Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)
1963-09-13 / 214. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, X963. szeptember S3. Kádár János eivtárs hazaérkezett Jugoszláviából (Folytatás az 1. oldalról.) nöke és Szergije Makijedo külügyi protokollfőnök. A szabadkai pályaudvarra nem sokkal fél tizenkettő után ért be a kormány elnökének különvonáta. Ä magyar és jugoszláv zászlókkal, valamint virágokkal ékesített pályaudvaron Bosko •Siljegovics, Ilija Rajaesics és Szergije Makijedo, valamint a város vezetői: Bálint Imre, Szijepan Kratanja, a Szabadkai Járási Tanács titkára, Marko Poljahovics búcsúztatták a magas rangú vendégeket. Elbúcsúzott Kádár elvtárstól és munkatársaitól Zágor György, a Magyar Népköztársaság jugoszláviai nagykövete, aki idáig kísérte el a kormány elnökét. A kormány elnökének kü- lönvonata 11 óra 50 perckor indult el Szabadkáról. * * * Kádár János elvtárs, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki Joszip Broz Titó- nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának meghívására nem hivatalos látogatást tett Jugoszláviában, csütörtökön délután visszaérkezett Budapestre. Kádár Jánossal együtt hazaérkezett Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, az Elnöki Ta~ náqs helyettes elnöke, az MSZMF Politikai Bizottságának tagjai és Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének helyettese. Fogadásukra a pályaudvarom jelen volt Fehér Lajos és Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János külügyminiszter, Kossá István közlekedés és postaügyi miniszter. Ott volt a fogadtatásnál Milos Zlokolica, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. 4 kubai nép tiltakozik a provokációk ellen Sikertelen katonai lázadás Brazíliában Rio de Janeiro (MTI). Nyugati hírügynökségek közlése szerint a brazíliai hadügyminisztérium bejelentette, hogy az ország fővárosában, Brasíliában haditengerészeti és légi egységek katonai lázadást kíséreltek meg. A lázadók megszállták a haditengerészeti és a légügyi minisztériumot, a főváros repülőterét és a távbeszélő központot. Nem sokkal később azonban kormányhű csapatok vették körül a zend ülőket és a lázadást elfojtották. A lázadók maroknyi csoportja a haditengerészeti minisztériumban sán- oolfa el magát, helyzetük azonban tarthatatlan. Az ösz- szetűzésnek egy halottja és több sebesültje van. (Reuter, AP, AFF, UFI) Havanna (TASZSZ). A kubai nép határozottan elítéli az amerikai zsoldosok bűnös cselekedeteit, akik az utóbbi napokban újabb kalóztámadásokat köveitek el Kuba ellen. Országszerte folyásúk a tiltakozó gyűlések. »Az Egyesült Allamoh imperialista kormánya felelőtlenül játszik a tűzzel — írja szerdai vezércikkében a Re- volución című lap. Hitszegő, képmutató és kalandor politikájával egyre inkább élezi a helyzetet a Karib-tenger medencéjében.« A kubai nép forradalmi kormánya — folytatja a Revou- ción — nem egy ízben fejezte ki, hogy békésen kíván munkálkodni, és a szuverenitás tiszteletben tartása alapján normális kapcsolatokat kíván fenntartani minden állammal. Az amerikai kormány azonban nem szándékszik tiszteletben tartani a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát. A cikk befejezésül hangsúlyozza, hogy a kubai nép képes megfelelő módon visszaverni bármely agressziót. CARACAS A kubai forradalmat védelmező venezuelai bizottság nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását a Kuba ellen elkövetett kalóz-légitámadások ellen. A bizottság felhívta a latin-amerikai népeket, hogy fokozzák a szolidaritást a szabadság szigetével. MIAMI A kubai ellenforradalmárok szóvivője Miamiban beismerte, hogy csapataikat Közép- Kuíbábam felszámolták. Az összecsapás Las Villas tartomány déli részén, az Escamb- ray-hegység közelében zajlott le. WASHINGTON John Stennis amerikai demokrata szenátor ismét fölvetette azt a javaslatot, hogy az Egyesült Államok vonjon meg minden támogatást azoktól az országoktól, amelyek megengedik, hogy hajóik vagy repülőgépeik a szocialista országokból' árukat szállítsanak Kubába. Stennis kijelentette, hogy a nem kommunista országok Kubába irányuló hajóforgalma a korábbi amerikai figyelmeztetés ellenére 1963-ban állandóan emelkedett. A Szovjetunió teljesíti kötelezettségeit, ha Kubát agresszió éri Moszkva (TASZSZ). A csütörtöki Pravda Szemleíró aláírással cikket közöl azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribbak a Kuba elleni provokációs támadások. A Szemleíró a gyárak és az üzemek ellen intézett kalóztámadások felsorolása után fölteszi a kérdést: Kinek van szüksége az ellenforradalmár csőcselék Kuba-ellenes provokációs kirohanásaira? Goldwaternek, Keatingnek és hasonszőrű társaiknak nincs ínyére a karibi válság békés rendezése — folytatja a szem- leíró. Szemmel láthatóan arra számítanak, hogy a -béke, a demokrácia és a szocializmus erői, amelyeket elfoglal a nemzetközi feszültség eloszlatásáért folytatott harc, nem reagálnak a kubai forradalom ellenségeinek újabb provokációs kirohanásaira. Hiú remények! — állapítja meg a szemleíró, majd így folytatja: A karib-tengeri válság észszerű, kompromisszum útján történt rendezését valameny- nyi nép nagy tetszéssel fogadta. Há azonban az agresszív erők a világot ismét korábbi állapotaiba akarják visszavezetni, emlékezniük kell: a Szovjetunió ígéreteket tett arra, hogy segíti Kubát függetlensége védelmében. Magától értetődik tehát, hogy a Szovjetunió teljesíti kötelezettségeit. ha Kubát agresszió éri. (MTI) De Gaulle újabb tervei személyi hatalmának erősítésére Párizs (TASZSZ). Az Express című hetilap értesülése szerint De Gaulle elnök 1964. tavaszán újabb népszavazást akar tartani, ezúttal szenátus gyakorlati felszámolásának kérdéséről Mint ismeretes, a szenátus, amelyben De Gaulle egyszemélyi hatalmának erős ellenzék« van, több ízben is szembehelyezkedett áz elnöknek és az uralkodó UNR pártnak a terveivel Az elnök és hívei most »a gazdaság irányítási rendszerének átszervezése« ürügyén össze akarják olvasztani a szenátust a gazdasági tanáccsal, meg akarják fosztani parlamenti funkcióitól, és olyan kamarává akarják tenni, amely feltétel nélkül tudomásul veszi a kormány döntéseit. A hetilap rámutat arra is, hogy De Gaulle, számítva a népszavazás számára kedvező eredményére, közvetlenül utána le akar mondani elnöki tisztségéről és az előnyös politikai helyzetben határidő előtt elnöki választásokat szándékozik kiírni. Ezzel azt reméli, hogy biztosítani tudja magának további hét esztendőre a hatalmat. (MTI) ZÓJA 40 ESZTENDŐS Csak vége volna gyorsan, ha meg kell lenni, s ne érné többet ellenség keze! Parancs se kell már — megy, hogy megtegye a lesutolsó lépést életében: a ládára fel s előre, a halálba ... Körülötte ellenség: német katonák. Amott a falu, egy kicsiny orosz falu népe, fagy ottan, zúzmarában ... Itt van hát minden: opálszin kéményfüstök ... hótól fehér utak .. . a hazája!... S egy kemény fasiszta-bakancs most kirúgja a deszkaládát lábai alól. Margarite Aliger Zója című verséből (Ford.: Lányi Sarolta) Mily különös! Mindig úgy látjuk, ahogy köl-' tők, festők, szobrászok és a képzeletünk állították elénk: sudár termetű, hős, lángoló lelkű tizennyolc évesnek. Még béke van. Iskolába jár. Otthon Beethoven Klärchen dalát dúdolgatja: »A kürt szava harsan, a dob pereg már. A harcosok élén a kedvesem jár __« A ztán kitört a háború. A hitlerista haramiák égetve, pusztítva özönlik el a szovjet városokat és falvakat. A Vörös Hadsereg visszavonuló alakulatai vérrel öntöznek minden rögöt és követ: épületek, erőművek, hidak omlanak össze; százakat, ezreket kaszálnak tömegsírokba a fasiszta betolakodók. Fegyvert kér a gyenge testű lány, ember- fölötti nehézségeket igénylő vállalkozásba kezd: egymaga közelíti meg a rablók tanyáit, üszköt vet tetőikre, rémültté torzítja dölyfös, kegyetlen képüket. 1941 decemberében a Vereja város melletti Petriscsevóban arra készül, hogy felgyújtsa a megszálló katonaság egyik istállóját. Elfogják. Rüderer alezredes, a Wehrmacht 197-es hadosztálya 332. gyalogezredének parancsnoka vezeti a kihallgatást. »Ki küldött? Nevezd meg társaidat!« »Nem! Soha! Nem mondom! Nem, nem!« Száját petróleumlámpa lángoló kanócával égetik, hátát szíj hasítja, mellét szuronyhegy- gyel döfködik. »Nem! Soha!« Kínzás, fagy, szomjúság félholtra gyötri, de e kivégzéshez összeterelt szomorú gyülekezetét ereje utolsó megfeszítésével bátorságra szólítja: »Üssétek a fasisztákat, gyújtsátok fel menedéküket, pusztítsátok őket!« Rüderer befogja a fülét, és toporzékolva sürgeti a hóhért: »Aber doch schneller!« Gyorsabban! Mily különös! 1923. szeptember 13-án született. Negyvenéves volna, ha elkerüli a kegyetlen halál. Talán tanítana, talán gyógyítana, talán gyárban dolgozna; lehet, hogy regényt írna, vagy élőszóval hirdetné az embereknek az igazságot, Azt mondaná: előzzük meg, kerüljük el, tegyük lehetetlenné, hogy a nép újra az iszonyat terhe alatt roskadozzon, hogy milliókét százmilliók halála kövesse. Lehet, hogy mi nem is ismernénk. Hiszen sok ezer hős él családja körében, akinek nevét nem vette szárnyára a hír, s legnagyobb dicsérete ennyi: hűen teljesítette kötelességét. De Zója Kozmogyerajanszkája nevét a finn tavak vidékén, Firenzében a Ponte Vecchio hídfőinél, a mongol jurták között, Drezda új negyedeiben, Brazíliában és Sidneyben is ismerik. Testvére ő Julius Fucsiknak, Anna Franknak, Barbara Grzesiaknak, a vele egy- sorsú lengyel lánynak, húga Rudolf Klugnak, a Sachsenhausenban kivégzett hamburgi tanítónak; nővére a budapesti Köztársaság téren elesett kiskatonáknak és a fekete bőrű Esthernek, aki táblát vitt nemrég a kétszázezres washingtoni menetben. Nagyon szeretné a gyermekeit. S azok meghitt percekben ezt mondanák neki: »Marna, mi tulajdonképpen elég keveset tudunk rólad. Miért nem beszélsz többet azokról az évekről, amiket úgy éltél át, hogy fegyver volt a kezedben?« »Majd, majd« — mondaná és legyintene. De azt csillogó szemmel újságolná, hogy amikor Moszkvában járt, látta az egyik űrhajóst; hogy végre-végre biztató eredmény született, a szovjet államférfiak kiharcolták: nem robbantanak már a nagyhatalmak stronciumot árasztó bombát sem a víz alatt, sem a levegőben. Elmondaná; háromlépésnyire ment el mellette Fidel Castro; máskor, hogy Demihov, Gerjaj- nov professzorok sikeresen kísérleteznek az élő szív átültetésével, »Ezek az igazi hősök, megérdemlik az emberek tiszteletét« — figyelmeztetné a gyerekeket, és szerényen mosolyogna. Mi, élők, kimondhatatlanul szerencsések vagyunk, hogy velünk együtt jártak a földön Zója Kozmogyemjanszkája és a többiek. Nélkülük nem tisztult volna meg az út százmilliók előtt, nélkülük nem győzhetett volna az élet. Nemzedékünk sosem törlesztheti le háláját irántuk. Zója negyvenesztendős! Tizennyolcat töltött ebből a földön, a többit abban éli, ami az embereknek öröm, szépség, szabadság, halhatatlanság. Talán ismeretlenül is ő ihlette Paul Eluard-t, amikor a csodálatos Liberté-t írta. »A boldog gyógyulásra, A szétfoszló veszélyre S emléktelen reményre Felírlak én.« Ö akkor már a jeltelen sírban pihent. Olyan korban élt, amikor gyávának vagy bátornak lenni végérvényesen eldöntötte az ember rangját, visszataszító becstelenségét vagy fénylő, szikrázó, kristálytiszta becsületét. Zója a hazaszeretet, a bátorság, az önfeláldozó hűség megtestesítője marad örökre! Vadász Ferenc Nyolcadik hete sztrájkolnak a spanyol bányászok Párizs (TASZSZ). Nyolcadik hete folytatódik a spanyol bányászok sztrájkharca. A hivatalos franeóista propaganda csaknem naponként közöl félrevezető jelentéseket az asztúriai és leoni sztrájk- mozgalom befejeződéséről és a helyzet »normalizálódásáról«. A hivatalos vélemény szerint például az asztúriai Kamocsa bányában 1500 bányász újra fölvette a munkát —a valóságban azonban — a Monde tudósítójának jelentése szerint — »a munka felvételére« körülbelül negyven munkás jelentkezett. A sztrájkmozgalom arányairól ékesszólóan beszélnek más adatok is. Spanyol hírforrások is elismerik, hogy csupán az asztúriai szénmedencék egyikében, a Nalon-folyó völgyében 14 794 munkás sztrájkol. A Figaro madridi különtudósí- tója szerint Asztúria és Leon tartományokban a sztrájkoló bányászok száma mintegy 25 000. (MTI) fi CIA és a dél-vietnami helyzet II Spanyol E'oimunisfa Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata Moszkva (TASZSZ). A Pravda »Rágalom és hazugság a kínai vezetők fegyvere« címmel közli a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozatát. A kínai elvtársak egy sor dokumentumban értésül adják, hogy az együttélés politikája akadályozza, zavarja az imperializmus által elnyomott népek felszabadulását. Nem hoznak föl semmiféle tényt e tézis igazolására, és ez érthető is, mert a tények éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Még pedig azt, hogy az együttélés nemcsak nem akadálya, hanem éppen ellenkezőleg, alapja az elnyomott népek harcának, győzelmének. »A spanyol nép, amely súlyos harcot vív Franco tábornok diktatúrája ellen — mutat rá a nyilatkozat — saját tapasztalata alapján tudja, hogy a békés együttélés sikerei, a nemzetközi feszültség enyhülése fokozza a franeóista rendszer rothadását, és ösztönzi a demokratikus állapotok megteremtéséért küzdő ellenzéki erőket.« »A kínai vezetők — hangzik a továbbiakban a nyilatkozat — fölléptek az atomfegyver- kísérletek részleges eltiltásáról szóló moszkvai szerződés ellen, és a sajtóban, diplomáciai jegyzékekben stb. féktelen hadjáratot indítottak ellene. Az egyik ok, amellyel igazolni akarják magatartásukat, az, hogy ez a szerződés akadályozza Kínát a saját atombomba megteremtésében.« »A kínai vezetőknek az utóbbi időben elfoglalt álláspontja — hangsúlyozza befejezésül a nyilatkozat — növeli annak szükségességét, hogy a mi pártunk csakúgy, mint a többi kommunista párt, pontosan' meghatározza e kérdésben vallott nézeteit. Semmi sem akadályozhatja meg, hogy pontosan meghatározzuk azokat a nézeteket, amelyek közvetlen összefüggésben vannak a békéért és a békés együttélésért folytatott harccal, politikánk és forradalmi elméletünk védelmével.« (MTI) A filG London (MTI). ♦ A Daily Mail washingtoni | (vJ Joman tudósítójának értesülése sze- * rint a CIA amerikai kémügy- | nökség teremtette meg, fegy- | verezte föl és pénzelte az utób- | bi másfél évben Dél-Vietnam- ♦ ban az úgynevezett különleges { haderőket, amelyek végső fo- | kon Ngo Dinh Diem fivérének, ♦ Ngo Dinh Nhunak az ellenőr- | zése alatt állnak, s amelyek fe- t Lelősek voltak a buddhista pa- f godák elleni támadásokért. |KÍS regény Most fölteszik a kérdést Wa- ♦ shingtonban: Volt-e Kennedy ÄÄSSii“«1 *r~ Ezzel összefüggésben élénk - keik nem voltak. De neki sem érdeklődést keltett Londonban »volt könnyű búcsút mondani a befolyásos U. S. News and |az élettől. Most sokkal világofoglyai Fordította: Sárközi Gyula == (11) A professzor egyedül élt. World Report leleplezése, amely szerint a washingtoni törvényhozás kételkedése az amerikai hírszerzés eredményességében a központi kémügynökség eddigi tevékenységének felülvizsgálásához vezet majd. bármikor HAZARD TÖBBÉ NEM FÉL A SUGÁRBETEGSÉGTÖL Az éhes emberek, akiket a szomorú gondolatok agyonkínoztak .agyongyötörtek, végre álomba merültek. Csak egyedül Queltch nem aludt. SehoI sabban látta, mint azelőtt ,hova taszíthatja hazá- gvan sem tudott megbékülni ♦ját az atomhisztériá, hacsak a tehetetlenségével. Ha kifogás- I nemzet józan esze nem kereke- tataiul működne az adóvevő 1 , . , készülék, megrpóbáma besza|dik a téboly föle. Es ne pernek mrjnj az embereknek a »Big {ebbe a józan eszébe vetett hi- Joe« bűnös kipróbálásáról, ftét még most, halálra ítélten Igaz, egyet s mást már el- lsem veszítette el. Ezt a hitét árult az orosz tudományos ku. ACIA je^eg 12 °°° TT" !olFan emberek erősítették meg kor° m|g°óvatoTlolt’ éíf csu- nkai ügynökkel es külföldi | benne, mint Queltch. Jól tudta, pán saját nyomorúságos hely- ügynökök megszámlálhatatlan ♦hogy ők vannak többen, és zeteről számoH be neki. Most seregével dolgozik, költségve- lhogy éppen ők> nem ped}g a kipak°Lna tése évi egymilliárd dollár kö- |Hazardok képviselik rül jár, tigazi érdekeit. dent: azt is, , amit eddig is tudott, és azt ia, népük amit Medows professzortól tudott meg