Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)
1963-09-15 / 216. szám
SOMOön NßPLA» 4 Vasárnap. JMS. szeptember MA TAMAR ÚR, LEVIZSGÁZOTT!... — Mit óhajt? — Segítséget vizsgára való fölkészítéshez. — Milyen iskolába jár? — A Marxista—Leninista Esti egyetemre. — És a tantárgyak? — Történelem, politikai gazdaságtan. * Elhúzza a száját. — Utálom mindkettőt... Ezek irányított tárgyak ... Hazudnom kell bennük... Mert az ember ma nem mondhatja meg az igazat... Részvevőén folytatja: — Persze maguknak kötelező ... Muszáj, úszni kell az árral... Hát így ismerkedtem meg dr. Paulovits Sándorral, akinek a Kaposvár, József Attila utca 12. számú háza kapuján több felirat olvasható. Ezek szerint a tanár úr általános és közép-, valamint főiskolai felvételekhez, illetve javítóvizsgára való felkészüléshez, a dolgozók iskoláján való tanuláshoz, nyelvek elsajátításához nyújt segítséget. A siker garantálva Ekkor arra gondoltam, hogy szaval ellentmondanak annak a levélnek, amelyet a tanév befejeztekor néhány bukott tanuló szülei egy kissé meglepődve olvastak. Ebben ugyanis a következőket írta dr. Paulovits: »Az osztálytársak révén tudom, hogy gyermekük javítóvizsgára szorul.« (Ez persze nem igaz, mert egyik tanár ismerőse járja végig az iskolákat. s írja ki a bukott tanulók neveit.) »Szíves tudomásukra hozom ennélfogva, hogy annak idején a budapesti Képességvizsgáló Állomásnál szerzett tapasztalataim alapján hosszú esztendők óta nemcsak a tanév ideje alatt, hanem ilyenkor (nyáron is a tanulók összes tantárgyainak iskolán kívüli ma- gan-előkészitésével foglalkozom. Módszeremmel — hogy a lánanyagot idejében beosztom, és így a tanulót könnyedén készítem elő — sikert szoktam elérni. Bevált az a tény, hogy a gyermek idejében történő tanuláskezdéssel, nyugodtabb érzéssel áll a javítóvizsga bizottsága elé .,. A javítóvizsgán megbukott tanuló ismétli az osztályt.,. Jelentkezése alkalmával hozza magával könyvét és jegyzetét, hogy tudásának fokáról meggyőződhessek ... *> A lényeg: memo-technika Szeretné, ha én is tanítványai sorába lépnék, ezért kérdezgetni kezd: — Történelem ... Aztán milyen, egyetemes vagy magyar? — Magyar meg munkásmozgalmi is... — Aha, értem: a forradalmak ... Dózsa ... Gyurkát, azt szeretem. Az 1905-ös orosz forradalom, az Internacionálék... Most ezt kell sulykolni... Könyvét elhozta? — Nem, nincs nálam. — Vastagok? Hozza el, szeretném megnézni, mivel is foglalkoznak. Mert nem kell ám mindent megtanulni! A lényeg a memo-technika. Oldalanként egy-két sor. Én majd aláhózgálom. Aztán föl kell készülni a praktikára is. Mert lehet, hogy a vizsgabizottság be akarja ugratni. Ez szokás. Ügy kell felelni, mintha mindent tudna ... határozottan ... Egy tanár ismerősömtől addig megérdeklődöm, hogy mi a fontos azon az iskolán. Közös ismerősök Sok minden szóba kerül. Megemlíti, hogy tulajdonképYiilanymotorok □agy választékban beszerezhetők az AGROKER Vállalatnál. Kaposvár, Kanizsai n. 84. (3956) pen nem is kaposvári, hanem pesti, Illetve a főváros környékére való. — Alsógötíön laktam. Tudja, milyen szép hely? A Duna mellett fekszik. Volt egy villám, de az »árvíz« elvitt mindenemet 1945-ben. S nem kaptam érte semmit... Rövid hallgatás után én szólok: — Akkor nem messze laktunk egymástól. Én Felsősödön gyerekeskedtem ... (Három kilométerre van Alsógöd- től.) — Igen? — villan öröm az arcán. — Bozóky Gyuláékat ismerte? — Nagyon is jól... (Bozóky horthysta ezredes előtt kellett nekünk leventéknek díszmenetben templomba vonulni vasárnaponként.) — Nemeskéryék erdejében is járt? — Hogyne, gyakran... (A környék több ezer holdas urasága volt Nemeskéry Kiss János. Versenylovai, -istállói voltak. Az ő erdejében gyűjtögettük a száraz gallyat téli tüzelőnek.) Én kikérdezem, de... E »közös« ismeretség lehet az indítéka annak, hogy dr. Paulovits őszintén elmond mindent, ami a szivét nyomja, és vall arról, hogy mit érez a rendszer iránt. — Hát vannak jó és rossz oldalai is. Jó az, hogy tanulni kell. De majd jön egy új rendszer, ott másképp lesz megint ..; Tudja, én kikérdezem, de ... Engem ne kérdezzen. Mert én senkit sem kérek arra, hogy adja föl elveit, de én sem adom fel. Maga mit szólna, ha az édesapja verejtékkel szerzett vagyonát elvennék, és semmit sem adnának érte? De legalább egy cédulát adtak volna, hogy ötven év múlva megváltják. Tudja, járnak hozzám katonatisztek is. Olaszul tanulnak. Az egyik politikai tiszt lehet, olyan spicliforma. Megkérdeztem tőle is: talán maga nem szeretné, ha visszakapnánk például Erdélyt? ... — És mennyiért vállalná a tanítást? — Heti egy órában százhúsz forintért oktatok nyelvet havonta. De az gyönyörűség ... Ez azonban — a történelem, a politikai gazdaságtan — gyötrődés. Majd ha meglátom, milyen vastag a könyve, megmondom, hogy mennyit kell fizetnie ... Veszélyes kontárkodás. Sok egyébről beszélt még dr. Paulovits. A hozzá járó gimnazistákról, akiknek rossz az előadóképességük, és szerinte ezért nem állnak helyt az iskolában, Azokról a felnőttekről, akik mindent máról holnapra szeretnének elsajátítani. S amit lehet, el is vállal. Vagy sikerül, vagy nem. De hogy biztos legyen a siker, levelet ír egy-két tanárnak, hogy reá való tekintettel legyenek elnézőek tanítványaihoz a javító vizsgán. Veszélyes, kóros ez! Mint a is, hogy nem szorgalomra, i anyag alapos megtanuláséi serkenti tanítványait, hane: csupán a memo-technikára ok tatja ki őket. Praktikára tanít hogy a fiatalok úgy szerepelj nek a javító- és a felvétel vizsgán, mintha mindent tu< nönak. Így a tanulóik nem f vizsgabizottságokat, haneir magukat csapják bel! Hiszen az életben nem segít a memo technika. De ez dr. Paulovitso1 már nem érdekli. A fő az, hogy elegendő olyan tanítványa le gyen, akit felvételi és javító vizsgára »-készít elő«. Ez az ele készítés azonban nem soké ért. Mert a könyvekben levő szerinte »fontosabb« adaté! aláhúzgálásával, visszakérdez sével a hiányos tudást még hí nyosabbá teszi. Persze neki üzlet ez, s még adóznia s* kell utána. A városi tanács 1< i mutatása szerint csupán a nyelvoktatás után fizet adót. Igaz, nincs is tanári képesítése. Ennek ellenére még magántanfolyam Indítását is vállalta, holott ehhez minisztert engedély szükséges. De a legnagyobb kárt azzal a veszélyes kontárkodással, »tudatformáiás«-sal, a fiatalok lelkének megmérgezésével okozza, melyet évek óta zavartalanul folytat. Maga is elismeri, hogy nem híve rendszerünknek. A történelmi tényeket irányított hazugságoknak tartja, miközben nacionalista eszméit szórja, s a magántulajdon szentségéről fecseg. Dr. Paulovits Sándortól mást nem is várhatunk. A volt erdélyi bánya- és llkőrgyár-tu- lajdonos. az egykori császári és királyi százados, a volt szekszárdi rendőrfőkapitány, a horthysta külügyminiszteri titkár, a budapesti szállodatulajdonos, a Szent Sír I/wagrend lovagja soha nem lesz a népi demokrácia híve, s az ő világát megszüntető történelmi igazságot sosem fogja elismerni. Haladéktalanul véget kell vetni annak, hogy ellenséges nézeteit jó pénzért ültethesse át fiatal fejekbe.- Rendeletben kellene szabályozni, hogy kik vállalhatják — az állásban levő pedagógusokon kívül — fiatalok vagy felnőttek iskolán kívüli tanítását. Ezt csak olyan embereknek szabad megengedni, akik ismerik a mai életet, hívei rendszerünknek, s a történelmi tényeket az igazsághoz hűen magyarázzák tanítványaiknak. Szalai László Egy gyilkosság háttere Döbbenetes a hír: egy mosdóst anya megölte tulajdon gyermekét. A nyomozók hetekig foglalkoztak az üggyel. A megyei főügyészség letartóztatta Huszár Józsefnét. Az asszony különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság vádjával kerül majd bíróság elé. Az ügyész 10—15 évi szabadságvesztést vagy halálbüntetést kérhet. így rendelkezik a Büntető Törvénykönyv. Idősebb paraszt-asszonynak képzeltem a gyilkost. A bör- tünör egy nylonblúzos, fiatal nőt vezet a parancsnoki Irodába. Ránk néz riadtan, tördeli a kezét. — Miért tette? — Mert tönkrementek az idegeim... Zokog, de mér nincsenek könnyei. — Tejet forraltam. Jancsika éppen akkor pisilt az ágyba. Ideges lettem ... Elhallgat. A nyomozati jegyzőkönyv szerint így vallott tovább: »Felkaptam a gyereket és megvertem. Ököllel. Aztán földhöz vágtam.« Gyermekei ezt. mondták: »Rugdalta és ugrált rajta,« Az orvos mór nem tudott segíteni. A másfél éves Jancsika a helyszínen meghalt. — Amikor megmondták, hogy meghalt, azt. hittem, megőrülök ... Higgyék el, én szeretem a gyermekeimet. Huszonhat éves. Öten voltak testvérek. Kiskorú volt, amikor szerelemből férjhez ment. Hat. gyermeke született. A legidősebb nyolcéves múlt. a legkisebb még nincs egyéves. DEMIZSONFONÁS Kiss Ferencit é, a fonyódt htsz dolgozója naponta 10—14 üveget fon be. Kiváló minőségű munkát végez. (Felső kép ) * A htsz-ben havonta SS ooo liter üveget fonnak be. Az elkészült demi* zsonokat Kaposvárra, Zalaegerszegre, Szigetvárra, Pécsre, Bonyhádru és Nagykanizsa- ra szállítják. Az alsó képen: Osztályozzák, A letartóztatás után az ügyészség állami gondozásba vetette a kicsiket. Kuszámé szavaiból kivehető, hogy csak néhány hónapos büntetésre számít. Amikor megtudja, hogy mit kaphat, hisztérikusan kiabál. — A gyermekeim? Velük mi lesz?! Már megbeszéltük a bátyámmal, hogy hozzájuk költözöm. Otthagyom a férjem, és dolgozni fogok. Ugye, visszakapom őket? ... Az ok tehát idegesség. De hogyan juthatott idáig egy asszony? Egy anya? Hogyan? — Férjem harminckét evés. A Dombóvári Állami Gazdaság daimandi üzemegységében dolgozik. Iszákos, durva ember. Egyszer már éltünk külön, de addig járt a nyakamra, aimfg vissza nem mentem hozzá. Biztos vagyok benne, hogy Mosdóson kevesen kerestek annyit, mint az én úriam. Fizetéskor három—«háromezer-ötszáz forint volt a borítékjában. A családi pótlék majdnem ezer forintra rúgott. Szépen meg tudtunk volna élni ebből a pénzből. Ruhára, bútorra is futotta volna. Mégse tellett. A hat gyerek ellátására ezer forintot adott haza. A többit magára költötte, elitta. S ha a hónap közepén elfogyott a pénze, tőlem követelt. S adnom kellett. A gyerekeknek nagyon kevés jutott. Ha szólni mertem, megvert engem is, a gyerekeket is. Csak másoktól levetett. holmikat vehettem nekik. Cukorkára, csokoládéra sohasem jutott. Evek teltek el így. Nincs annál rosszabb, mint amik«- éhes a gyerek, és nincs mit adni neki. Sokszor voltam így. Elmentem a gazdasághoz is. Beszéltem a bér- ftzetővcl. Elmondtam, hogyan élünk. Kértem, ne adják férjemnek a fizetést. Küldjék a tanácsnak vagy nekem. Azt mondta, ehhez semmi közöm, Jártam a tanácson is. Az elnök nagyon Jól tudja, hogy mi volt nálunk. Próbált is segíteni. Eljöttek hozzánk, hevének vele. Akkor egy hétig jó volt, utána még rosszabb. Az ital, a bor meg a töméntelen sör juttatta Ide a férjemet. Előbb kellett volna cselekednem. Otthagyni és vinni a gyerekeket. Most ide kerül- I em. Azt mondják, gyilkos va- cvok. Megrögzött' tolvajok a ("ollatársaim. Még Ők Is megvetnek ... o | A ház alig nagyobb, mint j rgy kunyhó. Egyetlen helyiség. Benne kályha, gyerek- ágy, egy másik ágy. Mássem- I ml, Az ablak kitörve. Kilincs nincs. Egy meghajlított szög a zár. Itt élt nyolcadmagával a Huszár csalód. Nincs gazdasági udvar, kert, ól,.nem ka- pirgél baromfi az udvaron. Az ügyész egy szót mond: — Alkohol... Keressük a kocsmórost, — Nálunk nem Ivott. Néha egy-egy korsó sört. Biztosan Dombóváron. Az asszony, ha bejött az uráért, csak egy Hűsít fogyasztott. De legtöbbször konzervet vitt a gyerekeknek. A boltos széttárja a kezét: — Alig ismerjük. Ritkán jött. Ruhaneműt sohasem vetfr Egyszer vitt hét kiló zsírt. Néha fizetés után egy kosár kon2ervet. Csokoládét a gyerekeknek? Soha. A tanácstitkár: — Ismertük az ügyet, próbáltunk is segíteni. Nem sikerült, Amikor állami gondozásba vetettük a kis Jancsit (mielőtt meghalt) meg az ikertestvérét, javasoltuk az aaz- szonymk, hogy újabb terhességét szakíttassa meg. Megígérte. de az ura nem engedte. Panaszra ment munkahelyének vezetőjéhez. Hazaho- zatta a gyerekeket. Gondolni sem mertük volna, hogy idáig fajul a dolog. Neki nem a gyerekekre, hanem a családi pótlékra volt szüksége. A szomszédok már ítélkeznek! — Az ilyen anyát föl kell akasztani... — Csak sínylődtek a gyerekek. Kórházból ki, kórházba be... A férjet említem. Kíváncsi vágyók, elítélik-e. Nem. A falu csak az asszony fölött tör pálcát. A férjről csak eny- nyit mondanak: — Azért majd azt is meg kell szidni, mert kegyetlenül komisz ember. Az ítélethozatalra a bíróság jogosult. A vádlottak padján ott Ül majd az asszony. De vajon fölvetődik-e majd a tárgyaláson, hogy nemcsak ő a bűnös? Mondanak-e ítéletet a »komisz« férj fölött? És az szóba jön-e, hogy meg lehetett volna előzni a gyilkosságot? Mert nemcsak a büntetésre vannak paragrafusaink. Rendelet van arra, hogy elvonókúrára lehet küldeni a családjukat elhanyagoló iszákos apákat. Rendelet van arra Is, hogy a fizetést ne az alkoholista kapja kézbe. És arra is, hogy állami gondozásba tehet venn) az ilyen családok gyerekeit. Ezeket a rendeletekei alkalmazni kell! ... Kellett volna. Ma már késő. Gyilkosság történt. Egy másfél éves kisfiú az áldozat. Élhetne... Németh Sándor Elmarasztalás jyí község határában. Az országút Robog az autóbusz az egyik ség mellett Jobbról is, balról Is burgonyatáblák. Méteresnél magasabb gaz éktelenkedik bennük. Az utasok nem Is hagyják szó nélkül. — Nézzétek — mutat ki rz ablakon egy vidéki menyecske —, az itteniek összetévesztik a kaszát a kapával. Néhány pillanatot vár, aztán csípősen folytatja: — Meg kellett volna kapálni a nyár elején a krumplit. Most nem tudják másképp fölszedni, csak úgy, ha előbb le- kaszálják a gazt. Egy helybeli Ingerülten megszólal: — Kapáltuk mi kétszer is, ne becsméreljen bennünket. — Ezt nem hiszem el — felel az előbbi. — En valóban meg- kapáltam kétszer a parcellámat, nem is gazos az. Meggyőződhet róla, ne szálljon I« most a buszról, hartem JttiJón él hoz« zánk határnézöbé. Kifizetem az útiköltségét, és még ebéddel is megkínálom ...- kJ tengeriszárítashoz női és férfi munkaerőket FÖLVESZÜNK. Jelentkezés a kaposvári Nosztránál, (78305) AZ ÉM SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felhívja a nyugdíjéi* építőipari szakmait kánok figyelmét. hogy 1963. december 31-ig havi 500 forint kereseten felül is — a nyugdíj teljes meghagyása mellett —■ a dolgozni szándékozókat szakmunkán foglalkoztatni tudja. (71627) Jelentkezés helye : Kaposvár, Májas 1. a. 57. szám.
