Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-12 / 213. szám

Csütörtök, 1963. szeptember 12. 3 somogyi tfÉpfear r/SÄ/ff Mikor érvényes a végrendelet? Egy kaposvári olvasónk az­iránt érdeklődött, milyen szabá­lyok vonatkoznak a végrendel­kezésre. Végrendelet voltaképpen két­fajta van: közvégrendelet és írásbeli magánvégrendelet. Szó­beli végrendelkezésnek csak ak­kor van helye, ha a végrendel­kező életét fenyegető rendkí­vüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehéz­séggel tehet. Közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet lenni, írásbeli magánvégrenoeletet csak olyan nyelven lehet ér­vényesen tenni, amelyet a vég- rendelkező ért, és amelyen ír­ni, olvasni tud. Az írásbeli magánvégrende­let érvényes, ha végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból ki­tűnik, ha a végrendelkező ele­jétől végig maga írja és alá­írja. Ha nem saját kezűleg írja a végrendelkező — géppel ír­ja, vagy más írja le —, a vég­rendelet csak akkor érvényes, ha két tanú együttes jelenlé­tében aláírja, vagy ha már alá­írta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el. A ta­núknak mindegyik esetben a végrendeletet alá kell írniuk tanúi minőségük feltüntetésé­vel. A több különálló lapból álló végrendelet csali akkor ér­vényes, ha minden lapját el­látják folyamatos sorszámo­zással, és valamennyi lapot aláírta a végrendelkező. S ha tanúk szükségesek, akkor azok is. Nem lehet tanú, akinek a ja­vára szól a végrendelet, kivé­ve, ha a vonatkozó részt saját kezűleg írta a végrendelkező. Nem iehet tanú, aki nem is­meri a végrendelkezőt, aki kis­korú vagy cselekvőképességét érintő gondnokság alatt áll, s nem lehet tanú az írástudatlan. Mikor csökkenthető a személyi alapbér? A munkaügyi miniszter 132/ 1961/23. Mü. M. számú utasí­tása megváltoztatta a vállalati dolgozók személyi alapbérének megállapítására, illetve csök­kentésére vonatkozó rendelke­zést. Eddig a vállalat igazgató­jának mérlegelésétől függött a dolgozó személyi alapbérének — a munkakörre előírt bérté­tel határai között történő — emelése vagy csökkentése. A hivatkozott utasítás értel­mében a dolgozó személyi alap­bérének megállapításához és megváltoztatásához szükséges a szakszervezeti bizottság egyet­értése. A rendelkezés azt is elő­írja, hogy akkor csökkenthető a dolgozó személyi alapbére a munkakörére megállapított bér­tétel határai között, ha a dol­gozó munkájában figyelmezte­tés ellenére mulasztást követ el, s ha az elkövetett hibák vagy mulasztások olyan súlyo­sak, hogy végzett munkáját a korábbinál alacsonyabbra kell értékelni. Apró mulasztások esetében tehát a bércsökken­tésre nem kerülhet sor. Az igazgató intézkedésében a bércsökkentés okát is föl kell tüntetni. A dolgozó az igazgató által megállapított munkabér­csökkentés ellen a vállalati egyeztető bizottsághoz fordul­hat panasszal, * * * MUNKAÜGYI KÉRDÉS: Nyug­díj szempontjából jogszerző időnek számít-e a nem teljes munkaidővel (pL havi 70—100 órával) foglalkoztatott dolgozó munkaideje, ha ezért 40>0—■-800 forintig terjedő munkabért kap? VÁLASZ: A dolgozók társa­dalombiztosításáról szóló 1958. éri 40. számú tvr. 23. paragra­fusa szabályozza a nyugdíj szempontjából figyelembe vehe­tő szolgálati idő tartamát. Eszerint a szolgálati idő a dol­gozó által betegségi biztosítás­sal járó munkaviszonyban töl­tött idő, a társadalombiztosítási jogszabályok szerint pedig a betegségi biztosítás kiterjed minden munkaviszonyban álló dolgozóra, ha munkáltatója ré­szére havi 250 forintot megha­ladó munkabérért munkát vé­gez- ... A közöltek szerint a nyugdíj­jogosultság szempontjából jog­szerző időnek számit a nem teljes munkaidővel foglalkoz­tatott dolgozó munkaideje, ha ez a fő foglalkozása, és ezért havi 250 forintot meghaladó munkabért kap. Ha azonban a hét néhány napján tölti le a heti (48 órát el nem érő) mun­kaidejét. akkor e tekintetben az 5/1959. V. 8. Mü. M. számú rendelet 26. paragrafusa az irányadó. Eszerint azoknál a dolgozóknál, akik fő foglalko­zásuk jellege folytán a nap­tári hétnek csak egyes nap iáin végeznek munkát, a szolgálati idő számításánál csuoán azokat a napokat lehet számításba ven­ni. amelyeken munkát végez­tek. Dr. K. J. A PIÉRT négy és fél millió forintba kerülő, a textilmüvek kö­zelében épülő új raktárát június 30-án kellett volna átadni ren­deltetésének. Aztán július 31-re, majd szeptember 30-ra módosí­tották a határidőt. Aggódva kérdik a PIÉRT vezetői, mi lesz, ha ezt a határidőt is módosítani kelL HOZZÁSZÓLÁS CIKKEINKHEZ Üj kávédarálót kapott a nagybajomi cukrászda »Nagybajom! technika-« című cikkünkben kifogásoltuk, hogy a nagybajomi földművesszö­vetkezet szép cukrászdájában mákdarálóval darálták a kávét, mert az FJK egy hónapja el­vitte az elromlott villany-kávé- darálót. A Szövetkezetek Kaposvári Járási Központja a következő­ket közölte a július 25-én meg­jelent cikk kapcsán: »Az el­romlott villany-kávédarálót nem az FJK, hanem a Finom- mechanikai Vállalat vitte el. A cikk nyomán egy több mint 3000 forintos villany-kávéda­rálót küldött a központ a föld­mű vesszövetkezetnek.« Pőtmunkál rendeli a MÉK »Melyik elsején?« című cik­• künkben a cseri zöldség-gyü- mölesbolt építéséről írtunk. Jú­lius 9-én már szóvá tettük, hogy vontatottan halad a mun­ka. A Kaposvárt Építőipari Ktsz válaszában közölte, hogy augusztus 1-én átadják a bol­tot. Két hete lejárt a határidő, s még mindig nincs kész a bolt. Nagy Sándor, a Kaposvári Építőipari Ktsz elnöke a követ­kezőket fűzte írásunkhoz: »A MÉK július 26-án pótmunkát rendelt. Kérte, hogy csempéz- zük ki a boltot egészen a mennyezetig. A csempét au­gusztus 2-án klüdték meg Bu­dapestről A MÉK-kel együtt augusztus 15-re módosítottuk az átadás idejét. Hátráltatta a munkát a felhőszakadás is, A félig kész tetőszigetelést fel­szakította, a mennyezet át­ázott. Kijavítása három napot vett igénybe. A MÉK augusz­tus 6-án pótmunkában meg­rendelte a bolt körülj árdázá- sát. A zöldségboltban a szövetke­zet legjobb brigádja végezte a munkát. A határidő eltolódásá­ról sem ők, sem mi nem tehe­tünk. Augusztus 14-én jelen­tettük a MÉK-nek, hogy elké­szült a bolt.« Nem volt megfelelő tölcsér »Csak forintos van ...« című írásunkban szóvá tettük, hogy az fmsz mozgóárusa nem adott ötvenfilléres fagylaltot a gye­rekeknek a nagyatádi strandon. A Szövetkezetek Nagyatádi Járási Központja a következő­ket válaszolta az augusztus 15-én megjelent cikkre: »A Nagyatád és Vidéke Földmű­vesszövetkezet hibát követett el. Nem intézkedett, amikor a FŰSZÉRT Vállalat nem szál­lított tölcsért a 25 grammos fagylaltnak. A szövetkezet Bu­dapestről rendelt tölcsért.« 18 000 forintot kapnak a bábosok »Nagy ígéret — alig valami támogatás-« című cikkünkben megírtuk, hogy az idei kultu­rális szemléről hiányzott a mű­kedvelő bábművészet. A Nép­művelési Tanácsadó központi bábműhelyt szeretett volna lé­tesíteni, a terv azonban kútba esett, mert megvalósítására nem adtak pénzt. Tari János, a megyei tanács művelődésügvi osztályának ve­zetője a következő tájékozta­tást adta a július 30-án megje­lent cikkel kapcsolatban: »■Megtárgyaltuk a Népművelé­si Tanácsadó bábművészeti elő­adójával a központi báfomű- hely létrehozását. Az ősszel országos bábkonfe­rencia lesz Kaposváron. Addig beszerezzük a költségvetésben biztosított 18 000 forintból a legszükségesebb bábokat. A megyében levő műkedvelő báb­csoportok — kölcsönzési díj el­lenében — megkaphatják majd a bábokat. A művészeti ág fej­lődését a bábfigurák központi kölcsönzésével, tervszerű és hozzáértő irányítással segíti a művelődésügyi osztály. Csur­gón, Marcaliban a bábcsoport saját készítésű bábokkal dol­gozik.« Megszüntettük a titkos kölcsönzést »Kölcsönzés titokban« című írásunkban szóvá tettük, hogy a fonyódi strandon csak »titok­ban« juthat fürdőruhához a fürödni akaró vendég. A köl­csönzésből származó bevételt nem a tanács, hanem a kabi­nokat és mellékhelyiségeket kezelő nénike teszi zsebre. Magyar Imre, a Fonyódi Községi Tanács vb-elnöke a következőket válaszolta az augusztus 19-én megjelent cikkre: »A mellékhelyiségeket kezelő Potyondi Erzsébet a ta­nács tudta és beleegyezése nél­kül kölcsönzött fürdőruhákat. Alkalmazottunkat figyelmezr- tettük, a jövőben nem tesz ilyet.« Eljárás indult a szabálysértő kisiparos ellen »Ínyencségeik« című cikkünk-ben kifogásoltuk, hogy a fonyódi halsütő mellett csemegekukori­cát főző Magyar Tenger Tsz nagy szemetet hagyott. Egy kis­iparos 2 forintért árult vatta­cukrot, pedig egy-egy adagban csupán 1—1,5 dekagramm por­lasztó« krstálycukor lehetett. A Fonyódi Községi Tanács közölte, hogy az augusztus 22-én megjelent cikk nyomán kevésbé forgalmas helyre szál­líttatta a korszerűtlen üstöket. A Fonyódi Járási Tanács kereskedelmi csoportja ellen­őrizte Tóth János budapesti kisiparost. Két vattacukor alig nyomott öt dekát, noha a kis­iparos kalkulációja szerint egy­hez 6 deka cukrot használ föl. Tóth János darabonként 1,17 forinttal károsította meg a ve­vőket. A kereskedelmi csoport szabálysértési eljárást indított a kisiparos ellen. KISZ-esek társadalmi munkája Elismerésrernéltóan vett® ki részüket a társadalmi munkából a siófoki járás KISZ-fiataljai. A télen igen sokat segítettek a hólapátolás­ban, az árvíz idején is dere­kasan helytálltak, nem külön­bem a gabanabetakarításkoe Most pedig az őszi munkákra készülnek. Balatonújhelyen az állami gazdaság fiataljai már csaknem 2000, a balatcmszaba- di alapszeirvezetek tagjai pe­dig megközelítőleg 1000 órái segítettek. A bálatankilitS KISZ-esek az iskola építésé­nél téglát hordtak, földmun­kát végeztek; a ságváriak két vasárnap hordták a kévéket a termelőszövetkezet földjén. A fürdőidény megindulása előtt a siófoki gimnázium 70—80 tanulója segítette a strand rendbehozatalát. A siófoki alapszervezetek két játszótér rendbetételét is vállalták. Föld­munkát végeznek majd, és fölszerelik a siófoki üzemek ugyancsak társadalmi munká­ban készített hintáit és egyéb játszóeszközeit is. A barcsi járási KISZ-bizottság véd­nökséget vállalt a határőrséghez való bevonulás fölött. A sorozás alkalmával arra érdemes fiata­loknak javasolta, hogy a határőrség kötelékében tölt­sék le szolgálati idejüket. Szilhalmi Márton, a KlSZ-bi- zottság agit.-prop. titkára a sorozá­son megbízólevelet nyújtott át Hajmási Józsefnek, a bares, területi BJSZ-szer- vezet szervező tit­kárának. próbálására. Szinte nem is ké­telkedett abban, hogy sok bajt Jkozott, amelynek következmé­nyeit még csak sejteni sem fe­iet. Most persze mindent meg­tesznek, hogy leplezzék a ka­tasztrófát, illetve legalábbis hökkentsék nagyságát. Köny- íyen lehetséges azonban, hogy i Szent Patrick-sziget most losszű ideig fogja mérgezni radioaktiv anyagokkal a lég­sört, méghozzá jelentős terüle­ten. Nos és az a néhány tudós, tábornok és tiszt, akik elpusz­tultak? Ugyan, hisz az vég- aredmónyben semmiség ahhoz i politikai kudarchoz képest, amely most az egész nyugati tömböt éri. Képzeljük csak el, micsoda ütőkártyát kapnak ké­sükbe a magfegyver eltiltásá­nak hívei! Törődhetnek ilyen botrány közepette holmi tá­bornokokkal, akikből békés viszonyok között amúgy is Eaemmelláthatóan túltermelés ran! Queltch, aki úgy látszik, még az ilyen drámai helyzet­ijein is el tudott aludni, ismét a professzorhoz fordult, és alig hallhatóan így szólt: — Nem tudom, mit adnék most, ha csak félszemmel lát­hatnék egy darabka kék eget. De hisz ez nevetséges dolog, ugye? Nem ez a vágy, hanem az, hogy nincs már mit adni érte.:. Aztán felsóhajtott, és hozzá tette, de már más, rideg han­gon: — De az atomdühöngők számára ez nagyszerű tudo­mány. Persze, maguk tudósok számára is;;. Hiszen maguk szédítették el őket a szuper­bombákkal. Lám, ezért is kí­sérleteznek olyan lázas siet­séggel .:: Medows hallgatott, és Queltchnek úgy rémlett, hogy az öreg megsértődött. Pedig hát ő nem akarta megbántani. Tetszett neki a professzor, rendes, becsületes embernek látszott. — Én nem személy stzerint önre céloztam — szólalt meg ismét Queltch, s hangja észre­vehetően meglágyult. — Álta­lában a tudósainkról beszél­tem ;;; Ne tudták volna, hogy a »Big Joe« nem is olyan »tiszta« bomba? — Nekem nem volt tudomá­som róla, Sam, higgye el.., Medows professzor lalküs­Kalapgőzölés, kesztyűtágífás Sok gondot okozott a kapos­vári férfiaknak, hogy sehol sem tudták a kívánt formára igazáttatni új kalapjukat. A Somogy megyei Iparcikk-kis­kereskedelmi Vállalat most készített egy kalapgőzölőt. Nem kell a jövőben hetekig, hónapokig gyűrögetni a kala­pot, hogy valami formája le­gyen. A gőzölőt a Május 1. u, 116-os boltban helyezik el, ugyanitt kezdi meg működését a kesztyűtágító is. menete valóban tiszta volt, mi­vel előtte is csak most lett tel­jesen világos, hogy miért hív­ták meg a »Big Joe« kipróbá­lásához. Arra volt szükségük, hogy olyan szakember, mint ő, Medows rofesszor, mondjon véleményt az új bomba radio­aktivitásáról. — Mondja meg nekem, pro­fesszor úr, tisztá lelkiismeret­tel, létrehozható-e egyáltalán a »tiszta« bomba? — kérdez­te Queltch, és Medows szemé­be nézett. — Hisz most már nem kell félnie attól, hogy ha­dititkot árul el: magunkkal visszük a másvilágra. — Mit válaszolhatok én erre magának, Sam? — szólalt meg Medows elgondolkodva. — Persze létre lehet hozni a »úszta« bombát is, ha nagyon akarja az ember, és ha a hid­rogénbomba töltetét olyan anyagokból való burokkal vesz- szük körül, amely neutronokat elnyelő bőrt tartalmaz. De hát az ilyen bomba pokolian sok­ba kerülne, nálunk pedig most az a fő irány, hogy minél ol­csóbbá tegyük a magfegyver előállítását. Ilyen értelemben a háromrétegű »piszkos« bom­bák a legolcsóbbak. Mint ahogy már azt hiszem, említet­Az andocsi Az andocsi Kossuth Terme­lőszövetkezet irodájában, dol­gozik Ürge Imréné anyag­könyvelő, Hornuk Ferenc bér- számfejtő és Nagy Erzsébet könyvelő. Reggel hét óra táj­ban jönnek be, s hogy med­dig maradnak, az a munkától függ. Előfordul, hogy este fél nyolckor még világítanak a könyvelés ablakai. Sokszor ha­za is visznek a kartonokból. Hamuit Ferenc a megala­kulástól dolgozik a szövetke­fcem magának, urán—238-at helyeznek él bennük, és ez- redannyiba kerülnek, nrnt bármely más atomrobbanó­anyag. — Ezek szerint ez az egész lárma, amit a »tiszta« bomba körül csapinak, nem egyéb, mint propaganda? — kiáltott fel Queltch. — Hisz a »tiszta« szó olyannyira megnyugtatóan hangzik; E propaganda-füst- függöny leple alatt pedig láza­san keresik nemcsak a legol­csóbb, hanem a legpusztítóbb erejű »piszkos« bombát is? — Valahogy így van, Sam,.. — Hát igen .;; — sóhajtott nagyot Queltch; — Vidámul az élet bolygónkon! Nem átoaród- zik az embernek idő előtt el­patkolni, de az ilyen világban nem is olyan kellemes dolog élni Ismét elhallgattak, mind­egyik a maga gondolataival volt elfoglalva. Queltch csalá­dos ember volt: felesége és két lánya. Hogyan élnek majd nélküle?,i (Folytatjuk.) zetbem. Az első évben mezei munkás volt, majd brigádve- zetőnék tették meg, s végül az irodára került. — Hogy melyik munkát sze­retem jobban? — ismétli a kérdést. — Nehéz eldönteni. Először azt hittem, hogy so­se szokom meg az irodát. Hiányzott a föld, a szabad természet. Ha időm engedi, most is kimegyek a határba körülnézni. Részt vesz a község étebé­nek irányításában is. Tanács­van elég gond­ja. Az egyik legnehezebb ten- inivalö most a dolgozók isko- |lája hetedik-nyolcadik osztá­si yénak megszervezése. Sok {fáradságba kerül a cigányok beiskolázása is. Ürge Imréné az év elején került át az fmsz-től a ter­melőszövetkezetbe. Jól érzi itt magát. Nagy Erzsikével megértik egymást, bizalommal vannak egymás iránt. Tavaly például közös társadalmi mun­kát vállaltak. Esténként ka- rádi hímzéssel készítettek egy függönyt a fóti gyermekváros lakóinak. Csönd, nyugalom van ma az irodán. Az elnök, az agro- nómus már korán reggel ki­ment a határba, az emberek sem érnek rá bejönni, mert vetnek, silóznak. Mindhármuk előtt számosz­lopok. összeadnak, szoroznak. Gépiesnek tetszik ez a mun­ka, mégsem az. Erzsiké félre­tesz egy oldalt, majd tűnődve a falra mered. A másik kettő megértőén mosolyog össze. — Csak kérdezze meg, mi tesz egy hét múlva Erzsikéék- nél — unszolnak. A lány pipacsvörös. — Az esküvőm — rebegi, s máris érthető az előbbi el­merengés. Még az is megbo­csátható, ha néha a számok helyén vőlegénye arcát látja. Elmesélik egymás szavába vágva, hogy a szövetkezet hozta össze Erzsikét Pavelka Bélával, aki állami gazdaság­ból került ide kertészeti üzerná gvezetőnek. — Könnyen ment az ismer­kedés — mondja Erzsi —, bár eleinte csak munkatárs­ként néztünk egymásra, ké­sőbb aztán... — Nem fejezi be a mondatot, úgy is tud­juk. Napok óta készülődnek a lakodalomra. Az új pár laká­sa már készen áll; a bútort szüleitől kapta Erzsi, a sző­nyegeket, a teatűzhelyet vő­legénye spórolta össze. Az iroda két idősebb dolgozója tréfás tanácsokkal látja el a lányt, akár kéri, akár nem. Erzsi egy darabig tűri, majd látszólag úgy belemerül a számolásba, hogy szinte nem is hall. Közeleg az este, készülőd­nek haza. Az esti programot mindegyikük »kidolgozta« mór Ürgénét várja kisfia, a harmadikos Imike. Bár kitűnő tanuló, azért kell vele foglal­kozni. Tanulni is szeretne Ür- géné, a jövő hónapban vizsgá­zik Kaposváron kereskedelmi ismeretekből. Hornuk Ferenc a ház körül segít ma esté, (burgonyát Kell felhoznia a kertből. Erzsiké fő elfoglaltsá­ga: vária vőlegényét vissza, aki Siófokra utazott a mar­xizmus—leninizmus esti egye­temre. Hazamegy mindenki, csak Zagarics János álte+fervészté- si brigádvezető küszködik to­vább a számokkal az irattár­ban berendezett ■ kis imdólá­ban. Strubl Márt»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom