Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-05 / 207. szám

Csütörtök, 1963. szeptember 5.

3

SOMOGYI NÉPLAP

Az út

Nagy fába vágták fejszéjüket Lipótfa meg Bárdudvarnok és a két falu közötti apró települések lakói. Megunták már az elzárkózott életet, az esőzések utáni vendégmarasztaló sarat, latyakot — utat, bekötő utat szeretnének építeni, amely összekapcsolná őket a várossal, a környező községekkel. Mert Bárdudvarnokig van bekötő út, de Lipótfát ősszel meg télen csak vonattal vagy gyalog lehet megközelíteni. S nem kell mondani, hogy mit jelent ez például akkor, ha valaki azonnali orvosi kezelésre szorul.

Az erdőgazdaság 1955-ben elkezdett építeni egy utat, tizenhét kilométer hosszú lett, és Lipótfát Enyezddel köti össze. Vagy ezer emberen segítettek már így is, hiszen kövesúton juthatnak el az állomásig. De ez csak a kezdet volt. Az élet sürgeti, hogy tovább ked lépni. Ezért született meg az ötlet, hogy épüljön út Bárdudvarnok és Lipótfa között is.

A terv szép, és ígéret van rá, hogy a sokmilliós egyéb beruházások mellett ide is csurran- cseppen valami. Ha megépítenék az utat, kimozdulna évszázados elmaradottságából ez a vidék, sőt már olyan elképzelésekről is hallhatni, hogy a környéket Kaposvár nagyszerű kirándulóhelyévé lehetne tenni. Mert turisztikai szempontból gyönyörű ez a vidék erdeivel és tisztásaival, csörgedező forrásaival. Persze az úthoz pénz kell, sok pénz, majdnem hatmillió forint. Mert a terv szerint Bárdudvarnokról folytatva a bekötő utat, a vasút mentén jutnának el Lipótfáig, a tizenhét kilométeres erdei útig. (Így máris huszonhárom kilométerrel növekedne a megyei úthálózat, s ez nem lebecsülendő!)

A Bárdudvamoki Községi Tanács már 1962 júliusában rendkívüli tanácsülésen foglalkozott az útépítés gondolatával, akkor ugyanis egy pillanatra fölcsillant a remény, hogy érdemes valamit kezdeni. Érthető, hogy első fellángolásra lelkesen, odaadóan 250 000

forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel az emberek, fuvarozást vállaltak meg ku- bikolást, vagyis minden olyan munkát, amihez nem kell szakképzettség Aztán eszükbe jutott az is, hogy a termelőszövetkezetet a Bárdudvamoki Állami Gazdaság patronálja, s arra is számítottak, hogy onnan is kapnának gépet, ha szükség lenne rá. Így kijött vagy 300 000 forintnyi összeg, amivel már oda lehet állni a hivatalos fórum elé: tessék, mi ezt tudjuk adni, igaz, nem sok, de mégis több a semminél.

Üjra tanácsülésen foglalkozik majd az útépítés ügyével a két község, mert egyre határozottabb formát ölt az elképzelés. Bizottság alakult, s tárgyalnak már a szükséges tervdokumentáció elkészítéséről is. A mérnök az év végére ígérte az anyagot. S akkor már csak a minisztérium igenjére lesz szükség.

Utat akarnak a lipótfaiak, a zsippóiak, a bárdudvamokiak. Van, aki pesszimista, s azt mondja, úgysem lesz belőle semmi. De a többség másként vélekedik. Ügy gondolkodnak, hogy minden rendelkezésre álló eszközt meg kell ragadni. S nekik van igazuk,

P. Gy.

Meghalt Gimesi Aurél, a munkásmozgalom régi harcosa

Gimesi Aurél, a munkás- mozgalom régi harcosa 85 éves korában elhunyt. Temetése ma délután fél 4 árakor lesz a Nyugati temetőiben:

• * *

A szocialista forradalom szerény, de jelentős harcosát vesztettük el Gimesi Aurél elvtársban. Több mint fél évszázadig volt szervezett munkás. Nevét, tetteit 1919 dicső napjaiban írta be történelem- könyvébe a somogyi forradalmi munkásmozgalom, ö volt az, aki 1919. március 10-én — tíz nappal a győztes proletár- diktatúra kikiáltása előtt — a szakszervezet nevében lefoglalta, és ezzel néptulajdonba vették a Mezőgazdasági Ipar R. T. kaposvári cukorgyárát és malomrészlegét. Tevékeny, fáradhatatlan harcosa volt a Tanácsköztársaságnak. Az ellenforradalmárok lefogták, bántalmazták, börtönbe vetették, de ő sohasem szakadt el a forradalmi munkásmozgalomtól, önzetlenül, tevékenyen szolgálta a pártot és a népet a felszabadulás utáni években js. Emlékét kegyelettel megőrzi a hálás ufókor;

Egyesülés előtt

Gondokban a Tabi Műszaki Ktsz

A ktsz-elnökök egyik értekezletén elvként szögezték le, hogy ahol mód van rá, egyesíteni kell a kisipari termelő- szövetkezeteket. Erre — mondták — azért van szükség, hogy a ktsz-ek jobban fejlődhessenek, megfeleljenek a szolgáltatás követelményeinek. Sok szövetkezet ugyanis egyedül képtelen korszerűsíteni berendezéseit, bővíteni hálózatát.

Az összevonások szükségességét a ktsz-elnökök többsége elismerte. Várható volt azonban némi ellenállás is elsősorban azoknál a ktsz-eknél, ahol eddig jól vagy valamivel jobban gazdálkodtak, mint az a szövetkezet, amellyel egyesülni fognak. Ez történt most Ta- bon. A járási párt- és tanács vb júniusi együttes ülésén javasolták, hogy december 31-ig egyesítsék a tabi műszaki és vegyesipari ktsz-eket. A javaslatot a KISZÖV is támogatja, hiszen ha végrehajtják, az egyesített szövetkezetek előtt megnyílik a gyors fejlődés útja. A vegyesipari ktsz tagsága és vezetősége a legutóbbi közgyűlésen fölismerte az egyesítés előnyeit, és mellette foglalt állást;

Tyereskova és Bikovszkij Szófiába látogat

Szeptember 9-én lesz a felszabadulás 19. évfordulója Bulgáriában. Az idei ünnep talán az eddigieknél is nagyobb szabású lesz: emlékezetessé teszi Valentyina Tyereskova, a világűr első hősnője és Valerij Bikovszkij, az ötös számú szovjet űrrepülő jelenléte. Az űr- ikrek vasárnap érkeznek Szófiáoa, s ott-tartózkodásuk minden bizonnyal a bolgár—szovjet barátság nagy ünnepévé is teszi szeptember 9-ét. (MTI)

HASZNOS ÚJÍTÁS A TRANSZVILL-NÁL

Nem ilyen egységes a véleménye a műszaki ktsz vezetőségének és tagságának. Kételkednek az egyesülés helyességében, s határozatlanok. Kívülállók és némelyeik a vegyesipari ktsz tagjai közül úgy vélik, hogy a műszaki ktsz azért fél az egyesüléstől, mert felosztható nyeresége valamivel mindig több volt, mint az egyébként nem rosszul gazdálkodó vegyesiparinak, és mert az utóbbinak még mintegy 350 000 forint adóssága van az egyik üzletházra.

Elfogadható indok ez? Aligha. Hisz jó gazdálkodással, ha nem is az első évben, de hamarosan elérhetnék vagy megközelíthetnék a műszaki ktsz felosztható nyereségét. A mű- szaki ktsz dolgozóit különben nem érné lényeges károsodás, mert szakmájuk sajátosságainak megfelelően valamivel több lesz a fizetésük, mint a vegyesipariaknak, tehát több osztalék is jut nekik a bérezés arányában. A hitel visszafizetése sem égető gond, hiszen a vegyesipari ktsz-nek mintegy 600 000 forint tartalék vagyona van. A húzódozás oka inkább az, ami a műszaki ktsz elnökének szemléletében . megnyilvánul. Ugyanis ezt mondta: »Jó, jó, egyesülünk. De mi lesz akikor, ha nem sikerül a dolog? A tagság azt fogja mondani, eladtuk a szövetkezetei ..; Én nem foglalok állást ebben a kérdésben. Mert ha azt mondom, hogy nem kell egyesülni, ellentétbe kerülök az irányelvvel, a KISZÖV és a tanács véleményével. Ha azt mondom, hogy kell, s netán balul üt ki, a tagság elsősorban engem fog okolni.«

Az elnök langyos véleményével nem lehet egyetérteni. Hibás a műszaki ktsz vezetősége is, mert bár tisztábban látja az összefüggéseket, mint a tagság nagy része, mégse foglal el határozott álláspontot az egyesítés mellett. így nem lehet odaállni a közgyűlés elé! Mert hogyan győzze meg a tagságot az összevonás helyességéről az az elnök, aki maga sincs vele tisztában, aki nincs meggyőződve igazáról, s vajmi keveset tud mondani a jövőről.

Megértjük, hogy minden új előtt felmerül a kérdés: vajon jó lesz-e? Ez eddig még egészséges aggodalom. De túlzásba vinni nem szabad. Az ugyanis, hogy az egyesítés eredményes lesz-e, nem a végzet hatalmától, hanem csakis a két ktsz vezetőitől, tagjaitól függ; Saját kezükben van jövőjük, s az olyan lesz, amilyenné formálják. Ha jól gazdálkodnak, az eddigi eredményeket túlszárnyalhatják. Ha csak ím- mel-ámmal dolgoznak, s kény- szerűségnek tekintik az egyesítést, akkor már most biztosra vehetik, hogy — az elnök szavaival élve — balul üt ki a dolog.

Szerintünk mindkét ktsz vezetősége és tagsága elég tapasztalt ahhoz, hogy az összevonás fölvetette problémákat megoldják, és teljesítsék a szolgáltatásban rájuk háruló feladatokat. Kétségtelen, nem kellemes kizökkenni a megszokott mederből. De se ez, se pedig a vélt vagy valóságos bérezési nehézségek nem homá- lyosíthatják el a fő célt, nem akadályozhatják meg a fejlődést, a lakosság igényeinek kielégítését.

Szegfedi Nándor

Már az ötödik versenytájékoztatót adták közre az idén Balatonújheíyen

A TR ANSZVILL szerszámműhelyében készítik azt a célberendezést, mely lehetővé teszi a szigetelőknek kéngrafittal való kiöntését. Eddig drága importanyagot használtak föl erre a célra. Lovas József újítása jelentős hasznot jelent a népgazdaságnak. A célberendezést Tolnai Tibor szocialista brigádja készíti.

A' munkaverseny ott eleven igazán, ott hozza meg a kívánt eredményt, ahol rendszeresen értékelik, s állandóan tájékoztatják a dolgozókat a verseny állásáról. A Balaton- újhelyi Állami Gazdaság szép példáját adja ennek. A munkaverseny évről évre számtalan kiugró teljesítményre serkenti a dolgozókat. Lelkesen és odaadással teljesítik feladataikat, hiszen nem marad el az elismerés egy-egy munkaszakasz befejeztével, mindig tudják, hányadán állnak.

N. Toman:

A

alO

Kisregény

JÓ*“

foglyai

Fordította: Sárközi Gyula .

fgVo 4

I

iv.M

m

Hazard utasította Queltchet, hogy felelje a következőket: fölvételeket nem sikerült készíteniük, mivel a tv-kamera túlságosan hamar tönkrement.

— Értettük — felelte a tengernagy. — Mindjárt egy új tv kamerát függesztünk a sziget fölé, bekapcsolhatják a készüléküket.

A képernyőn egyre világosabban rajzolódott ki a végtelen óceán látványa. Először sűrű, tompán csillogó sötétszürke tömegnek tetszett. Aztán felszíne fokozatosan világosodni kezdett. Rövidesen pedig kirajzolódott a Szent Patrick- sziget sárgás foltja is.

— Nagyon magasan van a

— Hát a mi megmentésünkEbben az évben már az ötödik versenytájékoztatót bocsátotta közre a gazdaság szak- szervezeti bizottsága. Miről ad számot a tájékoztató? Kitűnik belőle, hogy a nyári betakarításban, a zöldség- és gyümölcsszedésben eredményes, jó munkát végeztek a gazdaság dolgozói. Schvartz János csapata a pillangós széna betakarításában, Góren József és Sebestyén Imre a komibáj nara- tásban ért el sikereket. Idejében, szakértelemmel végezték el feladatukat éppúgy, mint a zöldségtermesztésben Balogh Jánosné, Nikii Istvánná és Horváth Mária munkacsapata.- Versengésük is segített abban, hogy a zöldborsó termelési ter- vét 104, a zöldbabét 105, az

A tengernagy rádiósa igazolta Hazard tábornok rádió- gramjának vételét, és közölte, hogy egy fél óra múlva ismét összeköttetést teremtenek egymással.

Míg a következő rádióbeszélgetésre vártak, elrendelte, hogy majd ismét az Old által számba vett éle- valaki, lem egyharmadát osszák ki a »gamizonjának«.

— A konyakot majd közvetlenül az óvóhely elhagyása előtt isszuk meg — kacsintott vidáman Medows professzor felé.

— Hát ezek kicsodák? — kérdezte a tábornok. — Megint a japánok?

— Nem, kínaiak — felelte Medows.

Rólunk egy szót sem szólt? tv-kamera — jegyezte meg — szólalt meg csalódottan Old. Queltch gondterhelten. — Ak— Várjon, Eddy — legyin- kora magasságból aligha lát- tptt Hazard elégedetlenül. — hat valamit az ember a szige- Queltch úgy látszik, még nem tünkből.; j

az egész szöveget kapta meg. Hazard tábornok hanyag

— Ennyi volt az egész, Sir mozdulattal félretolta a rádió... öt perccel a kijelölt idő- kezett Hazard. — Még aztán pont előtt Queltch bekapcsol- elszalasztjuk az »Omár«-t.

ta az adó-vevőt.

— Menjen csak lassan végig az éteren — utasította Hazard a rádiótechnikust. — Kíváncsi vagyok, mi újság a világban. Az a benyomásom, professzor, mintha már ősidők óta volnánk itt bezárva.

A hangszóróból érthetetlen nyelvű, szaggatott beszéd hallatszott.

— vakkantott a rádiótechnikus mérgesen.

— Hát ez furcsa . =; — vono- A beszédet zene váltotta fel, gáttá vállát a tábornok, & szóbeszélni kezdett rakozottan bekapcsolta a tv-t.

Miközben arra várt, hogy bemelegedjenek a csövek, parancsot adott Queltchnek.

— Kérdezze meg tőlük, érintkezésbe tudtak-e lépni szomszédos szakasszal.

A rádiótávíró aprókat kattogva ismét megszólalt. Hazard Medowshoz fordult:

— Professzor, készítse elő a mérőműszerek által közölt adatokat. Még most is ugyanazt mutatják?

— Még mosit is — felelte Medows.

— Kép! — kiáltott fel a tv— Franciák?

— Igen, franciák.

— Honnan?

— Azt hiszem, Kambodzsából vagy Laoszból.

No, elég volt — rendelPontosan a kijelölt időpontban gyors, szaggatott és igen magas hangon megszólalt a torpedóromboló morzejele. Queltch alig győzte jegyezni. Amikor pedig Hazard elolvasta Dixon rádiógramját, kiderült,

hogy a tengernagy azt kérdi, készülék közelében ülő Eddy, sikerült-e lefényképezniük a Old izgatottan és gyorsan csa- »Big Joe« robbanásának tele- vargatni kezdte a beállító gom- víziós közvetítését. bei.

technikust, és a tv-készülék elé ült.

— Nem számít — mondta fölényes hangon —, a kamera rövidesen lejjebb ereszkedik. Eddy, ne csavargassa annyit azt a gombot! Teljesen mindegy, hisz úgysem látni egyelőre semmit.

— Hogyhogy semmit? — ki- a áltott fel Old. — Nézzen csak

ide. Látja? Azt a kis foltot? Alighanem Dixon tengernagy torpedórombolója.

— Igaza van — bólintott Hazard. — Rendkívül éles a szeme, Eddy. De azért csak hagyja békén a készüléket. Hát magánál mi újság? — fordult a rádiótecnikushoz, aki ismét jegyezni kezdte a hajó adását.

— Közük, hogy a másik szakasszal még nincs érintkezésük.

re kigondoltak-e már valamit? | uborkáét 148 százalékra telje— Rövidesen repülőgépről fertőtlenítő homokot fognak szórni a sziklára, mely alatt óvóhelyünk húzódik. Beborítja a fertőzött részeket, és legyengíti radioaktív sugárzásukat.

— Közölje velük Medows professzor számadatait — adta ki az utasítást Hazard.

Queltch leadta a szikla radioaktivitását jelző adatokat, és közölték vele, hogy egy óra múlva ismét álljon vételre.

Parancsot kapott arra is, hogy az összes további beszélgetéseket csak rejtjelesen szabad folytatni;

AGGASZTÓ VÁRAKOZÁS

A Szent Patrick-szigetet most már nemcsak sokkal világosabban lehetett látni, hanem nagyobb méretekben is. Néhány perc múlva pedig körvonalai betöltötték a tv-készülék egész képernyőjét.

— Rövidesen bizony láthatjuk maja a sziklánkat is — jegyezte meg Eddy Old. Látván, hogy milyen élénk lett főnöke, ő is felélénkült, és már nem is kételkedett többé abban, hogy hamarosan megmenekülnek. Mi több: je- gyezgetni kezdett valamit füzetébe.

0Folytatjuk.)

t sítették.

A tájékoztató nemcsak értékkel, hanem emlékeztet a ko- trábbd felajánlásokra is. Májusiban a gyümölcsös dolgozói a í kétezer helyett 2224 mázsa kaj- [szibarack termelését vállalták; [Most a betakarításkor kide- írült, hogy felajánlásukat 12 [százalékkal túlteljesítették. | Méltán érdemeltek dicséretet iPotó Ferenc és Ercsi Ferenc [szakmunkások, valamint a • Geister Eta KISZ ifjúsági tálbor tagjai. A tájékoztató ró- [luk sem feledkezik meg.

A részletes és rendszeres értékelés lendületet ad a bálákon újhelyi dolgozóknak. Ez a [magyarázata annak, hogy évek [óta élénk versengés folyik a [gazdaságban.

Nem fog rohadni a burgonya

Egy különleges preparátummal való beporzás után a burgonyagu- ; mók két éven át megőrzik frlsse- ségüket és teljes táp értéküket. E beporzás elvégzésére Rjazanyban >'MKP—4« néven speciális gépet gyártanak. A gép egy óra alatt 4 tonna burgonyát munkál meg. Az iidén Rjazanyban elkészül e gépek első sorozata.