Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)
1963-09-03 / 205. szám (204. szám)
NYUGDÍJBAN AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Ismét egy nyároq át pangott! "Egy nyáron át pangott...* Két éve ezzel a címmel bíráltuk Kaposvár nyári kulturális eseményekben való elhagya- tottságát. Azóta sem változott a helyzet, ma ugyanazt mondhatjuk: egész nyáron nem volt semmi. A művelődésügyi vezetők ez alkalommal is rendezvények nélkül hagyták a megyeszékhelyet. Mi készteti ezt a várost a nyári mély álomra? Akadnak "‘teoretikusok«, akik tudni vélik, hogy itt nem érdemes ilyenkor semmit sem rendezni, mivel »nyáron úgyis mindenki a Balatonra megy«;.; A mélyebben gondolkodók szerint »azért van, aki itthon is marad«. S ml az igazság? Az igazság az, hogy van, aki elutazik hét végién a Balatonra. De egész nyáron át az élet megy tovább. Az emberek dolgoznak, és néha szeretnének szórakozni is .;. Az a bizonyos jó kifogás már régóta tehetetlenséget palástot A másik ok: Kaposvár kitartóan és hősiesen nélkülözi a szabadtéri színpadot. 1. »Nincs pénz ...« 2. »Ajaj, rizikós dolog ez, jöhet egy eső ;..« 3. »Minek az .: .2* Vannak kicsiny városkák, feleakkorák, mint a mienk, ahol az ilyen kérdésekre, aggá- lyoskodásokra már öt-hat év óta méltó választ adnak: tettekkel. Nincs pénz? Előteremtik azt a keveset, amellyel hozzákezdhetnek, és társadalmi munkával fölépítik például a szabadtéri színpadot. Nem akarjuk megbántani azokat, akik kivették részüket a cseri, a danraeri kulturális intézmények életrehívásából. De engedtessék meg egy kis alföldi városka példájával élnünk: Gyulát (Békés megye) lelkes lakossága az utóbbi négy-ot évben szinte újjávarázsolta. 16 millió forinton nemrégen gyógyfürdőt építettek a Körös partján. Az állam mindössze kétmilliót adott hozzá, a többit a 25 000 lelkes városka apraja-nagyja hozta össze községfejlesztésből, társadalmi munkával. Renoválták a középkorú várat. Parkja ifjúsági találkozók, könnyűzenei fesztic<y válók, Erkel-ciklus színhelye nyáron. Igaz, ötvenórás .munkamozgalmat indítottak, és ma már a megbecsülés, a tekintély fokmérője a társadalmi munka elvégzését tanúsító jelvény sok ember kabáthajtókáján. Feleannyian a sokszorosát végezték el a kaposváriak több éves társadalmi munkájának. Hol tartunk mi, és hol tarthatnánk egy kis jóakarattal? A nyáron három kulturális intézményünkből kettő néma volt. Mindkettő — az Ifjúsági Ház és a zeneiskola — udvarán kitűnő lehetőség nyílna szabadtéri színpad felállítására. Legalábbis addig, amíg a városhoz méltó színpad el nem készül — valamikor a húszéves távlati terv szerint. Kaposvár szereti a jó műsorokat, és szívesen látná őket nyáron is. Mire gondolunk? Elsősorban a könnyű műfaj színvonalas, tartalmas megnyilvánulásaira. S figyelembe véve a Balaton-part nyári műsorellátását, nem is elképzelhetetlen, hogy jó esztrád- együttesek, külföldi együttesek egy-egy estén a megyeszékhelyen is föllépjenek. A nyáron hosszabb ideig megyénkben szerepelt a jó hírű mátészalkai cigányegyüttes, az Egyetemi Színpad, s itt járt a folklórnapokon több neves népi együttes is az országból. Miért nem láthattunk mindebből Kaposváron csak egy előadást is? A közönyös, az óvatoskodó, a »rizikós dolog ez...« szemlélet miatt, amely átitatja mindazok gondolkodását, akiknek módjuk, kötelességük lett volna legalább kéthetenként gondoskodni a város nyári programjáról. A közönség szívesen emlékszik vissza a Vándor-kórus, a pécsi MÁV-énekkar hangversenyére, egy-két nívós, könnyűzenei rendezvényre, a pécsi balett vendégszereplésére, és szívesen venne az idén is hasonlókat. Jó lenne megismerni több országos nevű dunántúli művészeti együttest: például a Veszprémi Irodalmi Színpadot, a Pécsi Irodalmi Színpadot s a fővárosi Egyetemi Színpad együttesét is. Szívesen fogadná a közönség a már említett mátészalkai cigányegyüttest, a szomszédos megyék népi együtteseit vagy a Balassi-együttest (Békéscsaba), a Vasas Központi Művészegyüttest stb. És nem kevésbé, nagy érdeklődést keltene például a Vidám Színpad politikai kafoaréműsora is Kaposváron. Jó lenne, ha most, a tervezések, a műsorok egyeztetésének időszakában szó esne ezekről az évad közben és nyáron adódó lehetőségekről. Ne kelljen évekig szégyenkeznünk még, amíg rájövünk, hogy másképpen is lehet. Wallinger Endre Megszokott, kedves alakja már csak vendégként tűnik fel az óvoda falai között, az apróságok körében. 25 évi munka után betegsége miatt nyugalomba vonult Weber Eszter, a marcali óvodások Eszti nénije. Sok szabad idejében kedvenc időtöltésnek megmaradt a kézimunka. Szép hímzéséi — kiállítások útján — ismertek a környéken és a megyében. Csisziapusxta sötét foltjai Aki évekkel ezelőtt, közvetlen megnyitása után látta utoljára a Buzsáki Községi Tanács csisztapu&ztai termálvizes gyógyfürdőjét, ma meg sem ismémé. Az akkor parányi csemeték kellemes hűvöst árasztó fákká növekedtek, virágágyak díszítik a medencék környékét. Eltűntek a deszkából összetákolt öltözőfélék, rendes épületek állnak a vendégek rendelkezésére. A fürdő környékén magán- és vállalati üdülők sorakoznak. S egy pohár sörért, süteményért vagy más apróságért nem kell a gyógyulást keresőknek a faluba fáradniuk, mert két büfét is felállított itt a lengyeltóti fmsz. A fürdő vize gyógyhatású. Ezt bizonyítja Jancsekity Lajos is. Néhány éve még olyan beteg volt az ízületeivel, hogy kocsin hozták Buzsákról, s úgy tették a medencébe. Ma pedig, amikor csak ideje engedi, maga kerékpározik ki. Gál Albert feleségével együtt 1956 óta minden évben itt tölti szabadságát. A kaposvári Kerzsó István és felesége szintén évek óta rendszeres vendége Csisztapusztának. — Nyíregyházáról és Budapestről is járnak ide. A nyáron naponta átlag 750, vasárnaponként 1500—2000 látogatója volt a fürdőnek — mondja Szabó István vezető. A csisztapusztai gyógyfürdő tehát országos hírnévnek örvend. Megérdemelné, hogy a •községi tanács és a földművesszövetkezet jobban gondoskodjon róla. A szerkesztőséghez írt levelében özv. Stadler Ferencné és Böröcz Ferenc, a Kaposvári Húsipari Vállalat dblgozója arról panaszkodott, hogy Csisztapusztán igen sok hiba vár megszüntetésre. A büfékben például nincs kenyér. Ottjártunkkor még pék sütemény sem volt. Szóvá tették a fürdő látogatói azt is, hogy hiába váltanak egész napra szóló jegyet, csak egyszer 'mehetnek el a közelben levő szállásukra, utána, ha vissza akarnak térni, újabb jegyet kell váltaniuk. örvendetes, hogy a gyógyfürdőt az idén bekapcsolják a villanyhálózatba. Helyes lenne az is, ha az fmsz tovább fejlesztené a büféket. Nagyon elkelne egy étterem is, hogy a gyógyulást keresők ne kényszerüljenek az engedély nélkül működő étkezde konyhájára szorulni. Megold ható .lenne az is, hogy az egész napra jegyet váltók bármikor elmehessenek szállásukra anélkül, hogy visszatéréskor jegyet kellene váltaniuk. A kapun kilépőknek egy visszatérő jegyet kellene adni, s azt a fürdőbe való belépéskor a pénztárnál, illetve a jegyszedőknek leadnák. A fürdő látogatói örülnének, ha jövőre nem kellene bosz- szankodniuk az említett hibák miatt — ló — Háborúellenes nap \ y liga t-!\ém el országba n Vasárnap a második világháború kitörésének évfordulóján az atomfegyverkezés ellenfelei mozgalmának kezdeményezésére Nyugat-Németor- szág több nagy városában háborúellenes napot rendezték. A felvonulások és gyűlések részvevői azt követelték a bonni kormánytól, hogy az enyhülési politika elgánesolá- sóra irányuló kísérletei helyett tegyen meg mindent egy újabb háború borzalmainak megakadályozására és kezdeményezzen tárgyalásokat a nemzetközi leszerelésről. Hamburgban az esti órákban több ezren vonultak fel fáklyás menetben a város utcáin. Frankfurtban Eugen Kogon professzor kijelentette: — Ha semmi új nem jut az eszükbe, akkor majd mások fognak dönteni sorsukróL A kényelmes csatlós-szerep ideje lejárt. Az NSZK-nak most partnerré kell vállnia és erőteljesen támogatnia kell a nemzetközi enyhülésre irányuló kezdeményezéseket (MTI) — Aztán okos légy ám! (Balogh Bertalan rajza) Nagy a forgalom a kaposvári gyermekruházati áruházban (Tudósitónktól.) Ugrásszerűen megnövekedett a Kossuth téri gyermekruházati áruház forgalma. Állandóan foglaltak a próbafülkék, a szülők igyekeznek gondoskodni csemetéik iskolai ruházatéról. Az áruházban csaknem 2000 iskolaköpeny, sok száz rakott szoknya, elegendő úttörőing és nadrág van raktáron. Tornacipő minden méretben, többféle színben kapható. Nincs hiány klottnad- rágban, leányka tomanadrág- ban és tamablúzban sem. Nagy a készletük nylon- és viharkatoátból. Gondoskodnak az óvodásokról is: kék, piros, zöld és sárga színben tudnak részükre lábzsákot adni. A gyakorlati oktatás fejlődésével párhuzamosan megnőtt a kereslet a fiúköpenyek és overallok iránt. Ezekből is van elegendő. Tavaly hiánycikk volt a bakfismelegítő. Most ebből is jelentős meny- nyiség érkezett. Matrózblúzból egyelőre csekély a készlet. Hiánycikk a leányka esőgallér és a sötétkék fiúöltöny is. Pótlásukról azonban már gondoskodtak, &ak LzltyőPiíati, tarnte nini!------ -i—-l—i-1ni-iri-»i->n ryiimmir És most sir. Keservesen, vi- gasztalhatatlanvl. Amikor kibuggyant belőle a sírás, és kis piros arcán végigfolytak a könnyek, az egész osztályban megilletődött csend lett. A koromfekete hajú Búzás Magdi pedig sírt, egyre .keservesebben a tanító néni előtt. Klári tanító néni nem tudta, hogy mit csináljon, ő nem akarta mindjárt az első tanítási napon megríkatni az első osztályosokat. Érezte, hogy elpirult. Csak a gyerekek ne vegyék észre. Mit csináljon? Körülnézett; a kis szemek mélyén, mint csapdába esett madár, vergődött az ijedtség. — Ezt nem akartam — suttogta maga elé, majd hangosan hozzátette —, ne sírj, Magdiké. Ám mintha ez lett volna a jeladás, Magdiké, még keservesebben sírt, már kis szőke szomszédjának is legörbült a szája. Klára tanító néni valóban nem ezt akarta, különösen nem az első tanítási napon, amely első volt tulajdonképpen neki is meg a kicsiknek is. Csak hát mindenki azt mondta, hogy szigorúnak kell lennie. Semmire se fog menni, ha nem lesz szigorú. Tanyai iskola, ne felejtse eV. Ott pedig vajmi kevés időt fordítanak a gyerekek nevelésére. Persze így aztán később már nem is lesz szükség a sgigorúságra. De hasonlóan nyilatkoztak a szülők is ma reggel, amikor elkísérték csemetéiket: »Csak szigorúan, tanító néni/-« »Kis vadócok ezek., igaz, nem neveletlenek, csak éppen nem is nagyon nevelték őket.* Furcsa módon, amikor reggel belépett a földíszített osztályba, nem vette észre a ragyogó, frissen mosdott, hamvas arcocskákon a »vadócságot«. Klári városi lány volt, s főként ismerősei, barátnői figyelmeztették a szigorúságra. De most mit tegyen? Hiszen nem bántotta Magdit. Kérte az osztályt, mindenki tegye ki a padjára a tanszereit, és sorba járt a padok között. Magdi előtt ’ nem volt semmi. Csak fehér kis kezecskéjét tette ki a padra. — Hát a te dolgaid? A füzetek? A ceruzád? — kérdezte Magditól, és lehet, hogy szigorúbb arcot vágott, mint kellett volna. De hát mit tehetett? Mindig attól félt, hogy majd a mosolyával mindent elront, majd nem tud tekintélyt szerezni. Talán mégis jobb lett volna mosolyognia? Magdi ülve maradt, és vergődő pillákkal nézett föl rá. — Akihez szólok, az mindig álljon fel — mondta még Klári tanító néni, és most sem mosolygott. Magdi felállt, egy kissé meglepődött, és rögtön eltörött arcocskájának finom porcelánsimasága. Apró ráncocskák keletkeztek rajta, kétoldalt két kis gödröcske mélyült el, és már sírt is. És még mindig sír, attól lehet már félni, hogy a padtársa is rákezdi vagy talán még más is. Valahogy így történt — gondolta végig Klári tanító néni, és mielőtt átgondolta volna a teendőket, mint ahogy megfogadta, hogy hebehurgya, kislány módjára nem szeleskedik, hiszen ő már tanító néni, akinek minden mozdulatát figyelik és tükrözik is. Megfontolás nélkül kiemelte a pádból az amúgy is csöppebbre sikerült, bogárszemű, csupákeserv Magdit, és elkezdte csókolni. — Te, te, te kis csacsi! — babusgatta. — Ne sírj, nem baj, ha otthon feledted a füzeteket, majd elhozod holnap, jó? Így folyt percekig a békítge- tés, végül Klári tanító néni megtudta, hogy Magdi anyukája elfeledte megvenni a füzeteket. Ekkor azt mondta Klári tanító néni: — Együtt megyünk haza, jó? És megveszünk neked mindent, ami kell. Jó? Magdi már visszamosolygott, és amint Klári tanító néni fölnézett, csupa mosolyt látott mindenütt, és nem külön-kü- lön mosolyogtak a lányok, fiúcskák, hanem úgy látta, hogy mosolyog az osztály. Kiss Dénes Szülők és nevelők egymás között Rio de Janeiróban egy szülői értekezleten az egyik mama panaszkodott, hogy derék fiacskáját osztálytársai nagyon gyakran verik, és a tanárok a gyerekeket ritkán és hanyagul figyelmeztetik. A vélemények megoszlottak, és az éles viták végül is tetlegességgé fajultakt. Szabályos teremcsata kerekedett. A szülői értekezletet »a modern nevelés nem ismeri él a verést mint büntetést« jelszóval hívták össze. * * * Tehén a fogadószobában Csak harminc tűzoltónak sikerült az indiai fővárosban rávenni egy »szent« tehenet, hogy elhagyja az egyik lakás szalonját. Magától bement a házba, fölment a lépcsőn az első emeletre, és a lakásban elhelyez» kedett /Most aztán tényleg meztelen Liti Sí. Cyr. Amerika egyik legismertebb sztriptíz táncosnője elveszítette legtöbb ruháját, de nem a szokásos módon a színpadon, hanem egy betörő jóvoltából, aki Los Vegas-i lakásába behatolva majdnem teljesen kifosztotta körülbelül 250 000 forint értékű ruhatárát. Hízelgő kritika Whistler angol festőhöz egy nap egy gazdag gyáros állított be, aki óriási kép- gyűjteményt vásárolt össze, és a művész tanácsát kérte, melyik jótékonysági intézménynek adományozza műkincseket. Whistler megtekintette a szakértelmére büszke gyáros gyűjteményét, majd kijelentette: »Legmegfelelőbbnek a vakok intézetét tartom.-* * * * Ki vesz meg egy 37 éves özvegy férfit ? Egy 37 éves ausztráliai férfi hirdetést tett közzé az egyik sydneyi napilapban: 960 angol fontért áruba bocsátja magát. Aki megvásárolja, négy gyermeket, egy teljesen berendezett házat és ráadásul gépkocsit kap. A férfi olyan 27—36 éves nőknek teszi meg ajánlatát, akik szeretnének férjhez menni. A férfi, aki húsz fontot keres hetente, kijelentette az újságíróknak, hogy családi okokból szánta rá magát erre a lépésre. Felesége tavaly márciusban meghalt; a kórházi és a temetkezési költségek után teljesen pénz nélkül maradt. Adósságainak kifizetéséhez van szüksége a 960 fontra. Jövendő felesége oldalán új életet akar kezdeni 14 és 13 éves leányaival, 12 és 10 éves fiaival. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyeJ Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11» Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 250S7. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.
