Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-14 / 215. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1963. szeptember lt Szeptember 4-től 11-ig Vár­nában tanácskozott a KGST építésügyi állandó bizottságá­nak a falutervezéssel foglal­kozó munkacsoportja. Az ülé­sen részt vett a KGST vala­mennyi tagországának képvi­selője, s megfigyelőként je­len volt a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kül­dötte is. A tanácskozás a testvéri együttműködés légkö­rében zajlott le. Nylkita Hruscsov táviratot küldött Joao Goulart-nak, Brazília elnökének. A szovjet kormány és a szovjet nép ne­vében mély együttérzését fe­jezte ki az elemi csapás miatt. A szovjet Vöröskereszt gyógy­szert és élelmiszert küld a tűzvész sújtotta lakosságnak. Szovjet szakemberek Le­ningrádbam kidolgozták egy 240 kilométer hosszú autóút tervét. Az autóút 2500 méter magasságban, csaknem a fel­hők alatt vezet majd, s átsze­li a szajani hegyhát négy (nyúlványát. Tízévi börtönre ítélte a ni­gériai legfelső bíróság Obafe- mi Awologót, a nigériai el­lenzék vezérét. A per tavaly november 2-án kezdődött La- gosban. Végül is e hét szer­dáján hirdettek ítéletet. A bíróság ítélethirdetése idején a börtön felett helikopter ke­ringett. Az utcákat sok ezer ember lepte el. Az üzletek nagy része bezárt. Awologo és húsz társa ellen a bíróság államellenes összeesküvés vád­ját emelte. Az ítélet felolva­sása nyolc és fél óra hosszat tartott, összesen tizennyolc személyt találtak bűnösnnek, és együttvéve 83 évi börtön­büntetést szabtak ki. Szüntelenül növekszik a kompforgalom Svédország és az NDK között. A személy-és a teherforgalom további emelkedésével számolva az NDK közlekedésügyi minisz­tériuma úgy határozott, hogy október 7-től a Warnemünde nevű új nagy komphajót is az NDK és Svédország közötti útra osztja be. A Wannemün­de eddig az NDK és Dánia között közlekedett, most azon­ban a német és a dán hajózá­si szervek megállapodása ér­telmében a két ország közötti kompforgalom lebonyolítását egiy dán hajó veszi át. Moszkvában, a népgazdasá­gi kiállítás előtti téren ké­szül a kozmosz meghódítóinak emlékműve, Andrej Fajdis- Krangyijevszkij szobrász mű­ve. A 94 méter magas, para­bola alakban felfelé törő osz­lop tetején egy űrrakéta 11 méteres modelljét állítják fel, a talapzaton pedig Kensztan- tyin Ciolkovszkij szobra és az űrhajósok domborműves port­réi hirdetik a. szovjet kozmi­kus kutatások történetét. „Suta szabadabb, min! Louisiana“ Botrányos kihallgatás a Capitoliumban Washington (AFP, Reuter, AP). Washingtonban csütörtökön nagyszánjú hallgatóság zsúfo­lódott be a Capitólium egyik termében, hogy tanúja legyen az amerikai külügyminiszté­rium tilalma ellenére Kubá­ba utazott amerikai diákok kihallgatásának. A diákokat a képviselőház úgynevezett Amefika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizott­sága idézte maga elé, hogv a kirándulás miatt a hazafiat- lanság gyanújába keveredett fiatalokat kihallgassa. Az elnök elsőnek egy B. Hoffman nevű bostoni telek­ügynököt szólított fel valló- mástctelre. Hoffman elmon­dotta, hogy a Cl A (az ameri­kai katonai hírszerző szolgá­lati és az FBI (a szövetségi nyomozó iroda) embere, s ta­nulmányi kirándulását arra használta fel. hogy megfigye­léseket gyűitsön. A feszültség csak fokozódott, amikor Hoff­Kubára leni fogát az torikai Légié New York (TASZSZ. AFP). Az Amerikai Légió militaris­ta szervezet Miami Beachben (Florida) tartott kongresszusát a Kuba-ellenes hisztéria újabb hulláma jellemezte. A kong­resszuson »vendégként« részt vett Somoza volt nicaraguai diktátor, valamint az amerikai kormánykörök és a kongresz- szus több neves képviselője, így Rusk külügyminiszter is. Rusk a kongresszus idején megtartott banketten azt pró­bálta bizonygatni, hogy a szov­jet—amerikai kapcsolatok nor­malizálásának »legfőbb aka­dálya« a szovjet emberek je­lenléte Kubában. Rusk a ku­bai nép »felszabadulásának« elősegítése érdekében felszólí­tott »minden kínálkozó esz­köz« felhasználására. Tény azonban, hogy a hallgatóság értésére adta: nem helyesli »a Kuba elleni háborút«, amely­nek hívei nem számolnak a következményekkel. A légió kongresszusán ho­zott határozatok — a kialakult hangulatnak megfelelően — felszólítanak »a kubai kormány megdöntésére és a kommuniz­mus megszüntetésére a nyugati féltekén, akár az Egyesült Ál­lamok hadseregének segítségé­vel is«. A kongresszus fölkérte Kennedy elnököt, hogy támo­gassa a kubai emigráns kor­mányt. (MTI) ­man átlátszó rágalmakat han­goztatott mind útitársai, mind Kuba ellen. Az elnök több­ször igénybe vette a terem­őröket, majd a rendőröket is, s azok a felháborodott tö­megből hat embert kiragad­tak, és megbilincselve elvezet­tek. A bizottság másodiknak L. Laub diákot, a kirándulás szervezőjét kezdte faggatni. Laub nem volt hajlandó foly­tatni Hoffman rágalmait. Ki­jelentette, hogy »a kubai for­radalom útját ragyogó sike­rek szegélyezik«. Az elnök egyik kérdésénél több diák közbekiáltott: »Kuba szaba­dabb, mint Louisiana álla­munk!-« (Az Egyesült Államok négerek lakta déli állama). A jelszót a hallgatóság közül is sokan átvették. ’Ekkor az el­nök mozgósította a Capitólium rendőrségét. Több tucatnyi rendőr vetette rá magát , a Ku­ba mellett tüntetőkre, s ütle- gekkel távolították el őket a teremből. (MTI) A kínai vezetők megtagadták a proletár nemzetköziség elveit A kínai álláspontot bíráló szovjet cikkek Moszkva (TASZSZ). A Komszomolszkaja Pravda és a Trud pénteken a kínai vezetők hibás, dogmatikus ál­láspontját bíráló cikket kö­zöl. A Komszomolszkaja Prav­dában R. Jevgenyev így ír: —• A szocialista világrend- szer döntő szerepét tagadó kí­nai »elmélet« mögött messze­menő célok rejtőznek — mu­tat rá a cikkíró —, amelyek arra irányulnak, hogy az ázsiai, az afrikai és a latin- emerikai népek harcát aláren­deljék a kínai vezetők kalan­dos elgondolásainak, elszakít­sák a nemzeti felszabadító mozgalmat a Szovjetuniótól és a töblbi szocialista országtól, szembeállítsák e mozgalmat a forradalmi erőkkel. — A kínai vezetők abban a törekvésükben, hogy megka­parintsák a vezető szerepet a nemzeti felszabadító mozga­lomban, nem riadnak vissza semmilyen eszköztől. Máris megtagadták a proletár nem­zetköziség elveit a nagyhatal­mi sovinizmus, a nacionaliz­mus és a faji gondolat ked­véért. — Ilyenformán — állapítja meg a cikkíró — a Kinai Kommunista Párt vezetői po­litikájukban megtagadták a forradalmi vilgmozgalom col­jait, és a forradalmi mozga­lom különböző csapatainak szétzilálására, a nemzeti fel­szabadító harc elszigetelésére vettek irányt. Elméleti dog­máik, álforradalmi frázisaik és az ázsiai, afrikai, latin-ameri­kai népek körében népszerű­séget hajhászó demagógiájuk csupán arra hivatott, hogy leplezze ezeket a célokat. » * * A Trud pénteki számában V. Kudrov, a közgazdasági tu­Irak csak a nemzeti erők összefogásával menthető meg a katasztrófától Iraki kommunista vezető és a Pravda a kurdok harcáról Prága (MTI). Csütörtökön délután Prágá­ban sajtóértekezletet tartott Szalek Dugla, az Iraki Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának tagja, alát az idén februárban kirobbant iraki puccs után letartóztattak, bör­tönbe vetettek, megkínoztak, és halálra ítéltek, s akinek si­került a börtönből megszöknie. »Az elmúlt hat hónapban az árak mintegy harminc száza­lékkal emelkedtek. A kurdok elleni harc teljesen kimerítet­te az államkincstárt« — han­goztatta többek között, majd szólott az iraki terrorról, amely kommunistaellenes jelszóval minden demokratikus erő el­len folyik. »Az ország csak a nemzeti erők szoros összefogá­sával menthető meg a kataszt­rófától-« — mondotta befeje­zésül. MOSZKVA »A kurdisztáni hadművele­tek megkezdése óta eltelt há­rom hónap megmutatta, hogy a kurdok, akik súlyos viszo­nyok között vívják hősi har­cukat jogaikért, teljes mérték­ben eltökélték, hogy a: győze- I lemig folytatják küzdelmüket-« — írja Gyemcsenko, a Pravda beiruti tudósítója. A tudósító a továbbiakban a .következőket írja: — A baathisták, akik kegyetlen meg­torló hadjáratot folytatnak a kurdok ellen, hamis híreket terjesztenek, hogy maguk mel­lé állítsák a belföldi és kül­földi közvéleményt. Azt híresz- telik, hogy Barzani állítólag független Kurdisztánt akar te­remteni, és el akar szakadni Iraktól- E hazugságot azonban senki sem hiszi el. A kurd fel­szabadító mozgalom vezetői is­mételten kijelentették, hogy céljuk nem az elszakadás, ha­nem a kurd lakosság autonóm jogainak biztosítása az iraki állam kebelében. A tudósító felhívja a figyel­met arra a tényre, hogy Irak kormánykörei, amelyek irtó­háborút folytatnak a kurdok ellen, »egyre szorosabban hoz­zákapcsolják sorsukat a NA- TO-hoz. Már kaptak is bőkezű katonai segítséget Angliától« — jegyzi meg Gyemcsenko. Az emberiséi! döntő többsége elitéli De Gaulle fenyegetőzését A Pravda pénteki számában közli Taraszov hírmagyaráza­tát a tervezett francia nukleá­ris kísérletekről. De Gaulle tá­bornok nemcsak szavakban szállt szembe a moszkvai egyez­ménnyel — írja. — Azzal fe­nyegetőzik, hogy Franciaország nukleáris kísérleteket hajt vég­re a csendes-óceáni Mururoa és Hao korallzátonyokon. A cikk szerzője megállapítja, hogy a moszkvai szerződés erős fegyver a szóban forgó korall­zátonyokat körülvevő szigetek és országok lakosságának ke­zében a franciák terveivel va­ló szembeszállásra. Velük van az emberiség döntő többsége, amely ellenzi a tengerviz és a légkör megmérgezését. Erről tanúskodnak a francia nagykö­vetségek előtt világszerte tar­tott tiltakozó tüntetések. (MTI) Elvtársi os linriiti légkörben A Borba Kádár János látogatásáról Belgrad (MTI). A pénteken megjelent jugo­szláv lapok vezető helyen ad­nak hírt arról, hogy Kádár Já­nos befejezte jugoszláviai lá­togatását. A Borba »Elvtársi és baráti légkörben« címmel a többi kö­zött a következőket írja a lá­togatásról: — A Kádár János elvtárs ju­goszláviai látogatásáról szóló közös közlemény vilgos és tisz­ta képet nyújt a magyar—ju- goszlv kapcsolatokról, a sok­oldalú együttműködés távlatai­ról, valamint a két félnek ar­ról az óhajáról, hogy a jövő­ben a béke és a szocializmus érdekeitől vezérelve még tevé­kenyebben lépjenek föl a nem­zetköri színtéren. Meggyőződésünk, hogy ez az/ együttműködés megfelel a két ország néped legmélyrehatóbb érdekeinek és törekvéseinek. Magyarország és Jugoszlávia különös figyelmet fordít az egymás közötti gazdasági együttműködésre. Tavaly pél­dául létrejött egy magyar—ju­goszláv bizottság, amelynek feladata gondoskodni az áru­csere további bővítéséről és az ipari kooperáció hatékonysá­gáról. Ez a gazdasági kooperáció legbiztosabb alapjául is szol­gál a baráti kapcsolatok min­den területen való bővítéséhez. A jó szomszédi kapcsolatok magukban foglalják a sokol­dalúságot és az állandó ápo­lást, amelyből azután kiindul Magyarországnak és Jugoszlá­viának az a közös óhaja, hogy kihasználjanak minden kínál­kozó lehetőséget az egymás közti együttműködés fejleszté­sére. Üjabb házaspár fényképével bővült a vonatrablással gyanúsított személyek arcképcsarnoka London. Köves Tibor, az MTI tudósí­tója jelenti: A vonatrablással gyanúsított és őrizetbe vett személyek arc­képcsarnoka csütörtökön este egy újabb házaspár fényképé­vel bővült. A nap folyamán a szigetország 170 000 rendőrtiszt­je kapta kézhez a 32 éves Hó­naid Edwards volt bokszoló, ex-klubtulajdonos, újabban vi­rágkereskedő és felesége fény- j képét. A Scotland Yardn alj i négyheti kemény munkával si­került tisztáznia a bokszvilág- ban és a bookmaker körökben »Romboló«-nak becézett Ed­wards személyazonosságát. A rendőrség értesülései sze­rint »Romboló« feleségének ♦ és kislányának társaságában j néhány nappal a vonatrablás f utál) áthajózott a kontinensre. J Ezért a házaspár fényképét J megküldték az Interpol párizsi ; főhadiszállásának is. E pilla- ♦ natban 11 gyanúsított — fel-1 tehetőén segédszemélyzet —! van vizsgálati fogságban. Négy í nyomaveszett házaspárt ke-1 resnek Anglia- és világszerte, | s ugyancsak 97 ország rendőr- ♦ sége kutatja a karikalábú »Me- i nyét« nyomait. A bűnügyi tör­ténet legnagyobb zsákmányát — a még hiányzó két és ne­gyed millió fontot — a nemzet­közi bűnüldözés legnagyobb arányú mozgósításával pró­bálják előkeríteni. A Scotland Yard idegköz­pontjában már húsz vaskos dossziét töltenek meg a rabló- támadásra vonatkozó adatok, s állítólag — hollétüktől elte­kintve — már mindent tudnak arról a 14 személyről, aki köz­vetlenül részt vett a postavo­nat feltartóztatásában és ki­fosztásában. Megállapították, “hogy a társaság olyan kitűnő, »tiszteletreméltó« kapcsolatok­kal rendelkezik, amelyeknek révén a zsákmányt a lehető legbiztosabb helyre, különböző angol bankokba dughatták. Eb­ben az esetben semmiféle ne­hézséget nem okozna, hogy a bankbetéteket részben vagy egészben külföldi valutában át­utalják a »valahol Európában« inkognitóba vonult személyek­nek. (MTI) dományok kandidátusa hang­súlyozza, hegy a kínai veze­tők a nemzetgazdaság fejlesz­tésének elveiben is eltávolod­tak a marxi elmélettől. — Gazdaságpolitikájukban a sztálini személyi kultusz ide­jén alkalmazott adminisztra­tív vezetési módszereket kö­vetik, és semmibe veszik a gazdasági törvényeket. Így például az 1958—1960. évi »nagy ugrás« időszakában két és félszereséire növelték ugyan Kína ipari termelését, de nem a munka termelékenységének fokozása alapján, hanem oly módon, hogy megháromszoroz­ták a munkások számát. Az ipari termelés említett növelése nem hozta meg sz életszínvonal beharangozott emelkedését, mert a termelés óriási bővítése nem támasz­kodott megfelelő technikai bá­zisra, a mezőgazdaság pedig a munkaerők hatalmas mérvű eláramlása következtében sú­lyos helyzetbe került. Nem törődtek a dolgozók anyagi érdekeltségének elvével, a termelés szakosításával és kooperációjával sem. Az ered­mény a következő években a termelés 1,5—2-szerés csökke­nése volt. A cikkíró a továb­biakban kimutatja, mennyire ártalmas, antileninista a kínai vezetőknek az a véleménye, hogy minden országnak »saját erőire támaszkodva« kell épí­tenie a szocializmust. * » > A pénteki Pravda közli Re. né Valbonnak a Martiniauei Kommunista Párt titkárának és René Menünek, a Politikai Bizottság tagjának a kínai ve­zetők álláspontját elítélő cik­két. A cikk szerzői rámutat­nak: »A kínai vezetők korunk és a forradalmi mozgalom je­lenlegi szakasza jellegének meghatározását revízió alá vonták, s ez elegendő szá­munkra ahhoz, hogy összessé­gükben elutasítsuk valameny- nyi ^tételüket.« A cikkírók visszautasítják a kínai vezetőknek a nemzeti felszabadító harcról mint a világfarradalom fő területéről alkotott álláspontiát, és síkra- szállnak a forradalmak osz- táJv^rialma mellett. »Ugyanazokat a hibákat vesszük észre a kínai koncep­ciókban. amelyekért ma a gyarmatosítás elleni harchoz nemrégen csatlakozott kispol­gári eleméket bíráljuk« — ír­ják. (MTD N. Toman: A Bl G Kisregény = Fi ) Ot foglyai ua: Sark űzi Gyula II i Queltch most már lázas siet- kikapta pisztolyát, és vadul kopogta le mindazt, forgatva szemgolyóit, tovább amit halála előtt el szeretett ordítozott: volna mondani az emberek- — Azonnal mondd meg, ki­nek ..; vei léptél érintkezésbe? Nem — Érintkezésbe lépett már válaszolsz? Hát akkor nesze !.j valakivel, Queltch? - kérdez- És ]őtt) Wm is célozva, te Hazard egy kissé keményebb Queltch pedig még csak feléje hangon — Igen — felelte Queltch. — Akkor hát miért nem je­lenti nekem, vinné el magát az ördög! Azonnal jelentést kérek! Queltch nem felelt, hanem tovább kopogtatta a rádiótáv­írógép billentyűjét, sem fordult. — Mit csinál, tábornok úr?! — kiáltott fel Medows profesz- szor ijedten* és Hazardhoz ugrott. — Vissza! — üvöltötte a már teljesen lerészegedett tábor­nok. — Mars helyre! Mert én — A, szóval így! — ordított most, liberális urak, keresztül- fe! Hazard dühösen, és teljes lőlek benneteket! erőből a földhöz csapta a már kiürült üveget. — Megtagadod az engedelmességet, gazem­ber?! Medows professzor és Old hadnagy ijedten ugrott fel he­— Igaza van, Sir! — adta a lovat Hazard alá a félelemtől reszkető, de szolgalelkűen mo­solygó Eddy Old. — Ügy kell neki, ennek a vörös csőcselék­nek, ezeknek a kommunuista lyéről. Hazard tábornok pedig ügynököknek!... Keresse föl Balaton bogláron a földművesszövetkezet Jól akar szórakozni? Boglárka Presszóját Nyitva 16-24 óráig. (3906) ahol kitűnő ital- és cukrászipari áruk bő választéka kapható. Zene 19—24 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom