Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-14 / 215. szám

Szombat, 1963. szeptember H. 3 SOMOGYI NÉPLAP Nemcsak Vörs gondja Szeptember 22-én a_Jiagyo- máinyos szüreti bál nyitja meg Vörsön az 1963/64. népművelé­si évet, majd elhangzik az el­ső ismeretterjesztő előadás. Ismét találkoznak — már má­sodévesként — az ezüstkalá­szos gazdatanfolyam hallgatói, zömmel asszonyok, lévén a terv az, hogy a második évet harmadik követi, amikor már a kertészeti szakmunkásvizs­gára készülhetnek. Ügy kelle­nek itt a szakképzett kerté­szek, mint halnak a víz, ma­dánnak a levegő. Aztán... no­ha a művelődési terv nem elég konkrétan, nem elég ope­ratívan határozza meg a köz­ségi könyvtár teendőit, felte­hető, hogy az ezernél jóval több kötetes könyvtár nem lesz olyan olvasóktól elhanya­golt, mint tavaly volt, ami­kor visszaesett az olvasómoz­galom. Sokrétűen tartalmazza a feladatokat a vörsiek népmű­velési terve, de egy szépséghi­ba kapcsán felmerült a kér­dés, hogy amit itt gondnak is­mertek el a falu vezetői, csak Vörs gondja-e. Meggyőződé­sem, hogy nem, és az is meg­győződésem, hogy segíteni kell valamiképpen ezen a bajon. Miről van szó? Mint isme­retes, az 1963/64. népművelési év megyei és járási terveinek irányelvei között első helyen az általános és szakmai mű­veltség színvonalának emelé­se áll. Még azt is mondják ezek az irányadó dokumentu­mok, hogy a népművelés min­den eszközét., formáját a fel­nőtt dolgozók szervezett okta­tásának sikere érdekében kell felhasználnunk. Vörsön nem lesz az idén dolgozók általá­nos iskolája. Jóllehet aligha kellene lámpással keresni azo­kat. akik valamilren oknál fogra nem végezték el mind a nvolo osztályt. Sokféle érvet sorakoztattak fel a falu vezetői annak ma- gvaróratáiil. hogv miért nem sikerült benépesíteni a dolgo­zók általános iskoláját. Érvel­tek többek között azzal is. hogy csökkent a falu nénessé- ge. A harmincas évek körül ezerszáznál több lakói a volt Versnek, most meg nyolcszáz- nyolovan. Szerintem nem ez az oka a szervezett felnőttok­tatásról való lemondásnak. Vörsön mindössze két tanító tanít a körzetesítés ó+n. Effvi- kü'k nem itt lakik. Balaton- szentpvörgvre. ahova a kör- nvék kis falvaibái átiárnak a felső tagozatos gyerekek, ne­héz tanulni hívni a naoköz- bem munkában fáradó felnőt­— 0, hát te is itt vagy?! — fordult feléje a megtébolyult Hazard. — Rühös besúgó! Ró­lam is jegyezgettél valamit a füzetedbe? Meg akarsz fúrni? Bokámba akarsz harapni? Kuss az uIámból, gazember!... fteket. Ez tagadhatatlan. Az ember, amikor elhatározza, hogy megszerzi azt a tudást, melyet korábban nem tehe­tett, kemény munkát vállal. Kldozatot is. Újra meg kell tanulnia tanulni, mellette vál­tozatlanul helytállni a mun­kában. Vörsön — a körzetesítés előtt — az 1961/62. tanévben működött — először és utol­jára — dolgozók általános is­kolája. Tizenegyen végezték el. Amikor megkérdeztem Varga elvtársat, a vb-elnökét, Futó elvtársat, a község párt szervezetének titkárát, a falu népművelési ügyvezetőjét, nem függ-e össze a körzetesí­tés azzal a ténnyel, hogy is­mét nem indul szervezett ok­tatás, kijelentették, hogy összefügg bizony. Ez a gond megítélésünk sze­rint nemcsak Vörsé, hanem a megye sok kis községéé. Ha pedig így van, akkor segíteni kell a bajon. Nem vehetjük nyugodt lelkiismerettel tudo­másul, hogy egyik-másik kis községünkben, ahol a népmű­velés egyébként sem képes anyagi, tárgyi, személyi adott­ságok híján látványos ered­ményeiket produkálnia, éveken keresztül lemondanak a szer­vezett felnőttoktatásról! László Ibolya 265 vagonnal több szenet kapnak a megye falvai, mint tavaly (Tudósítónktól.) Megyénk községeit 14 föld­művesszövetkezeti és néhány állami tüzelő-anyag-telep lát­ja el szénnel és fával. A te­lepeken nagy a forgalom, szinte »meg sem melegszik« egy-egy szállítmány. A kereskedelem mindent megtesz az igények kielégíté­sére. Míg 1962 második felé­ben a földművesszövetkezetek kezelésében levő telepeken 995 vagon háztartási szenet, illet­ve brikettet adtak el, az idei év azonos időszakában 1260 vagon szén érkezik a falusi telepekre. _ Vetnék a búzát, Marcaliban, ha... A marcali Vörös Csillag Tsz — amint Benézik József, a szövetkezet elnöke tájékoz­tatta szerkesztőségünket — megkezdte az ősziek vetését. A földben van már 50 hold őszi árpa, 70 hold takarmány- keverék és 100 hold búza. Most nemcsak a falazott ta­laj szikkiadására, hanem a műtrágyára is várniuk kell. Jogosan sérelmezik, hogy leg­utóbb a most szükséges szu­perfoszfát helyet pétisót kap­tak — jövő tavaszi felhaszná­lásra. Agronomusnak lenni A szocialista mezőgazda- ^ sági nagyüzem szakmai irányítója, a termelés szervező­je s ezzel a falu társadalmá­nak fontos tényezője az agro- nómus. A termelőszövetkezeti mezőgazdászok nemrég meg­tartott megyei tanácskozása en­nek a feladatkörnek a tükrében vizsgálta az agronómusok te­vékenységét Történelmi átte­kintést is adott a mezőgazda- sági szakemberek helyzetének változásáról, a nagyüzemben betöltött szerepéről, és számba vette munkájuk, magatartásuk főbb követelményeit. Mindezek előrebocsátásával vegyük sor­ra ennek a maga nemében el­ső összejövetelnek néhány fon­tosabb megállapítását, útmuta­tását, és szóljunk az agronómu- si munka általánosabb tapasz­talatairól. Kétségtelen tény, hogy az ag- ronómusi gárda szaktudása, irányító és szervező munkája benne van a mezőgazdaságnak azokban a növekvő eredmé­nyeiben, amelyek az átszerve­zés utáni időszakban szület­tek. Ezt egyaránt elismeri a fel­ső vezetés is, elismeri a szö­vetkezeti parasztság is. Nagy dolog ez, mert ebben az általá­nos elismerésben kedvező szem­léleti változás testesül meg. An­nak idején, a szövetkezetek alakulásakor ugyanis hány meg hány helyen azt tátották, hogy fölösleges kiadás agronó- must fizetni. Ma meg? Ha egy gyakorlott és jó hírű szakem­ber állást akarna változtatni négy-öt szövetkezetbe is hív­nák egyszerre. Csupán a ka­posvári járásban 24 mezőgaz­dász kellene, a barcsi járás szövetkezetei közül nyolcnak nincs agronómusa. Igen, a tények bizonyítanak Jelenleg már a szövetkezetek döntő többségében az a köz­hangulat, hogy — képletesen szólva — az agronómus nem ingyen eszi a tagság kenyerét, hanem jó munkájával nagyobb darab kenyérhez juttatja a fa■ lut. Ezért van az, hogy a na­gyobb szövetkezetekben az egyetlen agronómus mellé már társat is keresnek, hogy két szakember jobban átfoghassa a gazdaságot. Az a fölismerés eredményezi az agronómuske- resést, hogy a mezőgazdaság­ban is a szaktudás a termelés emelésének egyik legfőbb elő feltétele. Állandó munkahelye, biztonságos létalapja és távla­ta, jövője van tehát a falun a termelőszövetkezeti agronó- musnak. Az átszervezés előtti gyakori változások után vég­leges helyet talált a tsz-ben. A z utóbbi néhány eszten- dő ebben a szakmában is eldöntötte, illetve levette a napirendről a nemzedéki vitát. Voltak eleinte, akik csak a ré­gi szakemberekben bíztak, má­sok meg a fiatalokra támasz- kodta bátrabban. Ma már — s ez így van rendjén — nem­igen nézik a szakember életko­rát, inkább azt veszik figye­lembe, hogy mit produkál. Dől gozhat a szövetkezet szakirá­nyításában idősebb és fiata­labb agronómus egyaránt. A fő dolog az, hogy eredmény kísér­je tevékenységét. Se gyakor­lati múltjára, se frissen szer­zett oklevelére nem hivatkoz­hat egyetlen szakember se, ha a szövetkezeti gazdák számon kérik munkáját. Mindegyikük csak a szaktudásával elért ter­melési sikerekkel bizonyíthat. Nincs más, nincs pontosabb ér­tékmérője az agronómus mun­kájának, mint az, hogy meny­nyit terem a föld, hogyan te­jel vagy hízik a jószág, mi­lyen mértékben erősödik a kö­zös gazdaság, és végül is hány ídrint jut a munkaegységre. Értékeli hát a falu — munká­jának eredményessége szerint — azt, aki évtizedekkel vagy csak évekkel ezelőtt lépett a mezőgazdászi pályára, és várja ez a szakma azokat a fiatalo­>„»»«,*.« «»•••«»»«••«««•«.•«»»««««»jijjj, akik a gyakorlott agronó­fmusok mellé, majd pedig he» DIXON TENGERNAGY Nos, mi újság, doki? — radjak? — tárta szét karját INTÉZKEDIK kérdezte a tengernagy komo- tehetetlenül a tengernagy. Az ran. Még mindig rossz hangú- álmatlan éjszaka jegyét ma- Annak ellenére, hogy Dixon latban volt, mégpedig a rejt- gán viselő fáradt, sovány ar- tengernagy rossz hagulatban jeles távirat miatt, amit ma cán teljes zavartság ült. volt, dr. Francis Stowne reggel kapott a minisztérium- — De mi az ördögnek! — Stowne csaknem ordított. mégis úgy határozott, Parancsot kaptam, állapítsam meg a Szent hogy Pat­rick-sziget fertőzési határait, í?** tartunk, hogy elmondhat- nem a radioaktivitás fokát és tar- |Jt*: megteremtődtek az agro­nomus zavartalan es eredme­tósságát. — Istenem! Mit kell itt még megállapítani? Hisz az egész hogy tói. Hazard pisztolyával fenyege- megzavarja nyugalmát. Már — Nem éppen kellemes hí- tően hadonászva odakiáltotta nem első éve ismeri Edgar rek, tengernagy úr, Medowsmak és Queltchnek: Dixont, mivelhogv együtt szol- — Nos? — Ne merjen senki se kö- igáit vele az egyik hadihajón A doktor habozott, vetni! Elsőnek megyek ki eb- rnint főorvos, amikor Dixon merte folytatni, bői az egérfogóból a szabadba! még csak ellentengernagy — Nos! — emelte föl hang­Ti pedig csak maradjatok itt, volt. ját a tengernagy. ^^.rothadjatok el elevenen!... Furcsa ember volt ez a — a pilóták, akik a szigeti sziget meg van fertőzve. De És bizonytalan lépésekkel el- Stowne. Immár több éve szol- sziklát bombázták, szintén még a körülötte levő óceán is indult az ajtó felé, amely ki- gál a flottáinál, de sehogyan megbetegedtek... valószínűleg nem veszéjte­vezetett a föld alatti óvóhely- se tudja megszokni a rimgást, _ cneárbetegséeben’ len... JSl - szabadba. Az első fém- és állandóan tengeribeteg. _ - Edear Szerintem ~ Látja, ez az, ami a leg- fugeonyfr minden nehézség nel- Szörnyen félt a bombázások- . g ,g . ..'h . .. " ... jobban aggaszt - sóhajtott na- kul nyitotta fel, s tántorogva tói is. A háború alatt szinte .«***» kel1 aU‘ — ­olíele caplatott a lépcsőkön, mindig inába szállt a bátorsá- un A tengernagy semmit sem do­[lyükbe lépnek. Ma már az az általános, hogy ►az agronómus szerepét ismerik, »eredményes tevékenységét el- f ismerik a szövetkezetben, és f nyilvánvaló az is, hogy a jövő­bben még több szakemberre szá­rmát a mezőgazdaság. Minden­ének bizonysága szerint jelenleg A második ajtóval már ve­sződnie kellett, de végül az is kinyílott. Az utolsót egy rú­gással tárta ki ..: Szent! Patrick . szigete át­hatolhatatlan ködbe merült. Heves szélroham zúdult Ha­ga, ahogy ő szokta mondani. felelt. Ujjaival idegesen gyot Dixon. «— Mi több: félek, hogy a mi anyahajómk is... Nem fejeezte be szavait, mert kopogtak. — Tessék! - kiáltott a ten­gernagy, s rágyújtott hűséges pipájára. ördögnek szolgál ratoivai. jonenec cxigar «• ^ magas, kissé hajlott hátú a flottánál, xon ío1 tartotta magat ezek- Bu(jjey hadmérnök lépett a • - ben a napokban, egyetlen szó­Edgar Dixon jól ismerve a bolini kezdett az íróasztal szé- doktor eme fogyatékosságait, lén, amely tele volt Óceánia csodálkozva kérdezgette tőle: térképeivel és hajózási útmu- —■ Mi az ördögnek szol p;í 1 tatóival. Jóllehet Edgar Di­maga, Francis, **~V" amikor olvan a vön se idegzetű a naposoan, egyetlen szó­3ÄV5ÄÄÄ m“ «<*-*A ^ as??. üsiSSSS terpesztette lábait, lehajtót- ... ta fejét, és semmit sem látva Olyan régóta szolgálták együtt, hogy már csaknem jó barátok voltak, s amikor be­— Nos? -nézett rá Dixon, és maga előtt, dühösen, mintha rohamra indulna, rontott elő­re. regnél sokkal nyugodtabb vol- Kem árulta el- hogy^ mennybe fe]:-ni}zta S1jrű felsete szemöídö- aic+o aggasztják a történték, Érán- amely már itt-ott őszült. Stowne jól latta azonban, ’ „ sőt mennyire lesoványodott, meg is öregedett. — Hátha tévedett, Francis? Dudley aggodalmas pillan­tást vetett dr. Stowne felé. t nyes munkájának legfontosabb feltételei. A körülmények javí­táséban van ugyan még tenni­való, de a szakember életét az utóbbi évek már biztonságos alapra helyezték. Ilyen körül­mények között 1963-ban kinek- kinek saját magának kell meg­szerzett tekintélyét megvédel­meznie, az iránta áradó bizal­mat megerősítenie. Csakis az áldozatos munka és a példás magatartás az eszköze ennek. A tagság elsősorban azt vár­ja az agronómustól, hogy a gyakorlat mindennapos mun­kájában sikeresen vizsgázzon szakmájából. A tervkészítés, az éves és a távlati termelési program gondos és hozzáértő összeállítása, a közös gazdaság üzemágai helyes arányainak ki­alakítása, az üzemszervezés ♦ részkérdéseinek mesteri össze­Halljuk a jelentését - szó-? hangolása — mindez elsődleges Mindössze öt lépést tett a szélgettek, nem restelltek ke- — szólalt meg Dixon hosszas lalt meg Dixon megemelve afdolga a szakembernek. S nem rendszeresen még olyan hasz­nos ötletekkel is áll elő, de ar­ra már nem képes, hogy a szak­ma propagandistájaként meg­értesse az emberekkel magát, elképzeléseit. Arra sem vár nagy jövő, aki szinte hajnaltól késő estig lót-fut, és nem is reá tartozó ügyekben intézkedik, közben pedig a szántás, a ka­szálás vagy az esti fejás ellen­őrzésére, a gazdálkodás, a ter­melés közvetlen és távolabbi tennivalóinak meghatározásá­ra, megszervezésére nem jut ideje. 1/ ét végletről beszélünk: a szervezésben járatlan tanácsadóról és a magát az el­mélyült alkotó és irányító mun­ka lehetőségétől megfosztó mindenesről. A határesetek kö­zött van a többség, ide tarto­zik az agronómusok zöme, akik céltudatosan és helyes mód­szerrel dolgoznak. Hírük túl­terjed falujuk határán, másutt is beszélnek róluk, példálóz­nak velük. Az ő Véleményük összessége adja az agronómusi közvéleményt. Azt tartják a szakma kiváló és legkiválóbb művelői, hogy aki elvégezte az egyetemet, annak ismernie kell tennivalóit. S ha mégsem látja el rendesen a dolgát, akkor azért elsősorban saját magát kell hibáztatnia. Akik viszont előbb egyik, majd a második, utána pedig a harmadik szö­vetkezetben is leszerepeltek, azok — a szakmai közvélemény szerint is — hovatovább mél­tatlanokká válnak a mezőgaz­dászi pályára. A nyughatatlan vándorlók, a kudarcot kudarc­ra halmozók többségükben rendszerint azért változtatgat- ják helyüket, mert képtelenek ellátni az agronómusi teendő­ket. Meggondolandó, hogy med­dig szabad az ilyenek útját egyengetni vagy számukra sza­bad utat biztosítani az egyik faluból a másikba. A mezőgaz­daság jellegéből fakadóan ok­vetlenül szükség van arra, hogy állandósuljanak az agronómu­sok. Stabilitásuk összefügg munkájuk eredményességével, ez kölcsönhatásban van az adott szövetkezet erősödésével. A szövetkezetek gazdasági, szervezeti és politikai megala­pozásának, megszilárdításának, fejlesztésének bonyolult és hosszadalmas folyamata egy­ben arra is jó, hogy kiválassza és félreállítsa a mezőgazdasági szakma dilettánsait, azokat, akikkel már nem érdemes mit kazdeni, mert alkalmatlansá­guknál egyébről nem állítottak ki bizonyítványt. A termelőszövetkezet gaz- dálkodásának, termelé­sének sorsa döntően függ az agronómustól. Éppen ezért a felelőssége is roppant nagy. Csupán egyetlen helyes intéz­kedésével módot teremthet ar­ra, hogy a szövetkezet százez­res többletbevételhez jusson. Folyamatosan végzett jó mun­kájával milliós hasznot hajt, s elősegíti, hogy a közös gazda­ság felvirágozzon. De ha nem így dolgozik? Akkor a követ­kezmény is ellenkezője mind­annak, mint amit a felelőssége teljes tudatában, hozzáértően munkálkodó agronómusnak a működése eredményez. Szövet­kezeti parasztságunk számít a mezőgazdaság szakembereire, értékeli és — mondjuk ki — megfizeti fáradozásukat. A hoz­zá nem értő »agronómust« vi­szont, aki meggondolatlan is, fennhéjázó is, felelőtlen is, azt nem becsüli többre, mint amennyit érdemei. Nagy értéket bízott a falu népe az agronómusra. Joggal várja hát el tőle, hogy úgy irá­nyítsa, szervezze a termelést, úgy alkalmazza a növényter­melés és az állattenyésztés leg- beváltabb eljárásait, hogy a szakszerű gazdálkodásból ter­mékbőség, jobblét fakadjon. Kutas József szikla egyenes felszínén. Egy menyebb kifejezéseket hasz- pillanatra mintha a szakadék lnalni. fölött lebegne, s mellével fog- — Mindig abban reményke- ná fel a rohamát. Aztán mélybe, az éles Most hallgatás után. — Nem, nem tévedtem. hangját. [elég csupán eljutni valamilyen A — Aggodalmaim igazolódtak? elgondolásra, hanem tudni kell szimptómák nyilvánvalóak, sir - mondta a mérnök sutto-?a javaslatot elfogadtatni, és levegőáramlat vad dem, hogy félelmem idővel el- Különösen az aggaszt engem, gó hangon. - Nemcsak a ha jó-fezzel megteremteni a végrehaj­mar nem lezuhant a rrxúlilc — ütötte el Stowne tré- hogy túl rohamosan csökken- orr fertőzött, hanem a törpe- kövekre. fával a dolgot. nek a fehér vérsejtek. Odább doromboló egész félt többé Amikor a doktor bekopogott kell állnunk innen, tengernagy fölszerelése is! tás feltételeit. Magyarázzon, fedélzeti? érveljen a szakember, s ha kell, vitatkozzon is akár a vezető­sem a gammasugárzástól, sem az admirális fülkéjének ajta- úr! a neutronáramlatoktól. Nem ján. Dixon hatalmas íróaszta-. — Hogyan állhatnék odább. eredménnyel? félt már a sugárbetegségtől Iánál ült mély gondolatokba Francis, ha egyszer szigorú fém.. i merülve. utasítást kaptam, hogy itt ma- (Folytatjuk J Fertőtlenítésük nem jártl^g ülésén, akár a közgyűlé­tsen, akár a pártszervezet tag- j gyűlésén. Semmire sem megy • az, aki akadémikus módjára Négy pedagógus lakás épül Kéiiieíyen A falubeliek húszezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek. A tanács építő­brigádja az év végéig átadja a 440 000 forint költséggel épü­lő szolgálati lakásokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom