Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-29 / 228. szám

TTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! An\i BQ FiMfin Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A FELSZÁLLÁSRA KÉSZEN XX. évfolyam, 228. szám. Jelentés n földekről 1963. szeptember 29., vasárnap Az ősziek felét elvetették megyénk tsz-ei Jóval több kenyérgabona van a földben, mint tavaly ilyenkor A múlt vasárnap óta is nagy lendülettel vetettek termelő­szövetkezeteink. Egy hét alatt több mint 30 600 holdon került földbe a vetőmag. Így most me­gyénk termelőszövetkezetei a kenyérgabona, az árpa és a takarmánykeverék együttes vetéstervének teljesítésével túl­haladták az 50 százalékot: 83 600 holdon, az előirányzott területnek több mint felén a földben vannak az ősziek. A megyei tanács mezőgazda­sági osztályára tegnap érkezett jelentések arról számolnak be, hogy a takarmánykeverék négyötödét, az őszi árpa 88 szá­zalékát vetették el. Az őszi ár­pa vetési ideje maholnap lejár. Igyekezni kell, hogy ez a fon­tos takarmánynövény mielőbb a földbe kerüljön a tervezett területen. Különös figyelmet érdemel a kenyérgabona vetésének hely­zete. Az utóbbi hat nap alatt kereken 22 600 holdon tettek a földbe búzát és rozsot tsz- eink. 41 600 hold kenyérgabona van elvetve. Ez a terület meg­haladja a biztonsági rátartás­sal együtt számolt előirányzat 25 százalékát. Megyeszerte na­gyobb gondot fordítanak erre a munkára, mint a múlt év­ben. Erről tanúskodnak az összehasonlító adatok is. Ta­valy ilyenkor, tehát 1962. szep­tember 30-án 17 000 hold búza és rozs volt a földben. Az üte­met, a további tennivalókat és a rendelkezésre álló erőt fi­gyelembe véve ismét azt mond­Premlzáljáli a vetést Kastélyosdombón hatjuk, hogy az idén megyénk közös gazdaságai októberben befejezhetik a vetést. A járások teljesítményét vizsgálva szembeötlik a csur­góiak elsősége a búzavetésben: a tervezett terület egyharma- dán földbe tették a legfonto­sabb gabonanövény magját. A nagyatádi járás viszont elma­radt a rozsvetéssel: a megye 78 százaléknál tart, a nagyatá­diak csak a 60 százalékig ju­tottak el ezzel a munkával. Most, amikor sehol sem le­het tovább várakozni az árpá­val és a rozzsal, elsőrendű fel­adattá vált, hogy megyeszerte a búza vetésére összpontosítsák az erőket. Elő van készítve a vetésre mintegy 24 000 hold. A betakarítás és a szántás üte­mének gyorsításával biztosít­hatják termelőszövetkezeteink, hogy továbbra is folyamatosán haladjanak a vetőgépek. Gagarin az űrkutatás távlatairól Párizs (MTI). Jurij Gagarin Párizsban nyilatkozott a L’Humanitének az űrkutatás további távlatai­ról. A világűr oly hatalmas — mondotta —, hogy az egész emberiség részt vehet felderí­tésében. Az űrkutatásiban részt vevő országoknak saját prog­ramjuk, űrhajó fejlesztési ter­vük van, de az ismeretek ki­cserélése, például az űrkuta­tók kongresszusán rendkívül hasznos. Az együttműködés emeld a tudományos munka színvonalát, s lehetővé teszi, hogy gyorsabban haladjunk előre. Gagarin a továbbiakban ki­fejtette személyes véleményét az űrkutatás soronkövetkező szakaszairól. — Ügy vélem — mondotta —, hogy különböző pályákon egyre hosszabb Föld körüli utazásokra kerül sor. Ezeket az űrhajókban elhe­lyezett állatokkal újabb bio­lógiai kísérleteknek kell kö­vetniük. A következő lépés az automatikus mesterséges boly- góállomások létrehozása le­het, ezután megvalósulhat az összeköttetés a Föld és a Hold között. A lök^ajtásos vadászgépek felszállásra készen állnak az ország egyik katonai repülőterét!. A gé-iek a déli nikenS idején ■ e"i ma­radnak őrizetlenül: vigyáz rájuk hűséges kísérőjével az er'-at na. (A fegyveres erők napja alkal­mából készült összeállításunk a 3. oldalon.) Dísziiiraepség Kaposváron a magyar fegyveres erők napja alkalmából Az MSZMP megyei és városi bizottsága, a fegyveres erők pa­rancsnokságai és az MHS me­A kastélyosdombói Népaka­rat Tsz-bem igen jó ütemben megy a betakarítás, a tagok igyekeznek mielőbb szabaddá tenni a vetésre váró területe­ket. Most még a burgonyát sze­dik, de egészen kevés, mintegy 10 hold betakarítása van hát­ra. Mivel év elején minden ka­pást kimértek, s így készítették él a premizálás feltételeit is, nemcsak a tagok, hanem a csa­ládtagok is kiveszik részüket ebből a munkából. Említést ér­demelnek Galyas Lajos, Viddk Ferenc, Móré István, Gencsi István állatgondozók, akik nap­közben a betakarításnál segéd­keznek. A napokban, ha végeztek a burgonyaszedéssel, letörik a kukoricát arról a 36 holdról, amelybe gabona kerül. Ilyen munkájuk a szántótraktorok­nak. Jelenleg 138 hold terület szabad, és csaknem 100 hold vetésre elő van készítve. Szin­te minden alkalmas órát ki­használnak. Érdekük is ez, hi­szen a szövetkezet premizálja ezt a munkát. Azok a trakto­rosok és munkagépkezelők, akik túlteljesítik a normát, a terven felül elvetett, illetve, megszántott minden hold után egy forint prémiumot kapnak. A vasárnapi vetést pedig 5 százalékkal megemelt kereset­tel javadalmazzák. Említésre- méltó az is, hogy a háztájiban vasárnap végzik el a munkát a tagok, így hétköznap dolgoz­hatnak a közösben a gyalog- munkások is, a fogatok is. Ért­hető hát, hogy őszi árpájuk és rozsuk a földben van, s a 362 szervezéssel állandóan van hold búzából 175-öt elvetettek. Répáspsztán lói haladnak az őszi munkák — Tavaly ilyenkor még meg sem kezdtük a vetést — mondja Szántó János, a répáspusztai Első Ötéves Terv Ter­melőszövetkezet párttitkára. — így történt meg, hogy a korai hóesés miatt 70 holdat nem tudtunk elvetni, s amit elvetettünk, az is gyenge lett. A hideg tél sok kárt tett benne. Ezért a tavasszal tíz holdat ki kellett szántani. __ Most csaknem száz holddal nagyobb a vetéstervünk a tavalyinál — kapcsolódik bele a beszélgetésbe Sáringer József főagnonórnus. — Arra törekszünk, hogy minél előbb földbe kerüljön a mag, és elejét vegyük minden kellemet­len meglepetésnek. Ebben az évben gondosan felkészültek Répáspusztán az ősz legfontosabb munkájára. Azokon a területeken, ahonnan a nyáron lekerült a növény, nyári mélyszántással készítet­ték elő a talajt. Ennek köszönhető, hogy már szeptember első napjaiban elkezdhették az ősziek vetését. Ha az em­ber a répási határt járja, több szépen zöldellő táblában gyö­nyörködhet. Földbe került már az őszi árpa meg a takar­mánykeverék, és az 525 hold kenyérgabonából is elvetettek 290 holdat. Szorgos asszonyok szedik a burgonyát meg a cukorré­pát az antalmajori és a scmodori üzemegységben. Munká­juknak köszönhető, hogy itt már csaknem 60 hold föld várja az ekét. Ha az időjárás kedvez, egy hét múlva végez­nek a cukorrépa szedésével, és nem sok marad hátra a bur­gonyából sem. Utána törhetik a kukoricát. Dicsérik Répáson a traktorosokat is. Bóka István pél­dául a szövetkezet Beloruszával úgy halad, hogy alig győ- • zik előtte a talaj-előkészítést. Amíg van szabad terület, le nem száll a gépről. Nyújtott műszakban vet már hetek óta, hétköznap és vasárnap egyaránt. A szövetkezeti gazdák számítása szerint, ha folyamato­sa vethetnek, 10 munka»«, alatt földbe kerül a búza. megye lakosságának 97 százaléka részesül társadalombiztosításban 92 üzemben van már SZTK kifizetőhely Növelik a nyugdij-előkészitő bizottságok számát ÜLÉST TARTOTT A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÁCSA Mindenkit érdeklő témát tű­zött tegnapi ülésének napi­rendjére a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa. Klenovics Imre, az SZTK alközpont vezetője szociálpolitikánk egyik legfon­tosabb területéről, a társada­lombiztosítás helyzetéről adott tükörképet a tanácskozás rész­vevőinek. Számokkal bizonyí­totta azt a megállapítását, hogy az utóbbi években nagy fejlődésen ment át a társada­lombiztosítás. Íme csak egy­két adat szemléltetésül: öt év­vel ezelőtt 78 000 ember része­sült társadalombiztosításban, tavaly pedig a családtagokkal együtt már a megye lakosságá­nak 97 százaléka jogosult in­gyenes orvosi ellátásra, gyógy­szerre és, egyéb egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. 12 hétről 20 hétre nőtt a szü­lési szabadság; megszűnt, a rokkantsági nyugdíjasok és az ipari idénymunkások táppénz­korlátozása; emelkedett a biz­tosítási alkalmazottak táppén­ze, gyermekágyi segélye. A gümőkóros betegek rendszeres támogatást kapnak. A kórházi ápolásra a munkaviszonyban állók korlátozás nélkül, a nyugdíjasok és a családitagok pedig évenként 90 napig jogo­sultak. Az új nyugdíjtörvény csökkenti a régi és az új nyug­díjasok nyugdíja közti arány­talanságot; emelték a házastár­si pótlékot, a három-és négy­gyermekesek, valamint az egyedülálló anyák családi pót­lékát; a társadalombiztosítási szolgáltatásokat kiterjesztették a termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik tíz- és tízezreire. Ez utóbbi egymaga forradalmi változást hozott a falusi lakos­ság egészségügyi helyzetében. örvendetes az is, hogy a szakszervezetek ellenőrző sze­repe növekedett, s ma már a szakszervezeti aktívák széles hálózata foglalkozik a dolgo­zók ügyes bajos dolgaival. A megyében már 92 helyen van üzemi kifizetőhely, 72 üzemben pedig nyugdíj-előkészítő albi­zottság működik. A szakszer­vezetek aktívái segítik és ellen­őrzik az üzemi kifizetőhelyek munkáját, az idős dolgozók nyugdíjának előkészítését. Amint a beszámoló is megem­lítette, a jövőben tovább fej­lesztik e tevékenység társadal­masítását. A cél az, hogy min­den 100-nál több dolgozót fog­lalkoztató üzemben létrehozzák az üzemi kifizetőhelyet és a nyugdíj-előkészítő albizottsá­got, hogy a dolgozók munka­helyükön, fölösleges utánjá­rás nélkül részesüljenek a jogos szolgáltatásokban. Bí­rálták azt a felfogást, amely ellenzi és tehernek tartja ezt a munkát. Ilyen szemlélet nyilvánul meg pl. a Halásza­ti Vállalatnál, az öreglaki Magtermeltető Vállalatnál, ahol kereken visszautasították az üzemi kifizetőhely létreho­zására tett javaslatot Az SZMT ülése megállapí­totta: javul a szakszervezetek egészségvédelmi munkája, ám azt is fölvetették, hogy az egészségügyi hálóztát nem tar­tott lépést a biztosítottak szá­mának nagymérvű emelkedé­sével. Szóltak arról, hogy zsú­foltak az orvosi rendelők, a rendelőintézetek, a kórházak. Ennek ellenére az utóbbi években végzett munkájukért minden elismerés megilleti a megye orvosi karát — szö­gezte le a beszámoló. A tanácsülés hangsúlyozta az orvosok felelősségérzetét, s helytelennek, megengedhetet­lennek tartja, hogy a betegek szabják meg a .gyógyulásukhoz szükséges gyógyszert, s házi­patikákat rendezzenek be ott­hon. Mind a beszámoló, mind a vitában részt vevők sürgették az egészségügyi, különösen pedig az alkoholizmus elleni felvilágosító tevékenység fo­kozását. A tanácskozás második ré­szében a részvevők megszab­tak az 1963-as 64-es évi kul­turális tervből a szakszerve­zetekre háruló feladatokat. A napirend vitájában felszólalt Vass János, a SZOT kulturá­lis osztályának vezetője is. gyei elnöksége díszünnepséget rendezett tegnap este a kapos­vári Latinka Művelődési Ház színháztermében a fegyveres erők napja alkalmából. Az ünnepségen részt vett, ési az elnökségben foglalt helyet Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Sólyom Gábor, a megyei rendőrfőkapitányssg vezetője, Szőlce Pál, az SZMT vezető titkára, a megyei párt- vb tagjai, Szabó József vezér­őrnagy, a magasabb egységpa­rancsnoka, országgyűlési , kép­viselő, dr. Szilágyi Lajos, a vá­rosi tanács vb-elnöke, Oravecz Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka, Márton János, az MHS megyei elnöke, Milovecz József őrnagy, a megyei kiegé­szítő parancsnoka, továbbá más fegyveres testületek és megyei tömegszervek és -mozgalmak képviselői. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után dr. Szilágyi Lajos, a városi tanács vb-elnö­ke köszöntötte a díszünnepség részvevőit, majd dr. Sólyom Gábor, a megyei rendőrfőkapd- tányság vezetője mondott ün­nepi beszédet. A diszünnepség második ré- jszében kultúrműsor követke- izett. A műsorban fellépett a fBM megyei rendőrfőkapitány­ságának Szocialista kultúráért Érdeméremmel kitüntetett ön­tevékeny művészeti együttese és a kaposvári helyőrség önte­vékeny művészeti csoportja. Közlemény a magyar-román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság V. ülésszakáról Bukarest (MTI). Szeptember 26—27-én zaj­lott le Bukarestben a magyar— román gazdasági együttműkö­dési vegyes kormánybizottság V. ülésszaka. A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a két or­szág 1962. évi árucsere-forgal­mának volumene mintegy két- és félszerese volt az 1958. évi­nek. Ugyanakkor a bizottság tu­domásul vette a két ország tervhivatali szerveinek tárgya­lásain a távlati tervek egyez­tetésében eddig elért eredmé­nyeket. Megállapította, hogy sikeresen fejlődik a műszaki- tudományos együttműködés is. Az ülésszak befejeztével ké­szített jegyzőkönyvet román részről Alexandrü Bírladeanu, a Román Népköztársaság Mi­nisztertanácsának alelnöke, magyar részről pedig Apró An­tal, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnökhe­lyettese írta alá. Az ülésszak munkálatai a ba­rátság és a kölcsönös megértés légkörében folytak le. Ülést tartott az országgyűlés szoeiáiis és egészségügyi bizottsága Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága dr. Pesta László elnökletével szom­baton az Országház gobelin­termében ülést tartott. Dr. Vil­mán Gyula, az égi ’.ségügyi miniszter helyettese tájékoz­tatta a bizottságot az 1963. évi egészségügyi beruházások hely­zetéről. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom