Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-26 / 225. szám

Csütörtök, 1963. szeptember 26. 3 SOMOGYI UÉPLAP Hogyan fogunk öltözködni az ősszel a télen — Kérem, télikabátot sze­retnék ... Szürkét... Nem a legdrágábbat, olyan közepeset. — Hallottam, hogy olasz férliesemyő érkezett. Legyen szíves megmutatni ..: — A kislányomnak kellene egy flanell hálóing. Lehet kapni?.;. Egyre gyakrabban hangzik el a kérdés a ruházati szak­üzletekben, áruházakban. Itt QZ ŐSZ • • • Milyen lesz az őszi-téli ru­házati ellátás? Erre kerestünk választ, amikor a kaposvári üzleteket, az Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalatot és a Textil-nagykereskedelmi Vál­lalat lerakatát meglátogattuk. Divat: a réteges öltözködés A boltok raktárait csaknem teljesen a legújabb fazonú, legfrisebben gyártott árukkal töltik fel. Ez érthető, hiszen a hosszúra nyúlt télen, majd az azt követő szezon végi ki­árusításkor szinte mindent megvásároltak az emberek. A boltok figyelembe vették a divat változásait is. Az em­berek többsége nem a túlságo­san drága holmit keresi, ha­nem a középértékűt, a divato­sat. Ez a réteges öltözködés elterjedését bizonyítja. A nők öltözködése igen vál­tozatos. Náluk tapasztalható elsősorban, hogy nem kell a drága ruha, hanem a szép, a divatos, a modem, amit jö­vőre minden szívfájdalom nél­kül félre lehet tenni. Sláger­szín a zöld és minden árnya­lata. Újra divatba jönnek a lilás színek ■ is. Igen nagy az érdeklődés a színes csipkeszö­vet iránt, hiszen ezt az anya­got kombinálhatják bársony­nyal, tafttal, kínai brokáttal. A nők méteráruban jórészt a kártolt, laza szövésű anyago­kat keresik, nem a hagyomá­nyos tömött, fésűs fajtát. A fehérneműk között élen jár a habselyem, ki tudja meg­mondani, hónyadvirágzását éli. Hiánycikk viszont a szin­tetikus áru, és gyapjúból sem kielégítő az ellátás. A. kalap­ról a legkülönbözőbb sapkák­ra térnek át az asszonyok, lá­nyok. A plüss és a mohair fajtából minden mennyiséget el tudnának adni, de sajnos, az ipar nem gyárt belőle ele­get. Végül néhány szót a harisnyákról is: főleg a varrás nélkülit keresik, de a szem­biztos fajtából mindegy, hogy milyen. A férfidivatban lényeges változást nem hoz az ősz és a tél. Újdonság viszont, hogy a kabátok nem olaszos fazon­ban készülnek, hanem eny­hén karcsúsítva, lefelé bővül­nek. A sima öltöny már csak alkalmi viselésre használatos, a mintás dominál. S elképzel­hetetlen a ruha niellény nél­kül. Jó hír a gyermekeknek A korábbi években sok gon­dot okozott a szülőknek gyer­mekeik öltöztetése. Nemrit­kán a nagyobb gyermekruhá­kat felnőttek vásárolták meg, hiszen a gyermekruházat is a felnőtt divat szerint készült. Most elmondható, hogy a gyermekruházati ellátás mind mennyiség, mind pedig vá­laszték szempontjából kielégí­tő. A gyermekek nem szen­vedhetnek hiányt azért, mert a felnőttek is vásárolják a na­gyobb számokat. Néhány adat arról, hogy mi­lyen lesz az ellátás: Kiskamasz és nagykamasz zakó 300, kiskamasz pantalló 200, fiú átmeneti kabát 200, bébiöltöny 100, kiskamasz fé­sűsöltöny 100 százalékkal több lesz, mint volt tavaly ilyen­kor. A bébi- és leányka ser­dülőruha mennyisége 300, a leányka sendülőaljé 300, a bébi és leányka serdülőblúzé 200, az átmeneti bébikabáté 120, a serdülőkabáté ugyan­csak 120 százalékkal haladja meg a tavalyi szintet. Az adatokból kitűnik, hogy a ruházati kereskedelem nagy lépést tett a gyermekek ellá­tásáért. Sajnos, ralonpulóver és kuli mégsem lesz elegendő. Lehet-e követni a divat változásait ? Hogy egy-két hiánycikk ki­vételével egész Somogy bán bő­séges lesz a választék, az részben annak is köszönhető, hogy a nagykereskedelmi vál­lalat a gyári megrendelésekbe bevonta a kiskereskedelmet is. Segítettek a modellek kivá­lasztásában és főleg a divat irányításában. A divat alaku­lását nagymértékben befolyá­solja a táji jelleg is. Ezért kell irányítani az igényeket. Megyénk szerencsés helyzet­ben van, mert a Balaton ré­vén fővárosi ellátásban része­sül. Ez is gazdagítja a válasz­tékot, s lépést tarthatunk a divat változásaival. Hiányok persze akadnak majd — főleg a szezon köze­pén —, de csak időszakosan. Elegendő áru lesz ugyan a HORGÁSZSZERENCSE raktárakban, boltokban, de a választékot nem lehet min­dig biztosítani. Ennek az az oka, hogy a nagykereskedelmi vállalatok nem várhatják meg, míg minden megrendelt meny­nyi ség megérkezik a gyárak­tól. Közben szállítaniuk kell. Jól tudjuk, hogy nem a gyár­ipar feladata a kiskereskedel­mi választék összegyűjtése, mégis jó lenne, ha nem ha­talmas szériákban dobnák piacra az azonos fazonú, anya­gú és méretű árukat összefoglalva tehát a ruha­ipar és a kereskedelem őszi- téli felkészülésének tapaszta­latait, megállapítható, hogy az emberek nem a hagyományos, nagy értékű ruhákat keresik, hanem a középértékű, divatos holmit. A boltok ennek szel­lemében szerezték be áruikat. Mosit mér csak a vásárlókat várják. Polesz György Mérlegen a KISZ önkéntes ifjúsági építőtáborainak munkája A megye négy táborában 4526 fiatal dolgozott — I 345 000 forint a végzett munka értéke — Kitüntették, megjutalmazták a legjobbakat A megye nyári önkéntes if­júsági építőtáborainak munká­járól tárgyalt a napokban a KISZ Somogy megyei Bizott­ságának végrehajtó bizottsága. Tizenkét megye fiataljai Somogybán Somogy négy ifjúsági építő­táborában — Kutason, Bala- tonbogláron, Balatonújhelyen és Ságvároni — tizenkét megye fiataljai dolgoztak a nyáron. Baranya, Heves, Pest, Csong- rád, Hajdú-Bihar, Komárom, Szolnok, Bács, Tolna, Veszp­rém, Győr-Sopron és Somogy megyéből 4526 fiatal jött el, hogy két-két hetet dolgozzon a táborokban. Bár a jelentkezők száma ennél nagyobb volt (5189), a múlt évhez viszonyít­va jónak mondható a mozgó­sítás. Dicséret illeti a nagyatá­di és a marcali gimnáziumot, e két középiskolából ugyanis MEGKEZDŐDÖTT A VADÁSZAT kaposvári hűtőházba naponta nyolc-tíz elejtett szarvast és özet szállítanak be. százszázalékos volt a részvétel, de jó eredményt mutathat fel a siófoki, a tahi és a barcsi gimnázium is. Megyénkből az előző évek­hez képest lényegesen több fia­tal vett részt az önkéntes ifjú­sági építőtáborok munkájában: 771 diák, a középiskolások ti­zenhat százaléka. 45 000 forint túlteljesítés Kutason, Balatonbogláron és Balatonújhelyen mezőgazdasá­gi jellegű munkát végeztek a diákok: gyümölcs- és zöldség­szedést, fakötözést, növény- ápolást. Bár az állami gazda­ságok körültekintőeii szervez­ték meg a munkát, adódtak ne­hézségek. Balatonbogláron az első turnussal — más dolog híján — előré nem tervezett munkát végeztettek, hasonló volt a helyzet Kutason és ugyancsak Bogláron a negye­dik turnussal. A megye egyetlen fiútáborát — a ságvárit — a Jaba- és a Kiskoppány-patak szabályozá­sával bízták meg. Nehéz tere­pen dolgoztak a fiatalok, a mély árokból sokszor csak há­romszoros karolással tudták a földet kidobni; rosszul fizetett a padkateregetés is. A fiútábor­ban — hatórás munkaidőre — 51 forint napi normát állapí­tottak meg, ezt azonban csak az első turnus tudta teljesíte­ni. A nehéz terep és a magas követelmény miatt efc a tábor csupán 85,7 százalékra teljesí­tette tervét., A legkiemelkedőbb ered­ményt a balatonúj'helyi tábor érte el: 132,4 százalékra telje­sítette a tervet. Kutason 112,8, BalatonbogMron 111,8 százalék volt a teljesítés. A négy tábor eredményének átlaga 103,5 szá­zalék, ami azt jelenti, hogy a vállalt 1 299 700 forint terme­lési értéket mintegy 45 000 fo­rinttal túlteljesítették. Az if­júsági építőtáborok megyénk­ben 1 344 837 forint értékű munkát végeztek. Még a tábomyitás előtt isko­lák közötti termelési versenyt hirdettek meg. A ságvári tá­borban a tabi gimnázium fia­taljainak egy brigádja dicse­kedhet a legjobb eredménnyel: 78,82 forintos átlagot értek el Kutason a Veszprémi Vegyipa­ri Technikum, Balatonújhelyen a Törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Technikum nyerte meg a versenyt. A fiatalok nevelése A KISZ-vb tárgyalt a tábo­rok nevelőmunkájáról is. Az építőtáborok célja a társadal­mi munkán kívül a fiatalok közösségi nevelése. »A fiatal jellemek formálását elsősorban a közösségben végzett munka segíti elő< — hangzott a beszá­moló. Rendkívül jelentős volt a táborokban eltöltött két hét a középiskolás fiatalok számá­ra azért is, mert gyarapodott politikai és általános művelt­ségük. Minden táborban előre meghatározott program töltöt­te ki a szabad idő egy részét: előadások, filmvetítések, kul­turális rendezvények, sportver­senyek. A KISZ Központi Bizottsá­gának Építőtáborok Bizottsága nemrég kiértékelte az építőtá­borok nyári munkáját, s meg­jutalmazták azokat a fiatalo­kat, táborvezetőket, akik kivá­lóan dolgoztak, becsületesen teljesítették vállalásukat, pél­damutató magatartást tanúsí­tottak. Kitüntették, illetve meg­jutalmazták azokat is, akik — mint P - Oszkár nagyatá­di tanuló, . Kun László bu­dapesti orvos, Jónás József és Kertész István kaposvári taná­rok — ötödik éve táboroztak. Tatjana a neve Tyitovék gyermekének Mint már jelentettük, a Tyir tov házaspárnak egészséges kis­lánya született. Szerdán közöl­ték, hogy a szülők a Tatjana nevet adják a kislánynak. Érdekes, hogy eddig minden szovjet »űrhajósgyerek« lány. Gagarin két kislánya, Popovics Natasája után a Tyitov-újszü- lött a negyedik. (MTI) Qltjári pofi, azt a nagyszájú Z ele it, — Várjatok csak! aki ugyan hangos, lármás, Zelei megtöltetett egy csa- örökké elégedetlenkedő, de bi- tost hideg fröccsel, legyen az valyereje van, és most \s úgy útra, betekerte a megvizesített Megszerette Takács a gépet, rakja a téglát, mintha üres pa- asztalkendőbe, melyből már Pedig először úgy volt, hogy pírdobozokat emelgetne. A elfogyott az élelem, és még gyümölcsösbe kerül, nagyobb másik meg a szófukar Susán jégdarabokat is kért a kocs- telepítést terveztek a Sapka- volt, Zelei elválhatatlan társa marostól, berakta a kendő rán- hegyen, ahol csak gyönge bír- ivócimborája. caiba. kalegelő van, de aztán elodáz- Italkedvelő ember volt mind — Mehetünk, helyen, Józsi; kerített udvar, ták, másra kellett a hitel meg a liét rakodó. úgy ittak aztán, üvegből, fedél alá tudod vinni, meg az- az erő. Addig is jobb a gépen, A második forduló már jó — Hajts, Józsi, ne törődj tán úgyis te jáirsz vele. mint gyalogmunkán a növény- délutánra, esett. Nem mentek semmivel. Mindjárt nem volt olyan termesztő brigádban. haza ebédelni, nincs most ar- Takács kellemesen érezte üres az udvar sem. Mert ami- — ügy van az ember a gép- ra idő, csak úgy a körmük kö- mayát, jól dolgozott a motor, ,1 Z - _ •_l _ 1 '__V _1. •yii] O-H-ol/* 'linnei.. /MMÍinv coí/i*_ A Zetor ott állt éjszakán­ként Takácsék udvarán. Kicsi szövetkezet ez, nincsenek mű­helyei, gépszínei, s az elnök megengedte. — Nálad van az a legjobb óta nagyobb jószág nincs, va- pel is, mint a lávái _ szokta zül eííefc szalonnát, zöldpapri- mint az egészséges ember U nni szomorúság vert itt ta- mondani Takács Józsi _, ’ a kúí, és erre inni kell, beültek verése, könnyedén porzo n yát, a baromfit hátra telepi- hangjáról megismerem, ha va- teég az egyenest kocsmába pótkocsis rakomány dombnak tette az asszony, az első ud- lami baja van. Egy idegen ta- e9V fröccsre, amiből kettő lett vart fű verte föl, papsajt meg ián semmit se hall még, de én meg három, és fölbontottak porcsin, kétszer-háromszor érzem, nem úgy veszi a léleg- eüy-egy májkonzervet, jobb egy évben ha megfordult itt zetet, ahogy kellene. _ És ízű 03 ilyen nyári melegben, e gy szekér, mikor a gabonát ilyenkor fölgyújtotta a gangon mint a szalonna, meg a kukoricát hozták, an- a villanyt, s késő estéiig elbab- Mert sütött a nap hétágra. nák a keréknyoma se látszott rált a gépen, meg a füvön. S a gazdaember szamara még mindig ijesztő a füves udvar, szegényes, kihalt, mint­ha nem is laknák a házat. De most már újra kerék­nyom látszik. A Zetor kerék­nyoma. Takács Józsi lótartó ember volt, szíve szerint nem is annyira a jószágnak, mint a gyümölcsészetnek a bolondja, az ö szőlejében termett itt először franciabarack, addig Néha a kislányt, a hatesz­tendős Zsuzsikát fölültette a nyeregbe, s vele beszélgetett, míg a csavarokat igazgatta. Különben senkit nem engedett a Zetorra, hiszen ezért is jó, hogy hazahozhatja az udvarba, nem kell félnie, hogy kontár kezek hozzányúlnak. Ma hajnalban először a nagy górétól vittek kukoricát a da­rálóba, aztán reggeli után jött a telefon, hogy mehetnek a tégláért. Lesz vagy három for­csak azt az apró vad formát dúló, eltart estéiig. Zsuzsikát ismerték ezen a környéken, és bemhetné a keresztmamához az udvaron is van egy szilva- Nagyligetre, elférne a pótko­fája, melynek ága háromféle csin, s az utolsó fuvarral ha- termést hoz, még a levele is zahozná, de nem akar semmi Téglarakásnál száll a piros por, és csípi az ember bőrét, mint a paprika, az úton meg visszakavar a szürke por, és fekete pontokban megragad az izzadságtól nedves pórusokon. És meleg a motor, és átforró­sodik a tégla a pótkocsin. Még egy fröccsöt. — Mért? A szegényember dögöljön meg? — érvelt Zelei. — Ezt is sajnáljuk magunktól? Hát ki érdemli meg, ha nem mink? Jege volt az egyenesi kocs­mára snak meg szódája, ami ritkaság ilyen meleg napok­pótkocsis rakomány föl, völgynek le. A falu szélén jártak már, ott, ahol kanyarodik az út. A második fuvarral. — Fogd meg, Józsi! — nyúj­totta előre az üveget Zelei a pótkocsiról. — Nem kell. — Fogd meg, mert oda­dobom. — Várj, míg elhagyjuk a kanyart. Elhagyták. Itt már egyenes, de lejtős az út, Józsi hátra­nyúlt az üvegért, és közben fé­kezni kezdett. Már a kezében volt az üveg, amikor hirtelen nagy lökést érzett, hátrabu­kott a nyeregben, és elsöté­tült előtte a világ. Ismerte jól a gépét, mint a gazda az állatait, a legkisebb szusszanását, zörgését is ész­ban. És jó hűvös, öreg épület revette. De most nem kévék ez, vastag tömésfalaklzal, meg- voltak a pótkocsin, nem darás- lehet kétszáz éves is, azt zsákok, hanem vassúlyú tég­Hegyi József hajóvezetó és Morvái Róbert gépész aligha sejtet­te, hogy miijén nagy hal akad a horgukra, amikor egy kis idő­töltésből horgászni kezdtek. S íme, az eredmény: egy 10 kg 30 dekás, egyméteres harcsát fogtak. Csaknem egy óra hosszal küszködtek vele, míg sikerült a partra vonszolni. A két szeren­csés horgász eladta zsákmányát a Halászati vállalatnak. háromszínű, egyiké pirosas, a kitérőt, jobb, ha korán végez- mondják, betyárcsárda vált va- íúk. másiké fehéres, a harmadik nek, le kellene festeni a kre- Urnáikor. Azok alól szedte ki. Takács I sötétzöld. dencet, az asszony még nem is Kint meg megcsapja az em- Józsit a bivalyerejű Zelei, míg Ez alatt g fa alatt áll a Ze- tudja, hogy megvan hozzá a bért a forróság, még a szél is <* csöndes Susán beszaladt a or esténként. Ha meg eső mu- festék. meleg, szinte perzseli a kart, a faluba, hogy telefonáljanak a j tátkozik, beállítja a színbe, fe- A téglagyárnál simán ment mellett, pedig a leveg&mozgás mentőkért, dél alá, minden, jó rakodókat is kar hűteni szokott, hegyezgetm. Sipos Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom