Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-28 / 227. szám

Észrevételek a nyári üdítőital-ellátásról AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MCGVEI TANACS LAPJA Ma este .....’ll A T f) ]? í v-bemutató IP Miért titkoltátok előttem?!., (Tordy Géza és Széfhere Vera.) Visszatér a múlt.,. (Ráday Imre, Tordy Géza, Szakáts Miklós.) .;. A múlt néha visszatér, hiába takargat a hamis ke­gyelet fátylával másfél évti­zede történteket az, aki nem képes, gyáva leszámolni ve­lük. Pedig sok veszélyt, sok tragédiát rejtenek miagukban az élet ilyen zsákutcái. Szé­kely Júlia tv-játéka ezt a gondolatot veti föl, és bonta­koztatja ki a bűnügyi nyo- mazás külsőségeit, izgalmait és feszültségét megtartva, de mély, nemes lélektani elem­zéssel. A bűnügyi témájú televí­zió® játék főszereplői — egy orvosprofesszor és felesége — féltékenyen őrzik a csa­ládi ereklyét: egy tőrt. A tőr — a múlt... Fiuk a mai fia­talok egészséges ösztönével idegenkedik, lázad mindm hamis hagyomány P11en. Ti­zennyolcadik születésnapján látogató érkezik a családhoz. Néhány szó, és a család nyu­galma, boldogsága felborul. Szembe kell nézniük a múlt­tal... Székely Júlia két évtizede jelentkezett az irodalomban, színművel. Üjabban két mű­ve igen népszerű: a Vándor­évek című Liszt-regénye és visszaemlékezései tanító- mesterére, a »Bartók tanár úr-“.; A tőr című tv-játékát Mi- hályfi Imre rendezte. ) OOCOOOOOOOOOOOOOOOOOO« Az üdülési idény kezdetekor foglalkoztunk az üdítőital-el­látással. Megírtuk, hogy a me­gyei tanács ipari osztálya kor­szerű gépeket állított munká­ba fonyődi és kaposvári üze­műiében. Arra is törekedett, )hogy rendezze a vitás kérdése­iket a kereskedelemmel. A me­ggyei tanács kereskedelmi osz- Itálya meglehetősen hűvösen ^szemlélte az ipari osztály erő­ifeszítéseit. Továbbra is ború­látó maradt. Nem hitt például )abban, hogy sikerül az iparral jbözös nevezőre jutni a meg­rendelést illetően. Sajnos, ez rá is nyomta bélyegét a mim­ikára. A nyáron gyakran elő­lfordult, hogy nem volt üdítő ji tál az elárusítóhelyeken, a Iboltckban, a vendéglőkben, hlyemkor fellángolt a vita ár­iról, hogy ki az oka ennek. A jlke.reskedelem rendszerint az- jzal védekezett, hogy az ipair [nem szállít, az ipar pedig azt ^igyekezett bizonyítani, hogy a [kereskedelem a hibás. A nyár megmutatta, hogy a [hibákat, a nézeteltéréseket [legtöbbF-ör szállítási és rak­tározási nehézségek, az áru­rendelés .hiányosságai okozták. ISok boltos, vendéglős zúgoló- jdott amiatt, hogy nem elég igyakran szállított árut vagy késve érkezett meg a szikviz- íüzern gépkocsija. Az is előíor- [dult, hogy amikor megérkezett ja hűsítő ital, az elárusítók tem vették át. Ezt vagy azzal lagyarázták, hogy nincs rak­táruk, nem tudják hol tárolni [vagy azzal, hogy Bambival írem tudják növelni a forgal- jmat. Vannak — úgymond — ,o!yan, főként fiatal vendégek, lakik egy üveg hűsítő ital mel­lett táncolják át az éjszakát. Az ipari irányító szervek A fagybiztosítás kiterjesztése 1962-ben vezették be kísér­letképpen a fagybiztosítást. Ez jósak a kalászosok fagykáraira [terjedt ki, azoknak is csak tő- 5 kiiagyásos káraira. Nem vo- jnatkozott a fagy egyéb megje­lenési formáiból — felfagyás, 5 ki pallós stb. — eredő károkra. [Az első évben az Állami Bizto- 5sító 38 millió forint kártérítést [fizetett a fagykárt szenvedett j termelőszövetkezeteknek, pe- 5dig a közös giazdaságoknak 5 csak kisebbik része kötött 5fagybiztosítást. A tapasztala­itok azt mutatják, hogy a fagy- 5biztosítás jól szolgálja a ter- [melőszövetkezetek érdekét. Ezt ja biztosítást csak azok a tsz-ek [köthetik meg, amelyek >terme- I lőszövetkezeti vagyonbdztosí- >fással is rendelkeznek. A jövő évre köthető fagybiz- Qtosítás alapján megtérítik a O termeflőszövetkezeteknek a [szántóföldi műveléssel termelt ) növényekben okozott olyan J fagykárokat, amelyeknek kö­vetkeztében a növényt ki kell -^szántani, vagy ha 60 százaié­ul kot meghaladó áUományritku­O ' O O lás következik be. A fagybizto­sítás nem terjed ki a magve­téssel vagy a palántázással termelt zöldségfélékre. A termelőszövetkezetek álta­lában a szántóföldi terület 60 százalékán termelnek olyan növényeket, amelyek fagyve­szélynek vannak kitéve. En-nek megfelelően a közös gazdasá­gok a megművelt szántóterület 60 százaléka alapján fizetik a fagybiztosítás díját. Ez kát. holdanként 40 forint. A jutái kovácsok (Tudósítónktól.) Nem állítom, hogy Csiszár Fe­renc és Tóth István jutái kovácsok a legkorábban kelő emberek a fa­luban, de az biztos, hogy reggel ötkor már pattog a tűz, és a ké­sőbben kelőknek pengő kalapács­szó ad ébresztőt. A Szabadság Tsz két ügyes iparosa nem ismer elfek­vő munkadarabokat. A munkaidő lejárta nem akadálya a sürgős se­gítséget kívánó gépek vagy szer­számok javításának. A két kovács a tsz ügyes-bajos dolgait is jól ismeri, mivel sok tag, ha csak egy szóra is, de benéz a műhelybe. Ilyenkor aztán Csiszár Ferenc szakmunkás és Tótb István ezermester kész a tanáccsal, az öt­lettel. Még a labdarúgók csapatá­nak is kijut a javaslatokból. feladata, hogy megszüntessék a szállítás nehézségeit. A szik- vízüzemnek nyaranta öt-hat jó teherautóra lenne szüksége ahhoz, hogy biztos, rendszeres ’túrajáratokat indíthasson. Ezenkívül adni kellene a f°- nyódi üzemnek egy kis kocsit is, amellyel gyorsan, szállít­hatna, ha valamelyik túrako­csi elakad. Az autókat a me­gye gépkocsiparkjából kellene a Szikvíz- és Szeszipari Válla­lat rendelkezésére bocsátani. Felül kellene vizsgálnia a ta­nácsnak, hogyan használják ki nyáron gépkocsijaikat a válla­latok. Azokat a járműveket, amelyeket egy időre nélkülöz­hetnek az üzemek, be kellene vonni az üdítőital-szállításba. Ha jól megszervezik a szál­lítást, a túrakocsik meghatáro­zott időben, érkeznek, s a bol­tok, elárusítóhelyek bélyegző­jükkel bizonyítják, , hogy a túrakocsi járt náluk. így igen sok vita forrását lehet meg­szüntetni, javul az ellátás, s minden esetben könnyen meg­állapíthatják, hogy a kereske­delem, a vendéglátóipar vagy a szikvízüzem hibája-e, ha nem kap üdítő italt a fogyasz­tó. Gondolkodni kellene azon, | hogyan lehetne növelni az; üdítőital-iogyaszíást. Érdemes volna lehetővé tenni a ven­déglátóipari dolgozóknak, hogy; nagyobb fogyasztásra késztes­sék azokat, akik egy Bambi mellett akarják eltölteni az éj­szakát, fél napokra elfoglalni a helyet. Szükség van arra is, hogy megbüntessék azokat a kereskedelmi, vendéglátóipari dolgozókat, akik ha módjuk­ban áll, sem elégítik ki üdítő italokkal a vendégek igényeit. Ehhez persze az kell, hogy a megyei tanács kereskedelmi osztályának illetékesei, a ke­reskedelmi és vendéglátóipari vállalatok irányító szervei szakítsanak az eddigi passzív magatartással, többször ellen­őrizzék az egységeket, leszok­janak arról, hogy mindent az iparra hárítsanak. Hasznos lenne, ha most, a nyári idény végén az ipar. a kereskedelem és a vendéglátó- ipar képviselői megbeszélnék a tapasztalatokat, s mielőbb megteremtenék a zavartalan üdítőital-ellátás feltételeit. Szegedi Nándor A franciák egy kandúrt lőnek fel a világűrbe A francia űrhajózási or- vosszakértői kuta/tóintézet ok­tóber közepén a Szaharában kísérleti rakétát bocsát fel a világűrbe. Utasa egy Felix ne­vű kandúr lesz. Ez a legna­gyobb állat, amely a Veroni­ca típusú francia rakéta ka­binjában elhelyezhető. A kí­sérleti rakétát — a tervek szerint — 220 kilométer ma­gasságba lövik fel. Az előző francia kísérlet során pat­kányt bocsátottak fel a világ­űrbe. (MTI) Újszerű ipartelep épül Siófokon 58 millió forintos beruházás — Közös konyha, fürdő — Tárgyalások új üzemek létrehozásáról A megtisztulás ára: kérlelhetetlen számvetés önmagunkkal. (Szemere Vera és Szakáts Miklós.) Siófok rendezési tervének megvalósítását nagymérték­ében hátráltatja, hogy a köz- 3 ség területén sok üzem, válla­lat van. Ezek elhelyezése Jegyáltalán nem szerencsés. A QTÜZÉP pl. kénytelen több te- Jlephelyan tárolni áruit. A fej- Qlődés égetően szükségessé tet- Jle az üzemek, vállalatok kite- ■y lepítését a község külterüle- jtére. A felszabaduló telkeken Jlakásokait, üdülőket építhet- [nek. 1 A községi tanács legutóbbi é ülésén tájékoztatták az érde­lkelteket arról, hogy megkez­dődött, az új ipartelep csak- >nam 60 holdas területének ki­sajátítása. Már készülnek az f ipartelep tervei a vállalatok igényeinek szellemében. A [ munkálatokra az Országos i Tervhivatal kb. 58 millió fo- V intőt biztosít azzal a céllal, hogy itt építsék föl az ország iső min-taipartelepét. Mi ennek az ipartelepnek a áríyege? Elsősorban az, hogy Jaz üzemek, vállalatok részére Ősök közös helyiség — konyha, Kebédlő, fürdő, kultúrterem — épül. Jó néhány vállalat rak­tározási gondjait könnyítik meg azzal, hogy pl. az anyag­raktárakat egységesen kezelik, így az Építőipari Vállalat és a Tatarozó Vállalat a TÜZÉP közületi raktárában tárolhat­ja az építőanyagokat. Közösen javítják a gépkocsikat, hiszen az új telepen kap helyet az AKÖV is. Az építkezés első szakaszá­ban — már jövőre — kiköltö­zik a község belterületéről a TÜZÉP és az AKÖV. Ké­sőbb új helyre kerül a MÉH, a vágóhíd melletti malom és a Temményforgalmi Vállalat, a Tatarozó és Építőipari Vál­lalat, az ÁFOR; elköltözik a Kőolajvezeték Vállalat is a Sió utcából (már meg is kezd­ték a rámolást), a FŰSZÉRT, az Utasellátó hidegkonyhája meg az Éttermi és Büfé Vál­lalat szolgáltatóüzemei. Csu­pán azok az üzemek maradnak bent a községben, melyeknek működése a lakosság ellátása szempontjából nélkülözhetet­len. Marad a Finommechani­kai Vállalat, a GELKA és a Szolgáltató Ktsz. Az új ipartelepet a 7-es fő­útvonal és a Szabadiba vezető út között építik föl, a Kapos­várra tartó vasútvonaltól ke­letre. Az illetékesek arról is tár­gyalnak, hogy Siófokra új üze­meket telepítsenek. Szó van arról, hogy a Tannimpex Vállalat exportkeszítyű gyártó részleget létesít. Itt 160—180 munkást foglalkoztathatnának. Tárgyalnak a GELKÁ-val is egy tekercselő-gépjavító üzem felállításáról. Ezek az üzemek a Kőolajvezeték Vállalat Sió utcai megüresedő telepére költöznének. Érdekes a siófoki ipartele­pítési terv. Különösen a közös helyiségek, rakárak építésének gondolata érdemel támogatást. Mivel Sági József, az Orszá­gos Tervhivatal beruházási főosztályának helyettes veze­tője határozott ígéretet tett az újszerű ipartelep létrehozá­sára, bizonyosra vehető, hogy a terv hamarosan megvalósul. P. Gy. Sába királynő legendája Etiópiában Sába királynő tör­ténete »nemzeti legenda«, amely rengeteg hagyományos — sárga, kék és narancsszí­nekben pompázó — festményen szerepel. A legendás történet így hangzik: Réges-régem élt egyszer egy nagy király, aki Etiópia orszá­gában uralkodott. Földje Egyip­tomtól az Indiai-óceánig ter­jedt, és felölelte a Vörös-tenge­ren túl fekvő sábai tartományt is. Maga a nagy király egyisten- hivő volt, és mindig azon bán­kódott, hogy népe különféle gonosz isteneket imád. Az egyik közülük egy hatalmas kígyó- szörnyeteg volt, amely napon­ta számtalan állatot f~.lt fel, sőt még embereket is áldoztak neki, hogy haragját megfékez­A bölcs király egy napon kecskét ajánlott fel a kígyóis­tennek, de áldozatát előzőleg méreggel fertőzte meg. Amint a kígyó felfalta a kecskét, azonnal kilehelte tőle a párá­ját. Így érte el a király, hogy népe ne imádjon hamis istene­Amikor halála órája elérke­zett, a király meghagyta, hogy utódja a trónon leánya, Ma- keda legyen, aki fölvette a Sá­ba királynője nevet. Sába ki­rálynője sokat hallott Salamon­ról, Judea királyáról, és elha­tározta, hogy látogatást tesz nála. A királynőt elbűvölte Sa­lamon bölcsesség© és fényűző palotája. Judea királya pedig menten beleszeretett a szép ki­rálynőbe. Így szólt hozzá: »Na­gyon kérlek, engedélyem nél­kül ne nyúlj semmihez a pa­lotámban, mert ha mégis meg­tennéd, a magaménak foglak tekinteni.« Aznap este Salamon király erőses sós és savanyú ételeket szolgáltatott fel vacsorára. A királynő nyoszolyája közelében vízzel teli kristálypoharat he­lyezett el, Salamon király pe­dig elrejtőzött a hálóterem füg­gönyei mögé. Éjfélkor Sába ki­rálynője arra ébredt, hogy ret­tenetesen szomjas, odalépett a pohárhoz, és ivott belőle. Erre előlépett a függöny mögül Sa­lamon, és így szólt: »Hozzá­nyúltál az én tulajdonomhoz, most tehát az enyém vagy.« Kilenc hónappal később már Etiópiába visszatérve Sába ki­rálynője fiút szült, s az etióp császárok azóta is Salamon ki­rálytól származtatják le magu­kat. * * • A jellem nevelése ... Félszemű sereg A XIX. században az egyiptomi hadseregben amy- nyira elviselhetetlen volt az élet, hogy akik elérték a ka­tonakort, inkább kiszúrták a szemüket, csakhogy mente­süljenek a katonai szolgálat alól. Mohammed All, Egyip­tom kormányzója egy időben egy gyalogezredet állított ki félszemű fiatalokból. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési dí.1 egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándar utca 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom