vígjátékká bontakoz­tatták az alkotók. A négy csuhába öltözött gazfickó számos mulatságos kaland­ja közül némelyikben fölfe­dezhető az olasz társadalmi élet szatírája is. A címsze­replők: a népszerű Aldo Fabrizi, Peppino de Filippo, Ermino Macario és Nino Taranto. Szabad ,ütiA..Hogy állunk fiatalemben Viuam diáksereg szállta meg Kaposváron a Kossuth-szóbrot. A cukoripari technikum növendékei elhatározták, hogy megtisztít­ják az iskolájuk előtti szobrot. Elhatározásukat tett követte, s ma már a Kossuth-szobor újra régi pompájában áll a téren. Andrisnak, a 14 éves ka­maszfiúnak már a háta is lúdbőrözik, amikor ezt hall­ja elfoglalt és hivatali gon­dokkal küszködő apjától. Érzi, hogy ez felszínes, for­mális kérdés, szórakozott udvariaskodás. Pedig szük­sége volna apjára problé­máinak megoldásában is. Andris ezért válik »kezelhe­tetlen-« kamasszá. A generá­ciós nevelési kérdéseket tárgyaló film Révész György alkotása. Eredeti cí­me* a »GyermektükÖr« is arra utal, hogy az alkotók törekvése bemutatni: ho­gyan tükröződik a gyer­mek lelkében a felnőttéit világa. Főszereplők: Kállai Ferenc, Tolnai Klári, Pécsi Sándor, Kosztolányi Balázs. cxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxdoooooooooococoocooocooooooooocxxxxxxx; Furcsa A szolgáltatóiparnak az a feladata, hogy kielégítse a la- kosság igényeit. Ez vonatkozik a Kaposvári Fény­képész Ktsz-re is. Azt hittük, a ktsz valamennyi dolgozója azon van, hogy a megrendelők megelégedetten távozzanak tőlük. Ám a minap a Tanácsház utcai 2-es részlegben meg­cáfolták feltevésünket. Délután fél háromkor bekopogtunk hozzájuk azzal a kéréssel, hogy útlevélbe alkalmas két arc­képet szeretnénk csináltatni. Közöltük, hogy a képeket még aznap óhajtjuk megkapni. Arra gondoltunk, hogy a ktsz is halad a korral, és megszervezte már a gyorsfénykép-szolgá­latot. Reméltük, Kaposváron sem teljesíthetetlen kívánság az, hogy fél nap alatt két igazolványképhez jussunk. A rész­leg vezetője azonban közölte, hogy szó sem leihet erről. Sür­gős magánügye van — úgymond — a városban, azt kell el­intéznie, várja a taxi. Emlékeztetni szerettük volna arra, hogy a Május 1. utcai üzletükben tataroznak, tehát a lakos­ság és a szövetkezet érdekében most jobban ki kellene hasz­nálni a munkaidőt. Ám arra sem igén méltatott bennünket, hogy tárgyaljon velünk. Aligha hisszük, hogy a ktsz dolgozói egyetértenek a részlegvezető magatartásával, hiszen nemcsak a szolgáltató- ipar feladatát becsülte le, hanem megrövidítette a szövetke­zetét is. Sz. N. Több mint ezer alkoholista adatainak statisztikai feldolgo­zása arra az összefüggésre mu­tat rá, hogy az alkoholra való rászókásban a barátok, a tár­saság hatásának van a legna­gyobb szerepe. A több mint ezer alkoholistának csaknem felé ezt a környezeti hatást tartja felelősnek azért, hogy ő alkoholista lett. A baráti társaság befolyása férfiaknál a 14. év betöltése után kezdődik, és csúcspontját a 20. és 25. év között éri el. Az ilyen korú fiatalember keresi a maga életformáját, és ha olyan példákat lát, melyek a könnyebb élet, a léha szórako­zás felé vonzzák, akkor gyak­ran enged ennek a csábítás­nak. HOCVAN SZOKOTT RA? Két történet, sok tanulság Az első történet B. K. 20 éves fiatalember a takatosszakmát tanulta ki. Munkáját mindig pontosan és igyekezettel látta el. Egyetlen szenvedélye a mozi volt, he­tenként két-három filmet is megnézett. Egy napon új üzem­iészbe került, ahol az volt a szokás, hogy a gyárból kilép­ve jó néhányan egy közeli kis­vendéglőbe jártak fröccsözmi. Természetesen B. K.-t is ma­gukkal hívták, neki azonban rendszerint mozijegye volt, és így kitérő válaszokat adott a meghívásokra. Munkatársai, a társaság tagjai ezt nem vették jónéven. »Talán nem szívesen jössz közibénk«? •— kérdezték tőle, és magatartásukkal kife­jezték. hogy olyasvalakinek tartják, aki fenn hordja az or­rát. B. K. .elkezdett gondolkod­ni a dolgon, és úgy vélte, hogy ha nyugodtan meg akar ma­radni munkatársai között, ak­kor jobb, ha elmegy velük munka után italozni. Először csak hetenként egyszer-kétszesr ment velük, később azonban nem volt más választása, már az öltözőben belekaroltak és vitték. Mindenki fizetett egy rundót, ő sem maradhatott ki belőle. így megivott naponta tíz nagy fröccsöt is. A pénz per­sze úszotf, az alkohol pedig éreztette pusztító hatását a szervezetben, reggel sohasem bírt olyan frissein munkába áll­ni, mint azelőtt. Érezte, hogy keze ügyetlenebb lesz, és egy napon baleset érte. A kórház­ban elgondolkodott élete folyá­sán, és elhatározta, hogy sza­kít az ivócimborákkal. Nehe­zein ment. Ahogy visszatért munkahelyére, újra hívták, és vitték magukkal, hiába mond­ta, hogy biztosan a baleset is azért- érte, mert a szesz káros hatással volt rá. Nem is tudott másképp szabadulni a cimbo­ráktól, csak úgy, hogy egy má­sik üzemrészbe kérte magát, és messze elkerülte régi ivótár­sait. Sok ezer hasonló eset van. Kialakult egy olyan hamis fel­fogás, mely . a baráti együttlé- tet csak italozással, nemritkán mértéktelen italozással egybe­kötve tudja elképzelni. Előse­gíti ennek a felfogásnak a ki­alakulását, az a másik hamis nézet, mely szerint igazi férfi csak az lehet, aki iszik, kár­tyázik, és nőügyei vannak. Ez a három dolog pedig gyakran összefonódik. Harcolná kell az éllen a hamis felfogás ellen, mely virtuskodást lát az italo­zásban, és nem tekinti ember­nek azt, aki legalább öt nagy fröccsöt meg nem iszik napon­ta. Alkoholistává nem saját elhatározásából válik valaki, sokszor az addig nem ivó em­ber szinte észrevétlenül szokik rá az italozásra, és válik a szenvedély rabjává. A közfel­fogást, a hamis »szolidaritási érzést« kell megváltoztatni! A statisztikai vizsgálatok ki­terjedtek arra is, hogy hány éves korában kapott először szeszes italt az a férfi, aki el­vonókúrára jelentkezett; Az adatok szerint az ivás kezdete az alkoholistáknak tob. egyhar- madánál a 20. életév előtti idő­re esik, és ezek között igen soknál a gyermekkorra. Szá­mos bortermő vidéken terjedt el az a szokás, hogy a gyereke­ket is borral itatják, reggelire pálinkás kenyeret kapnak, sőt azt visznek magukkal iskolába is. Az alkoholnak van olyan hatása is, mélynek következté­ben a szervezet — éppúgy, mint a morfinistánál — meg­szokik egy bizonyos mennyisé­get, azonban ez a megszokás csak egy ideig tart, a mennyi­séget állandóan emelni kell. A második történet T. V. 37 éves pesti lakos el­mondta, hogy a Cegléd környé­ki szőlővidéken nevelkedett, apja pincéjében télen-nyáron volt bor. Apja kövér ember volt, nehezen bírt járná, és 8 éves karától kezdve őt küldte le a pincébe borért. Jutalmul megengedte neki, hogy any- nyit ihat, amennyit akar. És a gyerek ettől kezdve csak bort ivott. Az iskolából kima­radt, mert tanulmányait nem tudta rendesen elvégezni, majd a háború után segédmunkás­ként üzemekben dolgozott. A mértéktelen alkoholfogyasztás következtében súlyos májbaj­ban megbetegedett. Mint a statisztikai anyag is mutatja, az alkoholistává vá­lásban rendkívül nagy szerepe van a gyermekkori környezet hatásának. Ez a hatás nemcsak olyan helyeken érvényesül, ahol a bort egyetlen italként fogyasztják, vagy a gyerekeket pálinkás kenyérrel traktálják, hanem ott is, ahol az apa al­koholista. Egy alkoholista csa­ládfő rendszerint olyan légkört teremt maga körül, mely- a fej­lődőben levő gyermeki lélekre rendkívül káros. Az alkoholiz­mus eldurvítja az embert, a veszekedések, verekedések, tö­rés-zúzások mindennaposakká válnak az alkoholista családjá­ban. A gyermek lelke megsé­rül ellenálló képessége az élet nehéz helyzeteivel szemben csökken, gyakran maga is kö­veti a rossz példát, és a pohár­hoz nyúL A tanulságok A mértéktelen alkoholfo­gyasztásra való raszokásban a gyermekkori családi környezet mellett nagy szex-epet játsza­nak az életkörülményekben be­következő változások. Válás, elhagyás, a házastárs hűtlen­sége gyakran idéz elő oly hosz- szabb-rövidebb ideig tartó lel­ki depressziót, mely gyakran az alkoholfogyasztáshoz és en­nek mértéktelenné válásához vezet. Nem ritka azonban az alkoholizmus keletkezésében egy-egy súlyos betegség szere­pe sem. Különösen tüdőbete­geknél látjuk, hogy hosszan tartó munkaképtelenségük miatt elkeseredésükben italoz­ni kezdenek, és ezzel betegsé­güket is súlyosbítják. Az alkoholra való rászokás különösen fenyeget némely foglalkozási ágban, így a ven­déglátóiparban, ahol nagyobb a csábítás. Sörgyárak, borpin­cék dolgozóinál ugyancsak na­gyobb a rászokás veszélye. Az alkoholra való rászokásért — mint láttuk — leggyakrabban a »baráti« társaság a felelős, de igen veszedelmes a gyer­mekkori alkoholfogyasztás is. A vendéglátóhelyeken kifüg­gesztett tábla, mely szerint 18 éven aluliaknak tilos szeszes italt kiszolgálni, minden ház­ban, minden lakásban érvé­nyes. A gyermekekre, a serdü­lőkre nemcsak az a szesz ká­ros, melyet a szórakozóhelye­ken isznak meg, hanem az is, amelyet az egyébként jó szán­dékú szülők adnak nekik. Vonjixk le a statisztikai ada­tokból a tanulságot, és gyer- mekeinkneK soha, semmiféle körülmények között ne adjunk szeszes italt! Dr. Bálint István Budapest Főváros Alkoholista Gondozó Intézetének vez. főorvosa í Ötszáz év „az ördög bibliájának'1 történetéből x Párizsban játékkártya-ki­állítás nyílt, amely 500 évre visszamenőleg bemutatja a francia játékkártya fejlődé­sét. A kártyázásra 1375 körül szoktatták rá a franciákat valószínűleg velencei keres­kedők. Csakhamar annyira szenvedéllyé vált, hogy Lil­le városának 1382-ben írásos, rendeletben kellett megtilta­nia, hogy az őrszemek el­hagyják őrhelyüket, és az őr­tornyok tövében kártyázza­nak. A ma ismeretes kártyafi­gurák először egy 1650-ből származó kártyajátékon tűn­nek fel. A párizsi kiállításon a kártyázással kapcsolatos egyéb érdekességek is látha­tók. Megtudjuk például, hogy 1816-ig a kártyák hát­lapja hófehér volt, és ezért kiválóan alkalmas titkos sze­relmi üzenetek, sőt névtelen levelek és politikai pamfle­tok továbbítására. * * * Mozikedvelő elefánt Ugandában, az Erzsébet királynőről elnevezett park­ban szabadtéri filmelőadást tartottak. Többek között do­kumentumfilmet vetítettek az afrikai faunáról, a dzsun- gelekben élő elefántokról. Amikor áz előadás végén ki- gyúlták a, fények, a nézők — legnagyobb csodálatukra — egy elefántot pillantottak meg. Az állat nyugodtan áll­dogált az utolsó sor mögött, és a vetítővásznat figyelte. A jelenet néhány nappal később megismétlődött, ami­kor újra a dzsungelfilmet vetítették. Az elefánt ezután még kétszer elment az elő­adás kezdetére, és amikor meggyőződött, hogy a film már nem elefántokról szól, eltűnt az erdő sűrűjében. • * • Praktikus találmány — a bűnözők öröme Amerikában különösen a háziasszonyok körében nagy népszerűségnek örvend egy ügyes találmány, amely ki­sebb sérülésekre vagy égé­sekre vékony műanyag réte­get porlaszt, és minden kö­tözés nélkül elállítja a vér­zést. Csakhamar az alvilág is rájött a találmány előnyeire. Bűnöző »szakértők« járják az országot, és tanítják ki a »szaktársakat«, miként kell az ujjakat ilyen anyaggal bevonni úgy, hogy a hajszál- finom műanyag réteg lehe­tetlenné tegyen minden áru­ló ujjnyomot. A tolvajok és a betörők ezentúl nyugodtan »dolgozhatnak« kesztyű nél­kül is. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft* ’ Index-. 25061. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom