Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-03 / 205. szám (204. szám)

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÁR 4. 50 FILLER Mai számunk tártaim íból: XX. ÉVFOLYAM 205. SZÁM ★ IEDD, 1963. SZEPTEMBER 3. A lakosság szolgálata helyett... (3. o.) A vasárnap sportja (4. o.) Csak szigorúan, tanító néni! (6. o.J Átadták rendeltetésének az új kaposvári leánygimnáziumot Megkezdődhet a tanítás Valóra váltották ígéretüket a Somogy megyei Építőipari Vállalat dolgozói: tegnap át­Csivitelő diákhad T í nnep — hétköznapon. Ezt érezték az em­berek tegnap, látva az utcá­kat elözönlő úttörő-egyenru­hás, matrózblúzos, ünneplő­ibe öltözött fiúkat, lányokat. Tanévnyitó ünnepségre gyü­lekeztek a diákok ezen. a verőfényes szeptemberi dél- előttöm. Az iskolaigazgatók köszöntöttek a tanulóifjúsá­got, az új elsősöket, felhív­ták a figyelmet a tanév fel­adataira, ismertették a rend­tartást, ahogy ez már lenni szokott ilyenkor. A meghitt hangulatú, de nagyjából egyforma esemé­nyeik között hadd említsünk meg néhány igazán emléke­zeteset. A kaposvári Vörös Csillag moziban az öröm, a lelkesedés felcsattanó taps- orkánjával fogadta a beje­lentést ezer kislány: hol­naptól megkezdődik a taní­tás a húszosztályos, mo­dem új ép V ötben, s a ti­zennégy milliós költséggel emelt iskolapalotát az 1050 diák szocialista megőrzésre veszi át. Hasonló volt az öröm a közgazdasági tech­nikumban. Megszűnt a sok­éves zsúfoltság: öt új tan­termet kaptak a régi Mun­kácsy Gimnáziumban. Az iskola 520 tanulója végire saját otthonra lelhet osz­tály termeiben. Üj fűzetek, táskák, tan­könyvek, munkaköpenyek, írószerek. Megannyi izgal­mas, új öröm forrásai. A csivitelő diákhadat szemlél­ve az az érzésünk, hogy a tanév eleji viszolygás már csak a vicclapokban él, rna az új feladatok 'boldog iz­galma tölti be a diákszíve­ket És ez jó, megnyugtató. Az iskola falai között vi­rágba szökkenő életet dicsé­rő érzés ez, mely lelkesít, ösztönöz — mert érdemes tanulni, fiatalnak lenni. Jó munkát, jó tanulást, diákok! W. E. adták rendeltetésének az új kaposvári leánygimnáziumot. Az iskola húsz tantermében mától megkezdődhet a taní­tás, ezer középiskolás fiatal talál itt második otthonra. Az iskola új gazdái elégedettek az építők munkájával, csupán egy_két kisebb hibát találtak az átvételkor. Többek között kifogásolták, hogy az ablakok záródása nem tökéletes. Ezt azonban nem a somogyi épí­tők csinálták, hanem egy budapesti alvállalkozó. Tegnap délután még folyt a víz beszabályozása is, de a tanteimefcben már a legna­gyobb rend várta a diákokat. Az iskola épületét október 15-ig adják át teljesen. Ez a határideje a tornaterem és a kazánház elkészítésének. Az építőipari vállalat ezt a mun­kát is befejezi idejében. Az iskola vezetői megígér­ték, hogy néhány osztály ta­nulói segítenek majd az isko­la környékének rendbehozata­lában, hogy minél előbb tel­jes pompájában állhasson Ka­posvár új büszkesége. Hruscsov Zágrábban Ma tér haza a szovjet kormányfő A kéthetes jugoszláviai ma- gánlátogatáscn tartózkodó Nyi- kita Hruscsov és kísérete va­sárnap délelőtt gépkocsin el­utazott a Kranj melletti Brdo nyaralóhelyről. A szovjet ven­dégek Tito elnök és más ma­gas rangú jugoszláv vezetők kíséretében Ljubljanán át Zágrábba indultaik. Ezzel be­fejeződött Hruscsov három­napos szlovéniai tartózkodása, amely az eredetileg tervezett­nél egy nappal tovább tartott. Tito elnök és felesége egyéb­ként szombaton este Brdó- ban fogadást adott a szovjet kormányfő és felesége tiszte­letére. A fogadáson részt vet­tek Hruscsov kíséretének tag­jai is, jugoszláv részről pedig többek közt Rankovics alel- nök, Ka/rdelj nemzetgyűlési el­nök, Marinko, a szlovén kom­munista szövetség központi bi­zottságának titkára és mások. Hruscsovot, Titót és kísére­tüket a Brdóiól Ljubljanán át Zágrábba vezető út mentén, a városok és falvak lakosai lel­kes ünneplésben részesítették. Zágrábban a szovjet vendégek találkoznak majd a Horvát Köztársaság vezetőivel, este Vladimir Bákarics, a Horvát Kommunista Szövetség Köz­Bányásznap a Siófoki Kőolajvezeték Vállalatnál 218 000 forint jutalmat osztottak ki A Kőolajvezeték Vállalatnál — amelynek Siófokon van a központja — szombaton este ünnepelték meg a tizenhar­madik bányásznapot. A válla­lat vendégei között volt Fricz Kabelicz, a Barátság Kőolaj- vezeték német szakaszának építésvezetője is. Dohány Imre igazgató em­lékezett meg az ünnep jelen­tőségéről. Elismeréssel beszélt a munkasikerekről, a bányá­szoknak a nagy télben tanúsí­tott helytállásáról. — Az időjárás a mi vállala­tunknál is akadályozta a terv teljesítését — mondotta ez­után. — Még mindig mintegy 66 millió forinttal vagyunk el­maradva. Dolgozóink azonban elhatározták, hogy ezt a ki­esést az év végéig pótolják. Felszólalt Bíró János, az Országos Kőolajipari és Gáz­ipari Tröszt képviselője is. Is­mertette, hoffv a közeljövőben milyen nagy feladatok várnak a vállalatra: több igen jelen­tős vezetékét kell megépítenie az országban. A bányásznapon több dol­gozót kitüntettek. Sós Lajos kormány-, Fenyvesi László, Illés Lajos, Lőczi Aladár, Gergely László, Balt János pedig miniszteri kitüntetésben részesült. Hárman kaptak szolgálati érdemérmet. 519 dolgozónak mintegy 218 000 fo­rint jutalmat osztottak ki. Ezután kultúrműsor követ­kezett Az ünnepség reggelig tartó tánccal ért véget. A hitleri támadás 24. évfordulója Varsó (MTB. Lengyelországiban szomba­ton este és vasárnap délelőtt megemlékezések zajlottaki le, amelyeken sok százezer len­gyel hazafi áldozott kegyelet­tel az 1939. szeptember 1-i hitleri akció áldozatai és az ellenállás hősei emlékének. Varsóban ünnepélyesen meg­koszorúzták az ismeretlen ka­tona sírját, és virág borította be az összes katonasírokat Lengyelországban. Háborúelle­nes gyűlések zajlottak le az egész országban. ponti Bizottságának titkára ün­nepi fogadást ad tiszteletükre. Hruscsovot. feleségét, család­jának tagjait és a társaságban levő személyiségeket minde­nütt az őszinte barátság és testvériség légköre övezte és övezi. A látogatás iránti ér­deklődés az egész országban változatlanul igen nagy. A la­pok közel két hete az első ol­dalon közlik a szovjet kor­mányfő körútjáról szóló be­számolókat. A Borba újból feleleveníti a péntek délutá­ni velenjei nagygyűlés leg­főbb mozzanatait, fényképek­kel megörökített legérdekesebb részleteit. A lap újra idézi Hruscsov szavait arról, hogy »a Szovjetunió és Jugoszlávia nézetei a legfőbb kérdésekben azonosak, s ez jó dolog. Ha kapcsolatainkban itt-ott még akadnak is zökkenők, hagyjuk dolgozni az időt, hogy eltün­tesse őket«. (Folytatás a 2. oldalon) Több mint háromezren vettek részt a nemzetiségi találkozón Potonyban (Tudósítónktól.) Minden évben megrendezik a nemzetiségi napot a barcsi járás valamelyik délszláv köz­ségében. Az idén Fotonyra há­rult a rendezés feladata. Hogy a találkozók jelentősége meny­nyire túlnő egy-egy község ha­tárán, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még a távolabbi Darányitól, Bélavár- ról is érkeztek látogatók, s a vasárnap délutáni gyűlésen mintegy három és fél ezer em­ber gyűlt össze a sportpályán; A helyi tanács vb-elnöke kö­szöntötte a találkozó részve­vőit, az elnökségben helyet foglaló Ognyenovics Milán or­szággyűlési képviselőt, a Dél­szláv Szövetség főtitkárát; dr. Halász Jánosit, a Hazafias Nép­front megyei titkárát; Porga Sándort, a járási pártbizottság főelőadóját; Krisztián Feren­cet, a járási tanács vb-elnök- heiyettesét. Ognyenovics Miiián magyar és délszláv nyelven elmondott beszédében szólt arról a nagy változásról, amely ezekben a községekben is végbement. A barcsi járásban a felszabadu­lás után itt kezdték meg a fa­luvillamosítást, bekötő utakat építettek, évről évre fejlődnek, gyarapodnak a tsz-ek. Az isko­lákban a nemzetiségi nyelvet is tanítják. — Nekünk, nemze­tiségieknek is az a feladatunk — mondotta —, hogy helytáll- junk a mindennapi munkában. Az ünnepség után látványos lovasbemit tatót rendeztek a bé­káspusztai és a mohácsi ló­versenyiskola lovasai, utána a négy község művészeti együt­tesei adtak műsort. Sötétedésig elhúzódtak a rendezvények, majd a kivilágított sportpá­lyán bál kezdődött. i I | A kora reggeli napsugár I még alig hatolt át a sűrű I ködrétegen, amikor a vonat » befutott a kis állomásra. A I tolongó utasok mellett meg- l jelentek az örökvidám mat- | rózblúzos diáklányok és az | ünneplőbe öltözött fiúk is. t — Diákkocsi! — kiabálták | kórusban azoknak, akik az I első két kocsiba akartak I szállni. ♦ Aztán elindult a szerel­♦ vény. Valaki mélabús han- i gon belekiáltott a reggeli | ködbe. | — Jat> hová tűntél, vidám nyár! A kocsiban tovább folyik az »ismerkedés«. A régi is­merősök kitörő örömmel kö­szöntik egymást, az újak | csöndesen a sarokba húzód- ; nak. Szokatlan számukra ez ! a tarka, tréfálkozó társaság. Kint fázósan suhannak el a vasút menü fák, de a ko­Felovatták a kadarkúti művelődési házat Vasárnap délután ünnepé­lyesen felavatták a kadarkúti művelődési házat. Részt vett az ünnepségen dr. László Ist­ván, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese és dr. Takács István, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára is. Az épület bejáratánál Nagy Lajos, a Somogy megyei Ta­tarozó Vállalat igazgatója ad­ta át az épület kulcsait dr. László Istvánnak. László elvtárs elismerését fejezte ki az építőknek és a község lakosságának az áldo­zatos munkáért. Ismertette, hogy 1959 óta negyven műve­lődési ház épült a megyében. Ebben az évben 8 millió fo­rintos állami támogatással 14 művelődési ház építését kez­dik meg, illetve fejezik be. Szeretnénk, ha ez a művelő­dési ház is hozzájárulna a far lu és a város közötti különb­ség megszüntetéséhez —mon­dotta, majd átadta a falu veze­tőinek az új létesítményt. A zsúfolásig megtelt szín­házteremben Bóna Ernő, a községi tanács vb-titkára a község nevében köszönetét mondott a tervezőknek, az épí­tőknek és a falu lakóinak. A lakosság 11 520 munkaórával segítette a csaknem három és fél millió forintba került mű­velődési ház építését. Az ün­nepség a községi népi tánc- csoport és a színjátszó csoport műsorával ért véget. csiba beszökik a forró nyár. Egymás után elevenednek föl az emlékek. Megérkezik a kalauz, s a már csoportok­ba verődött társaság szét­oszlik. Előkerülnek a jegyek — ahol van —, de akad olyan is, aki nem ért rá vál­tani, mert az utolsó pillanat­ban futott ki a vonathoz. A többiek mellé állnak, s csu­pa »szolidaritásból« biztat­ják. — Most már fizetsz. ■— Még rezsiköltséget is. S a kalauz nem kis bosszú­ságára lökdösődve, a vállán keresztül lesik, hogyan tölti ki a blokkot. — Nem is sok — szólal meg egy nyurga fiatalember —, egy húszasból kifutja ... Üj állomás következik. A lányok az ablakhoz tódulnak, í akinek már nem jut hely, a többiektől kérdezősködik. — Van sok szecska? — Ajaj ...! Majd előkerülnek a fésűk, s a nyáron nagylányosan hordott frizura ismét diákos- sá válik. A fiúknál még mindig a vasúti jegy a »sláger.« Ami­kor belépek, nekem szegezik a kérdést. — Téged is megvágott a kalauz? — Nem. — Itt összeszedeti egy fél­havi fizetést. Na, elő a blokkokat, hadd lássuk, mennyi a pénz. Ahogy közeleg a vonat Ka­posvárhoz, egyre csöndesebb a diáktársaság. A szemekben ott ég a várakozás. Vajon mit hoz az új tanév? Aztán vidáman, frissen leszállnak a vonatról, s fegyelmezetten indulnak el az iskola, a diák­élet hétköznapjai felé. Kercza Imre Gyékényesen láttuk , Szedik a krumplit a gyé- kényesi Március 15. Tsz- ;jjj ben. Az előcsíráztatott Ijjjj burgonya holdanként 70 ■jlj mázsa termést ad, és * 100 000 forintot jövedel­mez. I z utolsó simításokat vég- :::: ik az 50 férőhellyel bőví- tett tehénistállóbaa. •y:—.8

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom