Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)
1963-09-28 / 227. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1963. szeptember A KGST szénoíf enzí váj a Varsó (MTI). Jan Mitrega lengyel bánya- és energiaügyi miniszter, a KGST állandó szénbizottságának elnöke a napokban interjút adott a PAP munkatársának a KGST-n belüli országok széntermelésének problémáiról. A következő években — mondotta a miniszter — e fontos termelési ágazatban, mely az ipar egyik legfontosabb anyagát szolgáltatja, közös offenzív lépésekre készülünk. Az európai népi demokratikus országoknak 1980-ig az 1960-as évhez viszonyítva tízszeresére kell emelniük á kokszolható és barnaszénbányászat termelését. E tervek teljesen reálisak. Közös bizottságok munkálkodnak az ezekhez az országokhoz tartozó szénbányák teljes automatizálásának kidolgozásán, valamint a tudományos technika, kutatómunka összehangolásán. Az atomcsendegyezmény a néptömegek reális sikere a nukleáris háború elleni küzdelemben A Pravda vezércikke az atomcsendszerzödés ratifikálásáról Amerikai beismerés a dél-vietnami hazafias erők győzelmeiről New York (TASZSZ). A Wall Street Journal sai- goni tudósítója írja: McNamara, az Egyesült Államok hadügyminisztere és Taylor tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke »kellemetlen meglepetésben« részesült dél- vietnami szemleútja során. Fölfedezték ugyanis, hogy az Egyesült Államok katonai erőfeszítései és a sok száz • millió dolláros »katonai segély« ellenére az utóbbi két évben jelentősen megerősödött Dél- Víetnamban a partizánok mozgalma. A partizánok jelenleg Dél- Vietnam területének körülbelül ötven százalékát ellenőrzik — írja a tudósító. Egyes számítások szerint a nemzeti felszabadító front hadseregének létszáma két év alatt 25 00P- ről 32 000-re emelkedett. Ez a "hadsereg szervezett és jól fölszerelt — írja a tudósító. (MTI) Jurij Gagarin Párizsban Párizs (MTp. Jury Gagarin, az első szovjet űrhajós pénteken reggel Moszkvából jövet repülőgépen Párizsba érkezett. Gagarint a repülőtéren nagy és lelkes tömeg fogadta. A szovjet űrhajós részt vesz a 14. nemzetközi űrhajózási kongresszuson, amely tegnapelőtt nyílt meg a francia fővárosban. Párizsi tartózkodása alatt Jury Gagarinnak átnyújtják az űrhajózás fejlesztésében elért kiváló eredmények jutalmazására 1956-ban alapított Galabert-díjat. Moszkva (TASZSZ). A Pravda pénteki számának vezércikke méltatja a részleges atomcsendegyezmény moszkvai ratifikálásénak jelentőségét. A vezércikk megállapítja: Abban, hogy a Legfelső Tanács elnöksége ratifikálta az egyezményt, a szovjet nép egységes akarata fejeződött ki. A moszkvai egyezmény — amelynek megtartásán a békeszerető népek őrködnek — nemcsak a radioaktív szeny- nyeződéstől menti meg bolygónkat-, hanem bizonyos mértékben a fegyverkezési verseny fokozódását is fékezi. A Pravda rámutat, hogy a moszkvai szerződés a néptömegek reális sikere a nukleáris háború elleni sokéves küzdelemben. Senki előtt sem titok — állapítja meg a Pravda —, hogy bizonyos imperialista kormányok kénytelenek voltak akaratuk ellenére és népük közvetlen nyomására — amivel korábban bizony nem törődtek — aláírni az egyezményt. Arra a kérdésre, vajon a moszkvai egyezmény nem ad-e bizonyos egyoldalú előnyöket a Nyugatnak, különösen az Egyesült Államoknak, a Pravda a következőket válaszolja: »Az egyezmény valamennyi aláírója számára teljes egészében és minden viszonylatban egyenjogúságot biztosít, s azonos helyzetet teremt. .Valamennyien egyforma kötelezettségekkel és jogokkal rendelkeznek.« Nincs semmi különös abban, hogy a részleges atomcsendMacmillan a Munkáspárt és a tory „lázadók“ támadásainak kereszttüzében London (MTI). Londonban a Denning-je- lentés lényegéiben mái- közismert »szenzációs leleplezéseiről« a figyelem a konzervatív kormány, elsősorban is Macmillan miniszterelnök felelősségére és jövőjére terelődött. A Munkáspárt támadásának fő vonala az, amit a Denning- jelentés — bár minden módon megkísérli tisztára mosni a felelősség alól a kormányt — kénytelen elismerni: az öt konzervatív miniszter, illetve pártvezető, aki részt vett Profumo hírhedt parlamenti nyilatkozatának megfogalmazásában, kísérletet sem tett a volt hadseregügyi miniszter állításainak ellenőrzésére. Ezzel összefüggésben a Munkáspárt szóvivői hangoztatják, hogy a Denning-jelentés alátámasztja az ellenzéknek azt a régi véleményét, hogy a konzervatív kormány nem alkalmas az ország felelős vezetésére, és »jóhiszeműen« szemet huny, ha saját minisztereinek viselt dolgairól van szó. A »lázadó« tory képviselők nyolcvan tagú csoportja (amelynek jelszava: »Macmil- .lannek mennie kell!«) szintén előásita a csatabárdot. Emlékezetes, hogy a Profumo-bot- rénnyaí kapcsolatos alsóházi bizalmi szavazás során 27 konzervatív képviselő tartózkodott a szavazástól, a többi »lázadó« pedig csakis annak' az ígéretnek a fejében volt hajlandó bizalmat adni a kormánynak, hogy Macmillan a lehető legrövidebb időn belül visszavonul. Az első vélemények összegezése alapján jól tájékozott újságírók prognózisa: a novemberi általános választások lehetőségét a kormánynak el kell vetnie, ha csak nem akarja ezüsttálcán átnyújtani a hatalmat a Munkáspártnak. Az Egyesült Államok erősíti szövetségét Francóval New York (TASZSZ). Rusk amerikai és Castiella spanyol külügyminiszter csüSzebb az ősz TWEEDKOSZTUMBEN 480 -700 Ft-ig. (1951) MEGHÍVÓ! A kaposvári földművesszövetkezet szeptember 29-én, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel tartja féléves térrbeszámoló taggyűlését a MÁV-székház emeleti helyiségében. Kérjük a tagság teljes számban való megjelenését. (3977) _______ Igazgatóság. a lá, évre törtökön egyezményt írt amelynek értelmében öt meghosszabbították a spanyolországi katonai támaszpontok amerikai használatára vonatkozólag tíz évvel ezelőtt megkötött és most lejárt szerződést. A szerződés szerint Franco az elmúlt tíz évben másfél milliárd dollár katonai és gazdasági segélyt kapott az Egyesült Államoktól, és ezt jól fel is használta fasiszta diktatúrájának megszilárdítására. Most arra törekedett, hogy még nagyobb katonai és dollársegélyt kapjon. Emellett azt is szorgalmazta, hogy .Spanyolországot vegyék fel a NATO-ba. A New Yorkban kiadott amerikai—spanyol közös közlemény szerint a két ország megállapodott, hogy madridi székhellyel katonai kérdésekkel foglalkozó tanácskozó bizottságot létesítenek. A közleménnyel egyidejűleg nyilvánosságra hozták azt az üzenetet, amelyet Rusk intézett a spanyol külügyminiszterhez. Az üzenetben az amerikai külügyminiszter biztosítja Spanyolországot, hogy az Egyesült Államok a jövőben is hajlandó széles körű katonai segélyt nyújtani, továbbá folytatni a szoros »technikai és tudományos együttműködést«, amely »előmozdítja a spanyol fegyveres erők és hadiipar gyors és hathatós korszerűsítését.« Mint az UPI jelenti, Madridban közölték, hogy az Egyesült Államok részéről Spanyolországnak nyújtott katonai biztosítékok egvenlő értékűek a NATO-tagsáehól eredő biztosítékokkal. (MTI) egyezmény eléréséhez a Szovjetunió és más szocialista államok kormányának, minden békeszerető erőnek sokéves állhatatos harcára és lankadatlan erőfeszítésére volt szükség. Az sem csodálatos, hogy az egyezmény megkötése az imperialista államok hosz- szsn tartó és elszánt ellenállásába ütközött, s még ma is dühödt támadások érik a világimperializmus legagresszí- vabb elemei részéről is. Más az. ami csodálatos — írja a lap. — A kínai vezetők. akik álláspontjuk révén egy csoportba kerültek a béke számára legveszélyesebb ultrákkal és revarnsistákkal, mindenképpen megpróbálják rágalmazni az egyezményt és egészében a békés együttélés politikáját. Csak a szocialista táborral, a kommunista világmozgalommal és mindem békeszerető néppel szembeni hitszegéinek tekinthetjük azt, hogy igyekeznek meghiúsítani az atomháború fenyegetése ellen folytatott népi harcot. A munkásosztály ellenségeinek táborában ki merte volna még néhány évvel ezelőtt — amikor a kommunista pártok 1957. évi moszkvai értekezletén az atomfegyver-kísérletek azonnali betiltását követelő békenyilatkozatot még Mao Ce-tumg is aláírta — azt álmodni, hogy a kínai vezetők gyakorlatilag egy sorban állnak azokkal, akik megpróbálják a világot a végső soron háborúba vivő útra taszítani? Meggyőződéssel kijelenthetjük — hangsúlyozza a vezércikk —, hogy a kínai vezetők álláspontja nem akadályozhatja meg a békeharc további sikereit. A békés együttélés politikája mellett szilárdan kitartó m'V'xista—leninisták lank'de'lairl harcukban svőzolmet fognak aratni. (MTI) A müncheni egyezmény 25. évfordulóján Az NDK kormányának nyilatkozata Berlin (TASZSZ). A müncheni egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából a Német Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat bevezetésképpen figyelmeztet »a német imperializmus újabb revansista politikájának veszélyeire«, majd megállapítja: — Az 1938-as müncheni politika és a második világháború keserű tapasztalatai után végül is elengedhetetlen annak szavatolása, hogy a német terület sohasem lesz új háború tűzfészke. Ennek elérése végett azonban mindenekelőtt föl kell számolni a második világháború maradványait, és békeszerződést kell kötni mindkét német állammal. A nyilatkozat további részében az NDK kormánya felhívja az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britan- nia valamennyi békeszerető állampolgárát, ne engedje, hogy a nyugatnémet imperialisták atomfegyverhez jussanak. A fő dolog most az, hogy a nemzetközi feszültség további enyhítése végett felhasználjunk minden lehetőség get, amely a nukleáris fegyverek részleges eltiltásáról szóló moszkvai egyezményből adódott. A müncheni megállapodás aláírásnak 25. évfordulója — hangzik végül a nyilatkozat — ösztönözze arra a világ békeszerető embereit, hogy közös erővel küzdjenek a békéért, a békés egymás mellett élésért, a feszültség enyhítéséért, a leszerelésért, s akadályozzák meg, hogy a német Imperializmus harmadszor is pusztító háborúba taszítsa a világot. (MTI) Provokáció az újságírók világtalálkozóján Algír (ADN). Provokációt követtek el az újságírók világtalálkozója ellen, amely hétfőtől szerdáig az algériai fővárosban ülésezett. Az algíri lapok és az ottani külföldi hírügynökségek irodái olyan- nyomtatványokat kaptak, amelyek szerint a világtalálkozó részvevői határozatban tiltakoztak a kínai tudósítóknak a Csehszlovák Szocialista Köztársaságból történt kiutasítása ellen, és állítólag követelték az intézkedés visszavonását. A hamisítványt a világtalálkozó szervezőirodája vezetőjének nevével látták el. Az igazság azonnal az, hogy az újságírótalálkozó, amely jelenleg a Földközitengeren úszó Litva hajó fedélzetén folytatja munkáját, egyáltalán nem tárgyalta meg a kínai újságírók ügyét. A kínai újságíró-szövetség nem volt hajlandó részt venni a világtalálkozón, amely az újságírók kölcsönös megértését és a békés egymás mellett élést szolgálja. Algír újságíró köreiben nagy felháborodást keltett a provokáció. Hangsúlyozzák, hogy a hamisítvány - szerzői önmagukat leplezték le. (MTI) Egy amerikai Portugál-Guineában ,.Mintagyarmat" szögesdrótok mögött SALAZAR DIKTATÚRÁJA, ha tehetné, az idegen madarakat sem engedné gyarmataira. Portugál-Guinea, ez a 36 000 négyzetkilométer nagyságú nyugat-afrikai gyarmat tiltott terület a külföldiek, de különösen az újságírók számára. Éppen ezért keltett érdek- lé^lést Lloyd Garrison amerikai újságírónak a New York Times szeptember 11-1 számában megjelent és a portugál- guineai Catiőtoól keltezett riportja. Carrisont néhány kollégájával együtt a portugál gyarmati Igatóságok kalauzolták erős katonai védelem mellett a partizánok megszállta vidékeken. Természetesen már nem azt kérték Garrisontól, hogy a portugál-guiineai »csendről és rendről« írjon riportokat, mert a Salazar által reklámozott portugál-guineai »csend és rend« éppen úgy a múlté, mint az angolai. Inkább azt várták: Garrison az olvasók elé tárja majd, hogy a partizánokra megsemmisítő csapásokat mértek, és hamarosan visszaáll Portugál-Guineában a Salazar áhította »csend és rend«. NOS, NÉZZÜK MEG, MIT TAPASZTALT ezzel kapcsolatban. Garrison. A New York Times térképe szerint mindenesetre Portugál-Guinea területének csaknem felén rendszeresen tevékenykednek a fölfegyverzett partizánok. A gyarmaton élő 2600 európai — többségükben portugál — »nyugalmát« húszezemyi portugál katona biztosítja. Ennek ellenére Salazar helytartói jobbnak látták, ha Garrisont és társait repülőgépről ismertetik meg a 600 ezer lakosú mintagyarmattal. Ügy tetszik, a levegőből is túl sokat látott... »Itt-ott szalmatetős kunyhókból álló falvakat látni, amelyek a portugál légierő bombatámadásainak sebhelyeit mutatják — írja Garrison. — Co- tióban aztán félreismerhetetlenül felfedezzük a háború jeleit.« Catio a mocsaras déli területen fekszik, központjában THE NEW YORK TIMES INTERNATIONAL Etl se Guinea Looks Decepti tizenöt ház áll, mint Garrison írja: »Körülvéve szögesdrótsö- vényekkel, földhányásokkal és itt-ott beton géppuskafészkekkel. Az egész város börtönhöz hasonlít, amelyben a portugálok menedéket kerestek. Napközben fegyver nélkül senki sem megy a városon kívül, sötétedés után pedig bezárják a szögesdrótkerítés réseit, és reflektorokkal világítják meg az ellenséges dzsungelt.« ÍGY ÉLNEK TEHÁT A PORTUGÁLOK ezen a »mintagyarmaton«. Az újságíróknak mindenesetre szerelték volna megmutatni, hogy a partizánoktól nem kell különösebben tartani, mert a Ca- tiót támadó hat felkelővel már régen végeztek... Felrakták Garrisonékat egy páncélozott katonai teherautóra, és fegyveres kísérettel elhagyták a városkát. Néhány perc múltán azonban — fényes nappal — egy partizáncsoportra bukkantak, és csak nagy nehezen tudtak visszamenekülni... »Catiótól mindössze pár száz méterre van a repülök leszállóhelye, amelyet buldózerekkel szakítottak ki az őserdőből — olvashatjuk a továbbiakban Garrison riportjában. — Mégis katonák seregét küldik ki, hogy őrizzék a leszállópályát, ha egy gép érkezik.<-< A portugálok állandó félelemben élnek, nemkülönben a katonák, akik közül a legtöbben csupán nyolchetes újonckikópzést kaptak, és néhány hónapos szolgálat után szakállas idegroncsoknak látszanak. Ezek a katonák tudják — és a New York Times megírta —, hogy »■'Portugália reménytelen háborút folytat Portugál-Guineában». A gazdasági élét teljesen megbénult, és a felkelők támadásai egyre gyakoribbak. AMIKOR ÖTSZÁZ ESZTENDŐVEL EZELŐTT az első portugál tengerészek erre a földre léptek, elnevezték »a fehér ember sírjának«, olyan sok volt a moszkitó. A gyarmatosítók kitűnő gyógyszerrel rendelkeznek a maláriát terjesztő moszkitók ellen, de tehetetlenek a szabadságukért és függetlenségükért harcoló afrikaiakkal szemben. Sebes Tibor
